Nemere, 1874 (4. évfolyam, 1-103. szám)

1874-11-25 / 93. szám

Sepsi-Szt.-György 1874. rv Megjelenik ez a lap hűti kint kétszer szerdán és szombaton. A r a: Ejjísz év ... 6 ft. — kr félévre . . . it ft. — kr Negyedévre 1 ft 50 kr A szerkesztő irodája : f­epiacz, Jézsa-féle ház. Kiadó-hív. Csiki-utcza 311 Politikai. Negyedik év­folyam 93. sz. Szerda, november 25. ■n Iran társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap. Hirdetési dij : 5 hasábos garmond sorért, Yag annak helyéért 5 kr. 1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr. — Bélyegd­ij minden igtid­fekor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint. — Hirdetések főivé,­tettnek a kiadóhivatalnál Sepsi-Szt.-György, 1874. november 24. Háromszék hitelviszonyai. Ill. (VR) Any­agi kedvezőtlen viszonyaink mielőbbi orvoslást igényelnek. A kezdeményezést, törvény­­hatóságunktól várjuk, mert csak törvényu­­­tósá­­gunk anyagi és erkölcsi támogatása folytán létesülhet egy" nagyobb körben és áldásdúsan működő' pénzintézet. Menekülnünk kell már valahára a társadal­mi életünkre ólomsúllyal nehezedő lethargicus állapotból, mely társadalmi kedvezőtlen viszo­nyaink legnagyobb részének szülő­anyja, mely székelységü­nk életerejét elzsibbasztja, a közügyek iránt közönyösökké tesz Törvény­hatóságunk S­ Szt. Györgyön egy „Háromszéki takarékpénztár“ felállítását és most küzgő ülésében folyam­atban lévő bizton hisszük indítványozni fogja. — Százötvenezer forint értékig kibocsátandó 1500 darab 100 fitos részvény, mely a kialakí­tandó takarékpénztár alaptőkéjét képezné, vásár­­piaczra találna nálunk is, a nem volna szükség, az egyes részvényeket idegen kezekbe engedni s mi, nem az egyes pénzhajhászok tennék zsebre a netaláni jövedelmet. Háromszéken van száz egy község, ha ezen községek közül a leggazdagabbak a kibocsá­tandó 1500 darab részvényből csak 5 öt, a kevésbé gazdagok hármat, a szegényebb köz­ségek csak egy részvényt is vásárolnának — körülbelől 250 darab részvény elárusítható volna. Városaink tehetősebb birtokosai, kereskedői, ipa­rosainál elkelne 100 darab. A vidéki birtokos osztálynál a többi, mert egy takarékpénztár miután leginkább ez osztály életerején rágó­dik a lelketlen uzsora, s miután a leendő taka­rékpénztár egyszersmind magva egy később ki­alakítandó hitelbanknak, mely ingatlanokra köl­csönöket nyújt olcsó kamat mellett, ez osztálynak legközvetlenebb érdeke s az intézet fenállását biztosítani s minél több részvényt vásárolni első­sorban ez osztály van hivatva. Ha jól emlékezünk törvényhatóságunk a takarékpénztár kérdését annyira magáévá tette, hogy a közvélemény hajlandó volt hinni, hogy törvényhatóságunk kész, mint erkölcsi testület, a kibocsátandó részvények felét megtartani. Ha tény törvényhatóságunk meleg és haza­fias érdekeltsége, egy takarékpénztár kialakítását illetőleg, akkor annak felállítása semmi nehéz­ségbe sem ütközik, azt mielőbb felállíthatjuk a mielőbb részesíthetjük székelységünket ez in­tézet áldásdús működésében Törvényhatóságunknak, mint részvényesnél támogatása hathatós garancia ez intézet, fenáll hatására, mert senki sem fog félni tőkéjét egy oly intézetnél tenni gyümölcsözés végett le, mely­nek pénzalapja felerészben törvényhatóságunké E körülmény emelni fogja a részvények érté­két s egyes részvényesek nyerészkedő számítási intézetünket kizsákmányolással nem fenyegetheti Ha tehát a nehézségek elhárítva vannak, miért késedelmezünk! ? Ragadjuk meg a ked­vező alkalmat. Ne fecséreljük a drága időt tét­lenül, ne nézzük bűnös közönnyel saját rom­lásunkat ! Fogjunk munkához azonnal, a kitar­tást, az ernyedetlen és önzetlen munkálkodást ered­mény koszorúzza. Székelységünk anyagi bajait, közvetlen csak a felállítandó takarékpénztár orvosolhatja, s ha ez intézet kialakításával tovább is késünk, a lel­ketlen uzsora, a terméketlen évek, a reánk ne­hezülő állami terhek meglevő csekély birtokain­kat fölemésztik, földbir­tokaink idegen kezekbe jut­nak s mi mint földönfutó szegények kénytelenek leszünk idegen államba vándorolni s a létfen­­tartás lehető kedvezőbb feltételeit az édes­anyá­tól távol idegen nemzet és szokások között keres­nünk. A király elnöklete alatt tegnap déli 12 órakor , előterjesztéseiben a jövő állapotok iránt nyilvánult­ak tartott minisztertanácsot Bittó elnöklete alatt egy előzetes miniszteri értekezlet előzte meg, mely egy órai időt vett igénybe • melyen egyebek közt Zichy gy­z­közi­ miniszter tett jelentést az osztrák minisz­tériummal a monarchia mindkét felét érdeklő vasuti kér­désekben folytatott tárgyalásaink eredményéről.­­­­Ezután a miniszterek a királyihoz mentek, hogy jelentést tegyenek a román metro­polita választá­­továbbá a szerb egyházi ügyekről s végre felü­gy- s a pénzü­gyminiszterek által benyújtandó törvényjavaslatokról. A­ román metropolita választás iránt a legfelsőbb határozat már legközelebb közzé, tétetik és pedig minden valószi­ík­ség szerint a meg­­erősités megtagadtatik.­­ A külügyminiszter a ki vasárnap óta B.-Pesten időz, szintén hosszabb jelentést tett a királynak. Báró a A szász nemzeti egyetem f. hó 16-án tartotta elsró ülését, mely előtt előleges értekezleten elhatároz­ták a követek, hogy az elnöklő szász grófot szokás szer­int ez alkalommal is külön küldöttség által hívják meg az illések megnyitására, ehez képest Kaestner, Roll és Macellariu küldettek ki, kiknek kiséretében Conrad Mór szász gróf csakhamar megjelenvén, meg­nyitó beszédében körvonalazta a gyűlés feladatát, mely az 1873-ki számadások megvizsgálása és az 1875-ki költségvetés­ megállapitása, továbbá a levéltár rendezé­sének kérdése, a szelistyei uradalom községeinek ismé­telt ajánlata a kisebb kir. haszonvételek pénzen meg­váltása iránt, a 7-es bizottság jelentése e nemzeti va­gyon leltározásáról és a két pénztár egymáshoz való viszonya tisztába hozataláról.­­ Ezután az igazoló bi­zottság megválasztatván, a közelebbi ülés 18-ára tűze­tett ki.­­ Az adóügyi bizottság í1ov. 20-ai ülésében a pénzügyminiszter osztálytanácsosa felolvasta az új szer­­kezetetet, melyet a községi solidaritás elvetésével, s Tisza és Kerkápoly javaslatak­om­binációjával ké­szített, a törvényjavaslat illető helyére. Hosszas vita fejlődött ki itt is, mi végre megállapíttatott az. Ezzel befejeztetett Ghyczy javaslata másik főelvének — a községi solidaritásnak — eltemetése. Következett a harmadik fénypontja Ghyczy javaslatának. Az első volt az adófelügyelők adókivető hivatala, mely megbukott; a második volt a köz­ségi solidaritás, mely épen szintén elbukott; a har­madik az, hogy a megválasztott adóbizottsági tagok egyszersmind adóexecutorok legyenek. Lukács Béla tette az indítványt, hogy az törlesztessék ki a törvény­­javaslatból. Iványi elfogadja az indítványt. Tisza helyettesítést indítványoz, hogy tudniillik, az adóbi­­zottsági tagságra magát az illető helyettesíthesse. (Persze, hogy a gazdag ember, ispánját küldhesse oda hova a szegényebbnek, kinek nincs ispánja, magának kötelessége menni.) Azon indítvány jön hosszas vita után elfogadva, hogy az adóexecutiót teljesítse úz elöljáróság, vagy megbízott közegei. A többi szakasz lényegesebb módosítás nélkül tárgyaltatott m­ond, hogy az a siker, melyet az adóvégrehajtások drá­kói szigorától és az új adók rész elven alapult rend­szerétől vár — nagyon kétséges. Ghyczy pedig adó­javaslataihoz, melyekkel megmenteni reméli az­ országot — szilárdul ragaszkodik. Vele szemben majdnem egy­hangú e nézet, hogy kell igenis adófelemelés, de egész más adóztatási system­a szerint, és főként, hogy szük­séges ha az adósságoktól szabadulni akarunk a törlé­sekhez folyamodni. Ez utóbbi nézet azonban vajmi cse­kély mérvben akar érvényesülni a budgetben. Hogy Ghyczy annyira­ ragaszkodik adójavaslataihoz, azt nem lehet csodálni. Ő tervezte, az ő meggyőződése azokban keresi a menekülést. Ő tudja mily elvek, mily tapasz­talatok voltak az irányadók e törvényjavaslatok szer­­kesz­ésében. Csakhogy az adóügyi bizottság Gh­yczy infallib­ilitásában sehogy sem akar hinni, terveit, néze­teit nem akarja elfogadni; javaslatainak leglényegesebb pontjait, a­melyeken pedig az egész javaslat netaláni sikere nyughatik — egymásután elveti. Ily körülmé­nyek között Ghyczy helyzete nem valami kellemes. E helyzet nehézsége közt nem tudhatni, hogy Ghyczy miként találja fel magát. Az adóügyi bizottságok tár­gyalásait tekintve, melyeken oly tekintélyes ellenzékre akadtak a javaslatok — nagyon valószínű, hogy Ghyczy Kálmán adó-törvényjavaslatai, ha egyátalán keresztül mennek a képviselőház tárgyalásain, azok teljesen ki esznek forgatva eredeti képükből. Ghyczy Kálmán pe­dig, ki e tárgyalások alatt oly szilárd ragaszkodást ta­núsított — aligha fog felelősséget vállalni oly javasla­tok sikeréért, melyek az övének egészen fordított ká­sáját képezendik El lehetünk tehát készülve arra, hogy ez esetben Ghyczy Kálmán visszalép és átadja helyét annak, ki tán a financziális állapotok gordiusi csomójának megoldására jobb módot tud. De ki fog vállalkozni erre? A legválságosabb viszonyok közt vagyunk, ha most mielőtt a budget megszavaztatna kormányválság itt be — a ziláltság tetőpontra hág. Pedig tény az, hogy megvan a forrongás a parlamentben úgy mint a nem­zetben nemcsak a kormány megbuktatására, de a je­lenlegi nyomasztó pártviszonyok szétszakítására is Saj­nos, hogy épen most, midőn a leghiggadtabb és egyet­értő tanácskozásokra volna szükség, a­mint látszik a kedélyek nagyon izgatottak és felhevü­ltek egy korai kormányválság előidézésére. Mindenetek megvan a maga ideje, így várni lehetett volna azon üdvös eszmével is, mely az erdélyi részekben egy „Magyar nemzeti párt“ teremtését czélozza. De ha már megvan csak óvatosan kell azt addig használni — mig állami létünk fenma­­radására az intézkedéseket meg nem tettük. 31. L. Miháj­­­ovics képviselő a pénzügyi bizottság­ban tegnap a horvát minisztérium megszüntetését in­­ditványozá, de senki sem pártolta. Budapest, 1874. nov. 21-én. A­ helyzet. „Magyarország a muszka-invázió óta nem volt oly válságos helyzetben, mint most, ezen állítást mondta ki egy jelen magyar hírlapíró a napokban. És valóban mi minden habozás nélkül annak igazságát elismerhet­jük. Egy oly ország­ helyzete, melynek financziális vi­szonyai a legaggasztóbb mérvűek, melynek parlamentje könnyelmű gondtalansággal csak adósságra, adósságot szavaz, melynek kormánya tehetetlen és rendszertelen, melynek ipara, kereskedelme nincs, melynek népe föld­höz ragadt szegény — egy ily ország helyzete való­ban elcsüggeszti még a legnagyobb optimistát is. Ghyczy Kálmán pénzügyi expozéjában merész optimismusra engedte magát ragadtatni csupa jóakaratból, hogy ró­­zásabb szinben tüntethesse fel az ország helyzetét. A­­ pénzügyi és adóügyi bizottságok tárgyalásai meggyőz- t­tetnek mindenkit arról, hogy az a bizalom, mely Ghyczy S.-Szt.-György, 1874. nov. 22. Tisztelt szerkesztőség!*) Lesz-e földmives iskolánk eztmű­ szombati vezér­cikkében kérdi (VR.) de egyszersmind azonosítja ma­gát azon mozgalommal, mely állítólag a legilletékesebb helyen indult meg az iskola érdekében. Ha, egy oly áldozatkész alapitó találkoznék a ki saját földén saját költségén ily iskolát itten felállítani, berendezni kívánna — ha befolyásom lenne reá — azt tanácsolnám neki: „hagyjon fel e tervvel“ ez idő szerint itten Háromszéket), mert az azon iskolának szánt lapítványnyal sikeresebben s üdvösebben működhetik más irányban“ — ha pedig arról van szó, hogy isko­lát akár az állam, akár törvényhatóságunk költségén állítsunk, azt egyenesen ellenezném, és megmondom a mennyiben egy czikkben az nagyjában öszfoglalható o­kaimat is. Háromszéken a földmivelési rendszer sohasem is állott s ma sem áll hátrább, de sőt mint szakértőktől Hallottam előrehaladottabb, mint­ akár Kolozsmonostor akár Magyar-Óvárt közvetlen kört­övedző vidéken pedig mindkét helyen gazdasági tanintézetek vannak, a nép maga szemével látja a mintagazdaságot. Szándékosan választottam e két intézet vidékét nehogy valaki azt mondhassa: jól van Háromszéken van olyan földmivelési rendszer vagy talán még jobb, mint Magyarországon, igen de meg kell csak nézni a Kolozsm­onostor vagy Magyar-Ó­vár vidékét, ott azután készen másképen áll a dolog, pedig dehogy áll, ott sem jobb mint itten, evvel azonban nem azt akartam mondani, hogy akár ottan, akár itten jobb nem lehetne, hanem contatálni akartam azt, hogy Háromszéken a földmivelési rendszerben visszaesés nincsen, hogy fő­míves iskolák nélkül is állunk ott a­hol állanak az ily tanintézetekkel ellátott helyek, azoknak vidékei —­es •) Örömmel adtunk helyet czikkíró úr ellenérveinek. (Szerk)

Next