E. Szabó Margit Aranylemezek (Budapest, 2006)
Az ókortól napjainkig szinte végtelen azok száma, akik akár egy életen át keresték, illetve keresik a választ minden idők talán legsúlyosabb három kérdésére: miként keletkezett a világ, s vele együtt az ember, tudható-e földi életünk értelme, és van-e élet a halál után, avagy ránk is érvényes a természet gyakorlata. Megvallom, hogy én is eme töprengők közé tartozom. Visszatérően tűnődöm e filozofikus kérdéseken, hol a milétoszi Thalész, hol pedig az. athéni Platón érvein és logikájától befolyásolva! De egyre gyakrabban érzem azt is, hogy a születés és az elmúlás misztériuma a ma embere számára nehezebben felfogható, mint keresni az élet értelmét, azét az életét, amelynek fizikai szereplői vagyaink, amelyik csak a miénk, és amelyből mindössze egy adatott, és nagy valószínűséggel megismételhetetlen. Mindez felelősséget sugall! Úgy ítélem meg ugyanis, hogy az egyedien embertelen XX. század alapjaiban zavarta össze öröklött értékrendünket, és nagyon kétlem, hogy' hiteles elődeink egy' ilyen világról álmodtak volna. Fokozott ezért a művészek, és általuk a művészetek felelőssége, hogy ebben a zavaros világban a maguk eszközeivel ébren tartsák mindannyiunkban az értelmes élet iránti igényt! Sohasem késő! Ezen utóbbi gondolathoz teszem hozzá - szerényen és nagy tisztelettel -a magam ars poétikáját: milyen szép lenne egymást meggyőzni, és nem legyőzni akarni, s mindeközben arra törekedni, hogy az életet nem leélni, hanem megélni vagyunk hivatottak! E. Szabó Margit Introduction From ancient times to the present, the number of those people who soke (or still seek) the answers to the three gravest questions of life is almost limitless. These three questions are: how the World and Man were created; can we learn the meaning of our earthly life; is there life after death or the practice of nature is valid in our case as well. 1 belong, I confess, to the kind of speculating people myself. I repeatedly brood about these philosophical questions sometimes influenced by the arguments and logic of Thales from Miletos or Plato from Athens. But more often and often 1 begin to feel that the mystery of birth and death is less comprehensible for the people living today. It is difficult to look for the meaning of life, the life of which we are physical roleplayers, a life which belongs only to us, and because only one is given to us and it can not be repeated that's certain. These facts mean special responsibility to us! I think so because in my opinion, our inherited values were deeply confused by the extraordinarily inhuman 20th century, and I doubt it very much if our predecessors had dreamt about a world like this. Hence the resposibility of the artists and by them, the arts are stressed. It is important to see that the need for meaningful life in this confused world is kept by the artists. It is never too late! I would add - with modesty and great respect - my own ars poetica to this last thought: how nice it would be if we wanted to convince one another instead of wanting to defeat one another! We should also strive to live our lives deeply instead of just rushing through it! Margit E. Szabó