Napi Délkelet, 1992. november (1. évfolyam, 180-206. szám)

1992-11-01 / 180. szám

1992. NOVEMBERI. Az SZDSZ a választásokig Az MDF nem teljesítette választási ígéreteit, az állam továbbra is gyámkodik, a kormányzat nem teremtette meg a szociális piacgazdaság, a szociális biztonság fel­tételeit, még azon a szinten sem, amelyen ez létrejöhe­tett volna. A magyar társadalom az 1990-es választáso­kon kiszámítható nyugodt átalakulást kívánt, ám ma az emberek a kiszámíthatatlanságtól félnek. A Szabad De­mokraták Szövetsége alkalmas arra, hogy választ talál­jon a társadalom kérdéseire, ám ehhez a pártnak javíta­nia kell az emberekben róla élő képet. Erre lesz majd hi­vatott a november 13-i szabaddemokrata küldöttgyűlés utáni politika. Mindezt Pető Iván, az SZDSZ pártvezetői tisztére aspiráló politikus mondta szombaton, a párt számos jelentős személyiségét felvonultató újpesti ren­dezvényén. A NAP ITTHON Bős elleni tüntetés Az oroszvári (Rusovce) határátkelőhely közlése szerint szombaton mintegy 300-400 magyar környezetvédő lépte át Rajka felől a határt, és ment tovább Dunacsún­­ra (Cunovo), hogy ott kifejezze tiltakozását a bősi erő­mű építése ellen. A Duna-elterelés munkaterületét mintegy kétszáz mé­terre tudták csak megközelíteni, mert a rendőrök nem engedték őket közelebb. A CSTK hírügynökség értesü­lése szerint Lipták Béla ezúttal nem volt a tüntetők kö­zött. Incidens nem történt, miután elhangzottak a munkák azonnali leállítását követelő felhívások, a demonstráció résztvevői békésen visszatértek a határra, onnan pedig Magyarországra. Tulajdonvédelmi konferencia A vagyon elleni bűnözés visszaszorításáról és a meg­előzés lehetőségeiről tanácskoztak Hajdúszoboszlón a II. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia résztvevői. A háromnapos eszmecserét - amelyen több mint kétszáz hazai vagyonvédelemmel foglalkozó szakember vett részt - a TÜVATI Vagyonvédelmi Kft., az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatósága és a Hungária Biztosító­­ rendezte. A konferencián 28 előadás ismertette a tulajdonvéde­lem korszerű módszereit. Mindezt alátámasztandó 14 hazai cég mutatta be a legújabb vagyonvédelmi eszkö­zöket és berendezéseket. Tábori pappal? A magyar történelmi egyházak magas rangú tiszségvi­­selőinek részvételével rendeztek tanácskozást pénte­ken Budapesten a Bolyai János Katonai Műszaki Főis­kolán. Először Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politi­kai államtitkára tájékoztatta a résztvevőket arról, milyen lehetőségei vannak napjainkban a Magyar Honvédség­nél a vallásgyakorlásnak, továbbá beszélt e lehetősé­gek bővítéséről, valamint a katonai lelkészség beveze­tésére készített tervekről. Ezek megvalósítását, mint el­mondta, három ütemben akarják megvalósítani. Ezt követően Kelemen József vezérőrnagy, államtitkár­helyettes ismertette azt a tervezetet, amelynek alapján a vallási ismeretek oktatását megszervezik majd a kü­lönböző katonai tanintézetekben. A tájékoztatók után az érintett egyházak képviselői mondották el az elhangzot­takkal kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket, ja­vaslataikat, majd megismerkedtek a katonai műszaki főiskola életével, különböző tanszékeivel. Heti magazin Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Szigligeti utca 6. Telefon: (66) 24-204. Fax (66) 22-373. Igazgató: Kepenyes János Felelős szerkesztő: Tomka Mihály Kiadó: Köröspress Kft. Készült: a Denbinder Színes lap- és Könyvnyomdájában, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Felelős vezető: Bereznai Miklós, igazgató. Terjeszti: a Köröspress Kft. terjesztői hálózata és a Magyar Posta. A lap előfizethető a terjesztőknél és a postahivatalokban. VASÁRNAPI DÉLKELET A Független Rendőrszakszervezet új programja A Független Rendőr­szakszervezet siófoki harmadik konferenciá­jának befejező napján, szombaton a küldöttek elfogadták a módosí­tott alapszabályt és a programot, valamint megválasztották az új vezetőséget. Az FRSZ főtitkára továbbra is Rekvényi László ma­radt, aki az MTI érdek­lődésére az alábbiak­ban összegezte a kon­ferencia tapasztalatait és a szakszervezetre váró feladatokat. - Az új programban még markánsabban, még egyértelműbben határoztuk meg az Eu­rópa Tanács rendőr­ségre vonatkozó elvi állásfoglalását, amit értékmérőnek tekin­tünk a magyar rendőr­ségre nézve is. Na­gyon határozottan sze­repel a programban, hogy a rendőrség jog­állását olyan intézmé­nyes keretek között kell szabályozni, ame­lyek megakadályoz­zák, hogy a rendőrsé­get bármely politikai csoportosulás eszköz­ként kisajátítsa. A kongresszuson a küldöttek szinte egyön­tetűen csalódottságuk­nak adtak hangot - hangsúlyozta a főtitkár. - Nem vitatjuk, hogy sok minden fejlődött az elmúlt egy-két évben, de a technikai ellátott­ság még mindig nem felel meg a követelmé­nyeknek, a létszám messze nem annyi, amennyire szükség lenne, a bérek pedig úgyszintén alatta ma­radnak a kívánatos­nak. Megfogalmazódott az is, hogy küzdjünk a jö­vő évi költségvetési ja­vaslat ellen, amelyben nem terveznek sem do­logi, sem bérfejlesztést. Ez abszurdum, ez a ren­dőrség működőképes­ségét súlyosan veszé­lyezteti - fogalmazott. Felmentették az ipari és kereskedelmi helyettes államtitkárt: Az utódja battonyai Az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium saj­tófőnöke szombaton az alábbi közlemény kiadá­sára kérte fel az MTI-t. „Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter Bakay Árpád helyettes államtitkárt október 28-i hatállyal az Állami Va­gyonkezelő Rész­vénytársaság igazgató­­tanácsába történt kine­vezése folytán fennálló összeférhetetlenség mi­att - érdemei elismerése mellett - beosztásából felmentette. A miniszter 1993. ja­nuár 1-jei hatállyal Szűcs Istvánt - jelenleg országgyűlési képviselőt - helyettes államtitkár­nak kinevezte. A kineve­zés feltétele, hogy az adott időpontig Szűcs István képviselői man­dátumát visszaadja. Annak érdekében, hogy a minisztérium energetikai blokkjának irányításában semmiféle fennakadás vagy zavar a személycserékből kifo­lyólag ne történjék, a mi­niszter megbízta Bakay Árpádot az energetikai blokk 1992. december 31-ig történő irányításá­val, illetve ez időszak alatt az ügyek folyama­tos átadásával.” Szűcs István 1935-ben született Battonyán, ve­gyészmérnök. 1960-tól országgyűlési képviselői megbízatásáig az olaji­parban dolgozott létesít­ményi főmérnökként. Alapító tagja a Bajcsy- Zsilinszky Társaságnak és a Magyar Demokrata Fórumnak, alapító szer­vezője az MDF százha­lombattai szervezeté­nek. Az első országos gyűlés óta tagja az MDF Országos Választmá­nyának, később ennek ügyvezetőjévé is meg­választották. Szűcs Ist­ván az MDF Pest me­gyei listájáról kapott képviselői mandátumot. Megemlékezés Csolnokon A Doroghoz közeli Csolnok községben szombaton emléktáb­lát avattak abból az alkalomból, hogy 1956. október végén a helyi forradalmi bizottság felszámolta a kényszermunkatábort. Ezzel Ma­gyarországon megszűnt az utol­só­ olyan bánya, ahol politikai el­ítéltekkel végeztettek kény­szermunkát. A volt politikai foglyok és az őket segítő bányászok emlékez­tek vissza - Morvay Istvánnak, a BM politikai államtitkárának jelen­létében - az egykori események­re. Az 1950-es években rendkívül megnőtt az igény a barnaszén iránt, s Csolnokon is, az ország más bányavidékeihez hasonlóan, rabokat, politikai elítélteket telepí­tettek a bányákhoz. A csolnoki munkatábor folyamatosan átlago­san ezer embert foglalkoztatott. Az elítéltek rendkívül primitív, ve­szélyes körülmények között dol­goztak, a gépesítés gyakorlatilag teljesen hiányzott. 1956-ban az akkori kormányzat elhatározta a munkatáborok felszámolását. Ek­kor Oroszlányban, Várpalotán, majd Tatabányán folyamatosan felszámolták a munkatáborokat, Csolnokra telepítették az elítélte­ket. Az 1956-os októberi forrada­lom eredményeként, s a csolnoki forradalmi bizottság hívására az esztergomi honvéd páncélosok szabadították fel az itteni tábort. A forradalmi bizottság irányításával kezdődött meg a politikai elítéltek szabadon bocsátása. Ez a bizott­ság gondoskodott a dorogi bá­nyaüzemmel közösen az elítéltek elszállításáról. Október 31-én hagyta el a csolnoki tábort az utolsó szállítmány, s ezzel ért vé­get Magyarországon a munkatá­borok korszaka. Az emléktáblát avatókat Göncz Árpád levélben köszöntötte. A köztársaság elnöke üdvözlő leve­lében egyebek között a követke­zőket írja: „Amikor a munkatábor fölszámolására emlékezünk, az üldöztetésben megszenvedett emberség legyen az a fölemelő erő, mely hozzásegíthet jobbik énünk megtalálásához. Legyünk képesek szolidárisak lenni egy­mással a békében is. Az ember­ség ne csak határhelyzetekben mutassa meg az ember jellemle­hetőségeit. Ez a gondolat vezet­het ki bennünket a fájdalom bé­nultságából, és a múlt így válhat éltető jellé bennünk.”

Next