Nefelejts, 1860. április - 1861. március (2. évfolyam, 1-53. szám)

1860-10-14 / 29. szám

-'S* 351 Li­­­ ll­ek ajánlva; ára 80 kr. — a másik: „Rákóczy-induló“,zongorá­ra átirta, s a magyar nemzeti színházban 1860 január 30-dikán először játszotta Reményi Ede, Jókai Mórnak ajánlva. Ára 1 fzt. — Gi­ttling Adolf nőszabó, kit a „Nefelejts“ ol­vasónői közöl többen nem csak jó híréből, de a nála megrendelt s a legjobb ízléssel készült öltönydarabok után is ismernek, a hozzá különösen a magyar viselet újból lett fölvevése óta min­dig nagyobb s nagyobb számmal érkező megrendelések folytán üzletét nagyobbítani kényteleníttetvén, varrótermét a váczi- és zsíbárus - utcza szögletére, azon ház első emeletébe tette át, melyben az ismert Ypsilanti-féle kereskedés létezik, s itt egyszersmind egy B­a­z a­r­t szerelt föl kész női öltöny-darabok­kal, melyben mindig készen kaphatók a legjobb magyar ízléssel kiállított menték, budák, szűrök, atillák és magyarkák különféle kelmékből és különféle árakért, úgy hogy vidékről érkezett höl­gyek, kik csak rövid ideig időzhetnek a fővárosban, salonjában bármely pillanatban föltalálhatják az igényeiknek és ízlésüknek megfelelő kész öltönydarabokat. A ruhaderekak és vállfüzekre nézve pedig úgy intézkedett, hogy ezek, ha vidékről a mérték beküldetik hozzá, varrótermében 24 óra alatt a nyert utasítás szerint pontosan elkészíttetnek és rögtön megküldetnek. Gr i 11- 1 i n g ur termében egy a téli időszakra igen czélszerű magyar otthonkát láttunk közelebb, a milyet már több előkelő delnó számára készített, s melynek rajzát és szabását egyik közelebbi mellékletünkön lesz alkalmunk bemutatni olvasónőinknek. — Ismét egy új táncz, Lakatos Sándor „Egye­süljünk“ czímű tánczot szerzett, melynek öt figuráját magyar, tót, horvát, szerb és román tánczok képezik. — A birodalmi tanács, írja egy bécsi tárczaíró, nagy befolyást fog gyakorolni — a farsangi zenére. S­t­r­a­u­s­z János jövő tánczzenéihez a birodalmi tanácsból veszi a motívu­mokat, s lesz Barkóczy-csárdás, Szécsen-toborzó, Hein-keringő, Petrino-mazurka, Mocsonyi-kóla stb. — Most, midőn utczáinkon nemcsak a gyöngéd nőnemet, de még a férfiakat is budákba, prémes mentékbe s álta­lában téli gúnyákba burkolva látjuk, furcsán hangzik a hir, hogy Kolosvártt, a vadgesztenyefák másodszor virágzanak, mig a vidé­ken másod termés eper és málna termett nagy mennyiségben. — Károlyi Ede gróf — mint a lapok írják — családjá­val Ostendelről visszatérvén, Salzburgban elfogatott. — Az aggteleki barlangban a „Denevér barlang“ melletti oszlopzatos nagy termet szeptember 20-dikán Remé­nyi-teremnek nevezték el, a jeles hegedűművész látogatása emlékeiül. — Az erdélyi Pongrácz József tiztagú zenekara világ­­vitra indult, Német-, Franczia- és Angolországba, valamint Bel­giumba, bemutatni a magyar zenét és a kolosvári zenészeket. — Hont megye közönsége Szondy György dréges­­vári hősnek emlékére fényes ünnepélylyel dicsőítendő szobrot óhajt állítani; a szép terv kivitelére a megyebeli kaszinóegylet vállalkozott. — Debreczenben Kulini Nagy Benő, Csokonai Vitéz Mihály költőnk iránti kegyeletes érzületét az által nyil­­vánitá, miszerint azon kisded épület falába (Darabos-utcza 993 sz. a.) hol a költő élt és elhalt, a nevezett költő nétnapján már­vány lapot tétete, melyen e szavak állnak : „Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozáshelye.“ * Magyar huszár. A párisi: „Presse* mint katonai curiosumot a nápolyi harcztérről a következő eseményt közli, mely szép. 25-kén történt : Egy magyar huszár Garibaldinál Fi­­gyelmessi dandárjából, mint futár Santa Mariából Santa Angelo­­ba lovagolt egy sürgönynyel. Visszajövet, midőn a válasz már nála volt, hat királyi, ki rá lesett hogy a választ elfogják, megtámadta. A huszár négy, lova nyolcz sebet kapott, de azért ló és lovas sze­rencsésen elérték Santa Mariát, miután a huszár négy királyit levágott és kettőt megszalasztott. — Egy művelt magyar nevelőnő kerestetik fa­lura 6—8 éves gyermekek mellé, ki ezeket korukhoz képest az alaptanulmányokban és női munkákban oktatni képes. Bővebb értesülést e lapok szerkesztőségénél nyerhetni. * Lapunk utján egy fiatal hölgy ajánlkozik valami tisztes magyar családhoz társalkodónőnek vagy ha kisebb leány­kák volnának a háznál nevelőnőnek is. Beszél négy nyel­ven, s minden finomabb női közmunkára gyakorlatilag képes ta­nítani. Bővebb tudósítást e lapok szerkesztősége ad. Színházi s művészeti hírek. * Szigeti Anna és J­o­­­á­n kisasszonyok, mihelyt a pesti nemz.­színpadon próbaszerepeiket lejátszották, vidékre készülnek. Mint halljuk Szeged lesz az első város, melyet meglátogatnak. A Szigeti közelebb jutalomjátékára egy régibb darabját dolgozta át az „O kos b o l o n d“-ot. Közönség azonban mind a mellett is annyi volt mintha új darabot adtak volna. Az „Okos bolond“ szerzőnek gyöngébb művei közé tartozik, mindazáltal van egypár jelenete, melyben valóságos angol humor van. Egészséges, erős, könyerfacsaró, olyan mint a torma, fa­csarja a fínyás orrot, könybe lábasztja a szemet s mégis tisztítja a látást. * Dobsa Lajos tisztelt írótársun­k már befejezte közleményeit a nemz. színház rendezése ügyében. Azok valóban igen figyelemreméltó dol­gok s talán nem is kellene egyéb mint azt mondani irótoknak: „beszéltél, most tehát lépj be és tegyél úgy a hogy beszéltél, és fogadunk, hogy a nemzeti színház fényesen megél. ” Mario Londonból a jövő saisonja Párisban 90,000 frankra van szerződtetve, Niemann német énekes (Seebach férje) ugyanoda 72,000 frankra. Hajdan a nagy művészeket nem fizették ily pazaron. A nagy Gar­­ricknak 84 tallérja volt. Ekkor a színészek jobban meg is húzták magukat, s többen közölök mellékesen ipart sőt mesterséget is űztek. Parker a je­les színész szíjgyártó volt, Aiken harisnyákat árult, B­a­r­l­y kalapokat, Davis könyvkereskedő volt, Pritchard álarczos boltot tartott, Pal­mer John és R­o­b egyúttal a színlapokat hordták ki és a híres komikus Weston pecsenyeforgató volt a st.-jamesi királyi konyhában. Ily helyzet­ben természetesen örömmel foglalkoztak a művészettel, mert ez nekik szó­rakozás volt; korunkban munka s azért szeretnek sokan papjai közöl máskép szórakozni. * Meyerbeer „Afrikai nő“ czimű új operája a jövő tavaszra Párisban okvetlenül színre kerül és pedig T e d e s k o k. a. és Niemann úrral. * A nemzeti színpadon közelebb Ridley Kohne úr egy kitűnő ta­nítványa fogja magát a hegedűjátékban bemutatni. S e föllépés annál érde­kesebb, mivel a tanítvány illetőleg egy bájos fiatal hölgy Dekner Sarolta kisasszony. Mondják, hogy ha e tehetség úgy fejlődik mint eddig, egy má­sodik Milanello lesz belőle. Ezenkívül művészetéhez a természet is igen csi­nos ajánlólevelet adott. ------------------------------­ IRODALMI MOZGALMAK. — Emich Gusztáv kiadásában következő új köny­vek jelentek meg: 1) Jókai „Szegény gazdagok“ czímű regé­nyéből a harmadik kötet; 2) „Borúra derű,“ költeményfüzér Z­alár­tól; 3) „Az utolsó Szapolyai,“ történeti regény 4 kötet­ben, Abray Károly­tól; 4) a „Zöld ördög naptára 1861-re.“ — O­r­m­o­d­i Bertalan előfizetést hirdet a „Magyar Ro­manzero“ második kötetére, melylyel egyrészt a sajtóhatósági­­lag lefoglalt „Magyarhon ébredése“ czímű munka előfizetőit szándéka kárpótolni. Az előfizetési pénzek 1 új írtjával nov. 15- dikig a szerzőhöz (Pest, váczi­ utcza 18 sz.) utasítandók.

Next