Napi Délkelet, 1992. december (1. évfolyam, 207-231. szám)
1992-12-01 / 207. szám
NAPI DÉLKELET Kádár Péter átült Surjánékhoz Hétfőn este az Országgyűlés plenáris ülésén bejelentették: Kádár Péter szabad demokrata képviselő kilép az SZDSZ- frakciójából, és átül a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjába. A hírt az MTI közölte a késő esti órákban. A Napi Délkelet szerkesztősége telefonon próbálta elérni a Békés megyei képviselőt, de a késői időpont miatt meghiúsult a kísérletünk, mert Kádár Péter időközben külföldre utazott. Viszont a KDNP-képviselőcsoport sajtótitkára, László Ildikó válaszolt a hírrel kapcsolatos néhány kérdésünkre. - Ezek szerint hétfőtől a kereszténydemokrata frakció telefonszámán lehet Kádár Péter képviselőt elérni? - Igen. A ma délelőtti frakcióülésen mutatkozott be Kádár Péter képviselő. S a kereszténydemokrata frakciótagok egyöntetű szavazással fogadták tagjaik sorába a Békés megyei református lelkészt. - Lehetséges-e összefüggés a Békés megyei képviselő frakciótagságának változása és aközött, hogy a szabad demokraták pártjában új vezetés van? - Az indítékokról, a belső inspirációkról csak a képviselő úr tudna részletes információt adni. De valószínűnek tartom, hogy a frakcióváltásban ez is szerepet játszott. Viszont a képviselő úr munkája egyházi vezetőként és az SZDSZ-frakció tagként egyaránt utalt arra, hogy e lépést megteszi. Egyébként mozgás indult el a parlamenti pártok frakciói között, a pártokon belül platformok alakulnak. Egyre inkább érzékelhető a választásokra történő készülődés. - Véleménye szerint Kádár Péter, volt SZDSZ-frakciótag miért éppen a KDNP- frakciót választotta? - Mert a KDNP egy mérsékelt hangvételű, középutas párt, amelyik következetesen, tisztán és érthetően politizál. S hogy Kádár Péter képviselő református lelkészként pártunkat választotta, jelzi: mi nem a katolikusok pártja vagyunk, mint sokan vélik. Mindenki számára nyitottak vagyunk, aki erkölcsi mércénket felvállalja. (rákóczi) A héten tárgyalják a hágai szövegtervezetet Hétfőn még nem kezdődött meg a budapesti egyeztetés a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatban a Hágai Nemzetközi Bíróságnak benyújtandó jogi anyagról. A Külügyminisztériumban azonban - az MTI érdeklődésére - hangsúlyozták: számítanak arra, hogy a magyarcsehszlovák szakértői tárgyalások a héten megkezdődnek. A magyar fél a múlt hét végi brüsszeli megbeszélések alapján feltételezi, hogy további munkával véglegesíthető a közös szövegtervezet. Az okmány meghatározásainak mindkét fél számára elfogadhatónak kell lenniük, s ugyanakkor a Hágai Nemzetközi Bíróság részére is érthetően, világosan kell tükröznie a megoldásra váró kérdéseket és az eljárás elemeit. Mint ismeretes, Brüsszelben a csehszlovák és a magyar fél egyaránt megerősítette elkötelezettségét arra, hogy a nemzetközi bíróság elé terjesztik a vitát minden vonatkozásával, így többek között a jogi, a pénzügyi és a környezetvédelmi összetevőkkel együtt. Jövőre is 40 százalékos a legmagasabb adókulcs A személyi jövedelemadóról szóló törvénymódosítás határozathozatala során Kupa Mihály pénzügyminiszter nemleges véleménynyilvánítása ellenére az Országgyűlés megszavazta azt a több képviselő által javasolt módosító indítványt, amely szerint 1993-ban 500 ezer forint feletti adóköteles jövedelem után 40 százalékos jövedelemadót kell fizetni. A kormányzati előterjesztés az egymillió forint feletti jövedelem esetén 50 százalékos adókulcsott volna elő. A plenáris ülés tárgysorozatának megszavazása során Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője ügyrendi javaslatában a költségvetési törvényjavaslat részletes vitájának újra megnyitását kérte. Indoklása szerint a költségvetési bizottság vasárnapi ülésén jelentős indítványt fogadtak el. Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a vita újbóli vitája házszünes lenne. Az eddigi parlamenti gyakorlatban ugyanis csak a parlamenti frakciók vezetőinek konszenzusos döntése alapján nyílt lehetőség a viták újramegnyitására. A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet a javaslat tartalmára, amely a rádió és a televízió költségvetését a Miniszterelnökség fejezet alá kívánja besorolni. Tardos Márton, az SZDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette képviselőtársait, hogy nem az ellenzék kérte a költségvetés részletes vitájának befejezését. Soós Károly Attila (SZDSZ), a költségvetési bizottság elnöke a bizottság vasárnapi ülésének összehívását minősítette házszabályellenesnek. A részletes vita megnyitását a Tisztelt Ház 182 szavazattal, 4 ellenében és 9 tartózkodás mellett elfogadta. A vitában először Kuncze Gábor (SZDSZ) a költségvetési bizottságban történteket ismertette, majd rámutatott a javaslat alkotmányellenességére. Elfogadása esetén -az Alkotmánybíróság határozatával ellentétben - a kormányzat és egyes társadalmi csoportok közvetlenül befolyásolhatnák a műsorkészítést, illetve lehetőséget kapnának a rádió- és tévéműsorok tartalmának, valamint kínálatának befolyásolására - hangsúlyozta. A képviselő felszólította kormánypárti társait, hogy ne támogassák az indítványt. Bejelentette azt is, hogy támogatás esetén csatlakozó indítványt nyújtanak be, amelyben kikötik, hogy a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárának beszámoltatási és információkérési jogai ne terjedjenek ki a médiumok gazdálkodására. Becker Pál (MDF), a költségvetési bizottság alelnöke a bizottsági munka szabályszerű lefolyására emlékeztette az ellenzéki képviselőket. Molnár Péter (Fidesz) ugyancsak a módosító javaslat alkotmányellenességére mutatott rá. Kulin Ferenc (MDF), a kulturális bizottság elnöke bejelentette: délben tartott soron kívüli ülésükön nem támogatták a költségvetési bizottság javaslatai. Az elnök egyúttal reményének adott hangot, hogy a médiáról szóló törvényjavaslat még a karácsony előtt a Tisztelt Ház elé kerül. Amennyiben mégsem kerülne sor a médiumok költségvetését is szabályozó médiatörvény elfogadására, akkor indokolttá válik ezen intézmények gazdálkodásának egy eddig nem gyakorolt ellenőrzési módját bevezetni - mondotta a bizottság elnöke. Ezért bizottsági módosító indítványként azt javasolják, hogy a Magyar Rádió és az MTV jövő évi költségvetését parlamenti ellenőrzés mellett külön törvényben szabályozzák. Ezt követően a képviselők a költségvetési bizottság javaslata kapcsán a médiakérdésekről folytattak hosszas vitát. Varga Zoltán (MDF) arról beszélt, hogy a médiumok önálló és kontroll nélkül burjánzó hatalmi ággá váltak a kelet-európai átalakulások során. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) ezzel szemben kifejtette, hogy a médiumok önálló hatalmi ággá válása a szólásszabadság megvalósulásának következménye. Rámutatott arra is, hogy a passzívvá váló állampolgárokat a demokrácia működőképessé tételével és nem a közszolgálati intézaek kormányzat általi jásoltságának növelésével lehet politikailag aktivizálni. Az elnöklő Szabad György a költségvetési törvényjavaslat részletes vitáját este fél hatkor lezárta. Bejelentette, hogy a javaslathoz öt módosító indítvány érkezett be. ■1(1: % V 'V ■*'' ♦ % 1992. DECEMBERI., KEDD FEGYELMI HANKISSNAK? A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfőn este MTI- hez eljuttatott közleménye szerint: „A kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 45. paragrafusa (1) bekezdése, illetőleg a 46. paragrafus (1) bekezdése alapján gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárást indtott dr. Hankiss Elemérrel, a Magyar Televízió elnökével szemben. A fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosának a kormány dr. Balsai István igazságügy-minisztert jelölte ki.” A kormány olyan információk birtokába jutott, amelyek kivizsgálást indokoltak, ezért kezdődött fegyelmi eljárás a Magyar Televízió elnökével szemben - mondta Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára hétfő este, az MTI érdeklődésére. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány felügyeleti jogköréből adódó kötelezettsége a gazdálkodási szabályszegést jelentő konkrét ügy, illetőleg ügyek kivizsgálása. Az intézkedés bejelentésének időpontja nincs összefüggésben a médiaháború fejleményeivel, hiszen - mint Kajdi József rámutatott: - az eljárást akkor is meg kellett volna indítani, ha Göncz Árpád köztársasági elnök aláírja Hankiss Elemér felmentését. Az államtitkár elzárkózott attól, hogy további részletekkel szolgáljon, mint mondta: a vizsgálat folyamatban van, s a fegyelmi eljárás vizsgálóbiztosa, Balsai István igazságügy-miniszter jogosult a nyilvánosság tájékoztatására. Ha én gazdag lennék Ha én gazdag lennék, temetném a munkát, s gondom-dolgom másokra hagynám. De jaj, nem vagyok gazdag. Még gazdagocska sem. Pedig igaz telkemre mondom, szeretnék az lenni. Gondolkodás nélkül, nemtörődöm mosollyal válnék meg felesleges millióimtól. A Dallas-beli Ewing család hozzám fordulna kölcsönért. Milyen szép is lenne! Töröm, egyre töröm a fejem, hogyan juthatnék annyi pénzhez, hogy a felső tízezer becses köreibe tartozzam. Természetesen munkával. Becsületes munkával biztosan nem! Egy apróhirdetés megoldja a gondomat, s lélegzetelállító ajánlattal kecegtet. „Jól jövedelmező otthoni munkát ajánlok. Válaszborítékért tájékoztatom...” Még négy ehhez hasonló szöveget találok. Kész főnyeremény! Másnap buzgón nyalogatom a bélyeget tíz borítékra. Csak a befektetés hozza meg a kívánt eredményt. Mámorban lebegek. Már látom magam az Álomhajó nevű luxusjacht fedélzetén, lobogó hajamat játékosan borzolja a szél, révedező tekintetem a fodrozódó hullámokra téved. Két örökkévalóságnak látszó nap után megérkezik az első három válasz. Kis idő múlva a maradék kettő. Megdöbbenésem határtalan. A szöveg betűről betűre azonos mind az öt esetben. „Tisztelt Cím! Köszönöm, hogy a hirdetésem felkeltette a figyelmét. Én egy otthoni, szaktudást nem igénylő, jól jövedelmező munkát ajánlok Önnek. ” (Istenien hangzik! Főleg szegényszerény hazánkban, ahol nagyrabecsült politikusaink, pedagógusaink váltig hangoztatják, hogy minimum egyetemi végzettség kell az éhenhaláshoz.) „Ezt a tevékenységet INFORMÁCIÓ-KÖZVETÍTŐ bedolgozásnak hívják. A munka lényege, hogy információkat kell továbbítani, illetve terjeszteni. Az ön feladata, hogy ezeket megszerezze és egyúttal továbbítsa is.” (Csak akkor vállalom, ha nem kompromittáló Információkról van szó.) „Gyakorlatilag ez egy könnyű adminisztrációs munka, amit otthon lehet művelni és jó kereseti lehetőséget kínál. A munka lényege a gyors döntés, illetve cselekvés. Két-négy hét múlva akár napi 4-5 ezer forintot is megkereshet. ” (Tyűha! Akárhogy is számolom, ez évente 1 millió 825 ezer, szökőévente pedig 1 millió 830 ezer forint.) „A munka lényegesen könnyű, feltétele nem más, mint a kitartás, szorgalom és kevéske anyagi ráfordítás. Amennyiben a tájékoztatóm felkeltette az érdeklődését, kérem, hogy jelezze. Küldjön felülbélyegzett válaszborítékot, és küldöm a még részletesebb leírást és az első információs anyagot, amely ennek 560 forintjába kerül mindössze. Utóirat: Érdemes belevágni, nekem legalábbis bejött. ” Belevágok. Egyetlenegy gond emészt csupán: kitől rendeljem meg az öt segítőkész személy közül? Majd sorshúzással megállapítom. Elvégre az életben minden a szerencsén múlik. Ha én napi 4-5 ezer forintot keresnék, az 560 forintos bevétel csepp lenne jövedelmem tengerében. Lehet, hogy nem is olyan könnyű meggazdagodni? Váczi Éva A Tomi is tagja a Henkel-birodalomnak Zimmer úr rövid beszéde után átvágta az „ünnepélyesség” kék szalagját, majd odalépett a gépsor előre odakészített „díszgombjához”, megnyomta, és elindult a körösladányi Henkel-Metakémia Osztrák-Magyar Vegyes Vállalat új, teljesen automatizált palettázórendszere. Egy olyan technológia, melyet három héttel ezelőtt kezdtek el szerelni a helyszínen, s mely arra hivatott, hogy az itt gyártott termékek - Blue Star, Sofix, Clin, Opti, Silan, Prill - dobozba kerülésük után emberi kéz érintése nélkül kerüljenek fóliázva a raklapokra, azaz szállítható állapotba. Peter Zimmer a Hegel Ausztria műszaki igazgatója kitért arra is, hogy bár a berendezés emberi munkát vált ki, de emiatt mégsem bocsátanak el senkit sem a cégtől, hiszen az üzembe helyezését a termelés megnövekedése indokolja. Azt már Nyerges László, a vállalat magyar ügyvezetőigazgatója mondta el, hogy a Henkel-Metakémia a tavalyi 700 milliós termelési értékét az idén, a már eddig eltelt időszakban túlszárnyalta, és az ez évi termelés értéke várhatóan meghaladja az egymilliárd forintot. Nemhogy elbocsátások történtek volna cégüknél, még 20 újabb munkást vettek fel az idén. A rövid ünnepség után, melyen részt vett Werner Rosenberg, a vállalat osztrák ügyvezető-igazgatója is, Zimmer úr arra a kérdésemre, hogy mi az oka, hogy a Tomi mosóporok reklámja igencsak „Henkel-zsánerű”, azt válaszolta, hogy ez nem véletlen, hiszen pénteken Budapesten aláírták a szerződéseket, és mától, azaz december 1 -jétől a Tomi (a szolnoki TVM) is a Henkelcsalád tagja. Az osztrák fél elégedettek a körösladányiak munkájával, és a mostani beruházást hamarosan újabbak is követik. (ferencz)