Lyka Károly szerk.: Művészet 10. évfolyam (Budapest, 1911)
3. szám - Szmrecsányi Miklós: Visszapillantás az Orsz. Magy. Képzőművészeti Társulat 50 éves múltjára
Visszapillantás a társulat múltjára Határozottabb eredménynyel járt az Orlai P. Samunál 1859 január 23-án tartott értekezlet, melyen Latkóczy Lajos, Brodszky Sándor, Kiss Bálint, Pecz Henrik, Plachy Ferenc, Van der Venne Adolf és Ujházy Ferenc is részt vett. Később Barabás Miklós és Pecz Henrik is csatlakozott hozzájuk s kidolgoztak egy alapszabálytervezetet s szerencsét próbáltak vele az akkori rendőrhatóságnál. Hosszas volna elmondani, mennyi huzavona késleltette ezeknek az alapszabályoknak jóváhagyását. Többszörösen visszaküldték a folyamodóknak, újra meg újra át kellett dolgozni azokat, majd azért, hogy az osztrák egyesületi törvénynek megfeleljen, majd pedig azért, hogy a bécsi Concordiának szervezetéhez legyen hasonló. Az efölötti tanácskozások vezetésére Barabás Miklóst kérték fel, kinek a neve már régóta ismert és népszerű volt az egész országban. Részt vett ő a Műegyletnek első 1840. évi kiállításán. A tanácskozásokat vezette 1861-ben társulatunk keletkezésekor. Éveken át volt aztán társulatunk alelnöke. S mint a magyar művészek nesztora, a városligeti műcsarnokban rendezett 1896. évi milleniumi kiállításon is a nagyra nőtt új nemzedék soraiban még mint kiállító művész szerepelt. A rövid életű csonka alkotmányosság idején Pest város törvényhatósága megengedte — azonban 1862 elején a helytartó tanács újra megtiltotta — a társulat közgyűléseinek tartását. Időközben Barabás Miklós elnöklete alatt 1861 március 15-én megtartották az első értekezletet és a március hó 28-án végbement közgyűlésen a társulat megalakultnak nyilvánította magát s meg is kezdte rendszeres tevékenységét. Az alakuló közgyűlésen megválasztott elnök, gróf Keglevich Béla, néhány hónap múlva lemondott s már 1861 augusztus 1-én egy újabb közgyűlés helyébe nagy lelkesedéssel Andrássy Gyula grófot választotta meg. Csak az ő közbenjárásának lehetett köszönni, hogy a hatóságok akadékoskodásainak leküzdése után végre 1863 február hó 3-án ő Felsége az alapszabályokat szentesítette. S így a végleges megalakulástól számítva, Andrássy Gyula gróf volt a társulatnak voltaképen első elnöke. Az is maradt mindaddig, míg az alkotmány helyreállítása után a király és a nemzet bizalma, a kormány élére nem szólította. Társulatunknak s a magyar művészetnek nagy előnyére vált, hogy az első szervezkedés a gróf Andrássy Gyula államférfiúi nimbuszával és páratlan népszerűségével tért hódíthatott az egész országban. Nagyban hozzájárult ez a szerencsés választás ahhoz, hogy a Műegylet szatócskodása után a művészet ügye országos ügynek a fontosságára emelkedett. Hogy Andrássy maga is így fogta fel társulatunknak feladatát, arról egyebek közt a társulat irattárában őrzött, Ránk-fürdőből 1863 augusztus 7-én kelt s Harsányi Pálhoz, az igazgató választmány elnökéhez intézett, ma is teljes értékű programmot tartalmazó levele tanúskodik, melyben megköszöni, hogy a társulat közgyűlése őt ismét elnökké választotta. S aztán így folytatja: „ ... A művész természetétől független és nem szokott hízelkedni, akinek bizodalmat mutat, az iránt bizodalmat érez. Ezután, el nem fogadni a társulat ismételt választását, annyit tenne, mint fel nem fogni azon megtiszteltetést, mely egy kiválólag független testület választásában rejlik. Őszinte elismeréssel fogadom tehát a társulat előlegezett bizodalmát és választását. Hazánknak, ha el akarja foglalni azon állását, mellyet helyzete és múltja számára kijelöltek — e téren sem szabad elmaradnia — sőt feladata, a civilisatio eszméivel egyetemben, a művészetet is terjeszteni a világ ezen WAGNER SÁNDOR : IZABELLA KIRÁLYNÉ BÚCSÚJA. TÁRSULATI MŰLAP 1862.