Nagyszeben és Vidéke, 2012 (13. évfolyam, 61-62. szám)

2012-02-01 / 61. szám

COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY Alapította az RMDSZ XIII. évfolyam 61. szám KÖZÉLETI KULTURÁLIS LAP Megjelenését támogatja a COMMUNITAS Alapítvány A nagyszebeni Magyar Ház újra a miénk! Kalmár Zoltán Magyar-román kulturális kapcsolatok az elmúlt évszázadok folyamán (folytatás a lap előző számából) Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György fejede­lem özvegye, követője volt a nagy pedagógus, Jan Amos Komensky (Comenius) eszméinek. Fogarason 1657-ben román nyelvű református iskolát alapít. Ennek nagy jelentősége van a román nemzeti nyelv ápolása és megmaradása céljából. Működési tervét közölték a román vezetőknek, akik nagy lel­kesedéssel fogadták és felajánlották segítségüket az életbeléptetése céljából. Ez a terv új gondolatot és egy rendszeres szervezést vezetett be. Különösen fontos a Román ábécéskönyv, amiből „úgy a nagyok, mint a kicsik tanuljanak (...), hogy jól tanuljanak meg írni és valóban románul... ”. Ezenkívül a tanulók megtanultak románul énekelni (...), azzal a megjegyzéssel, hogy ezek az énekek román nyelven íródjanak. (Istoria literaturii române, Ed. Academia RSR București, 1970, voi. I-322. oldal) Bethlen Gábor (1613-1629), Erdély fejedelme, törvényerővel elrendeli, hogy mindazok, akiknek szolgálatában román jobbágyok vannak, román is­kolát biztosítsanak számukra. Elrendeli: „Az or­szágban, ahol egy vallásnak temploma és papja van, köteles iskolát is biztosítani a számunkra. ” (Magyar Művelődéstörténet 3. Kötete, Magyar Történelem Társulat kiadása, 455. old.). Az első latin betűkkel, dalokat tartalmazó, de magyar helyesírással írott román könyv 1570-1573 között jelent meg Nagyváradon vagy inkább Ko­lozsváron. Jan Amos Komensky (Comenius) (folytatás a lap következő számában) Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György fejedelem Bethlen Gábor 2012/2 MOTTO: „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan!” (Tamási Áron) „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet. ” (Jakob Grimm meseíró, a XIX. század első német tudományos nyelvtan megalkotója) (internetes forrás) Ady Endre Magyar jakobinusok dala (részlet) Ujjunk hegyéből vér serken ki, Mikor téged tapogatunk, Te álmos, szegény Magyarország, Vajon vagy-e és mink vagyunk? Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindigre egy bánat marad. Hiszen gyalázatunk, keservünk Már ezer év óta rokon. Mért nem találkozunk süvöltve Az eszme-barrikádokon? Mikor fogunk már összefogni? Mikor mondunk már egy nagyot, Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem­ magyarok? Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden a mienk lesz, Hogyha akarunk, ha merünk. Ady Endre( 1877-1919) a magyar líra 20. századi forradalmi megújulásának elindítója és vezéralakja. Baráti viszony fűzte Octavian Goga, nevezetes ro­mán költőhöz. Jakobinusok - A XVIII. században kitört nagy francia forra­dalomban a kis- és középburzsoázia (polgárság) érdekeit képviselő politikai párt. Tagjainak a neve a párizsi Saint-Jacques (ejtsd: szenzsák) kolostorról ered, ahol összejövetelüket tartották. (Révai N. L.)

Next