Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)
1874-11-25 / 93. szám
Sepsi-Szt.-György 1874. rv Megjelenik ez a lap hűti kint kétszer szerdán és szombaton. A r a: Ejjísz év ... 6 ft. — kr félévre . . . it ft. — kr Negyedévre 1 ft 50 kr A szerkesztő irodája : fepiacz, Jézsa-féle ház. Kiadó-hív. Csiki-utcza 311 Politikai. Negyedik évfolyam 93. sz. Szerda, november 25. ■n Iran társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Hirdetési dij : 5 hasábos garmond sorért, Yag annak helyéért 5 kr. 1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr. — Bélyegdij minden igtidfekor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint. — Hirdetések főivé,tettnek a kiadóhivatalnál Sepsi-Szt.-György, 1874. november 24. Háromszék hitelviszonyai. Ill. (VR) Anyagi kedvezőtlen viszonyaink mielőbbi orvoslást igényelnek. A kezdeményezést, törvényhatóságunktól várjuk, mert csak törvényutóságunk anyagi és erkölcsi támogatása folytán létesülhet egy" nagyobb körben és áldásdúsan működő' pénzintézet. Menekülnünk kell már valahára a társadalmi életünkre ólomsúllyal nehezedő lethargicus állapotból, mely társadalmi kedvezőtlen viszonyaink legnagyobb részének szülőanyja, mely székelységünk életerejét elzsibbasztja, a közügyek iránt közönyösökké tesz Törvényhatóságunk S Szt. Györgyön egy „Háromszéki takarékpénztár“ felállítását és most küzgő ülésében folyamatban lévő bizton hisszük indítványozni fogja. — Százötvenezer forint értékig kibocsátandó 1500 darab 100 fitos részvény, mely a kialakítandó takarékpénztár alaptőkéjét képezné, vásárpiaczra találna nálunk is, a nem volna szükség, az egyes részvényeket idegen kezekbe engedni s mi, nem az egyes pénzhajhászok tennék zsebre a netaláni jövedelmet. Háromszéken van száz egy község, ha ezen községek közül a leggazdagabbak a kibocsátandó 1500 darab részvényből csak 5 öt, a kevésbé gazdagok hármat, a szegényebb községek csak egy részvényt is vásárolnának — körülbelől 250 darab részvény elárusítható volna. Városaink tehetősebb birtokosai, kereskedői, iparosainál elkelne 100 darab. A vidéki birtokos osztálynál a többi, mert egy takarékpénztár miután leginkább ez osztály életerején rágódik a lelketlen uzsora, s miután a leendő takarékpénztár egyszersmind magva egy később kialakítandó hitelbanknak, mely ingatlanokra kölcsönöket nyújt olcsó kamat mellett, ez osztálynak legközvetlenebb érdeke s az intézet fenállását biztosítani s minél több részvényt vásárolni elsősorban ez osztály van hivatva. Ha jól emlékezünk törvényhatóságunk a takarékpénztár kérdését annyira magáévá tette, hogy a közvélemény hajlandó volt hinni, hogy törvényhatóságunk kész, mint erkölcsi testület, a kibocsátandó részvények felét megtartani. Ha tény törvényhatóságunk meleg és hazafias érdekeltsége, egy takarékpénztár kialakítását illetőleg, akkor annak felállítása semmi nehézségbe sem ütközik, azt mielőbb felállíthatjuk a mielőbb részesíthetjük székelységünket ez intézet áldásdús működésében Törvényhatóságunknak, mint részvényesnél támogatása hathatós garancia ez intézet, fenáll hatására, mert senki sem fog félni tőkéjét egy oly intézetnél tenni gyümölcsözés végett le, melynek pénzalapja felerészben törvényhatóságunké E körülmény emelni fogja a részvények értékét s egyes részvényesek nyerészkedő számítási intézetünket kizsákmányolással nem fenyegetheti Ha tehát a nehézségek elhárítva vannak, miért késedelmezünk! ? Ragadjuk meg a kedvező alkalmat. Ne fecséreljük a drága időt tétlenül, ne nézzük bűnös közönnyel saját romlásunkat ! Fogjunk munkához azonnal, a kitartást, az ernyedetlen és önzetlen munkálkodást eredmény koszorúzza. Székelységünk anyagi bajait, közvetlen csak a felállítandó takarékpénztár orvosolhatja, s ha ez intézet kialakításával tovább is késünk, a lelketlen uzsora, a terméketlen évek, a reánk nehezülő állami terhek meglevő csekély birtokainkat fölemésztik, földbirtokaink idegen kezekbe jutnak s mi mint földönfutó szegények kénytelenek leszünk idegen államba vándorolni s a létfentartás lehető kedvezőbb feltételeit az édesanyától távol idegen nemzet és szokások között keresnünk. A király elnöklete alatt tegnap déli 12 órakor , előterjesztéseiben a jövő állapotok iránt nyilvánultak tartott minisztertanácsot Bittó elnöklete alatt egy előzetes miniszteri értekezlet előzte meg, mely egy órai időt vett igénybe • melyen egyebek közt Zichy gyzközi miniszter tett jelentést az osztrák minisztériummal a monarchia mindkét felét érdeklő vasuti kérdésekben folytatott tárgyalásaink eredményéről.Ezután a miniszterek a királyihoz mentek, hogy jelentést tegyenek a román metropolita választátovábbá a szerb egyházi ügyekről s végre felügy- s a pénzügyminiszterek által benyújtandó törvényjavaslatokról. A román metropolita választás iránt a legfelsőbb határozat már legközelebb közzé, tétetik és pedig minden valósziíkség szerint a megerősités megtagadtatik. A külügyminiszter a ki vasárnap óta B.-Pesten időz, szintén hosszabb jelentést tett a királynak. Báró a A szász nemzeti egyetem f. hó 16-án tartotta elsró ülését, mely előtt előleges értekezleten elhatározták a követek, hogy az elnöklő szász grófot szokás szerint ez alkalommal is külön küldöttség által hívják meg az illések megnyitására, ehez képest Kaestner, Roll és Macellariu küldettek ki, kiknek kiséretében Conrad Mór szász gróf csakhamar megjelenvén, megnyitó beszédében körvonalazta a gyűlés feladatát, mely az 1873-ki számadások megvizsgálása és az 1875-ki költségvetés megállapitása, továbbá a levéltár rendezésének kérdése, a szelistyei uradalom községeinek ismételt ajánlata a kisebb kir. haszonvételek pénzen megváltása iránt, a 7-es bizottság jelentése e nemzeti vagyon leltározásáról és a két pénztár egymáshoz való viszonya tisztába hozataláról. Ezután az igazoló bizottság megválasztatván, a közelebbi ülés 18-ára tűzetett ki. Az adóügyi bizottság í1ov. 20-ai ülésében a pénzügyminiszter osztálytanácsosa felolvasta az új szerkezetetet, melyet a községi solidaritás elvetésével, s Tisza és Kerkápoly javaslatakombinációjával készített, a törvényjavaslat illető helyére. Hosszas vita fejlődött ki itt is, mi végre megállapíttatott az. Ezzel befejeztetett Ghyczy javaslata másik főelvének — a községi solidaritásnak — eltemetése. Következett a harmadik fénypontja Ghyczy javaslatának. Az első volt az adófelügyelők adókivető hivatala, mely megbukott; a második volt a községi solidaritás, mely épen szintén elbukott; a harmadik az, hogy a megválasztott adóbizottsági tagok egyszersmind adóexecutorok legyenek. Lukács Béla tette az indítványt, hogy az törlesztessék ki a törvényjavaslatból. Iványi elfogadja az indítványt. Tisza helyettesítést indítványoz, hogy tudniillik, az adóbizottsági tagságra magát az illető helyettesíthesse. (Persze, hogy a gazdag ember, ispánját küldhesse oda hova a szegényebbnek, kinek nincs ispánja, magának kötelessége menni.) Azon indítvány jön hosszas vita után elfogadva, hogy az adóexecutiót teljesítse úz elöljáróság, vagy megbízott közegei. A többi szakasz lényegesebb módosítás nélkül tárgyaltatott mond, hogy az a siker, melyet az adóvégrehajtások drákói szigorától és az új adók rész elven alapult rendszerétől vár — nagyon kétséges. Ghyczy pedig adójavaslataihoz, melyekkel megmenteni reméli az országot — szilárdul ragaszkodik. Vele szemben majdnem egyhangú e nézet, hogy kell igenis adófelemelés, de egész más adóztatási systema szerint, és főként, hogy szükséges ha az adósságoktól szabadulni akarunk a törlésekhez folyamodni. Ez utóbbi nézet azonban vajmi csekély mérvben akar érvényesülni a budgetben. Hogy Ghyczy annyira ragaszkodik adójavaslataihoz, azt nem lehet csodálni. Ő tervezte, az ő meggyőződése azokban keresi a menekülést. Ő tudja mily elvek, mily tapasztalatok voltak az irányadók e törvényjavaslatok szerkeszésében. Csakhogy az adóügyi bizottság Ghyczy infallibilitásában sehogy sem akar hinni, terveit, nézeteit nem akarja elfogadni; javaslatainak leglényegesebb pontjait, amelyeken pedig az egész javaslat netaláni sikere nyughatik — egymásután elveti. Ily körülmények között Ghyczy helyzete nem valami kellemes. E helyzet nehézsége közt nem tudhatni, hogy Ghyczy miként találja fel magát. Az adóügyi bizottságok tárgyalásait tekintve, melyeken oly tekintélyes ellenzékre akadtak a javaslatok — nagyon valószínű, hogy Ghyczy Kálmán adó-törvényjavaslatai, ha egyátalán keresztül mennek a képviselőház tárgyalásain, azok teljesen ki esznek forgatva eredeti képükből. Ghyczy Kálmán pedig, ki e tárgyalások alatt oly szilárd ragaszkodást tanúsított — aligha fog felelősséget vállalni oly javaslatok sikeréért, melyek az övének egészen fordított kásáját képezendik El lehetünk tehát készülve arra, hogy ez esetben Ghyczy Kálmán visszalép és átadja helyét annak, ki tán a financziális állapotok gordiusi csomójának megoldására jobb módot tud. De ki fog vállalkozni erre? A legválságosabb viszonyok közt vagyunk, ha most mielőtt a budget megszavaztatna kormányválság itt be — a ziláltság tetőpontra hág. Pedig tény az, hogy megvan a forrongás a parlamentben úgy mint a nemzetben nemcsak a kormány megbuktatására, de a jelenlegi nyomasztó pártviszonyok szétszakítására is Sajnos, hogy épen most, midőn a leghiggadtabb és egyetértő tanácskozásokra volna szükség, amint látszik a kedélyek nagyon izgatottak és felhevültek egy korai kormányválság előidézésére. Mindenetek megvan a maga ideje, így várni lehetett volna azon üdvös eszmével is, mely az erdélyi részekben egy „Magyar nemzeti párt“ teremtését czélozza. De ha már megvan csak óvatosan kell azt addig használni — mig állami létünk fenmaradására az intézkedéseket meg nem tettük. 31. L. Mihájovics képviselő a pénzügyi bizottságban tegnap a horvát minisztérium megszüntetését inditványozá, de senki sem pártolta. Budapest, 1874. nov. 21-én. A helyzet. „Magyarország a muszka-invázió óta nem volt oly válságos helyzetben, mint most, ezen állítást mondta ki egy jelen magyar hírlapíró a napokban. És valóban mi minden habozás nélkül annak igazságát elismerhetjük. Egy oly ország helyzete, melynek financziális viszonyai a legaggasztóbb mérvűek, melynek parlamentje könnyelmű gondtalansággal csak adósságra, adósságot szavaz, melynek kormánya tehetetlen és rendszertelen, melynek ipara, kereskedelme nincs, melynek népe földhöz ragadt szegény — egy ily ország helyzete valóban elcsüggeszti még a legnagyobb optimistát is. Ghyczy Kálmán pénzügyi expozéjában merész optimismusra engedte magát ragadtatni csupa jóakaratból, hogy rózásabb szinben tüntethesse fel az ország helyzetét. A pénzügyi és adóügyi bizottságok tárgyalásai meggyőz- ttetnek mindenkit arról, hogy az a bizalom, mely Ghyczy S.-Szt.-György, 1874. nov. 22. Tisztelt szerkesztőség!*) Lesz-e földmives iskolánk eztmű szombati vezércikkében kérdi (VR.) de egyszersmind azonosítja magát azon mozgalommal, mely állítólag a legilletékesebb helyen indult meg az iskola érdekében. Ha, egy oly áldozatkész alapitó találkoznék a ki saját földén saját költségén ily iskolát itten felállítani, berendezni kívánna — ha befolyásom lenne reá — azt tanácsolnám neki: „hagyjon fel e tervvel“ ez idő szerint itten Háromszéket), mert az azon iskolának szánt lapítványnyal sikeresebben s üdvösebben működhetik más irányban“ — ha pedig arról van szó, hogy iskolát akár az állam, akár törvényhatóságunk költségén állítsunk, azt egyenesen ellenezném, és megmondom a mennyiben egy czikkben az nagyjában öszfoglalható okaimat is. Háromszéken a földmivelési rendszer sohasem is állott s ma sem áll hátrább, de sőt mint szakértőktől Hallottam előrehaladottabb, mint akár Kolozsmonostor akár Magyar-Óvárt közvetlen körtövedző vidéken pedig mindkét helyen gazdasági tanintézetek vannak, a nép maga szemével látja a mintagazdaságot. Szándékosan választottam e két intézet vidékét nehogy valaki azt mondhassa: jól van Háromszéken van olyan földmivelési rendszer vagy talán még jobb, mint Magyarországon, igen de meg kell csak nézni a Kolozsmonostor vagy Magyar-Óvár vidékét, ott azután készen másképen áll a dolog, pedig dehogy áll, ott sem jobb mint itten, evvel azonban nem azt akartam mondani, hogy akár ottan, akár itten jobb nem lehetne, hanem contatálni akartam azt, hogy Háromszéken a földmivelési rendszerben visszaesés nincsen, hogy főmíves iskolák nélkül is állunk ott ahol állanak az ily tanintézetekkel ellátott helyek, azoknak vidékei —es •) Örömmel adtunk helyet czikkíró úr ellenérveinek. (Szerk)