Nemzeti Sport 1903-2021

...

A 20. század kezdetén felmerült egy átfogó, sporthíreket, sport információkat és a sportot elemző, magyarázó írásokat tartalmazó rendszeres kiadvány, lap megjelentetésének gondolata. A Nemzeti Sport első évfolyamának első száma 1903. március 15-én, a magyar sajtószabadság napján jelent meg. Az ekkor még hétvégi lap alapítója Fodor Károly műegyetemi vívómester volt. A lap első fő-, illetve felelős szerkesztője dr. Nagy Béla volt, aki Fodor vívótermének egy alkalmi szerkesztőséggé alakított szobájában állította össze a Nemzeti Sport első számait.A Nemzeti Sport történetének első korszaka 1912-ben zárult le, amikor az első világháborús éveket is magába foglaló szünet állt be a lap történetében 1919-ig. Ekkor először Képes Sport címmel, majd a második számtól ismét Nemzeti Sport néven újra indult a lap. A lap terjedelme 16 oldal, főszerkesztője dr. Vadas Gyula volt. 1922. augusztus 22-én megalakult a függetlenséget, önállóságot biztosító Nemzeti Sport Lapkiadó Rt., a heti megjelenés háromra emelkedett. Vadas Gyula főszerkesztő irányításával 1923-ban napilap lett, az újság hetente ötször jelent meg. Keddi napokon Képes Sport mellékletet tartalmazott. 1925-től jellegzetesen zöld papírra nyomtatták az újságot. Ebben az évben szórakoztató melléklettel Bolondos Ötletek Képekkel (BÖK) bővült. Állandó mottói közé tartozott: Tévedni bírói dolog. Létrehozták, évente adták át a Nemzeti Sport Plakettjét, az első elismerést Schlosser Imre kapta.1939-ben a lap zsugorodni kezd: a papírhiány miatt és egy kormányrendelet értelmében - amely szerint nem jelenhettek meg újságok 6-nál több oldalon - a Nemzeti Sport a lehető legapróbb nyomdai betűket használta.1945-től kezdődik a Nemzeti Sport történetének harmadik korszaka. A lap 1945. április 24-étől Népsport néven jelent meg és négy és fél évtizeden át ez is maradt a sportlap neve (leszámítva az 1956-os forradalmat követő néhány hónapot, amikor csak Sport volt a cím). Az első főszerkesztőség összetétele: Barcs Sándor, Gallowich Tibor. Hidas Ferenc és Solti Lajos volt. A Népsport baloldali elkötelezettséggel tükrözte a háború utáni társadalmi, politikai változásokat. 1970-től a korábbi dőlt felirat helyett új, reklámtípusú lapfejjel jelent meg a Népsport. Ebben az évben, az újság történetében először fordult elő, hogy olyan labdarúgó-világbajnokságról tudósított, amelyre a magyar válogatott nem jutott ki. A nyolcvanas években a Népsport elindul a változások útján, amelyek a lap függetlenségét, modernizációját hozzák el. Eredeti nevét a privatizációval egyidejűleg kapta vissza, kezdetben az átmenetet jelképező Nemzeti (nép)Sport alakban, majd a nép szót elhagyva. 1999-ben a Ringier Kiadóhoz került a lap kiadói joga és a teljes szerkesztőség. 2014-ben a Ringier-Axel Springer portfóliócsere következtében a Mediaworks Kiadó lett a tulajdonos.Főszerkesztői Nagy Béla (1903-1907 ), Friedrich Nándor (1907-1912), Vadas Gyula (1919-1944) voltak. 1945 után Barcs Sándor, Gallowits Tibor, Hidas Ferenc és Solti Lajos, majd 2008-tól Buzgó József irányítása alatt jelent meg a lap, amely számos sportággal foglalkozik. Kiemelten fontos szerepet kap a labdarúgás. Figyelemmel kíséri a magyar labdarúgó-bajnokságokat, az európai élvonalbeli bajnokságokat, az olimpiai játékokat, valamint a kontinens- és világbajnokságokat. A labdarúgáson kívüli sportágak, például a Formula–1, a Rali-világbajnokság, a tenisz, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és az úszás hírei is a hasábokra kerülnek. Kiemelt figyelmet kapnak azok a sportágak, amelyekben Magyarország hagyományosan jól teljesít. Hetente egyszer részletesen taglalják az utánpótlás és amatőr sportesemények eredményeit.

Contents 386,916 pages

1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939 1940-1949 1950-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1999 2000-2009 2010-2019 2020-2023

1900-1909 1910-1919 1920-1929 1930-1939 1940-1949 1950-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1999 2000-2009 2010-2019 2020-2023