Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-05-04 / 36. szám
Bereczk és Kézdi-Vásárhely, SepsiSzentgyörgy, 1882. május 3. Minda k kettő rendezett tanácsú város, legalább a neve rendezett Hanem hogy mily zavart állapotok alatt tengődik ez a két város, arról csak azoknak lehet megközelítő fogalmuk, a kiket sorsuk e két város miseriáival naponta foglalkozni kényszerít.. Pedig ezek közül az egyik, Kézdi Vásárhely, egyike a legnagyobb iparos városoknak, polgárai vagyonosak s általában a kényelem azon irigyelni való fokán állanak ma, mely lakosai számára bizonyos külső tekintélyt is kölcsönöz. Kézdi-Vásárhely élénk kereskedelme, gabonaáruk forgalma, piaczának mindennapos látogatottsága arról tesz tanúságot, hogy az emelkedésnek kultúrái és közgazdászati tekintetekben nagyon is megvannak minden feltételei ott. És egy sajátságos, valóban alig kimagyarázható állapot e derék város emelkedésére, mint a lidércznyomás, ránehezedik ; nem tud attól megszabadulni sem ő maga, sem a közigazgatás minden erélyes intézkedései daczára sem. Alig múlik el megyei közgyűlés, vagy a megyei közigazgatási bizottság havi ülése anélkül, hogy Kézdi-Vásárhely város rendetlenségei a legmélyebb megbotránkozás kifejezése mellett, ne képeznék a tanácskozások tárgyát. Egy ízben felsőbb rendeletek végrehajtásának szegül ellene a tanács, máskor hatáskörébe nem tartozó, illetéktelen intézkedései vonják magukra a közigazgatás figyelmét, s megtorló eljárásait ; fizetőképtelenségén pedig megtörik minden jóakarata a törvényhatóságnak s minden erélye a megyei közigazgatásnak. Mikor valami nagy nehezen, fegyelmi vizsgálatok elrendelésével adóhátralékaik egy részét befizették, akkor előállanak a városi tanítók panaszaikkal s konstatálnunk kell, hogy — amint ez már megtörtént — féléven át nem kaptak fizetést. Nem szólunk mi a város külső rendetlenségeiről, bár ezekhez is igen sok szó férne, hogy ne lennének kénytelenek pl. a De Gerando-féle utazók oly lealázó nyilatkozatokat tenni fiz ott uralkodó közrendészeti s egészségügyi viszonyokról ; mi megelégszünk ezúttal, ha K.-Vásárhely város belső nyomorúságaira mutatunk rá s hívjuk fel a város derék polgársága erélyesebb fellépését. Mert, mint mondok, nem a város polgáraiban, nem a képviseletben s talán nem is egészen a városi tanácsban van itt a baj ; a polgárságot, legkevésbé terheli e tekintetben mulasztás. Hanem nem csalódunk, azt hisszük, ha kimondjuk, miszerint magában a rendszerben gyökerezik a létező állapotok indító oka, amelytől megmenekülni talán alkalma sem lett volna eddig. Elhibázott gazdálkodás, czéltévesztett beruházások, egy-két, administrativra képtelen elöljáró gondatlansága stb. folyhattak be arra, hogy e város ma gazdasági tekintetben a bukás szélén áll. Ha azonban még késő nem lenne, a város képviselete saját indíttatásából kezdhet reformokat, melyek eleintén lassan bár, de rendszeres gazdálkodás, erélyes városi tanács mellett segíthetnének rajtuk. Mert itt már hasztalan küld ki a közigazgatási bizottság fegyelmi vizsgálatot, ok nélkül tesz hatásköréből kifolyó törvényes intézkedéseket, azok a létező visszás állapotokon nem fognak külső erőszakkal vagy a törvény tekintélyével változtatni. De ha a mozgalom, mintegy társadalmi úton, belülről indul meg s maguk a helyzettel ismerős polgárok együttes erős akarattal igyekeznek javítani sorsukon , akkor igenis, lesz eredménye munkásságuknak s lesz foganatja azon jelenleg ok nélkül való felsőbb intézkedéseknek, melyek e város derék polgáraihoz méltó állapot megteremtését czélozzák Kézdi Vásárhelytt. Mit szóljunk már most a másik rendezett tanácsú városról, Bereczkről. Ennek sem akarata, sem tehetsége nincs az emelkedésre. A keleti határhegyek tövében fontos positiója volna különben mind kereskedelmi, mind nemzetiségi szempontból , de a város nyakra-főre sülyed. A tanács ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatok nem is gyakoriak, hanem mindennaposak. Polgárai a közvagyonosságnak még csak középszerű fokán sem állanak ; nincs egy tisztességes iskolája, orvosa vagy gyógyszertára s e miatt az általános műveltség és a közegészségügy a legkedvezőtlenebb arányokat tünteti fel. A lelkiismeretlen gazdálkodás tönkretette a város vagyonát ; erdői pár évtizeddel ezelőtt ősrengetegek — ma letarolt kopár dombok. Órákjárásnyira sem lát a szem egyebet csenevész nyirfabokroknál, melyeket a szegény lakosok tüzelésre tördelnek le s viszik haza — hátukon. Az erdőpusztitás hova tovább rendszeresebb üzelmekké fajul ott s már napi járóföldre kell menni, hogy épületfának valót találjon egy-két eszesebb vállalkozó, ki a képviselettel derűre borúra megszavaztat magának mindent, a mi a város ruinálására van hivatva. Bereczknek egyetlen jövedelmi forrása az erdő volt. Most már nem kell sok idő hozzá s kicsöppen abból is. Aztán bezárhatják a tanácsházat és a szegény nép elmehet a koldulni, hogy a temen télen községi pótadóktól megszabaduljon. Bereczkre nézve nincs véleményünk. Hogy mit kellene itt tenni, azt csak egy nagyobb vizsgáló bizottság mondhatná meg, miután alaposan átvizsgálta a bereczki nyomorúságok minden indító okát. Hogy azonban Bereczkre nézve tenni kell már valamit, annak eljött az ideje. H. A „Nemere“ tárczája. Megfoghatatlan s mégis igaz. Két dolog tölti el az emberi szellemet mindig új áhnélkodással : az erkölcsi törvény bennük, és a csillagos ég felettünk. Littrow: A milliók korszakában élünk A tőzsdéken milliókban játszanak. Némely államok deficitjei sok milliókra rúgnak, az államadósságok pedig, valamint a hadi kárpótlások is, már milliárdokban számíttatnak. Szóval napjainkban a milliók divatban vannak. Adjuk változatosság kedvéért még feljebb, hisz úgy sem történik pénzben, hanem csak vibráczióról (rezgésről) és az atomok erejéről van szó, melyeknél a billióktól egész a quintilliókig hághatunk, anélkül, hogy a bukás veszélyének tennék ki magunkat. A billióról még csak van némi homályos képzeletünk, de a trilliótól kezdve már nehezen megy. Ha egy milliárdot vagyis ezer milliót 1000-szer veszünk, ez egy billió, amely 13 számjegyből áll és oly nagy összeget ábrázol, hogy ha valaki mindjárt a teremtéskor — 6000 év előtt — számlálni kezdett volna és pedig óránként 4000-et s utódai a számlálást mostanig szakadatlanul folytatták volna, a megszámlált összeg 206,070,240,épp-et tenne, mi a billiónak csak mintegy ötöde. Vagy ha valamikép egy billió tallért előállítani és azt oszlop alakban egymásra rakni lehetne, úgy ezen oszlopnak csupán hatodik része a holdon túl érne, holott az tőlünk 50,000 mértföld távolságban van. Ennyi kincse a föld összes lakóinak sincs. És mégsem nyugosznak azon magas számok, melyek ezen rövid közleményben megfordulandnak, csupán ingatag feltevéseken, sőt inkább mint a tudományos vizsgálódás eredményei, az igazság oly magas fokán állanak, amelyre bármely elmélet csak úgy juthat fel, ha tisztán mathematikai alappal bír, mint a csillagászat. Ezzel azonban még korántsem az van mondva, mintha a csillagászatban feltevések épen nem léteznének, mert léteznek biz azok bőségesen ; de mi azokat ez alkalommal mellőzve, csak kétségtelen igazságokkal foglalkozunk és pedig olyanokkal, amelyek a mathematikában járatainok előtt inkább valamely eszelős látományai (víziói), mint a szigorú tudományos vizsgálódás eredményei gyanánt fognak feltűnni. Jelen czikkünk tárgya a világosságsugár lesz, nem terjed ki azonban annak minden tulajdonságaira, mert ezeknek felsorolása s behatóbb ismertetése igen sok tért igényelne, mit ezen becses lapnak más irányú tárgyakkal elhalmozott t. szerkesztősége nem egy könnyen bocsáthatna rendelkezésünkre. Foglalkozni fogunk azért most csupán : 1 szor a napsugár sebességével, 2-szor annak a különféle színeket előidéző bámulatos sajátságával, 3 szór azon csudálatraméltó vonzerővel, melylyel a testek atomai (parányai) a világosságsugarakra hatnak. I. A világosság sebessége. Azon erőnek, melylyel a nap a világosságot kilöveli, rendkívül nagynak kell lennie, ha a világosságsugár sebességére gondolunk; ez ugyanis 1 másodpercz alatt 41,900 mértföldet halad, 8 percz 13 másodpercz alatt tehát 20,658,000 mtldet hagy hátra, vagyis épen annyit, amennyi földünknek a naptóli közép távolsága, következőleg a világosságsugár a naptól 8 percz és 13 másodpercz alatt érkezik földünkre. Ennél nagyobb sebességet csak kettőt ismerünk : egyik a villamos sodronyé (távírdák), a másik a nehézség terjedése; de ez utóbbi egybehasonlatlanul nagyobb a két előbbinél, mert azon idő például, mely alatt a nap vonzereje a földhöz jut, sok millió szor rövidebb annál, mely alatt a világosság vagy akár a villanydelejes folyam is a naptól hozzánk eljuthatna. Mivel a hatás, melyet egy test az ő mozgása által más testekre gyakorol, saját tömegének és sebességének a szorzata (produktuma), ennélfogva a rendkívül sebesen mozgó világosság igen fájdalmas benyomást tenne szemeinkre, ha egyes részecskéinek finomsága még sokkal bámulatraméltóbb nem volna, mint a sebesség maga. Minthogy a világosság hatása szemünk idegeire a megejtett kísérletek szerint Vio vagy 3 i0, de legfeljebb 3/10 másodpercig tart, ennélfogva a világosságanyag egyik részecskéje a másiktól — mint ez ki van számítva — 4000 mértföldnél nagyobb távolságra is eshetik anélkül, hogy azért az úgynevezett világosságsugár az egyenes vonaltól, melyben szemünk előtt megjelenik, eltávoznék. De önként fölmerül az olvasóban a kérdés, miként volt lehetséges a világosság sebbességét megmérni, miután az ember rendeltetése nem az, hogy napsugarakon lovagoljon; sőt ha megtudná is ülni ezen a világűrben veszetten nyargaló paripát, akkor és előbb a napba kellene mennie s onnan ide lovagolnia, hova azonban tudtunkkai eddigelé senkinek sem sikerült eljutni. Azonnal elbeszéljük, az egész igen egyszerű. (Folytatása következi.) Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, május 4. 36. szám. XII évfolyam. ■' - — ■'-~9 Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csíki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: сВегпММи Eledel: KÖNYVNYOMDÁJA hant a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltterek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat lap. наг* Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve . Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilt tér sora 15 kr. Belföld. A király elfogadta Szlávy József közös pénzügyminiszter lemondását és az új miniszter kinevezéséig megbízta őt az ügyek további vezetésével. Szlávy József utódjára vonatkozólag előterjesztette véleményét, ő felsége elhatározása azonban csak később várható. Szlávy ismét vissza fog költözni Budapestre, a közéletben részt veendő. A képviselőház április 29 én tartotta a szünetek után első ülését. Elnök az ülést megnyitván, bemutatta a miniszterelnök átiratát több elfogadott törvényjavaslat szentesítéséről, továbbá a horvát minisztérium jelentését a Fiume tárgyában kiküldendő országos bizottságba a horvát tartománygyűlés részéről megválasztott tagokról, végül több kérvényt. A napirend előtt még néhány kisebb jelentőségű ügy iránt történt határozat és Herman Ottó hosszabb, hazafias beszéddel ünneplé a Schulverein elleni tüntetéseket, mire Zay képviselő izgatottan az elnöki emelvényre ment, de nem lévén