Nemzeti Sport, 1923. február (15. évfolyam, 14-25. szám)

1923-02-03 / 14. szám

í­t­i Vasárnapi programm­ ­ Magyar Kupamérkőzések: SS FC— NSC (Határ­ u.­fél 3.) f­itó: Steinitz. Az osztályozó mér­kőzések első fordulóján igen kez­­detleges formában találkozik a két csapat, bár a 83-asok már né­hány sikerült , tréning-mérkőzésre t­ekinthetnek vissza. A MA 01 ellen legutóbb mutatott játékuk valószí­­nűvé teszi, hogy egy góllal a ma­giak javára fogják eldönteni a mérkőzést MAC—Zuglói AC (Margitsziget, háromnegyed 3.). Biró: Biró Sán­­dor. Az első osztály két, a lista vé­gén álló csapatának találkozása igen , érdekes és elkeseredett küz­delmet helyezne kilátásba, ha a sét pontért menne a mérkőzés. A­ampa-győzelem azonban bizonyára kevésbbé ambicionálja a csapato­kat. Első tréning-mérkőzésén egyik fél sem szerepelt elfogadhatóan, — Tisztán érzés dolga, ha mi a reor­ganizált MAC-csapat minimális győzelmét várjuk. BEAC—TTC (Margitsziget, 1.) Biró: Müler. Múlt­­ vasárnapi szenzációs győzelme után érthető érdeklődéssel nézhetünk a TTC holnapi meccse elé, amikor az el­ismerten jó formában levő Egye­­temiekkel kell megküzdenie. Nem hisszük azonban, hogy a Wicze­­nik—Boór—Kotrasek_ védelemmel s olyan könnyen, elbánjanak, mint j. kispestiekével, a BEAC-csatár­­sor pedig elég erős ahhoz, hogy 1—2 góllal biztosítsa a győzelmet. Mindenesetre ,a na­p legérdekesebb díjmérkőzését­ fogja nyújtani. MAFC—Postás (Lóverseny-tér, fél 3.). Bíró: Csüss Hugó. A MAFC csapata részben saját hanyagsága, részben az időjárás és má­s kelle­metlen körülmények miatt eddig még egyetlen tréninget sem tar­tott, — nem megy tehát sok esély­­lyel a küzdelembe. Ha azonban a Postások nem tudnak olyan ira­mot diktálni, melyben a tréning­­nélküli MAFC kifulladjon, — az első osztályban szerzett rutinja és nagyobb klasszisa révén még is van,győzelmi kilátása. Barátságos mérkőzések. MTK III. ker. TVE (Hungáriá­nk fél 3.). Biró: Rotter. RÁC ifj.-EMTK ifj. (Sárkány­ok 1.) * Husivaros III—ETC 11. (Erzsé­bet­ u. 1.) * Postás fj.—Vasklub ifj. (Lóver­seny-tér, fél 11.) FTC II.-BTC 11. (Üllői-ut, fél 11.)VÁC II.—ÜTSE II. (Üllői-ut, fél 9.) • Törekvés—KAOE (Halom­m, 9.) MAC II.—Zuglói AC II. (Mar­­gitsziget, 11.) MAC ifj.—Zuglói AC ifj. (Mar­gitsziget, 9.) • . MTK pálya, Hungária-út MTK—III. k. TVE d.n.1 órakor Vasas-Ékszerész Vasas—Ékszerész (Hungaria-ut, L) Biró: • Kiss M. : Törekvés—KAOE (Halom-n., fél 2.) Biró: Iváncsics. .__ FTC—BTC (Üllői-ut, 3.) Bíró: Fenyes M. VAC—ÜTSE (Üllői-ut, fél 2.) Bi­ró: Klement. KAC—EMTE (Sarkany-m, fél 3.) Biró: Farkas. . RTK—BRSC (Fiákosszentmmihály, 3.)­­Bíró: Lengyel. .. . . Hungária—1. k. SC (Soroksári­­út, fél 3.) Biró: Reich. • RJC—­Testvériség (R­AC-pálya, fél 3.) Biró: Haar. Főv. T Kör—Főv. TE (Frange­­pán-u., fél 3.) Biró: Forgács. . Husivaros­—BTC (Erzsébet-u., 3.) ' OTRA JIL kér. MSE. (V­örösvári­­út, 3.) .Bíró: Denlhöffer. Szentlörinc—MAV. (Szentlőric, fél­ 3.1 Biró’: Szerencse. BAK—VII. kér. SC (Thököly-út, fél­ 3.) • ■ WTE—Cipőfehérészk. (Testvér­­ség-pálya, 10.) _ ffEVV—FIAK (Thököly-út, fel ^FSC—BTK (Testvériség-pálya, fél 3.) ' Haladás—Zuglói TSE (BiJSC-pá­­lya, fél 3.) Biró:' Mikolovits. TSC—PTSV (TJJK-Pálya, fél 3.) MTK 11-111. k TVE 11. (Hun­­gária-ut, fél 11.) MTK ifi.—TJI­ k. TVE ifi. (Hun­­gária-ut, fél 9.) „ Vasas II.—Ékszerész 11. Fran­­gepán-u. 16.) r . Vasas ■ ifi.—Ékszerész ifi. (Fran­­gepáni-u., fél 9.) Hollandok spanyol földön — A Nemzeti Sport tudósítójától — Breda, jani 24. A spanyolok újabban a futball­ban különös szerepet töltenek be. Azáltal, hogy Spanyolország egy­leteik jó gazdasági viszonyai kö­vetkeztében hatalmas közönségre támaszkodva minden nagyobb anyagi rizikó nélkül nyugodtan lát­hatják vendégükül a világ, vagy legalább is Európa legtávolabb eső és legtöbbe kerülő országai egyesü­leteit is, ezáltal fokmérője lett a spanyol futball az egész kontinen­tális labdarúgásnak. Ez a fokmérő azonban nem egészen megbízható. Eltekintve attól, hogy az idegen­ csapatok természetszerűleg hát­rányban vannak a hazaiakkal szemben, ezek maguk is ritkán van­nak abban a helyzetben, hogy a tő­lük várható legjobb együttessel, legjobbjaik kiutazása mellett ve­hessék fel a küzdelmet. Sorozatos meghívásaik során Hollandia déli kerülete bajnok­csa­patát, a Bredia NAC-t is vendégül látták. A holland csapat eleget is tett a meghívásnak s a nehéz­­kö­rülmények között tőle telhet­őleg szép szerepet is játszott. A Real So­­ciedad FC­­San Sebastians elleni első mérkőzését megnyerte, (2:1), a másnapi revánson azonban a túl­ságosan erősen játszó hazaiaktól (1:4) arányú vereséget szenvedett, miközben a játékosai sorra harc­­képtelenné lettek. A CD Ejuópa (Barcelona) elleni első mérkőzésén 0:0 arányban ,eldöntetlenül végzett, a revánsou azonban, négy legjobb játékosa­­nélkül, erősen • - : t­. »• csapata 2:7 arányban súlyos vere­séget szenvedett. A félidőben még 1:0 arányban vezetett a hollandi csapat s csak a közönség hangula­tára jellemző a bíró. a jól ismert Bauwens dr.-irak a félidőben alon­­dott megjegyzése: -- Jó lesz itt máma győzni hány­ni a spanyolokat, mert no?", tudom, hopp megyünk különben haza! Hat sérült játékosával ezután a meccs után hazatért a bredai csa­pat. Nyugodt létekkel meg lehet álla­­­pítilni, hogy a holland csapat is azok közé tartozott, akik neve­ tud­ták azt nyújtani, amit­ tőle vártak, s amire képes. Talán minden riás nemzet fiainál váratlanabbtól­ érte őket­ a spanyol Stílus, mert a hol­landok játékmodorától teljesen, tá­vol áll az a futball játékjellegértek teljes­ kikü­szöböléséval megterem­tett­­ír/rd modor, mely a spanyolo­kat elsősorban s­ mindenekelőtt fé­lelmetessé tette és teszi. A­ holland futball még kiéprese­­lésre­­ vár. .Mérlegelésre vár a­z­'ösz­­szes európai országok csapataival szemben,"de mindenek előtt mérle­gelésre vár a magyar futballal szemben, azzal is futballal szemben* , melyet itt mindenki nagyra becsül, szeret és tisztel s melynek .'igazi, nagy,­­komoly reprezentánsaival még alig akadt alkalom‘.vz'Össze­csapásra. ' • . . Bognár Bobork­ B­RÁZAY cm kiflin# cikkei sportolók részére,­­ ím) 8á&&Oi*SXG9&ji ineiflifiokseeborane&K, -Brazíttwfhtfd fiffteanmff eper* SmkreeaCCa* Nemzeti Sport Szombat* 1928. február 8. Iasi BRILLIÁHSOKAT, «&gag) Székely Emil,P­uska mű­­vés és fegyverkereskedő MRAVKÓ JÓZSEF fju Budapest, VII.­, SVírsCy-KSK­íi 0 Vidéki egyesületek képviseletét elvállalnám Csak a kiadóban (1215) számológépek és amerikai $sset®ffaok Őrlik­­és Hegedűsnél V. Dorottya­ utca 10. f1., telefon 102—­SC Vk fflJLLAMYSZERELÉSTolcsón tíl M­ezeisigmann és Ballada IV. Kossuth Lajos-utca 7. Varrelt talpafod­ail Dipe­ssook iss ASHEU-nál, Potlntanicxhy-utca -CS. (1032) AZ ÉK8£Ef?FÉMHÁZ ékszereit ingyen becsüli. Arán­’, brillttn* ezüstért őr­ilsl árat fizet. Alsoardfism­ 3 (1110) (Rákóczi-ut sarok) OrTUay Zeltén jogi szelfim­ázsánja BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 3. ás SZEGED, PÁLLAVICINI-UTCA 8. SROLNÁR,ELESV­ÉR szalonja 1 ff.­­ C, 1. E-M. H K3 M Sportéltány legmedervebb divat­sze­­r 1 ii. B unt a legjutányosabb árban . lás A flegerverseny tech­nikája Rutt Walter német világbajnok nyilatkozata — A Nemzeti S­port tudósítójától. — Az összes sportágak között ta­lán a kerékpárversenyzéssel fog­lalkozó szakirodalom a legkezdet­legesebb. És ez valahogy érthető is. Mert a többi sportágak ,bizo­nyos és meghatározott tréning­­rendszert­ követnek a cél, a tökéle­tesedés elérésére, addig itt az alap­­elvek minimális egybehangzódásán túl semmi sem rendszeresíthető, semmi sem kategorizálható. Ez kü­lönösen a flegerversenyek techni­kájára szól, ahol minden szabályon és megállapításon múi az, egyén kvalitása, vérmérséklete és más egyéb millió körülmény dönt. Ez általánosságban a külföldre vonatkozik, ahol a fejlettség ké­pes volt egyéneket­­ teremteni, ahol a közönség kritikája (ami a sport­ban csakúgy szükséges, mint az irodalomban, vagy bármi fajta más művészetben) megkövetelte a sajtó felvilágosító vagy bíráló né­zetét és működését. Nálunk — eltekintve attól, hogy szakirodalmunk egyáltalán nincs — míg maguk a versenyzők is a leg­nagyobb tapogatódzás és keresés kezdetén vannak, — nem is szólva azokról, akik önmagukat egyáltalá­ban nem bírálva, tisztára szolgai utánzásra adják magukat. A közönség tájékozatlansága ily­ módon igen könnyen magyaráz­ható. A mester tudatlansága még a szárnyát bontó zsenit is ferde útra irányíthatja, ám állandó és kizáró­lagos hatása alatt áll. És ez a hatás nem egyszer terelte helytelen megítélésre a mi egyéb­ként igen értékes publikumunkat. Ezeket a hiányokat pótlandó, arra törekedtünk, hogy a lehetőségek­hez képest minden kimagasló szak­tekintélyt megszólaltatunk a Nem­zeti Sport hasábjain. Kapcsonyi számunkban Saldoto, a németek világhíres motor után haladó ver­senyzője nyilatkozott a steherver­­senyekről és néhány idevágó tech­nikai és pszichológiai rendszeres­ségről, most a fleyer terrénumra csapunk át, idevágó és Walter Rutt világbajnok megállapításait közöl­jük , aki a közvélemény szerint talán a legjobban hivatott a fenti dolgok megállapítására. Véleményeit itt adjuk: — A legnagyobb tévedés azt hinni, hogy a flegerversenyek egyúttal gyorsasági versenyek is. Ezt mindjárt megállapításaim ele­jén említem, hogy az esetleges fél­reértéseket kikerüljük. Más pl. ezer métert időre lefutni (amihez egyébként­­teljesen speciális tré­­ningszisztéma kívánatos) és más az igazi flegerverseny, ahol ezer esemény, pillanatnyi meglátás, szuggesztív fölény, rutin,,, intelli­gencia és nemcsak testi erő kíván­tatik. Azt lehetne mondani, hogy a fen­tiek úgy viszonylanak egymáshoz , mint pl. az első esetben: intelli­gencia, nyers erő, (ahol a nyers erő mint a'-nevező, nagyobb a számláló­nál, tehát valódi tört), a második esetben megfordítva: nyers erő, in­telligencia, ahol viszont az intel­ligencia alkotja a­ vezérszerepel". ,A versenyzőnek az utóbbi eset­ben tehát nem az­ a hivatása, hogy a lehető legrövidebb idő alatt ha­ladjon át a célvonalon, — hanem minden időeredmény mellőzésével az, hogy ellenfeleit legyőzve — le­het, hogy első legyen. Már­pedig aki a startnál teljes sporttel kezd, az sohasem lesz első. Oka ennek pedig egyrészt egy ir­tózatos légellenállás, mely a vezető versenyzőnek mintegy felszívja az erejét. (Innen magyarázható az a körülmény is, hogy a mezőny­­­vezetés hiányában csakhogy komi­lizik, vagy éppen megáll.) Van azonban még egy igen érdekes, és eddig meglehetősen felderítetlen körülmény, ami szintén a vezetés­nek mond ellent. Könnyebb egy versenyzőt be­fogni és elhaladni mellette, mint egy támadást feltartóz­tatni, vagy pláne visszaverni. A támadás világosan pozitív jellegű, míg a vé­­­dekezés negatív. A megtámadott szükségből, váratlanul végez mun­kát, míg a támadó erejének teljé­ben, egy bizonyos tőle telhető­ leg­nagyobb erőmaxim­umm­a. És ez az erőmaximum, a felfelé­­törtetés szívós vágya feltétlen szuggesztív erővel hat. Igen érdekes az előbb említettek megerősítésé­re még az a körülmény is, hogy két egymást váltakozva vezető versenyző feltétlen győz az egyedül küzdő ellen. ■ — A legjobb fleger részére is le­-­ kötetlen egy 1000 méteres sport. A maximum teljesítőképesség 500—600 méter, de ennek is csak a­­legrit­kább esetben szabad előfordulnia. Általános végsport 200—300 mé­terre megy — és a mezőnyben itt annak lesz legtöbb kilátása a győ­zelemre, aki­­mindaddig legjobban tartotta magát és akinek ereje semmit sem­ lanyhult a lefutott távon. Azok a módok, melyek a versenyzőket e cél érdekében irá­nyítják, — pozícióküzdelemnek ne­vezünk. A pozícióküzdelem a leg­magasabb fizikai és agybeli tevé­kenységet követel. Bátorság, lele­ményesség, az ellenfelek erejének, taktikájának és gyöngéjének he­lyes megítélése, a pálya és szélel­lenállások megőrzése minden kihasználható helyzet okszerű és logikus, szinte ví­zióm­­rus gyorsaságú kizsák­mányolása, ez az igazi fleger természetrajza. — A hozzáértő közönség természe­tesen mindezt látja és nem igen hi­szem, hogy azokra ez kisebb hatást tenne, mint a végérvényes sport. — Pozícióküzdelmeket, mint pél­dákat itt említek: 1. a tempó hir­telen lelassítása amelynek sikere egyet jelent a vezetés átadásával. 2. a legveszedelmesebb ellenfél hátsó kerekének elérése — már az előbb említett okok miatt­, —.3. a fordulókra való felrohanás, — ami szintén lassítást és vezető-átadást eredményez. 4. megugrás, egy las­sú mezőnyből való erőmaximum­­mal (sporttel) megszerzett előny, mely különösen a cél előtt 400—300 méterrel általában győzelemmel jár.Magáról a tréningről, amit a flegerversenyzőnek követnie kell, a legközelebb lesz szó­ , a mól .

Next