Nagyítás, 2010. január-május (2. évfolyam, 1-18. szám)
2010-01-13 / 1-2. szám
II. évfolyam, 1 -2. szám, 2010.január 13. agyítás Pécs 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA S □ HÍREK LINZERTORTA - amely Magyarországot formázta - volt a jelképes stafétabot, amelyet január 7- én Pécs polgármestere, dr. Páva Zsolt vett át Linz képviselőjétől a bécsi Collegium Hungaricum épületében. Az eseményen többek között megszólalt Linz kulturális fejlesztési osztályának vezetője, Gerda Forster is, aki elmondta, hogy a kulturális fővárosi cím városát pozitív irányba változtatta meg, s ezáltal Linz általános megítélése is sokat javult. Pécsnek, az első Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert magyar városnak is hasonló sikereket kívánt. ELHALLGATOTT kortárs, Istókovits Kálmán siklósi születésű művész tárlatával indította 2010- es programsorozatát a Pécsi Galéria. A január 8-tól február 7-ig a Kisgalériában látogatható kiállítás az 1990-ben elhunyt rendkívüli tehetség munkáit mutatja be. Az egykori Csók István-, Rudnai Gyula- és Dudits Andor-tanítvány egyfelől remek rézkarcok alkotója, másfelől festészeti technikája is egyedi és érdekes. Szálkás ecsetkezelése különleges, grafikus hatást kelt. „MEETING POINT 2” címmel Nemzetközi Képzőművészeti Biennále nyílik január 15-én a Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermében. A csaknem száz művész munkáit felvonultató tárlatsorozat előzménye egy két évvel ezelőtti, Arad és Pécs között létrejött kapcsolat. A román társszervezet és a Pécsi Galéria és Vizuális Műhely akkor arra szövetkezett, hogy évente olyan - elsősorban fiatal - művészeknek ad bemutatkozási lehetőséget, akik hagyományos technikákkal dolgoznak. Azóta a csatlakozó városok kínálatával bővített vándorkiállítás Arad után minden évben Pécsre érkezik. A Pécsett február 14-ig megtekinthető anyag rendkívül gazdag és sokszínű. Benne 32 pécsi művész egy-egy munkája is helyet kapott. Többek között Pincehelyi Sándoré, Erdős Jánosé vagy az előző években Aradon díjat nyert Valkó Lászlóé és Benedek Barnáé. E vándorkiállítás méltán az egyik kiemelt eseménye a 2010-es EKF-rendezvényeknek. Zárás után pedig az alkotások - szokás szerint - a többi város: Eszék, Pilsen, Pöchlarn, stb. felé veszik útjukat. „HATÁRTALAN VÁROS-Határtalan Színház” elnevezéssel indított el egy a határon túli magyar színházakat bemutató eseménysorozatot két éve a Pécsi Harmadik Színház. E programon belül két napja nagy sikerrel lép fel a meghívó pécsi teátrum színpadán a szlovákiai magyar ajkú színjátszás rendíthetetlen bástyája, a Kassai Thália Színház társulata. Akik szeretnék, ma 19 órától még megnézhetik Edmond Rostand általuk színpadra vitt Cyrano de Bergerac című színművét. 1 www.nagyitas.hu Egy évig tartó fieszta kezdődött vasárnap Farsangi hangulatot idézett a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat nyitóünnepsége január 10-én: nosztalgiavonat szállította a távolról érkező vendégeket a baranyai megyeszékhelyre, hogy a Széchenyi téren tartott fesztivál vidám forgataga teremtsen hangulatot a kulturális fővárosban. Egy egész éven át tartó fieszta kezdődött január 10-én a Nyugati pályaudvaron: innen indult a nosztalgiavonat, amely a 2010 Pécs Európa Kulturális Fővárosa megnyitóünnepségére szállított a fővárosból érkező vendégeket. A hangulatos kocsikban étel, ital, játék, bárzongorista, monarchia korabeli ruhába öltözött hölgykoszorú várta az érdeklődőket, a pécsi Széchenyi téren pedig óriási vidám, zenés forgatag, amely Bajnai Gordon miniszterelnök, Páva Zsolt polgármester beszéde és Placido Domingo videoüzenete után özönlötte el a környékbeli utcákat és a teret. Több mint négyszáz jelmezes pécsi diák és pár tucat nemzetiségi csoport hömpölygött a színpadra, kilenc kultúrtörténeti korszakot jelképező 3-4 méter magas báb felvezetésével. Majd, mintha ők is nézőivé váltak volna az eseményeknek, kezdődött a különböző történelmi korokat felvonultató, Pécs 2000 évét eljátszó óriási kavalkád. Volt ott a római kort szimbolizáló currus (római kocsi), mely Sopianae-ba igyekezett, s Vesta-szüzek tánca vette körül megidézvén a város II. századra tehető születését; azután ókeresztény húsvéti ima és a keresztvivőket feltartóztatni csak kis ideig tudó római katonaság következett, mely már a hitét kereső város képét vetítette elénk. A korokat felvezető bábok közül a samanisztikus harmadik a honfoglalás idejét jelképezte. Körülötte a vad táncosok jelenet végi kereszt elé térdelése a Szent István király által 1009-ben alapított pécsi püspökségre is utalt. És nem állt meg a forgatag. A fénnyel táncolókkal jött Nagy Lajos király kora, az 1367-es első magyar egyetemalapítás, majd a reneszánsz, melynek jelkép értékű alakja a pécsi püspök, Janus Pannonius volt. Ezután talán a leglátványosabb kép következett, mely a török időszakot mutatta be. A dervistáncot lejtők mögött a dzsámira vetített lézershow a török építészet szamárhátas ablakait hozta vissza elénk, megidézve a város 143 évig tartó török uralmát. A nézőközönség ujjongása közepette árnyjátékban rajzolódott ki a felvilágosodás kora, a pécsi céhek kialakulására és az 1780-as városi cím elnyerésére is emlékezve. A reformkor megidézése Liszt Ferenc zongorajátékával fantasztikusra sikeredett. A technikának hála, a háztetőkön is zongorázott a zenei klasszist megjelenítő óriásbáb. Majd a bányászvárossá váló, ám a modern művészetekben jeleskedő XX. századi Pécset fúvószenekar és egy Vasarelykompozíció szimbolizálta. A XXI. századot, a mai Pécs nemzetiségeinek harmonikus együttélését magyar, német, horvát, cigány táncokban mutatták be. A fináléban a farsangi menethez és minden szereplőhöz csatlakozó pécsi kötődésű hírességek Demjén Ferenc vezetésével közösen énekelték: vált, míg felkel majd a nap. Eközben a Pécs kulturális energiáival jelképesen feltöltött Nap az égre emelkedett, és látványos lézershow és tűzijáték zárta a Káll Csaba által megálmodott fantasztikus rendezvényt. Zárásképpen Hiller István oktatási és kulturális miniszter hivatalosan is megnyitotta a kulturális évet. H. A. ■ A kultúra mint húzóágazat „Büszke vagyok a városomra, több mint 2000 éves történelmére, majd minden szegletére, Pécs az én kulturális viszonyítási pontom” - mondja határozottan Páva Zsolt, Pécs polgármestere, aki úgy véli, a baranyai megyeszékhely híd is a nyugati és a keleti kultúrát jelképező Essen, illetve Isztambul között. - A vágyam, hogy mindazt az értéket, amit Pécs rejt, megmutathassam mindenkinek, s a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat csak a kezdete legyen egy fejlődésnek, amelynek végén a kultúra Pécs húzóágazatává válik, s így talán városunk e téren megtörheti Budapest egyeduralkodó szerepét - fejti ki terveit Páva Zsolt pécsi polgármester, aki úgy érzi, sok viszontagság után már a helyiek is így gondolkodnak, és lehetőségként tekintenek az EKF rendezvényeire, magukénak érzik azokat. Megértették azt is, hogy ugyan fontosak a megvalósult és még megvalósításra váró rendezvénytermek, de azok tartalom nélkül csak üres terek lennének. - A lényeg - véli a polgármester -, hogy egy város a rendezvényein keresztül miként mutatja meg saját identitását, és tágabban véve, miként képviseli ezzel az egész országot, s képes-e az értékek mentén visszatérő tömegeket vonzani. A hangsúlyt tehát magukra a programokra kell helyezni, amelyekből bizony nem lesz hiány. Több mint négyszáz rendezvény várja az érdeklődőket hazánkból, Európából, sőt az egész világból. Olyan nevek röpködnek, mint Placido Domingo, The King’s Singers, Rhoda Scott, Michael Flatley, Goran Bregovic, Richard Bona, újabban pedig Sting. A magyar zenei kínálat legalább ilyen gazdag. Megfordul majd a mediterrán hangulatok városában Rost Andrea, Jandó Jenő, Szalóki Ági, a Szakcsi Generation, a Harcsa Veronika Quartett. A hazai pálya előnyét élvező pécsi együttesek is szép számmal készülnek. A Pannon Filharmonikusok, a Szélkiáltó Együttes, a Bóbita Bábszínház, a Mecsek Táncegyüttes, valamint számos pécsi kórus, zenei és táncegyüttes is fellépésre vár. Major Balázs régész-történész a szíriai Margat váráról folytatott kutatásai eredményét mutatja be a Dóm Múzeumban áprilisban. Természetesen a képzőművészet és az irodalom iránt érdeklődők is találnak majd bőven kedvükre valót az egy év alatt. A Bauhaus pécsi mestereire emlékező kiállítást a város első embere is rendkívül várja. Mint elmondta, tapasztalata szerint sokszor még építészkörökben sem tudják, hogy Breuer Marcell és Molnár Farkas Pécs szülötte. - Ideje a helyére tenni ezeket a dolgokat - mondja Páva Zsolt -, és tudatosítani a világban azt is, hogy Pécs Múzeum utcája a nagy szülött Vasarely mellett számos kiválóság, Amerigo Tot, Martyn Ferenc, Schaár Erzsébet, Nemes Endre munkáinak is helyet ad, néhány méterre pedig a Csontváry-tárlat is megtekinthető. A Múzeum utcában a megyei közgyűlés támogatásával új múzeumépület is épül, ősszel ott kap helyet a híres avantgárd nyolcak munkáit bemutató Nyolcak Európája tárlat. Emellett a városban alkotó kortárs művészek is bemutatkoznak itthon és külföldön is. Hatalmas horderejű dolog, és már a hosszú távú gondolkodás jegyében valósulhat meg, hogy a Zsolnay-örökség csaknem ötszáz, remek állapotban lévő darabja is hazakerül a tavaszra elkészülő Zsolnay Kulturális Negyed területére. Olyan csodálatos, a historizáló és a szecessziós korszakból származó Zsolnay-tárgyakról van szó, amelyeket a mostani kiemelt helyzet miatt féláron tudott megvásárolni a városi önkormányzat Gyűdi Zoltán Amerikában élő gyűjtőtől. A polgármester örömmel említette, hogy tavasszal Pécsen üdvözölhetik Nádas Pétert, Konrád Györgyöt, Parti Nagy Lajost, s megszólalnak a városban élő költők, írók is. Mellettük olyan óriás is érkezik, mint Emir Kusturica vagy a társfővárosság jegyében Orhan Pamuk Nobel-díjas török és Mircea Dinescu román író. Az EKF-cím odaítélői érdekes hármasnak adták meg a lehetőséget az idei évben, hiszen ha a térképre nézünk, Essen és Isztambul között félúton helyezkedik el Pécs, amely a három város közül a legkisebb ugyan, de történelmi múltja gazdagabb és régebbről gyökerezik, mint két nagyobb társáé. No, és az egykori török és német hódoltság folytán mindkét városhoz, kultúrához kötődik, mindkettőből őriz emlékeket. Elég, ha a Széchenyi téri dzsámira gondolunk, amelynek tetején ma is együtt látható a kereszt és a félhold, vagy Pécs közismert nevére: Fünfkirchen. Pécs a híd szerepét is betölti köztük. Nagyon jó a kapcsolatunk velük, közös rendezvényeket is tervezünk, sőt Isztambul - mivel késésben volt - tőlünk kért és kapott segítséget programjai szervezéséhez. Hámori Andrea ■