Nagyvilág, 1976 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1976 / 1. szám - Krónka
tetemnél együtt — ma is legjobb művei között tartja számon. * A vezető francia irodalmi folyóirat, a Nouvelle Revue Francaise vaskos különszámot adott ki „Journaux intimes et carnets" (Intim naplók és jegyzetek) címen. E kiadvány a magyar közönséget azért érdekelheti, mert első helyen közli a múlt század korán elhunyt jeles magyar írója, Justh Zsigmond naplójának egy részletét, amely 1888-ban íródott, és az író párizsi élményeiről, kora néhány híres francia írójával való találkozásáról számol be. Ezek az írók: Taine, Huysmans, Barbey d'Aurevilly. Mindazt, amit róluk mond, a francia közönség érdeklődéssel olvashatja, mert megfigyelései frappánsak és hiteles légkört teremtenek. A kitűnő szemelvény Francois Gachot nem kevésbé kitűnő fordításában jelent meg. A különszám másik magyar érdekessége a magyar származású jeles francia költő, Lorand Gáspár „Jeruzsálem! napló"-ja. (Journal de Jérusalem). * Virginia Woolf leveleinek első kötete nemrég jelent meg a Hogarth Press kiadásában, értesülünk a Times Literary Supplement 1975. szeptember 19-i recenziójából. A 638 levelet tartalmazó kötetet Nigel Nicholson rendezte sajtó alá. A levelek az írónő ifjúságának éveiben, 1896 és 1912 között íródtak, s a Leonard Woolffal kötött házasságát megelőző eseményekről tudósítanak. A szerkesztő még további öt, évenként egy kötet megjelentetését irányozza elő. A most publikált levelek hasznosan egészítik ki Quentin Bell Virginia Woolféletrajzát. (Quentin Bell életrajzi művét a Nagyvilág 1975/6. számában ismertettük.) Várható, hogy idővel az írónő naplójegyzetei is kiadásra kerülnek. * A Goncourt-díjat már kiosztották, de az előzmények talán még érdekesebbek, mint maga a döntés. A tiltakozás ugyanis már a Goncourt-Akadémiát is ostromolja röpirataival, sőt a benzines palackjaival is. Röpiratokat osztogatnak a Drouant-vendéglőben, a díj hagyományos odaítélése színhelyén, feliratok jelennek meg a falain, s arra szólítanak, hogy „szabadítsuk meg a Goncourt-t a korrupciótól"! S csaknem egyidejűleg egy benzines palack robbant Frangoise Mallet-Joris, az Akadémia helyettes elnöke lakásának a lépcsőházában. Minde forrongás — ha nem is mint ok és okozat — azzal az előszóval van összefüggésben, amelyet Jean-Edern Halber írt Francois Coupry: „Mille pattes sans tété" (Fejetlen százlábú) című regénye elé, s amelyben a francia könyvkiadás erkölcseiről írt néhány zokszót. A könyv egyébként Jean-Edern Halber szövetkezeti kiadójánál jelent meg. Halber, a „contre-édition" bajnoka, a sajtónak és az audiovizuális állomásoknak adott nyilatkozataiban több javaslatot is tett az írók érdekében, így többek közt, hogy emeljék fel a szerzői tiszteletdíjat 16 százalékról 20 százalékra, s alakítsák át a könyvkiadókat, sőt a Goncourt-Akadémiát is, szövetkezetekké ... * A berlini Volk und Welt kiadó 1976-ra tervbe vette Déry Tibor „Kedves Repeer" című kisregényének kiadását. A Volk und Welt kiadónál jelent meg az elmúlt években Déry „Befejezetlen mondat" és „Felelet" című regénye, „Az óriás" címen elbeszéléseinek terjedelmes válogatása, valamint a kiadó Spektrum sorozatában a „Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról" című írása is.* Az Odeon prágai világirodalmi kiadónál, amely a cseh olvasókkal évek óta rendszeresen ismerteti a magyar irodalom klasszikus és modern alkotásait, Г975 őszén jelent meg Karinthy Frigyes válogatott elbeszéléseinek gyűjteménye és Krúdy Gyula „A vörös postakocsi" című regénye. * Arabal legújabb színművét az idei évad elején mutatta be a párizsi Atelier színház. Az International Herald Tribune kritikusa szerint a „Sur le Fit" (Kötélen) toronymagasan emelkedik ki az évad eddigi bemutatói közül. Az allegorikus mű cselekménye egy lakóitól elhagyott mexikói bányászfaluban játszódik. Itt rejtőzik a darab két főszereplője, egy spanyol menekült, valaha híres vásári akrobata és egy cinikus fiatalember, aki megjátszva, hogy elrabolták, gyűlölt és megvetett apjától akar váltságdíj címén nagyobb összeget kizsarolni. Kettőjük itteni életét megzavarja a falu egyetlen megmaradt lakója, aki azzal dicsekszik, hogy tud kötélen járni. Amikor próbára teszik, az öregember lezuhan a kötélről, és szörnyethal. Megjelennek a CIA repülői, hogy legéppuskázzák az állítólagos emberrablókat. A rejtőzők elkerülik az első sortüzet, az akrobata azonban hirtelen elhatározással kötelet feszít ki, és elindul rajta egy fényes látomás irányába, amely — nem tudni — a szabadságot vagy a halált jelenti-e számára. *