Fenyvessy Adolf: Az első magyar vasút története - Értekezések a nemzetgazdaság és statisztika köréből, 1. kötet, 9. szám (1883)
NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, A MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI KE FÖLDES BÉLA A STATISZTIKA NYILV. RK. TANÁRA A BUDAPESTI EGYETEMEN, A MAGY. TUD. AKADÉMIA NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK JEGYZŐJE. Első évfolyam. — 1883. IV és 2381. — Ára Isrt 601er. A MAGYAR TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA. A közviszonyok és gazdasági állapotok iránti gyors tájékozás korunkban — a par excellence állampolgári korban — általánosan érzett szükség. Mindenkit közvetlenül vagy közvetve érinti a közviszonyok alakulása; majdnem mindenki közvetlenül vagy közvetve részt vesz a közügyek elintézésében, mint képviselő, hivatalnok, törvényhatósági vagy községi bizottsági tag, iskolaszéki tag, mint nagy vállalatok igazgatója, részvényese, igazgató-tanácsosa stb., ezen működésében minduntalan tájékoznia kell magát a közélet különböző nyilvánulásai iránt. A nyugati művelt államok irodalmában ezen szükségnek megfelelőleg összefoglaló «Évkönyv» természetű munkákat találunk, melyek évről évre tájékozást nyújtanak a közviszonyok iránt és tanulságos visszapillantást engednek a múltra. Ilyen vállalat a negyven év óta franczia nyelven megjelenő : « Annuaire de l'économie politique et de la statistique». Ily évkönyv kiadását határozta el a m. t. akadémia nemzetgazdasági és statisztikai állandó bizottsága. Az évkönyv közéletünk és különösen a közgazdasági élet legfontosabb mozzanatait öleli föl, a népességet és népesedési mozgalmat, a mezőgazdaságot, állattenyésztést, bányászatot, az ipart, a bel- és külkereskedelmet, az országnak be- és kivitelét, az osztrák-magyar vámterület áruforgalmát , a hitelügyet, a pénzpiacot és tőzsdét, vasúti és hajózási forgalmat, állami, megyei és községi pénzügyet, a közoktatást, az igazságszolgáltatást, a politikai és közmívelődési élet statisztikáját sorsz ,egy illési választókat, sajtóviszonyainkat, a hadügyet, a külföldi államok viszonyainak statisztikai összehasonlítását, a bel- és külföldi azdasági törvényhozást, a bel- és külföldi irodalmat, a főváros közgazdasági viszonyait, az akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának működését, az ott tartott felolvasások rövid összefoglalását, az azokhoz fűződő vitákat stb. Ezen gazdag tartalma mellett nem vélünk csalódni, ha azt mondjuk, hogy a «Nemzetgazdasági és statisztikai Évkönyv»