Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-04 / 36. szám

Bereczk és Kézdi-Vásárhely, SepsiSzentgyörgy, 1882. május 3. Minda k kettő rendezett tanácsú város, legalább a neve rendezett Hanem hogy mily zavart ál­lapotok alatt­ tengődik ez a két város, arról csak azoknak lehet megközelítő fogalmuk, a kiket sor­suk e két város miseriáival naponta foglalkozni kényszerít.. Pedig ezek közül az egyik, Kézdi Vásárhely, egyike a legnagyobb iparos városoknak, polgárai vagyonosak s általában a kényelem azon irigyelni való fokán állanak ma, mely lakosai számára bi­zonyos külső tekintélyt is kölcsönöz. Kézdi-Vásár­hely élénk kereskedelme, gabona­áruk forgalma, piaczának mindennapos látogatottsága arról tesz tanúságot, hogy az emelkedésnek kultúrái és köz­gazdászati tekintetekben nagyon is megvannak minden feltételei ott. És egy sajátságos, valóban alig kimagyaráz­ható állapot e derék város emelkedésére, mint a lidércznyom­ás, ránehezedik ; nem tud attól meg­szabadulni sem ő maga, sem a közigazgatás min­den erélyes intézkedései daczára sem. Alig múlik el megyei közgyűlés, vagy a megyei közigazgatási bizottság havi ülése a­nélkül, hogy Kézdi-Vásár­­h­ely város rendetlenségei a legmélyebb megbotrán­kozás kifejezése mellett, ne képeznék a tanácsko­zások tárgyát. Egy ízben felsőbb rendeletek vég­rehajtásának szegül ellene a tanács, máskor hatás­körébe nem tartozó, illetéktelen intézkedései von­ják magukra a közigazgatás figyelmét, s megtorló eljárásait ; fizetőképtelenségén pedig megtörik min­den jóakarata a törvényhatóságnak s minden eré­­lye a megyei közigazgatásnak. Mikor valami nagy nehezen, fegyelmi vizsgálatok elrendelésével adó­hátralékaik egy részét befizették, akkor előállanak a városi tanítók panaszaikkal s konstatálnunk kell, hogy — a­mint ez már megtörtént — féléven át nem kaptak fizetést. Nem szólunk mi a város külső rendetlen­ségeiről, bár ezekhez is igen sok szó férne, hogy ne lennének kénytelenek pl. a De Gerando-féle uta­zók oly lealázó nyilatkozatokat tenni fiz ott uralkodó közrendészeti s egés­zségügyi viszonyokról ; mi megelégszünk ezúttal, ha K.-Vásárhely város belső nyomorúságaira mutatunk rá s hívjuk fel a város derék polgársága erélyesebb fellépését. Mert, mint mondok, nem a város polgárai­ban, nem­ a képviseletben s talán nem is egészen a városi tanácsban van itt a baj ; a polgárságot, legkevésbé terheli e tekintetben mulasztás. Hanem nem csalódunk, azt hisszük, ha kimondjuk, misze­rint magában a rendszerben gyökerezik a lé­tező állapotok indító oka, a­melytől megmenekülni talán alkalma sem lett volna eddig. Elhibázott gazdálkodás, czéltévesztett beruházások, egy-két, administrativra képtelen elöljáró gondatlansága stb. folyhattak be arra, hogy e város ma gazda­sági tekintetben a bukás szélén áll. Ha azonban még késő nem lenne, a város képviselete saját indít­tatásából kezdhet reformokat, melyek eleintén lassan bár, de rendszeres gazdál­kodás, erélyes városi tanács mellett segíthetnének rajtuk. Mert itt már hasztalan küld ki a közigaz­gatási bizottság fegyelmi vizsgálatot, ok nélkül tesz hatásköréből kifolyó törvényes intézkedéseket, azok a létező visszás állapotokon nem fognak külső erőszakkal vagy a törvény tekintélyével változtatni. De ha a mozgalom, mintegy társadalmi úton, b­e­­lülről indul meg s maguk a helyzettel ismerős polgárok együttes erős akarattal igyekeznek javí­tani sorsukon , akkor igenis, lesz eredménye mun­kásságuknak s lesz foganatja azon jelenleg ok nél­­kül való felsőbb intézkedéseknek, melyek e város derék polgáraihoz méltó állapot megteremtését czélozzák Kézdi Vásárhelytt. Mit szóljunk már most a másik rendezett tanácsú városról, Bereczkről. Ennek sem aka­rata, sem tehetsége nincs az emelkedésre. A keleti határhegyek tövében fontos positiója volna külön­ben mind kereskedelmi, mind nemzetiségi szem­pontból , de a város nyakra-főre sülyed. A tanács ellen elrendelt fegyelmi vizsgálatok nem is gya­koriak, hanem mindennaposak. Polgárai a közva­­gyonosságnak még csak középszerű fokán sem ál­lanak ; nincs egy tisztességes iskolája, orvosa vagy gyógyszertára s e miatt az általános műveltség és a közegészségügy a legkedvezőtlenebb arányokat tünteti fel. A lelkiismeretlen gazdálkodás tönkre­tette a város vagyonát ; erdői pár évtizeddel ez­előtt ősrengetegek — ma letarolt kopár dombok. Órákjárásnyira sem lát a szem egyebet csenevész nyirfabokroknál, melyeket a szegény lakosok tüze­lésre tördelnek le s viszik haza — hátukon. Az erdőpusztitás hova tovább rendszeresebb üzelmekké fajul ott s már napi járóföldre kell menni, hogy épületfának valót találjon egy-két eszesebb vállal­kozó, ki a képviselettel derűre borúra megszavaz­tat magának mindent, a mi a város ruinálására van hivatva. Bereczknek egyetlen jövedelmi forrása az er­dő volt. Most már nem kell sok idő hozzá s ki­csöppen abból is. Aztán bezárhatják a tanácshá­zat és a szegény nép elmehet a koldulni, hogy a temen télen községi pótadóktól megszabaduljon. Bereczkre nézve nincs véleményünk. Hogy mit kellene itt tenni, azt csak egy nagyobb vizs­gáló bizottság mondhatná meg, miután alaposan átvizsgálta a bereczki nyomorúságok minden indító okát. Hogy azonban Bereczkre nézve tenni kell már valamit, annak eljött az ideje. H. A „Nemere“ tárczája. Megfoghatatlan s mégis igaz. Két dolog tölti el az emberi szellemet mindig új áhnélkodás­­sal : az erkölcsi törvény bennük, és a csillagos ég felettünk. Littrow: A milliók korszakában élünk A tőzsdéken milliókban játszanak. Némely államok defic­itjei sok milliókra rúgnak, az államadósságok pedig, valamint a hadi kárpótlások is, már milliárdokban számíttatnak. Szóval napjainkban a milliók divat­ban vannak. Adjuk változatosság kedvéért még feljebb, hisz úgy sem történik pénzben, hanem csak vibrá­­czióról (rezgésről) és az atomok erejéről van szó, melyeknél a billióktól egész a quintilliókig hághatunk, a­nélkül, hogy a bukás veszélyének tennék ki magunkat. A billióról még csak van némi homályos kép­zeletünk, de a trilliótól kezdve már nehezen megy. Ha egy milliárdot vagyis ezer milliót 1000-szer veszünk, ez egy billió, a­mely 13 számjegyből áll és oly nagy összeget ábrázol, hogy ha valaki mindjárt a teremtéskor — 6000 év előtt — szám­lálni kezdett volna és pedig óránként 4000-et s utódai a számlálást mostanig szakadatlanul folytat­ták volna, a megszámlált összeg 206,070,240,épp-et tenne, mi a billiónak csak mintegy ötöde. Vagy ha valamikép egy billió tallért előállí­tani és azt oszlop­ alakban egymásra rakni lehetne, úgy ezen oszlopnak csupán hatodik része a hol­don túl érne, holott az tőlünk 50,000 mértföld tá­­volságban van. Ennyi kincse a föld ö­sszes lakói­nak sincs. És még­sem nyugosznak azon magas számok, melyek ezen rövid közleményben m­egfordulandnak, csupán ingatag feltevéseken, sőt inkább mint a tudományos vizsgálódás eredményei, az igazság oly magas fokán állanak, a­melyre bármely elmé­let csak úgy juthat fel, ha tisztán mathematikai alappal bír, mint a csillagászat. Ezzel azonban még korántsem az van mond­va, mintha a csillagászatban feltevések épen nem léteznének, mert léteznek biz azok bőségesen ; de mi azokat ez alkalommal mellőzve, csak kétségte­­­len igazságokkal foglalkozunk és pedig olyanok­­­­kal, a­melyek a mathematikában járatainok előtt inkább valamely eszelős látományai (víziói), mint a szigorú tudományos vizsgálódás eredményei gyanánt fognak feltűnni. Jelen czikkünk tárgya a világosságsugár lesz, nem terjed ki azonban annak minden tu­lajdonságaira, mert ezeknek felsorolása s beha­tóbb ismertetése igen sok tért igényelne, mit ezen becses lapnak más irányú tárgyakkal elhalmozott t. szerkesztősége nem egy könnyen bocsáthatna rendelkezésünkre. Foglalkozni fogunk azért most csupán : 1 szor a napsugár sebességével, 2-szor annak a különféle színeket előidéző bámulatos sa­játságával, 3 szór azon csudálatraméltó vonzerővel, melylyel a testek atomai (parányai) a világosság­­sugarakra hatnak. I. A világosság sebessége. Azon erőnek, m­elylyel a nap a világosságot kilöveli, rendkívül nagynak kell lennie, ha a vilá­gosságsugár sebességére gondolunk; ez ugyanis 1 másodpercz alatt 41,900 mértföldet halad, 8 percz 13 másodpercz alatt tehát 20,658,000 m­tldet hagy hátra, vagyis épen annyit, a­mennyi földünknek a naptóli közép távolsága, következőleg a világos­ságsugár a naptól 8 percz és 13 másodpercz alatt érkezik földünkre. Ennél nagyobb sebességet csak kettőt isme­rünk : egyik a villamos sodronyé (távírdák), a má­sik a nehézség terjedése; de ez utóbbi egybeha­­sonlatlanul nagyobb a két előbbinél, mert azon idő például, mely alatt a nap vonzereje a földhöz jut, sok millió szor rövidebb annál, mel­y alatt a világosság vagy akár a villanydelejes folyam is a naptól hozzánk eljuthatna. Mivel a hatás, melyet egy test az ő mozgása által más testekre gyakorol, saját tömegének és sebességének a szorzata (produktuma), ennélfogva a rendkívül sebesen mozgó világosság igen fájdalmas benyomást tenne szemeinkre, ha egyes részecskéinek finomsága még sokkal bámu­­latraméltóbb nem volna, mint a sebesség maga. Minthogy a világosság hatása szemünk idegeire a megejtett kísérletek szerint Vio vagy 3 i0, de leg­feljebb 3/10 másodperc­ig tart, ennélfogva a vilá­gosságanyag egyik részecskéje a másiktól — mint ez ki van számítva — 4000 mértföldnél nagyobb távolságra is eshetik a­nélkül, hogy azért az úgy­nevezett világosságsugár az egyenes vonaltól,­­ melyben szemünk előtt megjelenik, eltávoznék. De önkén­t fölmerül az olvasóban a kérdés,­­ miként volt lehetséges a világosság sebbességét­­ megmérni, miután az ember rendeltetése nem az,­­ hogy napsugarakon lovagoljon; sőt ha megtudná­­ is ülni ezen a világűrben veszetten nyargaló pa­ripát, akkor és előbb a napba kellene mennie s onnan ide lovagolnia, hova azonban tudtunk­kai edd­igelé senkinek sem sikerült eljutni. Azonnal elbeszéljük, az egész igen egyszerű. (Folytatása következi.) Sepsi-Szentgyörgy, 1882. Csütörtök, május 4. 36. szám. XII évfolyam. ■' - — ■'-~9 Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csíki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: сВегпММи Eledel: KÖNYVNYOMDÁJA han­t a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte­­rek dija előre fizetendő. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászat­­ lap. наг* Megjelenik ezen lap h­eten­­kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre p­ostán küldve . Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilt tér sora 15 kr. Belföld. A király elfogadta Szlávy József közös pénzügyminiszter lemondását és az új miniszter kinevezéséig megbízta őt az ügyek további veze­tésével. Szlávy József utódjára vonatkozólag elő­terjesztette véleményét, ő felsége elhatározása azon­ban csak később várható. Szlávy ismét vissza fog költözni Budapestre, a közéletben részt veendő. A képviselőház április 29 én tartotta a szüne­tek után első ülését. Elnök az ülést megnyitván, bemutatta a miniszterelnök átiratát több elfoga­dott törvényjavaslat szentesítéséről, továbbá a hor­­vát minisztérium jelentését a Fiume tárgyában ki­küldendő országos bizottságba a horvát tartomány­­gyűlés részéről megválasztott tagokról, végül több kérvényt. A napirend előtt még néhány kisebb jelentőségű ügy iránt történt határozat és Herman Ottó hosszabb, hazafias beszéddel ünneplé a Schul­­verein elleni tüntetéseket, mire Zay képviselő iz­gatottan az elnöki emelvényre ment, de nem lévén

Next