Művelődés, 1972 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1972-05-01 / 5. szám

CSEHSZLOVÁKIA A TIZENÖT ÉVES KODÁLY ZOLTÁN DALOSKOR Megbízható adataink a galántai ke­­nusmozgalom­ tervszerű megindításáról jó negyven évre visszamenőleg vannak, amikor is a harmincas évek elején a Stanza Dalárda elnevezésű férfikórus, Szőke Péter karnagy vezetésével, meg­kezdte m­unkáját. Ez a kórus nem is végzett rossz munkát, hiszen néhány év alatt az akkori legjobb énekkarok közé küzdötte fel magát Szlovákiában. Si­keresen szerepelt a Nové Zámky-i (ér­sekújvári) és a komárnéi (komáromi) or­szágos dalostalálkozókon, az 1943-as galántai Kodály-ünnepségen és más rendezvényeken. Ez az énekkar 1945- ben megszűnt, tíz évig nem volt dalár­dája Galántának. 1950 őszén, néhány lelkes és odaadó, dalolnivágyó galántai, mint Papanek Imre, Záveczky László, Gálffy László­­ ■ még egynéhányon, hozzáláttak, egy ó­ dalárda megszervezéséhez. A szer­vező bizottság az énekkar szakmai i " '­nyílására Ag T­ibort, a CSMTE je- Z alegi karnagyát nyerte meg, aki Ga­ lántára költözött és az énekkar lelkes e­­­tőségével karöltve, alapos, lelkiis­meretes fáradságot nem ismerő mun­ti real megteremtette a galántai Csema­­dok énekkart. Az énekkar vezetősége­­ első sikerektől felbuzdulva, felkérte Kodály Zoltánt, járuljon hozzá, hogy " galántai énekkar az ő nevét visel­ni "­. A Mester nagy örömmel telt ele­­gi­­­kén síinknek, sok hasznos tanáccsal látott el bennünket éveken át. .. Kodály Zoltán Daloskor sikeresen l­épett a különböző országos ének­­kor r­ende­zvényeken, kerületi és járási dalostalálkozókon, a május elsejei és kilencedikei ünnepségeken, a járási Csemadok-napokon; kivette a részét a választási kampányból, s a kösúti em­lékünnepségekről, a kerületi béke­na­pokról sem hiányzott. Ezekben az években igen jó együtt­működést építettünk ki az akkori Já­rási Kultúr­otthonnal, amelynek veze­tője, Szabó László nagy megértést ta­núsított munkánk iránt. Különböző objektív akadályok miatt az énekkar 1962-ben átmenetileg meg­szűnt működni. Kodály Zoltán szomo­rúan vette tudomásul ezt a hírt. A „dalszerető galántai mezítlábas gyerekek“ unokái azonban ezután sem szűntek meg azon fáradozni, hogy a széthullott énekkart újjáteremtsék. Zá­veczky, Gálffy és Papanek dalostársak munkáját siker koronázta, és régi-új karnagyunk, Ág Tibor irányításával 1969 februárjában, az 1. Országos Ko­d­ál­y-napok tiszteletére az újjáalakult Kodály Zoltán Daloskör mint vendég­látó, igényes, szép műsorral készült erre a régen várt alkalomra. 1969. június 21—22-én megtartott Kodály-napokon mutatkozott be az új Kodály Zoltán Daloskor. Úgy hisszük, semmivel sem kisebb sikerrrel, mint régen. Azóta is szorgalmasan dalolnak a galántai Kodály Zoltán Daloskor tag­jai. Ennek tanúi voltak 1970 márciu­sában a szenei Szenes Molnár Albert napok résztvevői, továbbá a Lenin­­centenárium alkalmából Galántán ren­dezett ünnepség közönsége is. A CSKP megalakulása 50. évfordulójának hely­beli ünnepségén, valamint a kosúti sortűz 40. évfordulóján ugyancsak si­keresen szerepeltek Ott voltak a ko­máromi Egyetértés Munkásdalárda meg­alakulásának 50. évfordulójával kap­csolatos ünnepségen, valamint eleget tettek Dózsa György városa, Cegléd vasutas dalosai meghívásának és sike­resen szerepeltek a Városi Zeneiskolá­ban. A galántai csehszlovák-szovjet barátsági ünnepség népes közönsége, a nagymácsédi választó­polgárok, és még sokan mások forró tapssal köszönték meg a kórus által előadott népdalokat, munkásindulókat, magyar, szlovák és külföldi klasszikusok kórusműveit és természetesen a Galántai Népiskola egykori tanítványának, Kodály Zoltán­nak alkotásait. Sikerekben, de csalódásokban egya­ránt gazdag tizenöt év van a galán­tai Kodály Zoltán Daloskor mögött. E tizenöt év után hirdette meg ének­karunk vezetősége a Mester 90. szüle­tésnapja alkalmából 1972-ben újra Ga­­lántán sorra kerülő 11. Országos Ko­­dály-napok feladatait, mind a közös énekkari számokban, mind pedig saját műsorunkban. Mi, galántaiak szeretnénk méltókép­pen szerepelni ezen a jelentős orszá­gos énekkari fesztiválon, de ugyanak­kor szeretnénk helytállni a levieci (lé­vai) körzeti dalosversenyen, valamint a Székesfehérvár ezeréves fennállása al­kalmából 1972 júniusában megtartandó ünnepségeken, ahová énekkarunk meg­hívást, kapott. A galántai Kodály Zoltán Daloskör saját jeligéjének is vallja a Mester egyik kórusművének, a „Jeligének“ alábbi sorait : Zengjen a bátrak országában új szem­ ének, Ősi dal, ifjak ajkain Ámor, büszke szabadság és igaz emberség dala hajh, amúgy Isten igazában ! Vén idők unokája ébredj ! Dalra szabad nép ! (Kodály — Jankovich : Jelige) Hét 1072. [­ ZÁRECZKY LÁSZLÓ Ág Tibor és a kórus

Next