Nagyszebeni Reggeli Ujság, 1919 (2. évfolyam, 26-74. szám)

1919-02-02 / 27. szám

Nagyszeben, 1919. I Vasárnap | február hó 2. Laptulajdonos és kiadó. ELőFIZETÉSI ÁRAK: BUDOVSZKY LAJOS, igta *r*---------40-s •• SCM— a Megjelenik mindennap, a|y0hliwr»^ - - r- ' «a reggel 6 órakor, «a i*y*« ntm in n ok? SitrVeszteség A kiadóhivatal: Nagyszebeo, SarVmtjtj­ u. 12. II.­ évfolyam,­­27. számi Bürokrácia. A forradalom felforgató ereje igen sok dologban hozott változást. Ez a változás azonban a legtöbb esetben csak látszólagos. Lényegileg csak más emberek kerültek a felszínre, de a rendszer, az maradt a régi, így vagyunk a bürokrácia átkával is. Azt hittük, hogy az új rend, vagy rendetlenség e téren újításokat fog hozni. De mennyire csalódtunk. A bürokrácia úgy a bel-, mint a külpolitikában éreztette hatását. És itt nem annyira a szakértelem, mint inkább az érdeklődés hiánya a baj. Nagyon gyakran igen fontos irat, melyek a legsürgősebb ü­­lést igényelnék, bámulatos g­lansággal kezelnek. És e mél egyes hivatalnokok soha napi­­ szemrehányást nem kapnak mulasz­tásaikért. Az államszolgálat mai formájának­­természetében rejlik, hogy a beam­­terek többsége teljesítettnek véli kö­telességét azzal, ha a kezében levő ügyet „illetékes helyre“ továbbítja. És hosszú, nagyon hosszú az akta útja. A gyorsvonat, az automobil, a szikratávíró korában a bürokratikus akadályok megkétszereződtek és a halogatás és késedelem rengeteg kár kurforrása lett. Már a régi rend igyekezett ezen segíteni. Kereskedő embereket neveztek ki magas mi­nisztériumi állásokba. Teljesen meg­buktak. Meg kellett bukniok, mert a bürokratikus rendszerbe illesztették be őket, ahol maguk is beamterek lettek. A legmunkabíróbb emberek is átestek a torlaszon, amit a rend­szer állított eléjük. A baj az állami gépezetben van. Éppen ezért az a kifogás sem áll­hat meg, hogy az állami szolgálat előfeltételéül megkívánt vizsgák csak tucatembereket produkálnak. Akad bizony ezek között nem egy tehet­séges, sőt értékes fej is, akik azon­ban áldozatai lesznek a bürokráciá­nak. Ezen az uton a kérdés aligha oldható meg. Ebben a háborúban a világpiac szabad versenyéért, a kereskedelem szabadságáért folyt a küzdelem, hogy kereshessen mindenki ott, ahol tud. Ez a kereskedő hi­va­­ tása, ez ösztökéli nagy teljesít­ményekre. Ha más képe lenne ennek az idegizgató hajszának, nem járna érte az arany jutalma. Ez az érdek nincs meg a beaviterben, nincs meg a magánvállalat fix fizetésű alkal-­ mazottjában sem. És az egyes érde­kelt vagy a vállalat feje mégis el­várja az alkalmazottól, hogy a nemzetgazdaság, a közügy, vagy az üzlet iránt érdeklődjék. De ha mégis van a beamterben érdeklődés, nem érvényesítheti, mert kerékkötőt talál az elavult formában, a zord büro­kratizmusban. Ez nem tartott lépést az élettel, a mai viszonyokkal, a forradalommal. Egy-egy kerék ki­­ rt riiegoiuab ruuuja at auami iii­ vatatos kezelés egyszerűsítése. Anyagi haszonban a vezetők nem részesít­hetők, mint a magánvállalatoknál, de ideális módon növelhető az ér­deklődés, ha egyrészt méltányos, nagy fizetésben részesül a tisztviselő, másrészt pedig alaposan kiterjesztik a hivatalnok felelősségét. Biztosra vehető, hogy az így kijavított állami gépezet jobban fog működni. (1.) S9 m SB m S33 Ki BB SW S3 HB fiff Bi SS De Ilyenek­kel Ifiképen megszervezve és kellő súllyal felruházva nem lé­vén, ilsimithatatlan ellentétek elin­tézésére, mint a szükség által rájuk kényszerített eszköz, ma is csak a sztrájk áll a munkások rendelke­zésére. Ma már tökéletesen tudják szer­vezni ezt is. A szervezett sztrájk minta­képe az angol dokkmunkások 1899. évi sztrájkja volt, amikor 130 ezer munkás tette le a munkát és öt hétig tartotta a sztájkot, mely idő alatt egyetlen rendzavarás sem történt. A sztrájk a munkások teljes sike­rével végződött. Nem is olyan régen a sztájkot -A/- n *v,,int terrorfilms rõl/_ big ugyan korlátlanul folyósított 75 százalék erejéig lombard-kölcsönö­­kat, de miután egyrészt azt látta, hogy a bankok egész hadikölcsön­­állományukat áttolják a jegybankhoz, másrészt a csehek hevesen tiltakoz­nak a bankóprés ilyen egyoldalű­ igénybevétele ellen, szigorításokat léptetett életbe, s ma csak nagyon korlátolt mértékben tesz eleget egyébbként alapszabályszerű kötele­zettségének. Annyi kétségtelen, hogy a hadikölcsöntulajdonosok 16 milliárdos hadikölcsön forgalmat és átlagos 18 százalékos visszaesést számítva,­­ már eddig is több mint 3 milliárd veszteséget szenvednek. A kormány most azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy a hadikölcsönpiac helyzetét egy mélyreható intézkedés­sel szanálja. A pénzügyminiszter elő­ A szociáldemokrácia, xiv. ✓ A sztrájkot a szervezett munkások épen a pártfegyelem alapján könnyen be tudják vezetni bármikor. De nem tanácsos. A statisztika szerint a sztrájkoknak csak 15—20 százaléka végződik átlag a munkások teljes­­ megelégedésére. Ezzel szemben a ■ teljes eredménytelenség arányszáma : 50—60 százalék.­­ Maguktól az eredményektől elte­kintve sok nézeteltérés merült fel arról, hogy a munkásság kívánsá­gainak ilyen erőszakos érvényre­­juttatása jogos eszköz-e. Természe­tesen a munkások más álláspontot foglalnak el, mint a jogászok. A munkás és munkaadó közötti érdek­ellentétek megszüntetésére a békél­tető bizottságokat ajánlják és ez volna a rendes és megnyugtató megoldása a kontroverz kérdésednek. — ------------ ..... .­­hogy azt „elfojtsa." Nem gondoltak arra, hogy jogos kívánságok telje-­­ sítése, komoly sérelmek orvoslása is lehet a sztrájk célja. Újabban azonban már megvizs­gálják a sztrájk okát is, nem tekin­tik egyszerű lázadásoknak azokat, akik jogaikért ez után küzdenek. A munkások sorsára oly kevés gondot fordított ez ideig a törvény­­hozás és oly kevéssé rendezte a munkás és munkaadó viszonyát, hogy nem lehet csodálkozni, ha sokszor igazán elnyomott és ki­zsákmányolt tömegek a körülmények kényszere alatt az önbíráskodásnak ezen súlyos és veszedelmes eszkö­zéhez nyúltak. A kormányzó hatalom hivatása, hogy alkalmas törvényekkel feles­legessé és lehetetlenné tegye a tőkés­és munkásosztály olyan éles össze­ütközését, amely sztrájkra vezet­hessen. (M.) NAPI HÍREK • A magy, állam adófizetésül elfogadja a hak­ikölcsönöket A hadikölcsönök közel 25 százalékos visszaesése egész gazdasági életre bénító kihatással van. A népkormány eddigi, a hadikölcsönpiac konszoli­dálására irányuló intézkedései telje­sen hatálytalanoknak bizonyultak. Az Osztrák-Magyar Bank egy dara­gáló vagyon- és hadinyereségadók fizetésére, kibocsátási árfolyamukon fölhasználhatók. Eddig csak a VIII. hadikölcsönre nézve állott fenn ez a kedvezmény, de itt is csak a hadi­nyereségadó fizetése tekintetében, míg a most hozandó néptörvény az összes háborús adónemekre és összes hadikölcsöntípusokra kiterjeszti a hadikölcsönnek fizetési eszközként való felhasználási jogát. — Az Apolló-Mozi műsora: 2. és 3-án : „A végzet útjai". Nagy szerelmi dráma 4 felvonásban. Nordisk film. Mya May művész­nővel a főszerepben. 4., 5., 6-án: „Moeser jegyző tragé­diája. Nagy sláger dráma 4 felvo­násban. A címszerepet Boetz Ká­roly művész kreálja. — A szultán elköltözik Kon­stantinápolyból. Az Echo de Paris jelenti: A szultán nemsokára el­hagyja Európát és székhelyül Rom­át vagy Brinnzát választja. Konstanti­nápoly nemzetközi város lesz. — Fegyházbü­ntetés az árdrá­gítókra. A minisztertanács elhatá­rozta, hogy a legszigorúbb törvényt fogják meghozni az árdrágítók le­törésére. A minisztertanács megbízta Juhász Nagy Sándor igazságügymi­nisztert egy rövid törvényjavaslat ki­dolgozásával és azzal hogy azt a legközelebbi minisztertanácson ter­jessze elő. Ez a törvény több évi fegyházbüntetéssel fogja sújtani az árdrágítókat. Táviratainkat a cenzúra nem adta ki.

Next