Napi Délkelet, 1994. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-01 / 26. szám

1994. FEBRUÁR 1., KEDD A VILÁGBAN Leégett a barcelonai operaház Csaknem porig égett hétfőn reggel Barcelona belvá­rosában a világ egyik legnagyobb operaháza, a hí­res Liceo. Az AFP szerint a tűz díszletépítés közben tört ki: az egyik munkás hegesztőpisztolyáról szikra pattant a színpadi függönyre, amely azonnal lángra kapott. A tűz a fából készült mennyezeten át gyor­san átterjedt a nézőtérre is: az egész 19. századi termet elborították a lángok. A csaknem harminc tűzoltó két órán át harcolt a lángokkal, s a füstöt az egész városban látni lehetett. A tűzesetben két sze­mély enyhe füstmérgezést kapott. A mintegy 3000 férőhelyes, neoklasszicista stílusú operaház a kata­lán főváros leghíresebb sétányán, a Ramblason ta­lálható. Az orosz-ukrán viszony változatlan Oroszország tiszteletben kívánja tartani a Krím-fél­­szigeten tartott elnökválasztás eredményét, amely a Moszkva-barát Jurij Meskov győzelmét hozta. Az orosz külügyminisztérium magas rangú illetékese az Interfaxnak nyilatkozva jelezte, hogy az orosz-uk­rán viszony változatlan marad. A „név nélkül” nyilat­kozó illetékes leszögezte, hogy a demokráciákban mindenütt tiszteletben tartják a nép akaratát és hangsúlyozta egyben, hogy a Moszkva és Kijev vi­szonyának esetleges változására vonatkozó kérdés tisztán elméleti és nincs értelme azt felvetni. John Major Moszkvába látogat John Major brit miniszterelnök február 14-től 16-ig hivatalos látogatást tesz Oroszországban - jelentet­ték be hétfőn Londonban. A brit kormányfő utoljára 1991. szeptemberben, még a Szovjetunió felbomlá­sa előtt járt Moszkvában. 1992 elején Jelcin orosz elnök vendégeskedett Londonban és akkor különle­ges partnerségi megállapodást is aláírtak. Az 1991. augusztusi moszkvai puccskísérlet leveréséhez nyújtott nagy erkölcsi támogatása óta Major Jelcin elkötelezett személyes támogatójaként ismert Nyu­gaton. Újabban azonban, brit lapok szerint, a brit kormány is mind jobban aggódik azért, hogy Jetin túl sok szelet fog ki a nacionalisták vitorlájából, s ez hovatovább a reformfolyamatot veszélyezteti. Peresz és Arafat mintha megegyezne Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője megállapodott arról, hogy egy hét múlva Kairóban újabb találkozót tartanak, amelyen megpróbálják végleges formába önteni az izraeli-palesztin autonómia-megállapodást. Az erről szóló bejelentés hétfőre virradóra hangzott el Da­­vosban, ahol a két politikus előzőleg két napon át beható tárgyalásokat folytatott a Gáza-övezet és Je­rikó autonómiájának megvalósításával kapcsolatos vitatott kérdésekről. A tárgyalások után tett nyilatko­zatában Peresz igyekezett kisebbíteni a még fenn­maradt nézetkülönbségek jelentőségét. Mint mond­ta, most már csak a megállapodás megfogalmazá­sát illetően van véleményeltérés a felek között. Ara­fat „nagyon fontosnak, nagyon építőnek, nagyon po­zitívnak” minősítette a megbeszéléseket. Az oroszbarát Meskov a krími elnök A krími elnökválasztás vasárnap tartott második for­dulóján Jurij Meskovot, a félsziget Oroszországgal való újraegyesülését szorgalmazó politikust válasz­tották meg a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság első elnökévé. Még nem hivatalos ada­tok szerint a politikus a szavazatok 75,1 százalékát, míg fő ellenfele, Nyikolaj Bagrov, a parlament elnöke 23,3 százalékát szerezte meg. Észak-Korea háborút ígért Észak-Korea figyelmeztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy választaniuk kell: párbeszéd­hez vagy háborúhoz vezet az ázsiai ország nukleá­ris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzése körüli vita. Ez a lényege azoknak a kemény hangvételű nyilatkozatoknak, amelyeket hétfőre virradóra közölt a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A nyi­latkozatokból ítélve Phenjanban ingerültséget keltet­tek a Koreai-félszigeten folyó hírszerző tevékenység élénkítésére tett amerikai lépések, nemkülönben Washingtonnak azok a tervei, hogy Patriot típusú ra­kétavédelmi rakétaütegeket telepít Dél-Koreában. BÉKÉS MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. Telefon/fax: (66) 448-585, Hirdetésfelvétel: 443-553 Szerkeszti a szerkesztőbizottság A szerkesztőbizottság elnöke: Köpenyes János Rovatvezetők: Gubucz Katalin, Rendes Sándor, Bakulya Mihály Kiadó: BÉDÉKÁ Kft. Készítette: a Hungária-Infó Nyomdaipari Kft. Magyar vállalkozás. Megjelenik 26 ezer példányban. Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Vezető gépmester: Zsigovics Géza Terjeszti: a Magyar Posta. A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban Magyar kormányképviselők Washingtonban Háromnapos látogatás­ra vasárnap este Was­hingtonba érkezett Surján László népjóléti miniszter. Programja keretében je­len lesz a hagyományos - az amerikai elnök, alel­­nök, kormánytagok és honatyák részvételével zajló - nemzeti imareggeli rendezvényein, illetve megbeszéléseket folytat az amerikai egész­ségügyi minisztériumban, az Egészségügyi Finan­szírozási Intézetben és a Nemzetközi Fejlesztési Hivatalban. Ugyancsak az amerikai főváros vendége Bába Iván külügyminisztérium­i helyettes államtitkár. Ő többek között a külügymi­nisztériumban, a védelmi minisztériumban és a nemzetbiztonsági tanács­ban kíván tárgyalni. A magyar „küldöttség” kedden Joó Rudolffal, a honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitká­rával egészül ki. Az előze­tes program szerint Bába Ivánnal együtt konzultáci­ókat folytat majd a védel­mi minisztériumban és a nemzetbiztonsági tanács­ban, illetve Surján László társaságában ő is részt vesz az ima reggeli ren­dezvényein. Jeszenszky Ungváron segélyszállítmányt adott át Harmadízben adott ott­hont Kárpátalja Anatolij Zrenko ukrán és Je­szenszky Géza magyar külügyminiszter találko­zásának. A hétfőire, mely­nek Ungvár volt a színhe­lye, tulajdonképpen egy természeti csapás, a Kár­pátalja több mint 150 tele­pülését sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át Kárpátalja lakos­ságának a magyar kor­mány 20 millió forint érté­kű segélyszállítmányát, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltá­ból megkétszereződött. A 14 kamionban elhe­lyezett szállítmány - mint azt Kozma Imre, a Ma­gyar Máltai Szere­tetszolgálat elnöke el­mondta - gyógyszert és 4-5 fős családok két-há­rom hetes ellátására elegendő élelmi­­­szercsomagokat tartal­maz. Jeszenszky Gézá­tól a szállítmányt ukrán kollégája, Anatolij Zlen­­ko vette át és mondott köszönetet a kárpátaljai­ak nevében is a segítsé­gért. A két külügyminiszter több mint egyórás meg­beszélést is tartott, ame­lyen a megye vezetői - Curko János, a megyei tanács elnökhelyettese és Szerhij Usztics, a me­gyei állami közigazgatás elnökhelyettese, valamint - az ukrán küldöttség tag­jaként - Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke is részt vett. NAPI DÉLKELET Félreértés Félreértésből tüzet nyitott egy amerikai katonai konvoj a Szo­máliai fővárosban élelmiszerért sorban álló többszázas tö­megbe: a halottak száma öt, sok a se­besült. Stevenson Mou­vaine, a moga­­dishui amerikai ügy­vivő szerint szomá­­liaiak provokálták ki, hogy az amerikai ka­tonák a tömegbe lőt­tek. Amerikai részről nem voltak áldoza­tok. Baráti külsőségek között komoly kérdésekkel foglalkozik Washingtonban Clinton és Kohl Helmut Kohl német kan­cellár vasárnap kétnapos lá­togatásra Washingtonba ér­kezett, formailag az amerikai kormányzók szövetségének a meghívására. Sűrű prog­ramja keretében hétfőn talál­kozik Bill Clinton elnökkel, mégpedig egy felkapott ge­­orgetowni vendéglőben, az olasz konyhájáról híres Felo­­menában: a két államférfi a szó szoros értelmében fehér asztalnál fogja megbeszélni a világ dolgait. Ez már a második alka­lom, hogy Bill Clinton beikta­tása óta a német kancellár Washingtonban jár. Kette­jük személyes kapcsolata az elmúlt egy év során ben­sőségessé vált, amint azt a kötetlen vendéglői forma is jelzi: az amerikai elnök a nagy tapasztalatú rutinos politikust látja Helmut Kohl­ban, akihez bármikor lehet tanácsért fordulni, a német kancellár viszont Bill Clin­ton energikus természetét, vezetői céltudatosságát be­csüli. Baráti viszonyuk sem fe­ledteti azonban, hogy bizo­nyos kérdések megítélésé­ben - például Bosznia vagy Irán kezelésében - vannak nézetkülönbségek a két or­szág között. Az olasz ven­déglőben bizonyára felme­rülnek olyan átfogó témák is, mint Németország helye a hidegháború utáni világ­ban, a NATO jövője, a vi­lággazdaság állapota és az Oroszországgal kacsolatos nyugati politika. Helmut Kohl kancellár va­sárnap este a washingtoni német nagykövetségen ren­dezett ünnepség keretében átnyújtotta George Bush volt amerikai elnöknek és külügyminiszterének, Ja­mes Bakernek a legmaga­sabb német kitüntetést, az Érdemrend Nagykeresztjét. A kancellár a kitüntetés át­adásakor melegen méltatta a német újraegyesítés ér­dekében kifejtett tevékeny­ségüket. Kijelentette, hogy a német nép hálával tarto­zik nekik „azokban a zűrza­varos és drámai években” tanúsított helyállásukért és támogatásukért. Kállay Kristóf kitüntetése A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége elnökeként kifejtett több évtizedes példamutató te­vékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztjének polgári tagozatával tüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök Kál­lay Kristófot, a Máltai Lovag­rend Szentszék mellett akkredi­tált nagykövetét. A kitüntetést hétfőn este Magyarország ró­mai nagykövetségén nyújtotta át Szörényi László nagykövet. „Kállay Kristóf a magyar politi­kusok azon generációjához tar­tozik, akiket a világháború erő­szakkal kiszakított a magyar po­litikai életből, akik távol kerültek hazájuktól, de soha, egy pilla­natra nem hagytak fel Magyar­­ország érdekében végzett tevé­kenységükkel” - méltatta a ki­­tüntettet Szörényi László. Kállay Kristóf a néhai magyar miniszterelnök, Kállay Miklós egyik fia. A bécsi konzuli akadé­mián tanult, diplomata lett, majd apja miniszterelnöki titkárságán dolgozott. A németek édesapjá­val együtt a dachaui koncentrá­ciós táborba hurcolták, onnét a háború vége felé Triesztbe vit­ték. Itt érte a felszabadulás. A konzuli diploma mellett fel­sőfokú mezőgazdasági szak­végzettséget is szerzett, ennek birtokában 17 évig dolgozott az ENSZ mezőgazdasági szakosí­tott intézeténél, a FAO-nál. Ké­sőbb a Máltai Lovagrend vati­káni követségének tanácsosa lett, majd kinevezték a Szent­szék mellé nagykövetnek. Mun­kásságát több ország - így Né­metország, Portugália, Olasz­ország, Ausztria és Luxemburg - magas állami kitüntetéssel is­merte el. Ha légitámadást hajtanak végre a boszniai szerb váro­sok ellen, az hadüzenet Oroszország számára - je­lentette ki belgrádi sajtóérte­kezletén Vlagyimir Zsiri­novszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke, aki vasárnap kezdte meg több­napos szerbiai látogatását. Sok száz fős lelkes hallgató­ság gyűlt össze sajtóértekez­letén, amely azonban inkább nagygyűlésre, semmint saj­tókonferenciára hasonlított. Zsirinovszkij szinte minden válaszát dübörgő taps és él­jenzés követte. A mondanivaló, amit Zsiri­novszkij kifejtett, belgrádi kö­zönsége számára nagyon szívhez szóló volt: az ENSZ vonja ki csapatait Boszniá­ból, hagyja, hogy a népek maguk döntsék el sorsukat. Oroszország békeszerető ország, de Szerbia oldalán van, s ha hívják, segít s elkül­di csapatait. Az orosz nacio­nalista vezető kifejtette még, hogy jobb lenne, ha a nyugati országok saját ügyeikkel fog­lalkoznának. Oroszország most újjászületőben van, vé­ge a visszavonulásnak. Oroszország sosem táma­dott, mindig csak védekezett, védelmezte Európát a tatá­roktól, a franciáktól, a né­metektől. A franciák mind a mai napig nem heverték ki oroszországi vereségüket, a török birodalom pedig összeomlott. A Szerbia el­leni szankciókat fel kell ol­dani, ezt fogja kérni minden tárgyalópartnerétől, és sür­getni fogja az orosz kor­mányt is, hogy ilyen érte­lemben foglaljon állást. Amikor megkérdezték, mi­lyen választ adhat Moszkva egy esetleges NATO-légi­­csapásra Boszniában, Zsiri­novszkij kijelentette, hogy ar­ra egy új orosz kormány ad majd választ, nagyon haté­konyat. Kijelentette, hogy nem nyugszik, amíg Kozi­­revet le nem váltják a kül­ügyminiszteri tisztségből. Zsirinovszkij a sajtóérte­kezlet egyik pillanatában a sok száz fős tömeg tapsviha­ra közepette magasba emelt egy csetnikruhás kisfiút, s így szólt: itt az új szerb nemze­dék, új nemzedék születik Oroszországban is. Zsiri­novszkij elmondta még, hogy nem kért találkozót Milosevic elnöktől, de készen áll a kon­zultációra a szerb vezető­vel. Zsirinovszkij hétfőn el­látogat a szerb Krajinába. Zsirinovszkij szerint Oroszország védte Európát Európától

Next