Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)
1883-04-05 / 93. szám
Budapest, áprlis 4. Érdekes jelenet színtere lesz pénteken Karlócza. A szerb metropolitát ott fogja fölszentelni Angyelics patriarchs. A szerb kormány harczban áll a szerb egyházzal. Culturharcznak e küzdelmet csak azért nem lehet nevezni, mert inkább politikai, mint culturális kérdések körül forog az. A szerb kormány és a szerb egyház, vagy helyesebben ennek egyes dignitáriusai között éles ellentét merült fel különösen Szerbiának külpolitikájára vonatkozólag. A nyugtalan és a panslavismus felé hajló elemek szövetségeseket találtak a szerb egyháznagyok közt, aminek következményei lettek azon rendszabályok, melyeket a szerb kormány ép oly erélylyel, mint kitartással alkalmazott. E rendszabályok azonban viszont renitentiát szültek a szerb püspöki karban, ugyannyira, hogy a kormány metropolita-jelöltjét, most már metropolitát, a szerb püspökök nem akarták fölszentelni. Ennek következtében fordult a szerb kormány Angyelicshez, ki a felszentelésre annál inkább vállalkozott, mert eljárása Budapesten és Bécsben helyeslésre talált, így azon érdekes helyzet jött létre, hogy a szerb metropolitát Magyarországon kel felszentelni, s a szertartásokat egy magyarszerb egyháznagy végzi. Ez a tény, bár tisztán egyházi jellegű, politikai fontossággal is bír. Különösen kettőre mutat. Először arra, hogy Szerbiát saját viszonyai mindinkább a monarchiára, különösen Magyarországra utalják. Másodszor arra, hogy Szerbia mindinkább kibontakozik azon viszonyok szálaiból, melyek monarchiánktól elvonták. Azon nagy horderejű fordulat, mely a Pirocsanácz-kormányt a szerb állam élére helyezte, nem volt pillanatnyi tünet, a szerb történelemnek ephemer jelensége. Szerbia visszatért természetes traditióinak útjára, melyet úgy történelmi, mint geographiai helyzete kijelöltek számára. A történelmi traditiók elveszhetnek. A mely népek évszázadokon át barátságban, egymás kölcsöcsönös védelmére utalva voltak, lehetnek utóbb ellenségekké. A geographia törvényei azonban változhatlanok. Amíg a Közép- és a Felső-Dunán egy hatalmas monarchia fog őrt állni a nyugati civilisatiónak kelet felé vezető útja felett, addig Szerbia mindig ezen hatalom barátságára lesz utalva, hívják azt bár Ausztria-Magyarországnak, vagy egyébnek. De szinte a physikai világban rejlő eme kényszerítő erőről nem is szólva, Szerbiát épen legspeciálisabb nemzeti érdekei utalják monarchiánkra és választják külön Oroszországtól. A kis szláv népek individualitását, nemzeti kifejlését mi sem fenyegeti annyira, mint a panslavismus, az egységes szláv birodalom. Ha ez a modern Bábel nem volna egyéb agyrémnél, ha annak megvalósulását feltétlenül nem gátolnák meg geographiai, ethnographiai és politikai tényezők egyaránt, úgy elsősorban az apró szláv törzsek fenyegettetnének. A szláv egység molochja ezeket nyelné el. Pedig a török hódoltságból volt feltámadás. Sőt a történelem ki fogja mutatni, hogy a balkáni szlávok egyenesen a török uralomnak köszönik fenmaradásukat. A görög-római birodalom ép úgy beolvasztotta volna a Balkánfélsziget apró törzseit, mint beolvasztotta a hatalmas barbárokat. Később pedig a középkor végének és az újkor elejének nagy népvillongásai tiporták volna el őket. A török uralom azonban, mely csak a felszínen maradt s nem nyomott el sem vallást, sem nemzetiséget, beolvasztani pedig épen nem tudott, fentartotta őket az újkor számára, midőn a nemzetiségi öntudat praegnans kifejezésre jutott a népekben. Ellenben ha a panszlavismus örvénye sodorná el az apró szláv törzseket, ebből a halálból nem volna számukra feltámadás. Ha tehát a szerbek szerbek akarnak maradni, legfeltétlenebben parancsoló érdekeik elválasztják őket a panslavismustól. Ez érdekeket ismerte fel újabban Szerbia. Államférfiai ez érdekek parancsszavának engedelmeskednek. A Pirocsanácz-kormány által inaugurált politika szerb nemzeti politika. Azért maradandó az, s foglal mindinkább nagyobb tért a szerb nemzetben. De nehéz küzdelmek nélkül nem érvényesülhet. Egy nép minden rétegén keresztülhatni valamely új, vagy újnak látszó eszmével, felettébb nehéz. Ezért van még mindig hátterük a radicálisoknak, s van különösen a szerb egyházban, melynek számos papja nyugat helyett kelet és észak felé tekint. A szerb kormány azonban el van határozva a szerb nemzeti politika utjából elhárítani minden akadályt s a szerb egyházat is valóban szerbbé tenni. Erre mutat azon erély, melylyel az új metropolitát kiválólag fontos helyére emelte, habár azon áron, hogy azt Magyarországon szentelteti fel. E politikának jótékony következményei kimaradhatatlanok Magyarországra is. Az az esély semmi esetre sem fenyeget, hogy a szerb egyháznak a magyarországi szerb egyházi szervezettel való eme benső érintkezése ezek közt szoros összeköttetést hoz létre. A szerbek mindenesetre őrködni fognak egyházuk függetlensége felett. A szerbiai és a magyarországi görög-keleti egyház közt csak az a viszony lesz, ami van Szerbia és Ausztria-Magyarország közt: a kölcsönös barátság viszonya. Ez a viszony csak megerősíti azt. S ránk nézve különösen hasznos akkor, ha a magyar-szerb egyház élén oly kiváló férfiú áll, mint Angyelics, ki sikerrel működik azon, hogy a görög-keleti egyház és a magyar állam érdekeit egymással összeegyeztesse. A magyar állameszme elleni izgatások fészke eddig a Miletics által teremtett egyházi szervezet volt. Inkább politikai, mint vallási czéllal bírt ez. Angyelics a vallási alapra, tehát valódi alapjára akarja azt viszszavezetni, s így a szerbiai görög-keleti egyház is csak jó példát láthat az ő példájában. Könnyen érthető azok boszankodása, kik fájlalják, hogy Angyelics a szerb egyházi szervezetet ki akarja ekkép vetkőztetni politikai jellegéből, s magasabb, a vallási buzgalom által sugall czélokat tűz ki az elé. Az izgatás fegyveréhez is hozzányúltak, de minden törekvésük meg fog hiúsulni, amíg a kitűnő egyháznagy kitartással megy előre a megkezdett utón, melyen mindazon morális erő támogatja, ami a vallási lendületben és a magyar állameszmében van. Az a magas tiszt pedig, melyet Angyelics Karloviczon végez, különösen fogja emelni őt a szerbek szemében. A nagy horderejű adtus alkalmával pedig az egész ország szeme rajta lesz. Kétszeresen békés jelentőséggel fog az bírni. Nemcsak a magyarországi szerb egyházi szervezet szűnik meg a magyar állameszme elleni harcz erőforrása lenni, de egyszersmind a szerbiai egyház sem fogja ennek hátterét képezni, mely szintén azon ponton van, hogy gyökeresen átalakuljon, s megszűnjék makacs ellenzéket képezni a panslavismussal szakított kormánynyal szemben. Budapest, április 4. Nagy többséggel fogadta el ma a képviselőház a görög nyelv kötelező tanítását a gymnasiumokban. És elfogadta egy oly vita után, melyben ki volt fejtve a kérdésnek mindazon oldala, mely egyátalában szemügyre veendő. Ezzel nem akarjuk azt állítani, hogy a vita egészen magas színvonalon lett volna , de maga a tárgy olyan, melyet nem annyira parlamenti beszédben, mint szaktanácskozásban lehet szépen és alaposan kifejteni. Elég, ha a didaktikai szempontok érintése mellett, a közművelődési és haladási érdekek hangsúlyoztatnak kellő mértékben. És ezen szempontoknak a vita eleget tett s a ház szavazás utján a görög nyelv kötelező oktatását kimondta. Jól tette. Jól tette egyfelől azért, mert a műveit nyugat most inkább, mint valaha, nagy súlyt fektet a görög nyelv és irodalom művelésére , ami bizonyítja azt, hogy sem a kor szellemébe, sem a gyakorlati életbe nem ütközik annak megkövetelése. Pedig főleg e két szempontból indítványozák annak a kötelező tantárgyak közül kihagyását. Az angolok már régen, a francziák és németek főleg az utóbbi időben ellenkező álláspontot foglaltak el. Sokkal több gondot fordítnak a görögre az iskolában és irodalomban, mint eddig bármikor. Soha a franczia könnyed és egészen modern irodalom kommentárokban s görög kiadványokban oly gazdag nem volt, mint most és Anglia államférfiai ép úgy, mint tudósai, tanintézetei ép úgy, mint női közönsége, folytonosan kiváló gonddal ápolják a görög nyelvet és irodalmat. Sőt Amerikában is ez az irány uralkodik. Márpedig e kiválóan gyakorlati nemzetekről csak nem lehet azt feltételezni, hogy haszontalan tárgyat, vagy oly dolgot művelnének, mely a fejlődéssel és a gyakorlati élet követelményeivel ellenkezik. E nemzetek belátták azt, hogy a tudósoknak (paedagogusoknak és nyelvészeknek egyaránt) igazuk van, midőn az állítják, hogy sem a gondolkozás, sem a kedély fejlesztésére alkalmasabb eszköz nincs, mint a classicus nyelvek tanítása; és, hogy épen a görög nyelv bír erre e részben különös jelentőséggel. Tisza miniszterelnök mai hatásos és meggyőző erejű felszólalása egész őszinteséggel jelölte meg azt az álláspontot, melyet ebben a kérdésben a laiusnak elfoglalnia kell. Meggyőzőn utalt először azon kiváló érdekre, hogy más haladó és a gyakorlati nemzetektől a nevelés és cultúra ezen tényezője tekintetében se térjünk el s erősen hangsúlyozta másodszor azon követelmény egyhangúságát, melylyel a szakértők e tekintetben föllépnek. Azt elismerjük, hogy nálunk eddig a görög nyelv tanulása nehéz volt és kevés eredményt mutatott fel. Főleg ennek tulajdoníthatni azt az ellenszenvet, melylyel némelyek a tudomány ez ágának iskolai művelése ellen viseltetnek. Azonban ezt csakis a hibás módszernek, a grammatika és syntaxis csaknem kizárólagos hosszadalmas tanításának és másfelől azon körülménynek kell tulajdonítani, hogy huzamos időn át nem igen voltak képzett tanárok e téren, kik tantárgyukat teljesen értsék és azért lelkesedjenek is. Most a tanárképezdékből egy újabb nemzedék került ki, mely évről-évre szaporodik, mely nagyobb készültséggel és lelkesedéssel karolja fel tárgyát és így szebb eredményt is fog tudni , felmutatni. Az igaz, hogy a középtanoda soha sem esz abban a helyzetben, hogy valakit a görög irodalom kincseivel teljesen megismertessen. De ez áll minden középtanodai tantárgyra nézve. Mert bizony a természettudományok, történelem, latin és német irodalom is oly kis mértékben taníthatók ott és ebből is később oly kevés marad meg, hogy ha a tényleges eredmény után ítélünk, akkor bizony aligha lehet a középiskolában egy kötelező tantárgyat is fentartani. Főleg ha még azt is tekintetbe veszszük, hogy a szülők elhatározását a gyermek tanításmódjára nézve nem kell korlátolni, mert akkor minden szülő számára más iskolát és tanrendet kellene szervezni. Épen abban áll a középtanoda feladata, hogy szülőre és gyermekre egyaránt, bizonyos kényszert gyakorolna, ennek a tudomány minden elemét rendelkezésére bocsássa, minden tehetséget felkelteni iparkodjék, és ezek számára minden kútforrás nyitját elkészítse. Mindennek hatása aztán nem az, hogy »tantum scimus, quantum memoria tenemus«, hanem a szellemi potentia oly fokozása, mely az önálló képzést és magasabb tudományos pályát ép úgy biztosítja, mint a gyakorlati élet kötelességeinek és feladatainak helyesebb felfogását s azokban, az iskolázott ész segedelmével való előhaladást. Márpedig, ha mindez kötelezővé nem tétezik, akkor bizony elsősorban a gyermek tudatlansága, másodsorban a szülő közönye megapasztaná a tantárgyak számát, egyenlőtlenséget idézne elő a középtanoda növendékeinek disciplinájában és leszállítaná a középtanoda színvonalát. Azért választottuk szét a reált és humaniorát, hogy a különböző hajlamok teljesebb kielégítést nyerhessenek, kár lett volna a gymnasiumot megfosztani a humanismus és eszményi élet egyik főtényezőjének ismertetésétől. A magyar parlament hagyományos tapintata a cultúra érdekei iránt nyilvánult e szavazásban, mely a nagy szellemi érdekeket, melyek a görög nyelvhez kötték, megvédelmezte egy nem népszerűtlen áramlat támadása ellen. A képviselőház i. é. április hó 5-én csütörtökön d. e. 10 órakor ülést tart. Pénzküldemények szabályozása. Azon pénzöszszegek küldését illetőleg, melyek a törvény, rendelet, hatósági, vagy magánintézkedés következtében a községeket, mint jogi személyeket illetik — mint értesülünk — közelebb az igazságügyminiszter a királyi bíróságokat és ügyészségeket, az ügyvédi és közjegyzői kamarákat az egyöntetű és szabályszerű eljárásra közrendeletileg fogja utasítani. Több ízben írták a lapok, hogy Radó vas megyei főispán állásáról lemondott, s ma is írja egy lap, hogy lemondását a belügyminiszter nem fogadta el. E hírekre megjegyezhetjük, hogy Radó főispán egyáltalán nem nyújtotta be lemondását. A német birodalom helybeli főconsula, Thielau ur, — mint értesülünk — német követté neveztetett ki az oldenburgi és braunschweigi udvarokhoz. Thielau ur, aki közel másfél évig viselte Budapesten a német főconsuli állomást, már a legközelebbi napokban elhagyja városunkat s új állomására megy. Az itteni mérvadó körökben nem szívesen látják e diplomatát távozni, mivel nagyon gyorsan megkedvelteté magát. Utóda eddigelé még nincs kinevezve, de feltehető, hogy ismét kiváló diplomata fog ide jönni, minthogy Bismarck herczeg tudvalevőleg különös súlyt helyez a helybeli főconsuli állásra. Kitetszik ez abból is, hogy Thielau elődje, Busch ur, al-államtitkárrá neveztetett ki a külügyi hivatalban és Thielau ur is Bismarck közvetlen környezetéből, a birodalmi irodából küldetett Budapestre. Az újvidéki »Szerbszki Národ« örvendve constatálja, hogy Bácsmegyében csak két szerb egyházi, a verseczi egyházmegyében pedig csak egy egyházi község kérelmezi a congressusnak összehívását a congr. választmánynál; a többi püspökmegyékben a békétlenkedő községek közt pedig egy sincs, melynek egyházi gyülekezete az 1868. évi legfelsőbb rescriptumnak 22., 23. és 32 szakasza értelmében hivatott volna össze és alakult volna meg. Örvendve constatálja azt is, hogy az újvidéki egyházi gyülekezetben egy lelkész s egy tanár sem vett részt, s egyáltalában az intelligentia távol tartotta magát a mozgalomtól. A legfelsőbb leirat értelmében ily egyházi gyülekezetek határozatai semmi figyelembe nem veendők s azoknak semmiféle jelentőség nem tulajdonítandó. Egyes községek a congressusi választmányhoz intézett felterjesztéseikben hatáskörüket is túllépték, nevezetesen az újvidéki, zombori, nagybecskereki és pancsovai egyházgyülekezetek. Bátorságot vettek maguknak ugyanis a legfelsőbb adtusokat, mint Ivacskovicsnak nyugalmaztatását és Angyelicsnek kineveztetését, törvénytelen cselekménynek nyilvánitni s a koronát azzal vádolni, hogy a törvény határait túllépte. Erősen hiszi és reményű a »Szrb. Nor«, hogy Trefort miniszter tudni fogja ezen szerb egyházi gyülekezetekkel szemben úgy a törvény mint a magyar korona autoritását megvédeni és fenntartani. A zárszámadások. A »Pesti Napló« ápril 3-ik számában egy czikk jelent meg »70 millió deficit« czím alatt, melynek írója a képviselőház zárszámadási bizottsága által legújabban beterjesztett jelentés fölött elmélkedvén, úgy találja, »hogy azon különböző deficitek közül, melyeket az állami számvevőszék 1881-re kinyomoz, épen a legnagyobbat: 70.626.348 írttal szemeli ki a zárszámadási bizottság és erre ajánlja megadatni a kormánynak a fölmentvényt.« Tény az, hogy az említett bizottság megátalkodottságában annyira ment, hogy csakugyan a 70 millióra kéri a felmentés megadását. De talán meg fogja ezt a bizottságnak bocsátni a czikk írója, ha megtudja, hogy a bizottság nem volt azon kedvező helyzetben, hogy a különböző deficitek közül azt szemelhette volna ki, amelyik ízlésének leginkább megfelelt. A bizottság bizonyára igen kiváncsi volna megtudni, hogy hát voltaképen melyik is az a deficit, amelyre a fölmentést ajánlania kellett volna ? — Kár volt tehát, hogy a czikk írója ezt meg nem mondta. Különben is a bizottság azon véleményben létezett, hogy a zárszámadás nem azok számára készült, a »kik distingválni nem akarnak, vagy nem tudnak«; ezekre nézve úgyis mindegy, bármit mutat is a zárszámadás. Aki azon véleményben van, hogy a »a budget- és póthiteli törvények szerint egyfelől és a jövedelmi mérleg szerint másfelől megállapított deficit egészen különböző alapon áll,« — tehát azok össze sem hasonlíthatók és az azok között mutatkozó különbség a törvényszerű felmentés tárgyát nem képezheti. — arról »enyhén« szólva, csakugyan el lehet mondani, hogy a kérdést teljesen félreismeri. Mi ugyan tudomással nem bírunk róla. De czikkíró állítja, hogy zárszámadásaink rendszere ellen folyvást hangoztatott kifogásai egy része figyelembe vétetett. — Meglehet. De már azt alig hiszszük, hogy jelen czikkéből az illetékes körök valami épületes tanulságot merítnének. Természetes, hogy ez esetben a törvényhozás kénytelen lesz magának tulajdonítani, ha bekövetkezik még egyszer az a szomorú eset, hogy egyik vagy másik ténye a »Pesti Napló« pénzügyi referense által mint »nem okos dolog« fog jellemeztetni. _____________. L.L. Táviratok Baden-Baden, ápr. 4. Erzsébet királyné Mária Valéria főherczegnővel ma reggel megérkezett és Trani gróf által fogadtatott. A királyné a legszigorúbb incognitóban van és az »Europäischer Hof« szállodában több hétre lakást bérelt. Bécs, ápril 4. (Saját tudósítónktól.) Egy berlini lapnak azon állítása, hogy Ausztria-Magyarország, Németország és Olaszország négy évre érvényes megállapodásokat tartalmazó jegyzőkönyveket cseréltek, nem egyéb a Reuter-ügynökség tudósításának önkényes variatiójánál. BéCS, ápr. 4. Mint a »Pol. Corr.«-nek hivatalosan jelentik Belgrádból, a szultán aláírta azon krádét, melyben beleegyezik, hogy a keleti vasút csatlakozási helye Vranja legyen. Berlin, ápr. 4. (Eredeti távirat.) A nemzeti színház ma délben egy óra alatt lángok martaléka lett. 11 és fél óráig próba volt és senki sem volt már a színházban. A gázlángok, melyek a próba alatt égtek, kioltottak. Néhány színész még a színházi vendéglőben volt, midőn füstszag terjedt el, nem sokára ezután lángot is látott egy munkás. Közvetlenül ezután lezuhant a zsinórpadlás. A tűzoltók már a szomszéd háznak védelmezésére voltak kénytelenek szorítkozni. A színpad és a nézőtér teljesen elégett. A pusztulás gyorsasága érthető, mert a belső rész fából készült. Ember nem veszett el és nem sérült meg senki. A ruhatár egy részét megmentették. A ház a magdeburgi társaságnál volt biztosítva. Berlin, ápr. 4. Az itteni nemzeti színházban ma délben tűz ütött ti fa színház teljesen leégett. A ruhatárból és a felszerelésből semmit sem lehetett megmenteni, emberélet nem esett áldozatul. A tűz keletkezési oka ismeretlen. Berlin, ápril 4. A birodalmi gyűlés 136 szavazattal 135 ellenében elhatározta, hogy a favám fölemeléséről szóló törvényjavaslat a bizottsághoz utasíttassék. Páris, ápr. 4. (Eredeti távirat.) A hadügyminiszter váratlanul tudatta Ferry kormányelnökkel, hogy Gallifet tábornokot meg akarja tartani, mint a lovasság parancsnokát és hogy elejti előbbi tervét. Gallifet a »Soleid« tudósítója előtt úgy nyilatkozott, hogy az egész hadügyminisztérium az intransigensek kezeiben van. Thibaudin becsületszavát adta neki (Gallifetnek), hogy minden eddigi hivatalában meghagyja. (N. Fr. Presse.) Páris, ápril 4. A minisztertanács elhatározta, hogy a nagy lovassági gyakorlatok, melyeknek a határon kellett volna megtartatniok, takarékossági szempontból ne tartassanak meg. Az őszszel tartandó lovassági hadgyakorlatok vezetése Gallifer marquis kezében hagyatik. Róma, ápril 4. A »Diritto« az olasz-osztrákmagyar-német szövetségre vonatkozólag a következőket írja: »Miután a Reuter-ügynökségnek az állítólagos hármasszövetségre vonatkozó jelentését több hírlap agyrémek és föltevések tárgyává tette, szükségesnek látjuk arra utalni, hogy Kálnoky gróf és Mancini határozott és azonos kijelentéseivel szemben mindazok törekvései szükségkép hiábavalók, kik akár hiszékenységből, akár érdekből, Olaszországnak a két középeurópai nagyhatalomhoz való viszonyait különböző színben akarnák föltüntetni. Kiel, ápr. 4. Észak-Slezvigből 36 dán alattvalót kiutasítottak, mert az ujonczozási lajstromba nem jegyeztették be magukat. Koppenhága, ápril 4. A német socialdemokraták congressusán, mely itt tartatott, 11 német birodalmi gyűlési képviselő vett részt, köztök V o 11 m a r és F r o h m e is. A congressuson Bebel szintén részt vett. London, ápril 4. (Eredeti távirat.) Az itteni politikai körök aggódnak Örményország helyzete miatt és azt gyanítják, hogy Oroszország ez ország megszállására készül titokban. (Pol. Corr.) London, ápr. 4. (Eredeti távirat.) Tekintve, hogy Oroszország eddig passiv magatartást követett a libanoni kérdésben, nem kételkednek, hogy az orosz kormány beleegyezik Bib Doda jelöltségébe. Itt különben a libanoni kérdést végleg elintézettnek tekintik. A Congo-kérdés alkalmatlanságokat okoz az angol kabinetnek, mert a manchesteri és liverpooli kereskedők nem akarnak hallani transactióról, másrészt a Portugállal folytatott alkudozások előhaladtak. Általában azt hiszik, hogy az angol kormány kénytelen lesz engedni. Alexandria, ápril 3. (E r d e t i t á v i r a t.) A Bas-el-Tin palotát javítják, mert az alkirály tudatta, hogy e hónapban látogatást fog itt tenni. Ahmed Aszad bej, a szultán hadsegéde, aki eddig Kairóban időzött, Konstantinápolyba megy, hogy szóbeli jelentést tegyen a szultánnak, de azután viszsza fog térni Egyptomba, vezetése alatt ma ideérkezett. — Útjuk valóságos diadalút volt. Reggel 6 órakor Nagy-Mihályon, majd Legenye-Mihályon fogadták őket ünnepélyesen. S.-Ujhelyen óriási közönség várt az érkezőkre, akiket elláttak mindenféle étellel, itallal és evőeszközökkel. Még a közel vidékekről is tömérdekű nép sereglett össze üdvözletükre. Tokajon minden kocsiba 40 üvegecske bort adtak. Nyíregyházán egy óráig időztek; itt ismét a dalárda és zeneszó, valamint a legszívesebb vendéglátás fogadta őket. Debreczenbe esti 6 órakor értek, óriási közönség által üdvözöltetvén. Simonfy polgármester szavaira, mint mindenütt, Lőrinczy felelt, szépen megköszönve a fogadtatást. Itt nagy vacsora volt, azután táncz, melyben a szép csángó lányok élénk részt vettek. Esti 7 órakor a csángók a színházba mentek, természetesen nagy feltűnést keltve. A harmadik csoport, mely 800 főből áll, Hadikfalváról Klopp mérnök vezetése alatt holnap délután érkezik ide. Chyron, ápril 4. (Saját tudósítónktól.) A harmadik vonat tegnap délután két órakor indult Hadikfalváról 600 személylyel. A hadikfalvai bíró az induláskor húsz taracklövést tétetett. Roppant néptömeg gyűlt össze a pályaudvaron hol, sok könyet hullattak, azonban csak addig, míg egymást látták. Az indulás perezében azonban velünk jövő testvéreink jó kedélye is megjött. Mindenütt tisztességesen tréfálkoznak az őket bámuló néppel, mely viszont rokonszenvvel nézi a két nemzetiszinü lobogóval és pántlikás fenyőágakkal földiszített mozdonyt s lelkesülő »Éljen Magyarország!« kiáltások közben bocsájtják útnak testvéreinket. Szeged, ápr. 4. Back B. fiai szegedi gőzmalom-tulajdonos elég a csángóknak 100 zsák lisztet ajándékozott. Zágráb, ápr. 4. (Eredeti távirat.) Az »Agramer Zeitung« illetékes forrásból közli, hogy a sicelburgi kerület Sochitz községének kérvénye, mely holnap kerül az osztrák képviselőház napirendjére és a mely a nevezett községnek Krajnába való bekeblezését kéri, nem a községtől származik, hanem magánemberektől és a községi hatóság elkerülésével küldetett el. A községi képviselőtestület és elöljáróság ellenben kérvényt intéztek a horvát bánhoz, amelyben Horvátországhoz való csatoltatásukat, illetőleg az eddigi viszonyföntartását kérik. A csángók hazatelepitése. Debreczen, ápril 4. (Eredeti távirat.) A csángók második csoportja, mely 580 főből áll, Bereczky Ottó és Lőrinczy Mihály istensegitsi polgár Közgazdasági táviratok. Bécs, ápr. 4. (Eredeti távirat.) Az osztrák hitelintézet igazgató választmánya ma tartotta alakuló ülését. Elnökké welseni Wiener Ede lovag, első alelnökké trauenfelsi Stummer József lovag, másodalelnökké Gomperz Miksa lovag választatott meg. A végrehajtó bizottság tagjai: Gomperz lovag, Gógl János és Mayrau báró, kik utóbbiak ketten Winterstein báró és Wertheimstein lovag helyébe lépnek. Rothschild Albert báró újra belépése megelégedéssel fogadtatott s Kaulla Ágost átirata, melylyel a választásról lemond, tudomásul vétetett. Bécs, ápr. 4. (E re de ti tá v ira t.) A »N. Fr. Pressé«-nek jelentik Budapestről, hogy a felmondott hatszázalékos aranyjáradékkötvényeknek birtokosai által benyújtott óvásról szóló hírek illetékes helyről jövő értesítés szerint alaptalanok. Szeged, április 4. Ma nagy heti piacz volt. 1200 mm. gabona eladatott, részint fogyasztásra, részint kivitelre. A nagy üzletben 5000 mm. adatott el. Árak: búza 80 kilos 9.50—9.60, 81 kilos 9.80 ; kukoricza 6.15—6.30 ; junius-juliusra 6.50; árpa etetésre 6.75, égetésre 7.50. Paprika keresett czikk kivitelre, szalonna 63—65 írtjával kelt. Az őszi vetések szép reményre jogosítanak. Értéktőzsde, Bécs, ápr. 4. (Eredeti távirat.) Értéküzlet. Az ottomán bank részvényeinek emelkedése Párisban s a boulevard-forgalom szilárd zárlata a mai előtőzsdére kedvező hatást gyakorolt. A coulissa papírokban való transactiók szilárdan tartott árakkal kezdődtek, de később az irányzat ellanyhult részben egyik speculáns realizálásai, részben az aranyjáradék átvételi árfolyamának számítgatásai miatt, hitelrészvényeken, magyar járadékon és déli vasúti részvényeken kívül a forgalom jelentéktelen. Jegyzéseink a következők: Osztr. hitelr. 319.80 Magy. hitelr. 316.—. Anglobank 118.50, Unicbank 119.50. Bécsi lóvasút 227.70. Károly Lajos vasút —.—. Osztrák államvasut 341.—. Elbevölgyi vasút —.—. Erzsébet vasút —. Lombardok 151.60. Dunagőzhajózási részvények —. Papírjáradék 78.47—. 4°/0 Magyar aranyjáradék 90.321/2. Húsz frankos arany 9.48—. Birodalmi márka —.—. A déli tőzsde a speculatio várakozó magatartásával kezdődött gyenge árakkal. A hangulat ellanyhult s a coulissa papirok árcsökkenését idézte elő. E hátráló irányzatnak az volt az oka, hogy Pétervárról nihilista proclamatiókról jött hír, mely a berlini tőzsdét elkedvetlenítette. Az érczváltók és valuták szilárdul tartatnak. Az ára csendes. Délután 2 óra 10 perczkor a következő árak jegyeztettek: Osztrák hitelr. 318.00. Angol-osztrák bankrészvény 117.50. Union bank 119.25. Bankegyesület 111.90. Magy. hitelbank 314 80. Osztr. államvasut 340.60. Károly Lajos vasút —.—. Dunagőzhajózási társaság részvénye 609.—. Osztrákmagyar Lloyd 670.—. Észak-nyugati vasút 207.50. Elbevölgyi vasút 229.—. Lovaspálya 227 20. Lombardok 151.20. Osztrák papirjáradék 78.52. Osztrák aranyjáradék 98.—. 4°/0. M. aranyjáradék 90.30—. 1864-es sorsjegy 167.25. Bécsi községi kölcsön 124.25. Húsz frankos arany 9.48—. Német birodalmi márka 58.50—. Márcziusi járadék —.—. Bécs, ápr. 4. (Eredeti távirat.) Értéküzlet: Helfy Ignácz mai interpellációja a helyi speculatiót folytonos eladásokra késztette, melynek befolyása alatt az esti tőzsde lanyha folyamatot vett. Magasabb párisi jegyzések következtében javulás állott be, mely azonban nem bírta magát hosszasabban fentartani. Az öt és fél órai zárlatkor jegyzünk: Osztrák hitelrészvény 317.60. — Magyar hitelrészvény 313.75. Angol-osztrák bankrészvény 117.75. Union bankrészvény 119.— Osztrák-magyar államvasuti részv. 339.50. Déli vasutrészvény 151.10. Elbevölgyi vasút 229.75. Osztrák járadék 78.45. Magyar 4°/0 aranyjáradék 90.17. Bécs, ápril 4. (Magy. ért. zárlata.) Magy. földteruszm. kötv. 98.80. Erdélyi föld. kötv. 98.50. 5./,°/6 magy. földhitelint. záloglevél 102.5. Erdélyi vas. részv 164.75. 1876. magy. bel. vas. áll. els. kötv. 96.75. Magyar nyer. sorsjegy 116.50. Szőlő dézsmav. kötv. 97.50. 6 százalékos aranyjáradék 120.25. Tiszai és szeg. köles. sorsjegy 110.50. 4 százalékos aranyjáradék 90.30. M. orsz. bankr. —.—. Magy. vas. kölcsön 136.—. Magy. hitelb. részv. 315.—. Alföldi vasutr. 171.50. Magyar éjszakkel. vasutr. 158.8. 1869. m. kel. vas. áll. elsőb. kötv 91.60. Tiszai vasutr. 248.25. Magyar leszám. és váltób. 95.50.