Füzesi Heirli Zsuzsanna (Pécs, 2002)
Munkáimról Úgy 2000-ben, a Doktori Képzés utolsó évében vetődött fel kérdésként, hogy milyen irányban haladok tovább. Úgy tűnt, hogy korábbi, inkább narratív jellegű munkáim rutinossá váltak, tartalmi kérdésekben nem jelentenek a továbbiakban fejlődést, így az anyag tartalmi kérdéseire koncentrálva, elsősorban a felépítés belső szerkezetei irányába indultam tovább. A másik, elsősorban technológiai váltást is ez a változás indokolta. Hosszú évekig, gyakorlatilag 1980-tól 2000-ig, a rakuégetés technológiáját tökéletesítettem és igazítottam formáimhoz. A kialakult matt-raku, magasabb hőfokú (1150C°) változatának kialakításában sok munka és tapasztalat összegződött. Nehéz volt megválni tőle. Ennek ellenére meg kellett tennem. A szerkezet láttatására koncentrálva, nem volt elfogadható a szín és faktúra véletlenszerű kialakulása. A továbbiakban fémsóoldatos festéssel, oxidációs égetéssel kísérletezve alapvetően tisztább, világosabb színvilágot kívántam kialakítani. 2003-ban aztán összeszedtem minden bátorságomat, és próbát tettem a porcelán kézi, felrakásos technológiájával. Elképzelésem szerint az anyagnak megfelelő szerkezet kialakítása annyira “anyagszerű”, hogy még a száradási és égetési zsugorodásra legérzékenyebb, mindenre emlékező porcelán is életben maradhat. Azóta olyan formák keresésével töltöm az időmet, amelyekre a porcelán struktúrája emlékezik. Észrevettem, hogy bizonyos tudományos elméleti modellek “adaptálhatóak” a keramikusi gondolkodásra. Ilyen modellek keresésével és adaptálásával kutatom az agyag lehetőségeit. Feltételezésem szerint: 1. Az agyag legbelső, mikrobiológiai szerkezetének tanulmányozása, ennek összehasonlítása a mikrovilág egyéb jelenségeivel, beillesztése egy új, tudományos világképbe, az anyagszerűség fogalmának átértékeléséhez vezet, új lehetőségeket nyitva az „üreges” építkezés agyagszobrászatában. 2. Az általam felvázolandó formai képződmények egyúttal tartalmi kérdéseket is definiálnak. A mondanivaló adott: a születés, fejlődés és növekedés; az élővilág szerveződésének lehetőségei; hálózatok, stb. 3. Az anyag a keletkezés átmeneti állapotát tükrözi, szervetlen anyagok átalakulását folyton változó diszperz rendszerekké. Mindössze öt fő kristályos szerkezetű típusra osztható. Lényege a változásra, átalakulásra való képesség. Alkalmas lehet tehát a szerves növekedés modellezésére, akkor is, ha én diktálom a változás és növekedés feltételeit. De milyen feltételeket diktálhatok? Mit érthetek meg az élet rejtélyéből, ami továbbadható munkáimban? Tudományos információk feldolgozásakor saját elmém korlátaiba ütközöm, laikus vagyok. De vezérelhet az empíria, a megtapasztalás, tisztánlátás vágya. Tanulmányaim ideje alatt mindig is központi kérdés volt a természeti formák, az emberi test tanulmányozása. Hangsúlyt fektettünk a szerkezet felismerésére, arra, hogy ne a látványból induljunk ki, ne formákat másoljunk. Úgy gondolom, hogy csak a legutóbbi években voltam képes arra, hogy ezeket a mondatokat mélyebben értelmezzem.