Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

s­ Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. ji Negyedévre 1 frt. Félévre . . 2 frt. || Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal; Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 15 kr. NAGY-KÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. m­a Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Uj­évkor. Ismét fordult egyet az idő kereke, egy év tűnt el a semmiségbe. A teg­nap elmúlt, felvirradt a ma, hogy az emberiség történelmében egy új kor­szakot nyisson meg. A tegnap magá­val vitte a múlt év reményeit, küzdel­meit, aggodalmait, a ma magával hozta az ily reményeket, küzdelmeket, aggo­dalmakat. Harcz ez, melyet az embe­riség a változékony, szeszélyes sorssal folytat, annyi ezer év óta, melynek küzdtere ugyanaz, az élet s csak az ember hiszi, hogy ha a végtelen idő kereke egyet fordul, talán a harcz válto­zatosabb lesz, talán a sorssal szemben megtud nyerni egy kis ütközetet. Felvirradt az újév, s az ember derültebb tekintettel néz elébe. A múlt év bánatát, keserűségét feledi, s ke­csegtető reményekkel biztatja magát, hogy a­mit megtagadott eddig tőle a sors, talán meghozza az újév. A ro­konok, barátok, ismerősök sietnek egymáshoz szerencsekívánataikkal, min­denütt felhangzik az üdvözlő jó kívá­nat „Boldog újévet!“ A hivatalokban is felhangzik a szerencsekívánat, ki­veszi részét belőle a politikai világ is. Szóval az újévi jókívánatok hangzanak ma mindenütt, ezeknek van szentelve az újév első napja. A jó kereskedő, a jó gazda számon veszi a múlt év fáradtságának ered­ményét. Mérleget készít magának, hogy lássa, váljon gyarapodott-e vagy fogyott vagyona, váljon nyereséggel, vagy veszteséggel zárult-e le az üzleti év? Egyik örvendve nézi a kedvező ered­ményt, másik sóhajtva gondol a sok fáradtságra, küzdelemre, mely hozta meg a várt gyümölcsöket, nem úgy az egyik, mint a másik örömmel üd­vözli a felvirradó újévet, az egyik reméli, hogy továbbra is megtarthatja kedvező állását, a másik reméli, hogy majd jobbat hoz az újév­ .De vájjon ki nem készít magának a lefolyt évről mérleget? Vájjon van-e oly ember, ne pillantson ki az újév reggelén végig a múlt éven? Kinek lelkében meg ne villanának a boldog perczek, melyeket eltöltött, s a bánat, melyet szenvedett. Vajjon van-e ki ne kérdezné önmagától: „mit hoz az újév?“ Nehéz kérdés, melyre felelni nem lehet. A sors könyvében van elrejtve a jövő, melyet felnyitni nem áll ha­talmában senkinek. Az a nagy mérleg, melyet a sors készit, titkos s az ember csak sóhajtva tud gondolni reá! De ne foglalkozzunk ma, a vi­dámság napján komoly gondolatokkal. A felvirradó újévvel együtt mi is oda­adunk az üdvözlök seregéhez, mi is óhajtjuk, hogy teljesüljenek a vágyak, feledve legyen a bánat, a szomorúság s biztató szózatként hasson a jó kí­vánság : „Boldog újévet!“ TARCZ­A. Poéta sors. Hajtotta vágya fel, a végtelenbe, Övezve fejét számtalan babér. Csak hír, dicsőség volt megannyi álma, Mit bánta, hogy ha száraz a kenyér! Csak a nevét ismerje minden ember. Hevítsen minden álmatag szivet. Hiába volt a s­zó anya csókja : Bolond, szerelmes, bús poéta lett! Bejárta álma az egész világot, És dala zsongott, mint a hárfahang, És olykor búsan, bánatos szavakkal, Mint néha napján a halálharang. Dalolt ah! jó az Isten, élt az anyja, Elküldte hűen a kis csomagot. Hideg szobában verte, verte lantját, ’ Mig diadalról, hírről álmodott! Azt mon­dta egy-két gőgös mord filiszter, A vers csinos, írója ihletett, Hanem barátom prózai az élet, Ebből bizony megélni nem lehet. Szegődjél el inasnak, bármi másnak, Seperjen utczát, több lesz a haszon, Ott menjen ön is, hol a többi ember, Minek borong járatlan utakon! És a poén szeme tűzbe olvadt: Koldulni in ? Mig gazdag a szivem ? Kézcsókra menjek én az emberekhez, Mig múzacsók reszket a lelkemen ? Mig égig ér az álmok büszke szárnya, A többi emberé csak port kavar? Mig engem csodaszép, szent, égi fátyol S a többi embert földi rongy takar ? Oh! addig nem lesz szolga ez a lélek, Mig csak tudom, hogy ki és mi vagyok, Mig egy madár dalolgat a faágon S a csermelyben csevegnek a habok! Oh! addig éhezem, de össze nem tör A láthatatlan, zengő tiszta lant, Mig egy szerény kis rózsatő virágzik És rügy fakad a fákon itt a lant! S ha mégis ez a vézna test leomlik, Akkor, nos, akkor szépen meghalok... És szárnyaikon messze elragadnak, Miket neveltem, a szelíd dalok! És oda visznek, hol a birodalmam: Légy üdvözült sugaras végtelen!! Hol ember nincs, kenyér, ruha se kell majd, A lantomat ingabban pengetem!! Fliesz Henrik: Egy fontos tör­vény életb­elépése. Az 1900. évi XVI. törvényczikk tárgya, czélja a gazdasági munkás- és cselédsegély­pénztárak megalkotása. A törvényhozás e nemes alkotásának humánus törekvése, tár­sadalmi, politikai fontosságú czélja megmen­teni a gazdasági munkást a nyomortól, ha baleset vagy betegség miatt ideiglenesen, avagy véglegesen felhagyni kénytelen a mun­kálkodással ; a megélhetést biztosítani akkor, ha elkövetkeznek az erőtlen öregség napjai; megmenteni a családot a végromlástól az uzsorások karmai közül, vagy éppen a két­ségbeeséstől akkor, mikor kidül a munkál­kodó, a kenyérkereső családfő. És mindezeket nem­ csak ígéri, de biztosítja is a munkásnak s aránylag igazán kevés áldozat fejében. A m­. kir. földmivelésügyi miniszternek egy, a törvényhatóságokhoz intézett rendelete 1901. január hó 1­ sején életbe léptette e fontos törvényt. Elmondunk tehát ennek ren­delkezéseiből egyet és mást. Papnak, tanító­nak, jegyzőnek, értelmes gazdáknak alig volt egyszer egyszer nemesebb feladatuk, mint most, e törvény életbelépésekor. Értessék, rí­­jusrázzák­ meg a nép előtt annak áldásos intézkedéseit, bátorítsák, buzdítsák őket arra, hogy belépjenek a pénztár kötelékébe. Ne riadjanak vissza a heti befizetések kényel­metlennek látszó módjától sem, hiszen, ha , m­eid is lehet minden községben 50 tagot­­ összegyűjteni s így önálló pénztárt létesíteni,­­ a legközelebbi postahivatal a tagnak mindig rendelkezésére áll, ott befizetési lapokra ragasztott bélyegjegyekkel könnyen megy a fizetés, aztán az felszámolás időnként. A pénztár tagjai lehetnek alapítók, kik­­ egyszer s mindenkorra 50 koronát fizetnek be­­ a járási főszolgabírónál, polgármesternél vagy alispánnál. Ennek fejében alapító oklevelet nyernek, melyet az illetékes községi elöljáró­ságnál bemutatnak. (Inkább a gazdasági cselé­deket tartó gazdákat illeti, kiket aztán a tör­vény az alapítványi díj fejében a cselédekért fizetendő évi díjnál előnyben részesít). A ren­des tagok első csoportjába tartozók fizetnek évenként 10 korona 40 fillért, vagy heten­ként 20 fillért, a második csoportbeliek egész évre 5 korona 72 fillért, vagy hetenként 11 fillért; (felvételi díj egyszer s mindenkorra 35 évnél fiatalabbnál 2 korona, idősebbnél 4 korona); a rendkívüli tagok (munkás igazol­ván­nyal bíró munkások) egész évre előre 1 korona díjat fizetnek. Rendes tag lehet minden gazdasági munkás, vagy gazdasági (külső) cseléd, férfi és nő egyaránt, ki 14 éves elmúlt, de 35 éves még nincs. 1905 végéig elfogadtatnak az 50 évesnél nem idősebbek is. A kor bé­lyegmentes anyakönyvi kivonattal, cseléd- vagy katonakönyvvel igazolható. A jelentkezés a községi elöljáróságnál, vagy a már megalakult pénztári helyi bizottságnál történik, mikor is az illető a behatási díj kifizetése ellenében tagsági könyvet kap, melyhez még 20 drb postabefizetési takaréklap is van mellékelve. Ugyanazon egyén legfeljebb két rendes tag­sági könyvet is válthat s igy a pénztár által biztosított előnyöket kétszeres mértékben élvezi. Mik ezek az előnyök, melyeket a pénztár a tagsági dijak pontosan fizetők szá­mára biztosit, felsoroljuk az alábbiakban: a) Az első csoportbeli rendes tag, ha baleset éri, ingyen gyógykezeltetik s ha a baleset miatt egy hétnél tovább munkaképtelen,­­50 napon át napi 1 korona segélyt élvez, azon is túl havonta 10 koronát kap; ha pedig a baleset következtében meghal, családja 400 korona segélyt nyer s ha család nincs, úgy 100 korona temetési segélyt ad a pénztár. 10 évi tagság után, ha bármely ok miatt válik munkaképtelenné s nem tud annyit sem meg­keresni, mennyit egy helybeli munkás évi átla­gos keresetének fele, élete fogytáig havi 10 koronát kap; s ha ily segélyt még nem kapna, 65 éves korában egyszer s mindenkorra 100 korona segélyt nyer, ami nem zárja ki azt, hogy ha 65 éves korán túl lesz valaki munka­­képtelenné, később a havi 10 korona segélyt is megkaphassa, illetőleg ha baleset éri, a bal- időszámítás az ókorban, az év és kezdete hajdan és most. Krisztus Urunk születése nemcsak a népek lelki világát alakította át. Az a tény, mely Betlehem felett kigyulladt, nemcsak az­­ emberiség lelki sötétségébe vitt be vilá­got, de fényt hozott az emberi elme egyéb­i tévedéseibe is. Megjelölte főleg azt az archimedesi pontot, melyhez köthetik a né­pek történelmi eseményeiket; egyöntetűséget visz be az egész művelt világba időrendileg, midőn valamely tényre vonatkozólag meg­állapítja, hogy Krisztus születése előtt, vagy után történt-e az. Egész addig az ideig majdnem minden népnél más-más időszámítással éltek ; más és más volt a kiindulási pont, melytől a le­folyt éveket számították. A királyok és feje­delmek trónralépésével, az elöljárók (archon, consul, pontifex maximus stb.) hivatalfogla­lásával mindig újra kezdték az évszámlálást, így akkor is, ha az ország érdekeit érintő valamely fontos esemény történt. Például Rómában az actiumi ütközet. Sőt a Biblia is Krisztus születésére azt mondja: történt Augusztus római császár uralkodásának 30-ik esztendejében. A műveltebb osztályhoz tar­tozó szt. Lukács evangélista — mert hiszen orvos volt — szintén igen érdekes példát szolgáltat evangéliuma 3. részében arra nézve, hogyan kellett még abban az időben is körülírni valamely esemény megtörténtének idejét, ha valaki általánosan meg akarta ma­gát értetni. „Tiberius császár uralkodásának 15. évében, midőn Ponczius Pilátus helytar­tója volt Judeának, Heródes tetrarchája Gali­­leának, Fülöp, az ő testvére Ithúriának és Trachonitész tartománynak, Lysaniasz pedig Abilinának, Annás és Kaifás főpapok alatt jön az Ur­igéje Jánoshoz, Zachariás fiához a pusztában.“ De maga az év tartama is különböző népeknél különböző volt. Némelyeknél a szá­mítás alapja a napév volt 12 hónappal, pl. az egyptomiaknál, a perzsáknál, a görögök­nél stb.; másoknál pedig a holdév 10 hónap­pal, pl. a khinaiaknál, a rómaiaknál stb. A tudományos nagyzás épen ezen inga­dozásokra, bizonytalan alapra építve merész fantáziával, de persze tudós képpel sokszor koczkáztatott már meg, az olvasó közönség könnyen hívőségére számítva, olyan állítást, melyből aztán nem a tudomány nőtt na­gyobbra, hanem a tudós urnak az­­ orra. így például egy német tudós meséli, hogy találtak egy római korbeli hídoszlopot, amely­ről kisütötték, hogy 20,000 éves. Találtak aztán egy emberi csontvázat, melyre ráfog­ták, hogy Praeadamita, vagyis még az Ádám­ előtti korból származó embernek a csontjai. Míg aztán a telek tulajdonosa kinyilvánította, hogy az bizony csak egy lovas­katona csontváza, amelyet ő 1809-ben te­­mettetett oda. Bátran ezek mellé a valóságok (?!) mellé sorozhatjuk azokat a mesés évszámo­kat is, amelyeket az egyptomiakra vonatkozó feljegyzésekben találunk. Ezeknek egyike pél­dául Ramzes uralkodását 1311-re teszi Kr. e. Vagy egy másik kombináczió szerint a gulaépitő királyok 2500 körül éltek Kr. e. Menes, az első egyptomi állam, Memphis alapítója meg 4000 körül uralkodott. Sőt állítják, hogy Kr. e. a 4242. évben egyptomiak már a csillagászathoz is értettek. Pedig ezek a nagy számok még nin­­csennek összefüggésben a világ teremtésével. Mert az ettől való számítást csak a zsidók t­isztelettel ("tesítjük a Ttr £ M 1^58 58 1 "8^ fl ^ *ry ^ T» nagy választékban megérkeztek és azt i Qcn olcsón árusítjuk. A téli idén­­n. c. közönséget, hogy a Aw* ClívSUN­ j 1 <vj riíIUOIL vj lil g j nek megfelelő legújabb czikkek óriási választékban vannak­ raktáron és azokat szintén igen olcsón árusítjuk. Kaphatók: kézimunkák, hímző selymek, hímző pamutok, téli kötőpamutok, czérnák, fegyházban kötött harisnyák, keztyük, multok, meleg alsó trikó­­ruhák,­­béllel és hímzett alsó fehér szoknyák, sapkák, kalapok, női és férfi fehérneműk, gallérok, nyakkendők, szappanok, illatszerek, esőernyők, tüzek, csipkék, kosarak, pénz-, szivar-, szivarka- és dohánytárczák, arcz- és menyasszonyi fátyolok, koszorúk, gyermekkocsik és még sok itt fel nem sorolható czikkek. A nagyérdemű közönség szíves pártfogását kérve, maradjunk kiváló tisztelettel !"RIEN­MAIM és POLIT­ KK. Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek.

Next