Nappali ház - művészeti és irodalmi szemle, 1997. 1. szám
Németh Gábor: Heilige Nacht
Németh Gábor (1956) legutóbbi írása a Nappali házban: Ki viszi át fogában tartva (96/2). Németh Gábor Heilige Nacht Don J.-nakMeghallok egy mondatot, van mögötte tízezer másik, de egyetlen pillanat elég, hogy elolvadjanak. Forró aszfaltra esik a hó. Például metafora, az szinte egyáltalán ne legyen benne. Ha kérhetném. Ha adhatnád. Adhatnád? Nem ittam pertut Vele, mert úgy gondoltam, ahhoz előbb lennie kellene. Ezzel a dumával nehéz volna csajozni.Vagy túl könnyű. Az volt feladva, hogy te ültesse le az asztalunkhoz mindhárom pincérlányt, és megvan a nagydoktori. (Gyengébbeknek: pincér nem ülhet le a saját kávéházában, ha leül, onnantól nem pincér, tiszta logikai képlet.) A sovánnyal kezdte. Meghívta egy kávéra, a lány meg elfogadta, viszonylag sima ügy. Vagy ezer kép volt ott a falon, mindenféle régi bútor, meleg, sárga fények, halottak fényképei, meg szőttesek az asztalon, terítő helyett, ilyen faliszőnyegek na. A sovány olyan volt, mint egy berlini csaj. Láttam őket, pici lakás Prenzlauerbergben, a csaj fölszolgál az egyik új kávéházban, ré érdes esszéket emilezik Budapestre, esténként elszívnak egy kis hasist, és úgy fél év múlva összevesznek egy másik nő miatt. Rumos teát ittam, itt fedeztem újra fel magamnak. Korrektül kihozva a tea, cukor és a kis rum, békebeli vastag falú pohárkában, olyan zsebbecsúsztathatásban, ha már elég részeg valaki, én ahhoz sose, de majd teszünk róla. Miért nincs ilyen hely Pesten? Nézek ki, az ablak üvegére ragasztottak valami gyászjelentést, két tizenéves fiú, minden kocsmán ott vannak a partecédulák, egy hete haltak meg, autóbalesetben, mire ideértünk, el is temették őket. Négy gimnazista lány nézi őket kívülről, de valahogy úgy, mintha élnének a fiúk, mintha valami érettségi tabló volna, és most lehetne válogatni, melyiknek kell kicsoda. A halál és a lánykák. Farkas Péter ül mellettem, a helyi könyvtáros, ő a negyedik Farkas Péter, akit ismerek, ha a híres birkózót nem számítjuk, és mi a fasznak számítanánk, nem rokonom az nekem, csak azért, mert beteszik a tévébe. Egy itteni folyóiratot mutat, és az egyik képen a nagypapáját, egy motoron ül a nagypapa, BMW-n, az első taxis a városban, aztán autót is vett, Opelt, majdnem ráment a házassága, mert a Karády, ha itt járt, gyakran ült a hátsó ülésen, és a nagymama ettől kissé ideges volt. Elképzelem, ült a Karády, cigizett, pici hamucska mindig ott maradt a bőrön, a nagypapa meg utána összegyűjtötte egy isonzói cigitárcába. Azt aztán elég nehéz lehetett kimagyarázni. A második csaj volt a komoly. Nagy, meleg szemek, érdekes arc, fanyar szellem. Eleve nem hitt a férfiaknak, de benne volt mindenben, azzal a 76 Németh Gábor