Nemzeti Sport, 1923. február (15. évfolyam, 14-25. szám)
1923-02-03 / 14. szám
g A két csapat felállítása a következő volt: TJTE: Knoll—Fogl H, Fogl HL —Peres, Baubach, Kelecsényi—Bluhon, Rosa, Priboj, Schaller, Szidom Francia kombinált: Cottenet (Olimpique válogatott) — Meyer (Red Star, válogatott), Baron (Olimpique)—Marion (Red Star, válogatott), Belaonsté (Olimpique), Mistral (Olimpique, válogatott), Gordon (Red Star), Stuttler (Olimpique), Mereier (Olimpique), Naodin (Red Star), Sentubéry (Red Star, válogatott). f Tanácsülés Futballdráma 2 felvonásban. ELSŐ FELVONÁS. . (Történik 1924-ben a Professzionalista Alosztály tanácstermében. A terem berendezése ugyanolyan, mint volt 1923-ban. A tanácstagok is a régiek. A változás legfeljebb csak annyi, hogy a Schlosser Imre arcképe mellé oda került a Spéci és Orth olajfestésű ábrázolata is. A képek fölött egymásra boruló két kis nemzetiszínű selyem zászló porosodik ezzel az aranybetűs felírással: A tiszta professzionalizmus rettenthetetlen Úttörőinek — a hálás MLSz. A magyar pirner mellett, jobbról és balról, a Kardos N. István és Ács Tivadar művészi mellszobrai állanak magas márványoszlopokon. A két szobrot havonta friss babérággal disziti a kegyelet.) Elnök: gyaluló Lajos tanácstag úr kért szót Gyaluló: Tisztelt Tanács! Ritkán kérek szót de ha szót kérek, annak van teteje. Most is olyan esetet kell szóvá tennem, amely felháborít mindenkit akinek a szívébenolthatatlan lánggal ég a magyar professzionalista futballsport szeretete. Tudjuk, miről van szó, uraim." A magyar professzionista válogatott csapat két tagjáról van szó, két kiváló profi futballista eltévelyedéséről, vagyis inkább bűnéről, a professzionalizmus ellen elkövetett vakmerő merényletéről. JSz a két ifjú... Közbekiáltások: Melyik két ifjú? Gyaluló ...Majd arra is kitérek... Itt a két ifjú megtette azt, igen tisztelt uraim, hogy részt vett a Budapest Madrid válogatott mérkőzésen A spanyol főváros hidalgóit és donnáit elragadták a játékukkal, igaz, ezt a javukra írom. Viszont megtették azt, hogy bár teljes tíz napig voltak távol Budapesttől, nem fogadtak el nemhogy száz pezetát, hanem egy rongyos maravédit sem. Tenyeres Árpád: Mi az a maravédi? Gyaluló: Szomorú fényt vet az ellenőr arra, hogy mindent tud, csak épp ezt nem tudja. A raaravédi: pénz. Olyan, mint a fillér a ma. Adjon az Isten Tenyeres arnak egy zsákkal belőle... (Viharos derültség.) De folytatom... Nem fogyták el a fizetést sem, mégpedig azzal az indokolással, hogy a hazáért nem elég semmi áldozat s megvetnék önmagukat, ha csak pénzért tudnának lelkesen játszani, amikor Magyarország címere ékeskedik a szívük fölött... Felkiáltások: Hallatlan! Ki volt az a két álprofesszionalista? Neveket kérünk! Gyaluló: Az egyik Dugó Dániel... Unsereiner Sándor: Gondoltuk mindjárt! Ez a Nemzeti Sport izgatásainak a következménye... . Gyaluló: A másik Beck Bálint... Hát, tisztelt tanács, kérdem az elnökséget, hajlandó-e tűrni, hogy így csapják arcul, köpjék szembe a mi színtiszta professzionalizmusunkat? Így hágják át a szabályokat? Lelkes felkiáltások: Nem tűrjük! Fegyelmi elé velük! Ki kell dobni őket az amatőrök közé... Zsarnokóczay dr. (belép a tanácsterem ajtaján. Általános megdöbbenés, majd szenvedelmes felkiáltások.) Ki vele! Eltévesztette ajtót! Ez profi tanácsteremségének piaradjanak kint! ÁnM 83. És Gyaluloc Lajos barátom elmondott, szóról-szóra igaz. Nem úgy igaz ugyan, ahogy ő elmondja és nem olyan értelemben igaz, ahogy önök tudni vélik, dehát ez nem fontos. Az a fontos, hogy én itt vagyok s megmondhatom önöknek a szemükbe, hogy mindezt én láttam előre, meg is mondtam már két éve, de akkor nem hallgatott rám senki. Sajnos, ide juttatta futballsportunkat a folytonos izgatás, a konkolyhintés, a konkurrens gyűlölködése. Annál szomorúbb ez, mert én mindig azon voltam már az amatőr állapot áldatlan korszakában is, hogy a játékost fizetni kell. Fizetés nélkül nincs lelkesedés. És most akadnak játékosok, akik lecsúsznak erről az erkölcsi bázisról... De azért, ne bántsuk őket, uraim. Ki tudja, talán felemás fuszeklit vittek agy útra? Kérem jelentésem tudomásul vételét. Újlaki Róth Lajos: Hát, tisztelt tanács, van ennek a kérdésnek egy mellékzöngéje. Megvan a maga sajátos ize. Igaz, hogy ez az iz nem iz, afféle nemi iz... (Derültség. Felkiáltások: Nonono!) Egyébként pedig köszönöm a magam nevében is a szövetségi kapitány úr magasröptű jelentését. Teljesen igaza van. Illetve nincs teljesen igaza, mert például az én játékosaim közül nincs egyetlen egy sem, aki el ne fogadná a fizetést, a munkabérmegtérítést, a valutát, ha mindjárt lengyel márkában is. Felkiáltások: Nono! Akad önöknél is amatőr! Unsereiner Sándort Igen tisztelt uraim! Igaza van a szövetségi kapitány úrnak, igaza van Újlaki tanár úrnak is és igazam van nekem is. Szomorú az eset, de nem kétségbeejtő. Ha itt ülne, nem mondhatna mást Apponyi gróf Albert sem. Egyébként pedig bízzuk a dolgot a szövetségi kapitány úrra, mert én az amatőröket és a spanyolokat ki nem állhatom, nem is szerettem soha. Valaky Mmás: Tisztelt tanácsom mindig azon voltam azon vagyok most is hogy a kettéválasztásnak itt az ideje vagy amatőr vagy profi és mindig mondtam hogy az amatőrizmust el kell törülni miért is kérem indítványom elfogadását (Lélekzetet vesz, mire az elnök hirtelen bezárja az ülést) MÁSODIK FELVONÁS. (Történik 1924-ben, az MLSz amatőrosztályának tanácstermében. Az amatőrök tanácsterme jelenleg az MLSz fürdőszobája. A szobában hárman szoronganak.) Elnök: * Zsarnokóczay úr kért szót Zsarnokóczay: Az Opata-ügy. A Spéci-ügy. E kettő kell nekem. Most majd elmondom a véleményemet. Ihász bácsi (benyit): Tisztelt tanács, menjenek már haza, mert kell a fürdőszoba, ne rontsák itt a levegőt És én is söprögetni akarok. (Elnök az ülést Ihász bácsi a fürdőszobát hirtelen bezárja.) Nemzeti Sport Szombat, 1921. február 8. AZ ÖSSZES SPORTEGYLETEK Ahol Kemál basa az úr... A török futball — A különböző népfajok külön szövetségekben játszanak Az európai politika nagy kérdései között előkelő helyen áll a törökség kérdése. A közönség fokozott figyelemmel kiséri Kemál basa személyét a törökök hősét aki a Dardanellákon túlra szorított törökség lelke és esze. És a sport mely szorosan követi az élet útját szintén fokozódó érdeklődéssel tekint a föld felé, amely Kemál nevétől hangos. Vájjon van-e sport s ha van, milyen a testedzés a félhold égisze alatt vájjon az izlám milliói bekapcsolódtak-e már amúgy igazában a nemzetközi testedzés forgatagába. Ez az aktuális kérdés sorra foglalkoztatja a külföldi szakújságokat Ezek töredékes híradásai, elsősorban a hannoveri DSZ cikkei alapján alkalmunk van egy kis összefoglalást adni a török sportról, melynek éppen olyan érdekes és különös a berendezése, egész fölépítése, mint a török nép lelkéé. Természetesen a törököknél is a futball a legnépszerűbb sport! És a futballban nem sokkal marad el a többi európai országtól a törökök birodalma. Hatalmas tömeg rúgja a labdát s a török futball, mely már a háború előtt is kiemelkedett a jelentéktelenségből, ha még méltó ellenfélnek nem is tudott teljes mértékben mutatkozni, ma már jelentékeny erőt reprezentál és a háború után, különösen a tavalyi és idei év folyamán új, hatalmas lendületet vett A háború előtt csak a kelet elsői voltak ők. Válogatott csapatuk is szerepelt Görögország, Itália és Ausztria ellen. Az igazi fellendülésben, mely most is tart még, nagy érdemeket szereztek maguknak a németek. Ahogyan az osztrák és a magyar futball megszületésében a főszerepét az angolok vindikálhatják maguknak, úgy a törökökében a németeket illeti a legnagyobb dicsőség. A legtöbb nagy török csapatnak van egy-két német játékosa vagy trénere, aki a csapat kiképzésén kívül organizációjában is rendkívül hasznos munkát végez. A török futball legérdekesebb t őrülete természetesen Stanibul, Konstantinápoly. A csodálatos város lakossága idők folytán a legteljesebb piértékiga,tegyes lett. Nincs az a Nevi-Tork, abc'' annyi és oly különféle náció fordulna meg, lakna és élne, mint az Aranyszarv városában. És a konstantinápolyi futball e szerint a nemzeti tagozottság szerint teljesen különálló, önálló csoportokra oszlik. Négy nemzeti szövetség működik a városban, négy nemzeti szövetség rendez bajnokságot és él külön, rendes, önálló életet. A négy közül első helyen áll a török szövetség. Ennek a szövetségnek az egyesületei két liga keretében mérkőznek, azonban ez a két liga egyenrangú, nem egymásnak alávetett, mint máshol az I. és I. liga s a különállóságuk oka az, hogy az egyik ligának a csapatai péntekenként játsszák le mérkőzéseiket (Pénteki Liga), a másikét pedig vasárnaponként (Vasárnapi Liga). Újabban ez az elkülönültség kezd engedni , már több csapat van, amelyik úgy a pénteki, mint a vasárnapi ligára nevezett 8 részt is vesz azon. A legjobb csapat, egyébként a török földön legszebb futballt játszó együttes is a konstantinápolyi Gálát a Serail Club, amelyik az elmúlt esztendőben nálunk is vendégszerepelt egy középeurópai (német-, svájci-, osztrák-, cseh-, magyar-) túrája keretében. A bajnokcsapat mögött sorakozik a többi klub, amelyek azonban nem sokkal maradnak el a vezető mögött Ezek a klubok a Fener Bagrese, Altun Ordu, Suleymaniek, Anadolou Hisszar, Beyler Bey, Vefa. A török egyesületeknek van egyébként a legteljesebb mértékben, többé-kevésbbé már tökéletesen kiforrott stílusuk. .Különös az ő játékuk. — írja az egyik német lap — a csapat a legteljesebb csendben játszik. Nincs egy ember, aki zavarná a bírót, nincs egy ember, aki közbeszólna a meccsen, senki nem reklamál, senki nem protestál, halálos csendben játszik a csapat, legfeljebb vagynéha hangzik fel egy-két szó, akkor is csak a csapatkapitány kommandója: Oschouk! (hamar), vagy Bourda. (hozzám értelemben). És a rendkívül szangvinikusan, s lelkesen, rosszel, tűzzel játszó csapathoz szinte teljesen nem illő az a hangtalan némaság, amelyben végigküzdik a meccset És győzzenek, vagy veszítsenek, soha nera lát, nem hall az ember elégedetlenséget, veszekedést, ha győz, a csapat, egymás közit szorítgatja boldogan a győztes tizenegy, ha veszít, akkor lehajtott fejjel megy mindenki a maga útjára." A török szövetségnek van természetesen a legnagyobb nemzetközi összeköttetése is, csak a múltkor adtunk róla hírt, hogy a franciák maguk keresik a velük való összeköttetést úgyhogy az idén őszre valószínűleg már megrendezik a francia-török válogatott meccset Ha a jelenleg nagy formában levő franciák ellen nem is sok eséllyel startol a félhold csapata, a mérkőzés sorsa koránt sincs elkönyvelve a franciák részére, mert a lelkes török csapat a hazai közönség fanatikus biztatásától kísérten, erős próbára teszi majd a hosszú útról jött francia játékosok képességeit Lélekben, stílusban, szellemben, no meg tudásban is egészen más a török után rangban következő görög szövetség. A görög csapatok hírhedt mécsesei, lármás, mindig veszekedéses küzdelmei egészen más képet mutatnak, mint a török meccsek. A görög csapatok egyébként csak egyetlen egy liga keretében küzdenek, melyben vezető szerepet a Tatadla és Ismatia Club, valamint a Pera Club játszik. Harmadik a rangban az örmény szövetség, amely ugyan két ligáért átesik, de nem áll azon a nívón sem, amelyen az egy ligáért küzdő görögök szövetsége. Az örmény liga élén a Club de Pera áll Végül a negyedik szövetség az izraelita szövetség, amely szintén egy liga keretében bonyolítja le csapatai mérkőzései Az izraelita szövetség egyesületei közül legtöbbet ér a Makkab! csapaté, bár a többi a cseh és román területekről már ismert nevekkel ellátott csapat sem marad el sokban mögöttük tudás dolgában. A törökök legjobb játékosa egyébként a most Németországban élő, jelenleg a karlsruhei FönlS színeiben szereplő ’Bekir fetó. A többi sport nagyon másodrendű szerepet játszik Törökország. Az atlétika ugyan nagyszámú hívővel kedhet, de ezek között rendkívül csekély számban akad dobó atléta, annál több a futó, főleg sprinter és az ugró. Dolgozni azonban ők is dolgoznak, erre vall hogy sikerült a franciák ígéretét megnyerni egy francia-török atlétikai viadalra. A hockey, box és tenniss érdemel még említést, mint amely sportoknak szintén van hivő seregük Kemál basa országában. Főleg a török boxoló anyag nagyszerű, azonban nincsenek még kiképezve úgy, hogy az európai nagynevű boxsampionokkal a küzdelmet győzelem reményében vehetnék föl. A tenniszt pedig tulajdonképen nem is nevezhetjük nemzeti sportnak, mert bármilyen nagy számban is akadunk tenniszezőre, ezek legtöbbje angol és francia. A török sport tehát halad és követi Európa többi országát. És nincs messze az idő, amikor majd ez a nagy és jó anyag egyszerre csak a nyakára nő a többi nép fiainak, mint ahogyan az alig ismert spanyol futball egyszerre csak a semmiből a legmagasabb nívóra emelkedett. Művész Szilfa© (Csengeri-utca 63) irodalmi Kabaré műsor. Kezdete este féli órákon Ünnep- és vetamap tét előadás.