Nemzet, 1883. április (2. évfolyam, 89-118. szám)
1883-04-08 / 96. szám
Szerkesztőség: Barátok tere, Athenaeum-épület, I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk el Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok-tere, Athenaeum-épület) küldendők. REGGELI KIADÁS &ADÓ-ia¥I¥IfrÉ B Barátok’tere, Athenaeum-épület, földtnint Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra _ ............................................. 2 frt. 3 hónapra .. _ ............. „ .................... 6 > 6 hónapra .................................................. 12 » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenként .............. 1» II. évi folyam. Budapest, 1883. vasárnap, április 8. 96. szám. Budapest, április 7. üzleti hetiszemle, 1. Gabona- és terményüzlet. Gabonaüzlet. Búzában folyton szilárd az üzletmenet, miután a behozatal korántsem kelégítő. Ez kétségkívül abban találja magyarázatát, hogy termelőink most a szántás-vetéssel vannak elfoglalva. Eme munkálatok, ha az időjárás továbbra is kedvező marad, hihetőleg az ország minden részében nemsokára befejeztetnek, behozatalunk tehát kevés idő múltával ismét növekedni fog. Egyúttal azonban, a viszonyok mai állása után ítélve, kedvezőtlenebb változást is fog venni az üzlet, annyival inkább, mert malmainkhoz, melyek még mindig egész erővel dolgoznak, gyéren érkeznek az új megrendelések. Tekintetbe veendő még ama körülmény is, hogy a külföld piacai folyton üzletpangásról tesznek jelentést. A vételkedv a lefolyt héten meglehetős jó volt, bár egyes napokon malmaink közül csak néhányan vettek részt a vásárláson. Az összes forgalom körülbelül 70—75000 mmázsára rúghat, a hét végén 10 árral magasabb árakat fizettek. Legmagasabb heti árjegyzés 10.771la írt volt tiszavidéki búzáért. Tudósításunk bezárta előtt közvetlenül nem történt változás a búzaüzletben, a kínálat gyenge, az irányzat szilárd maradt. A határidőüzlet egy-két nap kivételével szintén folyvást szilárd irányzat mellett folyt le.Ez leginkább annak tulajdonítható, hogy a tavaszi szállításra történt eladások nagy része még eddig nem bonyolíttatott le, holott a szillátási idő félig már el is múlt. Annak következtében pedig, hogy felmondások eddigele alig történtek — egészben csak 27 ezer mmázsa mondatott fel átvételre — tömegesek voltak a fedezeti vételek, különben bajosan emelkedett volna a búza ára 9.86 frtig. Búzában őszi szállításra is meglehetős nagy volt a forgalom, áraink azonban csak 10.06 és 10.12 frt között mozogtak. Zárlatkor az üzlet változatlan szilárd. Jegyzéseink: búza tavaszra 9.85—9.87, őszre 10.12—10.15. Kivételünk búzában, úgy látszik, egyelőre ismét teljesen megszűnt, tény legalább, hogy a most elmúlt héten sem történtek eladások. Valószínű,hogy a nagyobb behozatalok véget vetnek ezen üzletpangásnak, miután elvárható, hogy azok beérkeztével áraink ismét lehetővé fogják tenni a kivitelt. Bozsban igen gyenge behozatal mellett szilárd volt az üzlet az egész héten át. Eladatott mintegy 2000 mm, helyi szükségletre jól tartott árakon, közönséges rozsért 7.10—7.30, első rendűért 7.40 irtot fizettek. Kivitel ezen áruczikkben sem volt. Árpában látszólag csökken a forgalom. A behozatal itt is igen gyenge, másrészt pedig azért, mert mint már volt alkalmunk hangsúlyozni, az epporteurök nem vesznek részt a vásárlásban. Etetésre szánt áruból körülbelül 4—5000 mmázsa kelt el szilárdan tartott árakon. Maláta - árpa bár hiányzik, mégis el van hanyagolva, a piaczra kerülő áru csak nehezen talál 7.50—7.75 frt ár mellett vevőre. Finom árpában teljesen szünetel az üzlet. Zabban állandó jó vételkedv mellett folyt az üzlet, a hét vége felé azonban valamivel nyugodtabb hangulat észlelhető. Eladatott körülbelül 5000 mmázsa a következő árakon: Első rendű zab 6.50— 6.75, középminőségű 6.30—6.40, alárendelt 6.20— 6.25. Szokványzabban határidőkre az egész héten át, szilárd volt az üzlet iránya, de jelentékeny forgalom nem fejlődött ki. Jegyzéseink zárlatkor tavaszra 6.48- 6.50, őszre 6.60—6.65. Tengeri szinten igen kevés kerül piaczra; jele, hogy az összes heti forgalom nem több 5000 méter mázsánál. Fizettek közönséges tengeriért 6.50 —6.55, bánátiért 6.55—6.571/aztot. Felemlítendő még, hogy jövő héten történendő szállításra két hajórakomány 6.521 sz írtjával adatott el. Bánáti tengeriben határidőkre ép úgy, mint a búzánál egy-két nap kivételével folyton szilárd üzleti hangulat volt észlelhető és történtek kötések május—júniusra 6.50 forintig, június—júliusra 6.53 és augusztus hóban történendő szállításra 6.64 frzig. Zárlatkor az üzlet szilárd, de teljesen szünetel, tengeri május—júniusra 6.48— 6.50 kr. jegyeztetik. Lisztüzlet. (Rosenberg Károly tudósítása a »Nemzet« számára.) Az eheti lisztüzlet csendes hangulatban nyílt meg, mely a hét végéig tartós maradt. Finom lisztben az üzlet teljesen pang, valamint a közepes fajtákban is, és csak a fekete minőségűek, melyekben nagy a hiány, kerestetnek, de anélkül, hogy említésre méltó vételi ügylet létrejött volna. Korpában még mindig élénken észlelhető a hiány, minek folytán az árak ismét emelkednek. A mai napon jegyzéseink a következők. Budapesten a hajó vagy vasúti állomáson átvéve 100 kilónként: 0 12 3 4 5_______G 7 8 10.80 19.30 13.90 18.30 17.60 16.20 15.20 7.20 12.60 8*/ 8»/« 9________F D 10.70 8.70 7.40 Korpa 465. 430. Hüvelyesek. Az üzlet egészben véve jelentéktelen volt, csak bab vásároltatott nagyobb menynyiségben s jobb minőségért jobb árakat is fizettek, annál inkább, mivel a készlet már nagyon megfogyott. Oláh bab 10.75 forint, magyar 9.75 forint, dunai áru 9.75—10 forint, törpe 11.75— 12 frt, régi 8—8.25 frt, barna 11.50—11.75 frt. Borsó aránytalanul nagy kinálat mellett 9—10 frt. Lencsében csekély a forgalom, ára 9—14 frt. Kölesből néhány ezer méter mázsát vásároltak: oláh 6.50—6.75 frt, magyar 5.75—6 frt, takarmányára 5—5.25 frt. Köleskása jó kelet mellett 10.75— 11 frt. Muharban elégséges a készlet; 12.75— 13 frtjával kínálják. Lenmag lanyha; 12.75— 13 frt. Bükköny 7.75—8 frt, szükséglet nélkül. Kendermagban szaporodik a készlet s 13 frtjával kapható. Mákban csekély a forgalom; kék 31 frt, szürke 27 frt. Köményben nincs kereslet, ára 25 frt. Zsiráfok. Sertészsír szilárdabb, hordó nélkül 70—72.50 frt, hordóval 74.50 frt. Szalonna: füstölt 72 frt, kenyér és paprikás szalonna 69 frt. Gyapjúüzlet. A forgalom a lefolyt héten tökéletesen jelentéktelen. Általában véve lanyha hangulat uralkodik e czikk tekintetében és természetesen piaczunk szenved alatta leginkább, mert a megritkult készletek következtében a nélkül sincs nagy vonzó ereje. Szeszüzlet. A szesz ára e héten nem volt tartható. A nagy termelés mindinkább a kivitelre ösztönöz, mely azonban a külföldi piaczok helyzete következtében nagy kiterjedésben nem volt lehetséges. Az orosz piacokon az orosz és amerikai behozatal következtében az árak oly jelentékenyen megcsökkentek, hogy a mi jegyzéseink oda nem nyereségesek. Triesztben szintén orosz árut kínálnak 1 */4 írttal olcsóban, mint a magyar termékek. Bulgáriában is az orosz áru uralkodik a piacokon. E nehézségeket még nagyobbá teszi az oly tetemesen emelkedett tengeriár, úgy hogy, a termelés jelenleg kellemetlen helyzetben van. Áraink finomítóknak 31, nagyban 311/2, fogyasztóknak 32. Gyarmatáruüzlet. (Hubenay József jelentése.) A forgalom általában élénkebb és kielégítőbb és minden jel arra mutat, hogy jó tavaszi üzletünk lesz. Több czikk ára elég magas, hogy a termelő és közvetítő belenyugodhatik, az incassó azonban vontatott, jóllehet fizetésképtelenség aránylag nem nagy számban fordul elő. Az egyes czikkekről következő tudósítást közlünk: Cz u k o r. A répaültetést még e hó közepe előtt kezdik meg, de nagyban csak a hónap utolsó negyedében lesz folyamatban. A nyersczukor piaczon az ünnep utáni csendet elég gyorsan váltotta fel az élénk mozgalom. A mérvadó piaczokon pezsgő volt az üzlet és az árak emelkedtek. Párisban 1112 frank, Angliában 6—9, Belgiumban 11/,—2 frank, Németországban 1/a—1 márka, Hollandiában 112 írttal javultak az árak, de a legmagasabb árak később valamit veszítettek jegyzéseikből. Belföldön is kezdetben valóságos hausse-áramlat uralkodott, az árak 112 frttal emelkedtek, de a hét végén 1/4 frtot veszítettek. E in o m i to 11 ezukor is osztotta a nyers ára élénkségét. Az emelkedés 112—s/4 frtra rúgott. A forgalom a helyi piacon még nem öltött nagyobb mérveket. A heti átlagos árakat következőkben jegyezzük: Kaff: legfinomabb 47’50 frt, finom 47 frt, közép 46‘50 frt, melis legfinomabb 45‘50 frt, finom 45 frt, közép 44 50 frt, közönséges 44 frt 100 kilonkint, fogyasztási adó nélkül. Kávé. Az üzlet valamivel rendesebb és habár ezt a legtöbben nem várták, mert állandó élénk forgalom volt kilátásba véve, a bizalom megrendíthetlennek látszik. A hangulat még eléggé jó, de ez nem akadályozhatta, hogy az árak valamivel lejebb ne szálljanak. Fűszerek közül fekete bors nem tarthatta előbbi magasságát, de fehér változatlanul szilárd maradt, fahéjban a forgalom kielégítő, szegfűbbr s csekély készlet folytán magasabb, szegfűszeg szilárdabb, szerecsendió és virág kis mértékben kínáltatnak, úgy látszik, hogy az árak még szilárdulni fognak, csilogan is magasabban fizettetik, mert a tulajdonosok nagy tartózkodást tanúsítanak. Rizs szilárdabb és magasabb. A változást egy angol ház szerencsétlen spekuláczió idézték elő, de azt hiszik, hogy a czikk ármozgalmára ez csak futólagos befolyással leend. Bum. Az üzlet most már is északnak megfelelőig csendesebb, különösen jamaikai rumban. Az új termés elég kedvezően ütött ki, úgy, hogy várhatni az árak leszállását. Petroleumüzlet. Kissé csekélyebb forgalom mellett 25 frt 50 krt fizetnek 100 kilónként nettó készpénzben. Sertésüzlet. Budapest-Kőbánya, ápr. 6. (Az első magyar sertéshizlaló és kölcsön-előlegező részvénytársulat jelentése.) Minthogy a fogyasztás a sertésállomány nagyságához képest igen csekély, és külföldi piacokról is lanyha jelentések érkeznek, e héten az üzletmenet vontatott volt, és lanyha irányzat mellett zárult. Az árak az előző héttel szemben alig tudták állásukat megtartani. Heti átlagárak: magyar válogatott ára 240—280 kilogramos 62—62/2 krajezár. Átmenetileg: szerbiai 56—66 krajezár , romániai 55—58 krajezár , tüskés 49—53 krajezár kőként tiszta súlyban. Takarmányárak: Idei tengeri 6.65 frt, árpa 7.40 frt mmázsánkint, készfizetéssel. Helybeli sertésállomány: márczius 30-án maradt 94,025 drb. Felbújtatott: az alvidékről hízott 1068 darab, hizlalni való 532 darab, Szerbiából 1024 db, Romániából 872 db, a magyar államvasúton át hízott 1308 drb, hizlalni való 2455 db, a budai vámon át — darab, hajón (szerémi) 400 darab, összes állomány: 101,684 darab. Elhajtatott: a alvidékre 133 darab, Bécsbe 2165 darab, Csehországba 739 darab, Bodenbachon át 1644 darab, Ruttkán át 244 darab, Délnémetországba — db, budapesti fogyasztás 2702 db, kültelki fogyasztás 100 darab, kőbányai hentesek fogyasztása —darab, a magyar államvasuton át — darab, összesen 7767 db; állományban marad: 93,957 db.A részvényszállásokban van 17,958 db sertés. Az egészségi és átviteli szállásokban márczius 30-án maradt 12,847 darab sertés. Felhajtatott: szerbiai 1024 darab, romániai 872 db, összesen: 14,743 darab. Elhajtatott 1741 db, marad az állományban 13,002 db és pedig 5372 darab szerbiai, 7630 darab romániai. Az egészségügyi szemlénél január 1-től a mai napig 647 drb sertés a fogyasztástól elvonatott és technikai czélokra használtatott fel. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva, II. É r t é k U z I e t. (A »Nemzet« tudósítójának heti jelentése.) V. A. A nagy actió előestéjén állunk, mely a vég kezdete lesz. A magyar renteconversió befejezését legközelebb megkezdik. A conversiók keresztül vitelére csak bizonyos constellatió alkalmas, és nem áll, amit Leroy-Beaulien mond, hogy a conversió egyszerű műtétei, melyet akármikor is lehet kerészül vinni. A magyar hatszázalékos járadék conversiója pedig annál nehezebb, mert a hatos kamat oly fényes jövedelem, melytől annak birtokosai csak nehezen válnak meg. Vannak, akik mindent tudnak, s igen messzelátók, mint az angol mondja »who can se a long way into a millstone« akiknek tehát minden könnyűnek látszik. De a mi conversiónkra való tekintettel feltették-e már maguknak azt a kérdést, hogy mikép lehessen egyszerre bevenni a még künn lévő 220 millió hatszázalékos aranyjáradékot, azt kész arannyal kifizetni, anélkül, hogy egyidejűleg mások nem találtattak, kik a négyszázalékos járadékot szintén aranyértékben megvették, mellyel aztán a két műtétért az ember kiegyenlíthesse ? A tőzsdén a hatos járadékot megvásárolni és a négyes járadékot eladni, úgy látszik, a csoport már megkísérlette s nem sikerült legalább két szempontból nem kielégítőleg. Először, mert a hatos járadékot sem elég gyorsan, sem elegendő számban, sem elég jutányosan nem kaphatták meg, másodszor pedig, mert a kedvezőtlen pénzviszonyok miatt a négyszázalékos járadékot sem elég gyorsan, sem elegendő menynyiségben, sem pedig elég jutányos áron eladni nem lehetett. Most azonban bevonatik a hatos járadéknak majdnem negyedrésze. Nollevelle, a hatos kamat birtokosainak meg kellene válniok járadékaiktól, amit elég kelletlenül fognak megtenni, amint azt a »protest«-hírek s egyéb ügyetlenségek bizonyítják. A csoport s a kormány tehát tökéletesen el vannak készülve annak kivitelére, amit kihirdettek. Ez a mi nézetünk szerint feltételezi, hogy a csoport és a kormány készen tartja arányban, ha talán nem is a beváltandó kötvények egész névértékét, de bizonyosan annak nagy aránylatát. Ez oly fontos tény, melyre szeretnők felhívni a hatos járadék birtokosait. Mi ennek a lehető következése ? Az, hogy a birtokosok nagy száma, látván, hogy mostan már hiába várnának a csere — vulgó conversió — önkéntes eszközlésével, süröbben fogják előadni a hatos járadék-kötvényeket, mint azt gondolnék, és fognak sietni megtenni azt, amit további makacssággal tovább kikerülni nem képesek. A tetemes mennyiségű arany, vagy ami mindegy, aranyváltó készlet, mely a behívott 6°/C os járadék beváltásának tartalékját képezi, s minden kétségen kívül a csoport kezeiben van, felette fontos tény. Sokszor nem voltunk képesek elképzelni, hogy az arany ára oly makacsan tartja magát jelen magas jegyzésén, daczára azon roppant gabnakivitelnek, mely a lefolyt évben, és még a jelen évben is, ezen czikkből szükségkép nagy mennyiséget szolgáltatott az országba. — Most, ha helyesen fogjuk fel a dolgot rájöttünk az agro merevségének igazi okára. A sok arany váltó mind ama tartalékba vándorolt, mely a conversió kivitelére szükségeltetik. Már most tegyük fel, hogy ezen arany tartalékra nem lesz szükség, vagy pedig csak igen csekély mérvben, miután az önkéntes conversiók azt fölöslegessé teendik. Akkor ezen arany tartalékalap felszabadul, a vásárra kerül s ez által előidézendi az ágió oly mérvű leszállását, milyennek be kellett volna állni annak idejében, mikor a kivitel ezen aranyváltókat hazánkba hozta. Az ágió leszállásával pedig a hatos aranyjáradékok beváltásának az ára is leszáll s így azok, akik talán azt hitték volna, hogy kötvényeikért talán 121 egész 122 frtot fognak kapni, kénytelenek lesznek 116-tal sőt annál is kevesebbel megelégedni. A túl okosak tehát, és a túlspekulálók fognak járni legroszabbul, ha nem sietnek eleve felhasználni a jó alkalmat, melyet értékeik előnyös kicserélésére a hivatalosan kiírt conversió nyújt. Az lesz talán némelyek ellenvetése, hogy miután a járadékok nagy része a külföldön van, az ottani birtokosnak mindegy akár felmegy az ágra, akár leszáll, de a külföldnek soha sem lehet mindegy, ha várjon 100 arany forintjáért csak 116 vagy 121 frtot kap papírban. Az ő pénzének csekélyebb a vásárlási képessége, ha a papírforint drágább és az arany forint olcsóbb. De másrészről a conversió önkényes volta már csak azért is feleslegessé fogja tenni az arany készlet tartalékot, mert látván, hogy többé nem lehet 6°/0-ot kapni, meg fognak elégedni jóval kevesebbel is. A jelek tehát, melyek alatt a conversio megkezdetik, felette kedvezők és hogy ezen művelet sikeres keresztülvitele szintén felette buzdítólag fog hatni az üzlet átalános fejlődésére, azt lehetetlen nem látni. De conversiók nemcsak nálunk vannak a napirenden. Másutt is az a természetes tendentia, hogy a magas kamatú kötvények beváltassanak. Egyptom a hivatalos jelentés szerint, melyet az angol pénzügyminiszter a házban tett, szintén convertál és ez oly felette buzdító hatást fog ismét a párisi piaczra gyakorolni, hol a »turbános értékeket« milliószámra bírják, hogy annak a mi viszonyainkra a legjobb hatást kell majd gyakorolnia. A mi tőzsdénken nem igen lehetett szó másról, mint a conversióval egyenes összeköttetésben álló értékekkel. Ilyenek a hitelbankok részvényei, maguk a járadékok és a valuta. E két első folyton a lehető legszilárdabb arczulatot mutatja, az utolsó pedig egészen csendes. KÖZLEMÉNYEK: A pest megyei belvizek levezetése czéljából megalakítandó társulat érdekeltjei ma délelőtt a megyeház nagytermében értekezletet tartottak. A megjelenteket Földváry Mihály alispán üdvözölte. Reménye, hogy a kérdés valahára megoldást fog nyerni. Az ügy eddig két okból szenvedett halasztást, mert a költségek viselése felette terhes volt, és mert a létesítendő catorna, a dunapataj-dömsödi védgát kiépülése előtt a beomlás veszélyének volt kitéve. Ez utóbbi aggodalom is megszűnt; a közlekedési miniszter megígérte, hogy az előleges költségek fedezésére kölcsönt nyújt, ha a társulat megalakul, a megye közönsége is támogatni fogja a társulatot. A mai gyűlés vezetésére elnöknek gróf Szapáry Istvánt,jegyzőnek pedig Gajáry Ödönt ajánlja. Gróf Szapáry István előadja azon bajokat, melyeket Pest megye déli részeiben a belvizek okoznak. Tudatja, hogy a közlekedési miniszter ragaszkodik az Ócsától Bajáig készítendő belvízlevezető csatornatervezethez. Balog Imre, a dunapataj-dömsödi védgáttársulat elnöke felemlíti, hogy most kötelessége, hogy a Dunavédgát-társulat érdekeinek megóvására ügyeljen. Ivánka Imre legelső teendőnek azt tartja, hogy hiteles munkálat álljon a társulat rendelkezésére. Ajánlja az érdekeltek figyelmébe, alakuljanak társulattá, hogy a kormány által adandó segélyt igénybe vehessék. Gróf Nemes Nándor indítványozza: küldjön ki az értekezlet kebeléből 25—30 tagú küldöttséget, melynek kötelessége legyen az általa benyújtott emlékiratot újabb adatokkal bővítve átdolgozni s küldöttségileg a miniszterelnökhöz és a szakminisztereknek benyújtani. Zsák Hugó főmérnök megjegyzi, hogy a miniszter a viszonyokról kellő felvilágosítást nyert. A szóban forgó összeg különben nem nagy, mert alig rúg 10—12.000 írtra. Horváth, hogy a Kiáss Márton-féle terv kivihetlen, mert az alsó községek véglegesen el fognak öntetni. Dr. Darányi Ignácz hosszasan cáfolja gr. Nemes állításait s azt hangsúlyozza, hogy első sorban az illetők maguk vannak érdekelves csak azután jön a kormány érdeke. Azon indítványt terjeszti be, mondja ki az értekezlet, hogy társulattá alakul, de csakis a tervezet elkészítésére szükséges előleg biztosítása czéljából. Balog Imre mint a szabadszállási közbirtokosság képviselője kijelenti, hogy társulatot alakítani nem akar. Dr. Szivák Imre óva inti az érdekelteket, hogy ne menjenek bele a társulat alakításába, és azon javaslatot teszi, mondja ki az értekezlet, hogy jelenleg társulatot alakítani nem akar, azonban kívánja, hogy az államkormány tervet mutasson be, tanulmányoztassa a csatorna tervezetét, mutassa ki az esetleg nyerendő hasznot s azt, hogy hány helyen fogja levezetni a Dunába a belvizet. Ezen tervezet elkészítésére garantíroz az érdekeltség ártéri birtokarányban a kormánynak 12.000 frtot, de többet semmi esetben sem. Többek felszólalása után elrendeltetvén a név szerinti szavazás, az értekezlet többsége gr. Nemes Nándor indítványával szemben dr. Szivák Imre indítványát fogadta el 30 szóval 20 ellenében. Az orsz. m. gazdasági egyesület jószágrendezési szakosztálya ma délután, a köztelken ülést tartott, melyen jelen voltak: Korizmics László elnök, Lónyay Gábor, Niki Mihály, Reusz Henrik, Forray Henrik, Dorner Ede, ifj. Ordódy Pál, Krocsák G. Emil, dr. Schmied József, Bosányi Endre, Ordódy Lajos, jegyző dr. Szabó Ferencz , Korizmics László elnök megnyitván az ülést, előadja, hogy az egyesület köteleségének tartja jól kezelt gazdaságok leírását közzétenni. Eddig főleg nagyobb uradalmakat ismertetett az egyesület, ezentúl jó volna, ha inkább a közép nagyságú birtokokat venné figyelembe. Leírásra ajánlja gróf Batthyány Géza fehérmegyei uradalmát, mely körülbelül 13000 hold, 6—7 elkülönített 2—2000 holdas birtokra van osztva, s ezen birtokrészek külön bérbe vannak adva. Indítványozza, hogy az egyesület nézesse meg ezen birtokot a r. év junius havában. A tetszéssel fogadott indítványhoz Lónyay Gábor szólalt fel, aki szintén igen fontosnak tartja, hogy ezentúl inkább középnagyságú birtokok legyenek ismertetve. Niki Mihály a jövő évi jószágismertetésre Leidenfrost László bars megyei bérletét ajánlja, Korizmics László elnök erre kimondja a határozatot, hogy a folyó évben gr. Batthyányi Géza polgárdi birkának, jövőre Leidenfrost László lévai bérletének megszemlélését ajánlja a szakosztály. Lónyay Gábor emlékeztet arra, hogy az egyesület már foglalkozott azon eszmével, hogy a jól rendezett kisebb gazdaságokat díjazásban részesítse, amihez a kormány is felajánlotta támogatását. Ezzel kapcsolatosan felhívja a szakosztály figyelmét arra, hogy a kisbirtokok berendezésének ismertetése, a kis gazdára nézve a legbecsesebb példa gyanánt szolgálhat. Egyes vidéki gazdasági egyletek eszközölnek ugyan ily kis birtok leirásokat, azonban a leirás nem lesz elég tág körben ismeretes. Ajánlja, hogy a szakosztály erre is terjessze ki figyelmét, Korizmics László örömmel fogadja ezen korszerű eszméket és a szakosztály ifj. Ordódy Pál felszólalása után elhatározta, hogy a jól kezelt kisebb gazdaságok és jutalmazása berendezésének leírása tárgyában meg fogja keresni a minisztériumot és a vidéki gazdaegyesületeket. Korizmics László elnök indítványozza, hogy az egyesület még ez év folyamában nagyobb szabású gyümölcsös megtekintését és ismertetését is vegye E czélra legalkalmatosabbnak véli roszkori Majthényi László Bars megyében fekvő gyümölcsösének megszemlélését. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatik. Végre Korizmics László elnök hangsúlyozva, hogy a szakosztály hasznos munkát végezne, ha azon főbb elveket megállapítaná , amelyek jószágaink rendezésénél irányadókul szolgálhatnának. Indítványozza, hogy e részben a szakosztály tartson vitatkozásokat. Lónyay Gábor pártolja az indítványt, csupán azt szeretné még hozzá tenni, hogy a vitatkozások publicáltassanak. A szakosztály ez indítványokat elfogadta és elhatározta, hogy a legközelebbi vitatkozásnál Korizmics László jószágrendezési leveleit fogja alapul venni. A pesti polgári kereskedelmi testület választmánya tegnap Strasser Alajos elnöklete alatt ülést tartott. A jelentkezett új tagok felvétele és több kisebb fontosságú tárgynak elintézése után előterjesztetett az akadémia felhívása, hogy a testület az akadémia által kiadandó kereskedelmi műszótár költségeinek fedezéséhez járuljon. Miután az elnök felemlítette, hogy a testület ily szótár szükségének érzetében már a hatvanas évek elején maga adott ki egy német-magyar kereskedelmi műszótárt, a választmány elhatározta, hogy annak egy példányát esetleges felhasználás végett az akadémiának rendelkezésére bocsátja, továbbá a folyó és az 1884-ik évekre 100—100 frtnyi járulékot szavaz meg s végre késznek nyilatkozik, hogy a mikor az akadémia által kiadandó szótár ára tudva lesz, a testület tagjai körében aláírást indít meg az érintett mű megvétele iránt. Végül Kerstinger István pénztárkezelő az 1882. évről szóló zárszámadást és az 1883. évi költségvetést mutatja be, mely jóváhagyólag tudomásul vétetik. A magyar kereskedelmi csarnok irodalmi bizottsága tegnapelőtt délután Schwarz Ármin elnöklete alatt ülést tartott, melyen elsősorban a kereskedelmi szakoktatás ügyében hozzá utalt indítványt tárgyalta és elhatározta, hogy a kereskedelmi középiskolák felállítása iránt a csarnok intézzen feliratot a fővároshoz s a szükséghez képest kérje fel a kormányt, hogy a polgári iskolákat a kereskedelmi igényeknek megfelelőleg alakítsa át. A vásári jelentések miként szerkesztése tárgyában elhatározták, hogy szakbizottság hivassák egybe, amelyben minden kereskedelmi ág képviselve legyen, s ez állapítsa meg a szerkesztés módozatait. Neruda Nándornak a kurtított távsürgönyök díjainak megszabása iránt tett indítványára a bizottság felirat szerkesztését határozta el a távirda-igazgatósághoz, úgyszintén feliratot fognak intézni a közlekedésügyi miniszterhez, Harsányi Adolfnak azon indítványa tárgyában, hogy a főváros valamennyi kerületében fiók-závirdahivatal állíttassák fel. A pestmegyei állattenyéstést előmozdító egyesület f. hó 9-én d. u. fél 5 órakor a megye székházának nagytermében közgyűlést tart. Tárgyai: Elnöki előterjesztés. A központi igazgató választmány kiegészítése. Számvizsgáló választmányi tagok választása. Indítványok és folyó ügyek. Tenyészállatok vásárlása. A Pest megye pártfogása mellett alakult állattenyésztést előmozdító egyesület több mürztháli, algaui, siementhai és egyéb nyugati fajú tenyésztésre alkalmas 2—3 éves bika és kisjenői vagy Szunyogh-féle szőke kan sertést szándékozik bevásárolni. Ennélfogva az egyesület felhívja a hazai tenyésztőket, kiknek eladó tenyészbikáik vagy sertéseik vannak, hogy eladási szándékukat, a tenyészbika, vagy kan fajának, életkorának, árának ,és számának megjelölésével ifj. Hajós József egyleti alelnökkel (Egyetem utcza 2.) levél útján tudatni szíveskedjenek. Az országos iparegyesület gyáripari szakosztályának választmánya kedden f. hó 10-én d. u. 5 órakor az iparegyesület helyiségében (Ferencziek hazára I. em.) ülést tart, melynek egyedüli tárgyát a közigazgatási miniszter által véleményadás czéljából beküldött és Keleti Károly az orsz. statisztikai hivatal igazgatója által az iparstatistika ügyében szerkesztett emlékirat fogja képezni. Ez alkalommal javaslat fog létetni az iránt is hogy a nem szorosan ipari foglalkozások, u. m. napszámos, szakács, cseléd stb. az ipari statistikából kivonassanak és vegyes foglalkozások czim alatt külön tétessenek. A budapesti hitelezői védegylet tudatja, hogy Toch Sámuel budapesti és Leitner testvérek broodi czég fizetéseiket megszüntették. A mezőgazdasági szeszgyáraknak a burgonya és répa közös feldolgozását a gyakorlatban elért eredmények alapján több oldalról élénken ajánlják, így a »Wiener landw. Zeitung« legutóbbi számában is egy érdekes czikk fejtegeti a nyers-anyag ezen kombinált alkalmazásának előnyeit, főleg a mezőgazdasággal kapcsolatban álló szeszgyárakra nézve s ez előnyöket a következőkben összesíti: 1. a czefre a burgonya és czukorrépa együttes feldolgozása mellett jelentékenyen gyorsabb erjedésre vihető, mert a viz helyett czukortartalmú lé adható hozzá mely kiválóan mozdítja elő az erjedést, 2 a nyersanyag tökéletesebben használható ki s ezzel az adó alapjául szolgáló erjüróől a szesznyeremény is fokozható; 3 igen kevés maláta szükséges, és az is csak zöld maláta, 4 egy új kapás növény honosíttatik meg, mely az egyoldalú burgonyatermelés számos hátrányait van hivatva elhárítani : 5 a hizlalással foglalkozó gazda a burgonyamoslékot egészen nem veszti el, s melléje a répában soká eltartható egészséges takarmányra tesz szert, végül 6 a gyári átalakítások költsége igen csekély. Ez utóbbi pontra nézve, mint leglényegesebbje, az említett czikk írója részletes költségvetést közöl, mely szerint egy naponkint 100 mm. cukorrépát és 50 mm. burgonyát feldolgozó szeszgyár átalakítási költségei (az összes újon beszerzendő gépek és eszközök árát beleértve) 2500—2600 frtot vesznek igénybe, ezzel szemben pedig a nyersanyag közös feldolgozása mellett naponkénti 79 frt tiszta bevételt tart a czikkbe elérhetőnek, a számvetésbe, illetőleg kiadásokba felvévén a felemelt szeszadó megfelelő tételét is. A magyar franczia biztosító részvénytársaság életbiztosítási osztályához 1883. márczius havában benyujtatott 345 darab 742.950 frt tőkéről szóló ajánlat és kiállíttatott 298 darab 626.350 forint tőkéről szóló kötvény. A folyó év első negyedében benyujtatott 933 drb 2.262.050 frtról szóló ajánlat és kiállíttatott 786 drb 1.892.350 frt tőkéről szóló kötvény. Gazdasági és üzleti tudósítások. Arad, April 4-én (A »Nemzet« tudósítása) A tavasz elvégre nálunk is beköszöntött. Szép, verőfényes napok követik egymást. A múlt heti erős szelek az utakat jó karba helyezték, minek következtében rendkívüli nagy volt a behozatal a tegnapi njaradi heti vásáron. Búza 1500 mm. tengeri 3000 mm. és egyéb gabonanemüekből 500 mm. lehetett a piaczon. Minőség szerint fizettek bánáti búzáért 9 frt 20 — 9 frt 80 krt, tengeriért 6 frt 20 — 30 krt. — Szeszben az üzlet változatlan, kész áru 29 frt 75 — 30 ftot jegyeztetik bordó nélkül. Örömmel halljuk a mezei gazdáktól, hogy a húsvéti fagyok legkevésbbé sem voltak káros hatással az őszi vetésekre környékünkön, és a repetének se okozott oly mértékben kárt, mint ettől tartottunk. Az idő változékonysága miatt sok helyütt feltartóztatott tavaszi magvak elvetése most javában folyik. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — április 7. Az üzletben feljegyzésre méltó változás nem állott be. — Magyar urasági öreg nehéz 59—60, fiatal nehéz 62 — .—62'/1, közép 58—.— 80, könnyű 55—.—57. — Szedett nehéz 58 . — 59, közép 57 — 58, könnyű 56 — 57. — Romániai bakonyi nehéz--------átmeneti, közép 56 — 587— átmeneti, könnyű 54—56 átmeneti, eredeti nehéz--------átmeneti, közép 5271—54'/» átmeneti. — Szerbiai nehéz 60— 61— átmeneti, közép 58—59 átmeneti, könnyű 56—58 átmeneti. — Hízó 1 éves élősúlyban 4% levonással 51—56, 2 éves--------—Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 ki. és 4°/o levonással kilogrammonkint értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronkint 8 arany forint vám fejében, megtéríttetik. Budapesti áru- és értéktőzsde. Április 7. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A délután folyamán szilárd üzleti hangulat mellett elkelt körülbelül tizenkét rakomány bánáti tengeri május —júniusra 6.50 forinton és 2000 mm. búza őszi szállításra 10.15 írton. Jegyzéseink a következők: Szokványbuza tavaszra 9.85—9.87. Szokványbúza őszre 10.12—10.15. — Bánáti tengeri május —júniusra 6.47—6.50. Szokványzab tavaszra 6.48 —6.50. — Szokványzab őszre 6.60—6.65. — Káposztarepere 1883. augusztus—szeptemberre 14.8/B —14.6/8. Értéküzlet. (Esti tőzsde.) Délután a gyengülés folytatódott, mely a déli tőzsde végével beállt, csupa tétlenség miatt. Berlin kissé alacsonyabb árakat küldött. Jegyzéseink: Új aranyjáradék 90.25—90.30, papírjáradék 88.05—88.07/3 Osztrák hitelrészvények 318.80— 318—318.25. Magyar hitelrészvények 314—313.75. Leszámítoló bankrészv. 95 névlegesen. — Osztrákmagyar államvasuti részvények egészen forgalom nélkül. A párisi, berlini és bécsi helyekről szintén pangást jeleznek. Hajóforgalom Budapesten. Április hó 6-án a Duna balpartjánkövetkező vizijáróművek kötöttek ki: u. m. : Luczenbacher Pál ut. 4. sz. m. h. 51000 drb. faltégla Ujvölgyből; ugyanaz 29. sz. m. h. 140 kbmt. faltégla Szobbról; ugyanaz 16. sz. m. h. 227 kbmr. tűzifa Szobbról. Hacz Anna 4. sz. m. h. 340 kbmt. tűzifa Szobról. Stágli Ferencz m. h. 9000 drb. koczkakő Bogdányból. Hercz Herman »Márton m. h. 730 mm. búza, 1364 mm. tengeri Paksról. Weisz Jakab »Móricz« m. h. 665 mm. búza, 552 mm. árpa, 100 mm. zab D.-Veczéről. Stáber Lipót »Alajos« m. h. 447 mm. búza, 1120 mm. tenger, 100 mm. bab D.-Vecséről. Hercz Herman »Adony« m. h. 1371 mm. búza Adonyból. Fischer M. W. »Kincsem« m. h. h. 220 mm. búza, 660 mm. tengeri, 250 mm. árpa D.-Földvárról.