Tóth Sándor életmű kiállítása (Miskolci Galéria, 2000)
„...Meggyőződésem, hogy a művészet a személyiség önkifejezésének sajátos formája, mely képes kapcsolatot teremteni térben és időben az emberek között. A szobrász - hitem szerint - képes arra, hogy véges létét az anyag megmunkálásával - talentuma által meghatározott fokon - a végtelen felé kiteljesítse. Hazánk egyik jelentős - itthoni és külföldi sikereket elért -, gazdag munkássággal rendelkező alkotója Tóth Sándor szobrászművész. Annak ellenére, hogy nem kényeztette el a sors, hiszen művésszé válásának körülményei, művészi kibontakozásának lehetőségei, - a háború alatt és közvetlenül utána felnövekvő generáció tagjaként - nem voltak kedvezőek. Tóth Sándor tehetsége azonban a nehézségeket optimista lelkülettel és ritka ügyszeretettel leküzdő mentalitásával párosult. A művész, az ötvenes és hatvanas évek fordulóján induló pályáján végigtekintve kiderül, hogy fiatalon sikerült egyéni ambícióit és lehetőségeit a közösségi érdekekkel egyeztetnie. Így vált előbb Szeged, majd Nyíregyháza társadalmi-művészeti életében fontos szerepet vivő szobrásszá, mígnem az évek során működése országos, sőt nemzetközi rangot nyert. Előrehaladása nem mondható zökkenőmentesnek, hiszen eredményei és sikerei a művészetért folytatott állandó küzdelmeinek volt köszönhető. Mindazonáltal környezetének megbecsülését élvezve Tóth Sándor töretlen hittel, tisztességgel és kitartással dolgozta végig életét és ma sem megpihenve készíti érmeit, kisplasztikáit és szobrait továbbgazdagítva amúgy is kiterjedt életművét, öregbítve a magyar művészet rangját és külföldi hírnevét. Munkásságának társadalmi hasznosságára hangsúlyosan hívjuk fel a figyelmet, mivel nem csak a kiállításlátogatók részesülnek művészetének intellektuális élményt szerző hatásából, hanem jóval többen, hiszen műveinek reprodukcióival - művészeti, irodalmi folyóiratok, katalógusok, könyvek, napilapok oldalain - meglehetős gyakorisággal találkozhatunk. Alkotásainak fennköltsége, őszintesége, humanista mondanivalója felszabadító hatással bír a szemlélőkre. A szerénységéről ismert szobrászművész számos hazai és nemzetközi megbízás, díj és kitüntetés birtokosaként, Munkácsy-díját, a firenzei Giorgio Vasari éremverseny 3. díját, VI. Pál pápától kapott ezüstérmét, valamint Ravenna város aranyérmét és az 1998-ban a ravennai Dante Biennálén elnyert 2. díjat tartja legtöbbre. Nemzetközi - német, osztrák, szovjet, amerikai, francia, finn és jugoszláv bemutatkozásai közül a bécsi Kunsthistorisches Museum Éremtárában, a Colorado springsi Amerikai Numizmatikai Múzeumban és a párizsi Magyar Intézetben rendezett önálló kiállításai bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Csongrád megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei művészeti élet előmozdításával. Több évtizedes művészetpedagógiai tevékenységének megkoronázásaként nyugdíjazásáig az Egri Tanárképző Főiskola Rajz Tanszékét vezette. Rendkívüli jelentőségű, hogy Nyíregyháza-Sóstón 1977-ben javaslatára szerveződött meg a Nemzetközi Éremművészeti Alkotótelep, mely a világon az első ilyen művésztelep volt. Művészetszervező ténykedése országhatárokon átnyúló. A magyarországi telep sikeres működésén felbuzdulva személyes közreműködésével Körmöcbányán Tóth Sándor Zászlóbontó fiú