Napi Délkelet, 1994. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
1994. FEBRUÁR 1., KEDD A VILÁGBAN Leégett a barcelonai operaház Csaknem porig égett hétfőn reggel Barcelona belvárosában a világ egyik legnagyobb operaháza, a híres Liceo. Az AFP szerint a tűz díszletépítés közben tört ki: az egyik munkás hegesztőpisztolyáról szikra pattant a színpadi függönyre, amely azonnal lángra kapott. A tűz a fából készült mennyezeten át gyorsan átterjedt a nézőtérre is: az egész 19. századi termet elborították a lángok. A csaknem harminc tűzoltó két órán át harcolt a lángokkal, s a füstöt az egész városban látni lehetett. A tűzesetben két személy enyhe füstmérgezést kapott. A mintegy 3000 férőhelyes, neoklasszicista stílusú operaház a katalán főváros leghíresebb sétányán, a Ramblason található. Az orosz-ukrán viszony változatlan Oroszország tiszteletben kívánja tartani a Krím-félszigeten tartott elnökválasztás eredményét, amely a Moszkva-barát Jurij Meskov győzelmét hozta. Az orosz külügyminisztérium magas rangú illetékese az Interfaxnak nyilatkozva jelezte, hogy az orosz-ukrán viszony változatlan marad. A „név nélkül” nyilatkozó illetékes leszögezte, hogy a demokráciákban mindenütt tiszteletben tartják a nép akaratát és hangsúlyozta egyben, hogy a Moszkva és Kijev viszonyának esetleges változására vonatkozó kérdés tisztán elméleti és nincs értelme azt felvetni. John Major Moszkvába látogat John Major brit miniszterelnök február 14-től 16-ig hivatalos látogatást tesz Oroszországban - jelentették be hétfőn Londonban. A brit kormányfő utoljára 1991. szeptemberben, még a Szovjetunió felbomlása előtt járt Moszkvában. 1992 elején Jelcin orosz elnök vendégeskedett Londonban és akkor különleges partnerségi megállapodást is aláírtak. Az 1991. augusztusi moszkvai puccskísérlet leveréséhez nyújtott nagy erkölcsi támogatása óta Major Jelcin elkötelezett személyes támogatójaként ismert Nyugaton. Újabban azonban, brit lapok szerint, a brit kormány is mind jobban aggódik azért, hogy Jetin túl sok szelet fog ki a nacionalisták vitorlájából, s ez hovatovább a reformfolyamatot veszélyezteti. Peresz és Arafat mintha megegyezne Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője megállapodott arról, hogy egy hét múlva Kairóban újabb találkozót tartanak, amelyen megpróbálják végleges formába önteni az izraeli-palesztin autonómia-megállapodást. Az erről szóló bejelentés hétfőre virradóra hangzott el Davosban, ahol a két politikus előzőleg két napon át beható tárgyalásokat folytatott a Gáza-övezet és Jerikó autonómiájának megvalósításával kapcsolatos vitatott kérdésekről. A tárgyalások után tett nyilatkozatában Peresz igyekezett kisebbíteni a még fennmaradt nézetkülönbségek jelentőségét. Mint mondta, most már csak a megállapodás megfogalmazását illetően van véleményeltérés a felek között. Arafat „nagyon fontosnak, nagyon építőnek, nagyon pozitívnak” minősítette a megbeszéléseket. Az oroszbarát Meskov a krími elnök A krími elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóján Jurij Meskovot, a félsziget Oroszországgal való újraegyesülését szorgalmazó politikust választották meg a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság első elnökévé. Még nem hivatalos adatok szerint a politikus a szavazatok 75,1 százalékát, míg fő ellenfele, Nyikolaj Bagrov, a parlament elnöke 23,3 százalékát szerezte meg. Észak-Korea háborút ígért Észak-Korea figyelmeztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy választaniuk kell: párbeszédhez vagy háborúhoz vezet az ázsiai ország nukleáris létesítményeinek nemzetközi ellenőrzése körüli vita. Ez a lényege azoknak a kemény hangvételű nyilatkozatoknak, amelyeket hétfőre virradóra közölt a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A nyilatkozatokból ítélve Phenjanban ingerültséget keltettek a Koreai-félszigeten folyó hírszerző tevékenység élénkítésére tett amerikai lépések, nemkülönben Washingtonnak azok a tervei, hogy Patriot típusú rakétavédelmi rakétaütegeket telepít Dél-Koreában. BÉKÉS MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Alsó-Körös sor 2. Telefon/fax: (66) 448-585, Hirdetésfelvétel: 443-553 Szerkeszti a szerkesztőbizottság A szerkesztőbizottság elnöke: Köpenyes János Rovatvezetők: Gubucz Katalin, Rendes Sándor, Bakulya Mihály Kiadó: BÉDÉKÁ Kft. Készítette: a Hungária-Infó Nyomdaipari Kft. Magyar vállalkozás. Megjelenik 26 ezer példányban. Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Vezető gépmester: Zsigovics Géza Terjeszti: a Magyar Posta. A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban Magyar kormányképviselők Washingtonban Háromnapos látogatásra vasárnap este Washingtonba érkezett Surján László népjóléti miniszter. Programja keretében jelen lesz a hagyományos - az amerikai elnök, alelnök, kormánytagok és honatyák részvételével zajló - nemzeti imareggeli rendezvényein, illetve megbeszéléseket folytat az amerikai egészségügyi minisztériumban, az Egészségügyi Finanszírozási Intézetben és a Nemzetközi Fejlesztési Hivatalban. Ugyancsak az amerikai főváros vendége Bába Iván külügyminisztériumi helyettes államtitkár. Ő többek között a külügyminisztériumban, a védelmi minisztériumban és a nemzetbiztonsági tanácsban kíván tárgyalni. A magyar „küldöttség” kedden Joó Rudolffal, a honvédelmi minisztérium közigazgatási államtitkárával egészül ki. Az előzetes program szerint Bába Ivánnal együtt konzultációkat folytat majd a védelmi minisztériumban és a nemzetbiztonsági tanácsban, illetve Surján László társaságában ő is részt vesz az ima reggeli rendezvényein. Jeszenszky Ungváron segélyszállítmányt adott át Harmadízben adott otthont Kárpátalja Anatolij Zrenko ukrán és Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter találkozásának. A hétfőire, melynek Ungvár volt a színhelye, tulajdonképpen egy természeti csapás, a Kárpátalja több mint 150 települését sújtó árvíz adott okot. Jeszenszky Géza adta át Kárpátalja lakosságának a magyar kormány 20 millió forint értékű segélyszállítmányát, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából megkétszereződött. A 14 kamionban elhelyezett szállítmány - mint azt Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke elmondta - gyógyszert és 4-5 fős családok két-három hetes ellátására elegendő élelmiszercsomagokat tartalmaz. Jeszenszky Gézától a szállítmányt ukrán kollégája, Anatolij Zlenko vette át és mondott köszönetet a kárpátaljaiak nevében is a segítségért. A két külügyminiszter több mint egyórás megbeszélést is tartott, amelyen a megye vezetői - Curko János, a megyei tanács elnökhelyettese és Szerhij Usztics, a megyei állami közigazgatás elnökhelyettese, valamint - az ukrán küldöttség tagjaként - Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke is részt vett. NAPI DÉLKELET Félreértés Félreértésből tüzet nyitott egy amerikai katonai konvoj a Szomáliai fővárosban élelmiszerért sorban álló többszázas tömegbe: a halottak száma öt, sok a sebesült. Stevenson Mouvaine, a mogadishui amerikai ügyvivő szerint szomáliaiak provokálták ki, hogy az amerikai katonák a tömegbe lőttek. Amerikai részről nem voltak áldozatok. Baráti külsőségek között komoly kérdésekkel foglalkozik Washingtonban Clinton és Kohl Helmut Kohl német kancellár vasárnap kétnapos látogatásra Washingtonba érkezett, formailag az amerikai kormányzók szövetségének a meghívására. Sűrű programja keretében hétfőn találkozik Bill Clinton elnökkel, mégpedig egy felkapott georgetowni vendéglőben, az olasz konyhájáról híres Felomenában: a két államférfi a szó szoros értelmében fehér asztalnál fogja megbeszélni a világ dolgait. Ez már a második alkalom, hogy Bill Clinton beiktatása óta a német kancellár Washingtonban jár. Kettejük személyes kapcsolata az elmúlt egy év során bensőségessé vált, amint azt a kötetlen vendéglői forma is jelzi: az amerikai elnök a nagy tapasztalatú rutinos politikust látja Helmut Kohlban, akihez bármikor lehet tanácsért fordulni, a német kancellár viszont Bill Clinton energikus természetét, vezetői céltudatosságát becsüli. Baráti viszonyuk sem feledteti azonban, hogy bizonyos kérdések megítélésében - például Bosznia vagy Irán kezelésében - vannak nézetkülönbségek a két ország között. Az olasz vendéglőben bizonyára felmerülnek olyan átfogó témák is, mint Németország helye a hidegháború utáni világban, a NATO jövője, a világgazdaság állapota és az Oroszországgal kacsolatos nyugati politika. Helmut Kohl kancellár vasárnap este a washingtoni német nagykövetségen rendezett ünnepség keretében átnyújtotta George Bush volt amerikai elnöknek és külügyminiszterének, James Bakernek a legmagasabb német kitüntetést, az Érdemrend Nagykeresztjét. A kancellár a kitüntetés átadásakor melegen méltatta a német újraegyesítés érdekében kifejtett tevékenységüket. Kijelentette, hogy a német nép hálával tartozik nekik „azokban a zűrzavaros és drámai években” tanúsított helyállásukért és támogatásukért. Kállay Kristóf kitüntetése A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége elnökeként kifejtett több évtizedes példamutató tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének polgári tagozatával tüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök Kállay Kristófot, a Máltai Lovagrend Szentszék mellett akkreditált nagykövetét. A kitüntetést hétfőn este Magyarország római nagykövetségén nyújtotta át Szörényi László nagykövet. „Kállay Kristóf a magyar politikusok azon generációjához tartozik, akiket a világháború erőszakkal kiszakított a magyar politikai életből, akik távol kerültek hazájuktól, de soha, egy pillanatra nem hagytak fel Magyarország érdekében végzett tevékenységükkel” - méltatta a kitüntettet Szörényi László. Kállay Kristóf a néhai magyar miniszterelnök, Kállay Miklós egyik fia. A bécsi konzuli akadémián tanult, diplomata lett, majd apja miniszterelnöki titkárságán dolgozott. A németek édesapjával együtt a dachaui koncentrációs táborba hurcolták, onnét a háború vége felé Triesztbe vitték. Itt érte a felszabadulás. A konzuli diploma mellett felsőfokú mezőgazdasági szakvégzettséget is szerzett, ennek birtokában 17 évig dolgozott az ENSZ mezőgazdasági szakosított intézeténél, a FAO-nál. Később a Máltai Lovagrend vatikáni követségének tanácsosa lett, majd kinevezték a Szentszék mellé nagykövetnek. Munkásságát több ország - így Németország, Portugália, Olaszország, Ausztria és Luxemburg - magas állami kitüntetéssel ismerte el. Ha légitámadást hajtanak végre a boszniai szerb városok ellen, az hadüzenet Oroszország számára - jelentette ki belgrádi sajtóértekezletén Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz Liberális Demokrata Párt elnöke, aki vasárnap kezdte meg többnapos szerbiai látogatását. Sok száz fős lelkes hallgatóság gyűlt össze sajtóértekezletén, amely azonban inkább nagygyűlésre, semmint sajtókonferenciára hasonlított. Zsirinovszkij szinte minden válaszát dübörgő taps és éljenzés követte. A mondanivaló, amit Zsirinovszkij kifejtett, belgrádi közönsége számára nagyon szívhez szóló volt: az ENSZ vonja ki csapatait Boszniából, hagyja, hogy a népek maguk döntsék el sorsukat. Oroszország békeszerető ország, de Szerbia oldalán van, s ha hívják, segít s elküldi csapatait. Az orosz nacionalista vezető kifejtette még, hogy jobb lenne, ha a nyugati országok saját ügyeikkel foglalkoznának. Oroszország most újjászületőben van, vége a visszavonulásnak. Oroszország sosem támadott, mindig csak védekezett, védelmezte Európát a tatároktól, a franciáktól, a németektől. A franciák mind a mai napig nem heverték ki oroszországi vereségüket, a török birodalom pedig összeomlott. A Szerbia elleni szankciókat fel kell oldani, ezt fogja kérni minden tárgyalópartnerétől, és sürgetni fogja az orosz kormányt is, hogy ilyen értelemben foglaljon állást. Amikor megkérdezték, milyen választ adhat Moszkva egy esetleges NATO-légicsapásra Boszniában, Zsirinovszkij kijelentette, hogy arra egy új orosz kormány ad majd választ, nagyon hatékonyat. Kijelentette, hogy nem nyugszik, amíg Kozirevet le nem váltják a külügyminiszteri tisztségből. Zsirinovszkij a sajtóértekezlet egyik pillanatában a sok száz fős tömeg tapsvihara közepette magasba emelt egy csetnikruhás kisfiút, s így szólt: itt az új szerb nemzedék, új nemzedék születik Oroszországban is. Zsirinovszkij elmondta még, hogy nem kért találkozót Milosevic elnöktől, de készen áll a konzultációra a szerb vezetővel. Zsirinovszkij hétfőn ellátogat a szerb Krajinába. Zsirinovszkij szerint Oroszország védte Európát Európától