Nemzeti Sport, 1923. május (15. évfolyam, 52-70. szám)
1923-05-29 / 69. szám
Ara 30 ^ ^ Kedd Korona Afi Jf SK Tg!* 1923 maius 86 ao^iooo^ WB mle » ■ mm* ff g HHP XV. évf. 69. SZ. ’satanovánában 0.75 esk.! VBMMlk, Wtfl—Mr. CaMMOk nmésláben Pl* lat Német és péntek BlOoW 350 mérks mindért nap assartM árak «© neeMffwll m&BBk yu tfái évre: beUbUtre: :or* |Bra§agBB3h |BHrapP£iP|H& JfiöSÖR aztort. kémre*, (egy bóra 700 kor.), SJUSMIir ' tPodnmzieaiyirtea sarok) Amúridba, 60.000 a. kere, .. 3$ MBBBMBL JHHHlli. '$$W% Levélcím: . 00 dinér, rérs, 641. ■**&&& *t. CmhsziovdlaMalOee-kor, flHH Távristl cím: Romániáin 100 lei, .VA JMeRSHHP Nemzeti Sport Smiapert mdomolgba. 2000 márka, @WIF Telefon: Amerikába: másfél dollár. M8-28, 118—30, lffi-31 Az Óra. Testnevelési Tanács, a Magyar Athletikai Szövetség, a Magyar Birkózók és Boxolók Orsz. Szövetsége, a Magyar Kerékpáros Szövetség, a Magyar Orsi. Céllövő Szövetség, a Magyar Országos Lawn-Tenns Szövetség, a Magyar Országos Testedző Egyletek Szövetsége, a Magyar Úszé Szövetség, a Magyar Vívó Szövetség és a MOVE orsz. spot Isset vezetőnek avatata a lapja A Kupaelődöntők napja Csütörtökön a Hungária útán: MTK-FTC és UTE—Törekvés űrnapján veszi kezdetét a Magyar Kupáért folyó küzdelem utolsó felvonása. összecsap a legnemesebb magyar futballtrófeáért az I. osztályú bajnokság élén álló négy csapat, a legjobb négy magyar tizenegy. MTK-FTC és ÚTE—Törekvés meccs egy pályán, ilyen attrakciója is ritkán akad a főváros futballjának. A pompás díj, amely ma már valósággal elnyerhető, bizonyára erős küzdelemre sarkalja a csapatokat. A legkomolyabban az FTC készül a kupára, csapata ma délután kirándul a Hűvösvölgybe, ahol kipihenik az UTE-meccs fáradalmait és az MTK- meccsre pihenten, frissen állanak ki csütörtökön. Bankmérkőzések programmja Olaszb.—Hermes, Margitsziget, kedd, fél 6. Városlb.—Leszámítoló, Bertalan-u., péntek, fél 6. , Álllak.—Moktár, Thököly-út, szombat, fél 5. Hermes—Moktár, Margitsziget, hétfő, fél 6. Kassai eredmények —A Nemzeti Sport tudósítójától — Kassa, május 27. Futball. KAC—KSC 3:0 (1:0). Bajnoki mérkőzés, nagy meglepetés. Atlétika. A KSG versenyén a diszkoszvetést Farkas 38 méterrel, a 100 m. juniort Frisch KAC 11.9 mp.-el, a távolugrás juniort pedig Knop 617 cm.-el nyerte. Takáts II. sérülése súlyosabb, mint az eléd hírekből következtetni lehetett. Nem egyszerű, hanem az orvostudományban is igen ritka ficamodásról van szó. A megfeszített lábfej, melyre Fuhrmann teljes súlyával ránehezedett, egészen kifordult a bokában, úgy hogy teljesen eltorzult. A sebészeti klinikán az éppen súlyos operációt végző Verebély tanár a jelenlévő orvostanárokkal hosszasan vizsgálta a ritka esetet. A magyar orvosi praxisban mindössze négy hasonló eset fordult elő s az egész világ orvosi kara sem mutathat fel száz ilyen rándulást. Féltucat fényképet készítettek az eltorzult lábról, pontosan elmondatták az esetet Takátécsal és csak azután altatták el és tették helyre a bokában teljesen kifordult lábat. Az orvosi tudomány mindenesetre hálás lesz — amint Verebély tanár mondotta — a ritka szép esetért, amit a futball oly véletlenül produkált, de szegény Takáts hetekig nyomja gipszbekötött lábbal az ágyat s belátható időn belül alig rúghat labdába. Az ILSz válogatott A csapatának összes tagja, ki a BEAC elleni meccsen szerepelt, továbbá a Viktória SC intézője szerdán jelenjék meg a szövetség helyiségében a békéscsabai út megbeszélése végett. Hogy is volt csak? Amit vasárnap nem tudtunk elmondani idegőrlően izgalmas volt az FTC—UTE-meccs. És az izgalom határozottan forrpontig hevült, amikor egyszerre csak azt látja a közönség, hogy Fuhrmann és Takács II. — egyszerre rohanván egy labdára — összecsapnak s a „kis” Takács hanyattfekve marad a földön. Az MTK-szívek megdermednek, a ferencvárosiak rövid, de velős szitkok között emlegetik a buta Véletlent, amely ime a védelem legerősebb oszlopát döntötte ki a zöldfehérek sorából — talán hosszabb időre. Csak éppen az FTC csapata nem ér rá a tépelődésre: az UTE csatársora ott van a kapuja előtt, neki védekeznie kell. A biró pedig, aki a játék menetét követte, nem látta a sajnálatos balesetet, csak akkor torpant meg, amikor a nézőközönség soraiból feléje zúgottan figyelmeztető kiáltás: — Biró! Bíró! . . . Csak Fogl II. nerő várt a figyelmeztetésre. Ő, amikor észrevette, hogy senkinek sincs ideje gondjaiba venni Takácsot, nem törődve egy esetleges FTC támadás veszélyeivel, ott hagyta őrállomását, átrohant az FTC térfelébe s megpróbálta felemelni szerencsétlenül járt ellenfelét. Meglátszott minden mozdulatán,s hogy segíteni szeretne rajta. Az UTE fanatikusan klubszerető Fogl II-jén diadalmaskodott az érző szivű ember. Bizony mondjuk, ez a Fogl Karcsi legnagyobb dicsérete. Még tíz perc vált hátra a sorsdöntő meccsből, az udvariatlan alkonyat azonban, nem törődve a mérkőzés fontosságával, sem a közönség szemmeregetésével, kezdte homályba borítani a pályát. És éppen akkor, amidőn a 10 emberrel harcoló zöld-fehérek egymásután újították meg rohamaikat, az UTE kapuja, ellen. Nagyon jólesett ez az MTK-isták érző szivének s közülük az egyik, aki szerint minden pillanatban esedékes volt már az FTC győzelmet jelentő gólja, odaszólt nagy örvendezőn mellettte ülő barátjának. — Pajtás! Rohanj a telefonhoz! — Miért? — kérdezte az bámulva. — Hívd a tűzoltókat! — De miért? Miért? — kérdezte fokozott csodálkozással a bajtárs. — Hát nem látod, hogy ég az UTE? Az FTC olyan tüzet rakott alája, hogy egészen el talál égni, szegény. Az állóhely publikuma azonban, javarész zöld-fehér-párti lévén, más véleményen volt, s csak azért is azon igyekezett, hogy metől magasabbra lángoljon kedvenc csapatának a tüze. És hogy ebbeli akaratát „messzelátszóan" is kimutathassa és észrevétethesse: gyufákat gyújtott. Nyolcvan-száz szál gyufa lángja lobogott bele egyszerre az alkonyatba s a gyufák világánál diadalmasan énekelte a kórus: — Ég-az-UTE!-Ég-az-UTE! De azért nem égett le, csak — láng. Csak a kezüket dörzsölő MTK-isták erősködtek, hogy debizony leégett — csonkig. És ha az MTK szempontjából nézzük a dolgot, azzal* az MTK- istáknak tökéletes igazuk volt. * Talán még akad egy-két ember, aki emlékszik rá, mint kötötte az ebet a karóhoz Plattkó Ferenc, a viharedzett csudakapus, mikor vándorlásai befejeztével hazatért, készen rá, hogy magára öltse a megközelíthetetlen amatőr játékos szeplőtelen tógáját. Talán még arra is emlékeznek egynehányan, (— Istenem, oly könnyen felejtenék az emberek, különösen ha maguk is akarják —), hogy akkor szinte explodálásig feszítették a magyar nemzeti érzések a kvietált cseh őrmester domború mellét, ugyannyira, hogy némelyik már-már a „legnagyobb magyar" jelzővel akarták feldíszíteni a nevét s nekünk szinte szégyenkeznünk kellett, hogy csak „ilyen" kis magyarok vagyunk e nagy honfiú mellett. És Plattkó mester állta is a Garat, fogadkozásai mellett mindaddig, amíg a klub- és válogatott túrák pezetái, lírái és svájci frankjai élesztették szívében a hazafiú érzelem szent tüzét. Talonba került Fehér, akinek pechje volt, mert Csak a MAC kapujában bravuroskodott s nem adatott meg neki a szerencse, hogy őrmester lehessen a mindnyájunk által bámult cseh hadseregben. Ememir pechje volt Amselnek is, aki csak tartalékos minőségben került fel Bécsbe s egész „véletlenül" olyan védést produkált, hogy a Plattkó hazafial szíve majd megrepedt a láttára. Ettől kezdve Plattkó nem volt a régi többé. Mikor pedig a pünkösdi ünnepek alatt itt járt angolok azt a szentségtörő véleményt merték nyilvánítani, hogy nevezett excseh őrmester az alacsony labdákat épp úgy beengedi, mint a Vasklub kapusa, aki tudvalevőleg 192 gólt szedett be ebben a futball-esztendőben, akkor fentebb illően megnevezett kitűnőségünk egyszerre rájött, hogy nekik haladék nélkül talpra kell állítania a spanyol motoripart s elment a donnák és hidalgók hazájába . . . A szaksajtó akkor illően elsiratta nemcsak Plattkót, hanem az ..árván maradt magyar kaput"* is. Amsell azonban valószínűleg nem olvasta el ezt az elégiát, mert vasárnap úgy védett az UTE ellen, hogy még azoknak is meg kellett hajtania előtte az elismerés zászlaját, akik — ők tudják miért — egyáltalán nem akarják ott látni Amsellt a válogatott csapatban. Mikor azután a játék folyamán a szaksajtó megállapítása szerint „Pribojnak egy három lépésről remek ívben rúgott és menthetetlennek látszó labdáját Amsell fényes bravúrral korner árán mentette“ egy elkeseredett FTC-ista indignálódva kiáltott fel: — És még azt lamentálják, hogy árván maradt a magyar kapu! Az oknyomozó futballtörténetírók megállapítják majd, hogy ebben a percben Plattkó nagyot csuklott Spanyolországban. De ha már beszéltünk a „nagyokról", ejtsünk szót egyszer a kicsinyekről is. Ha az olvasó a hétfői n meccstudósításokban 12:0, 10:0,15:0, esetleg — ritkán — 7:0-ás eredményekről olvas, mérget vehet rá, hogy a IH. osztály Stobbe-csoportjában küzdő Vasklubról van szó, 192 gólt kapott ebben a futballévben a Vasklub s ezzel aztán olyan rekordot csinált, amelyhez fogható aligha van feljegyezve a labdajáték annálesetben. És azért a Vasklub vasárnapról- vasárnapra játszik. Beveszi a maga góladagját s nem csinál rossz képet hozzá, hanem játszik. Sportol. Mert a sport nemcsak akkor sport, éppen, ha fölényesen nyerünk, de akkor is, ha veszítünk. Ezért becsüljük mi sokra a Vasklub sporttól nem tágító játékosait, ezért, állítjuk példaképpen a kishitű játékosok elé, akik olyanok, mint az árnyék, csak napfényes időben hűek a klubjaikhoz s mihelyt elborul a nap — eltűnnek, mint az árnyék...• A BEAC-tól azonban már megszokták a hívei, hogy mindig csak az utolsó pillanatban gyűlnek össze a játékosai. Ez a nagy „pontosság" aztán idegessé teszi a csapapat várakozó játékosait s ha roszszul játszanak, mindig készen állanak a kifogással: izgatottá tették őket a késedelmeskedők. Vasárnap azonban — kivételesen — jókor együtt volt a csapat s jóideig rugdostak már egy kapura, mig a Postások beszállingóztak a pályára. Az állóhely közönsége már türelmetlenkedett : — Nohát, hol vannak már azok a Postások. Egy kiszáradt torokból éles hang felelt vissza reá: — Most hordják szét a déli postát! Gyenge nevetés honorálta a nem nagyon elmés választ. Hanem mikor megindult a játék s a Postások ugyancsak megmutatták, hol vannak. Felhangzott az ellenhumoros kérdés♦ — Nohát hol vannak az egyetemisták? Egy mérges BEAC-hivő haragosan válaszolt: — Nem látja? Vizsgára készülnek. Most tanulják a leckét A Postások párthívei erre visszakiáltották: — No, ha a vizsgán is így tudják majd a leckét, aligha lesz énekes halott belőlük.* Kevés, de annál hangosabb torkú közönség előtt folyt le a BTC—HL kér. TVE mérkőzése a Hungáriaután. Az újlakiak megkésve jöttek. Neuhaus, természetesen legkésőbben. Be is engedett egy gólt hamarosan oly szépen, hogy öröm volt nézni. A III. kerületiek közönsége ingerülten kiáltott le hozzája a tribünről: — No mi az? Mi az? Már megint csónakázni voltál? Pedig talán nem is annyira Neuhaus volt hibás a dologban, mint s/ let- híján 11. szk fagyóci RADÓCZY LAJOS (MAG) bflJIkStlBle V. Arany János-utcs 18. Telefon: 154-51 és 5.33. TER JÓZSEF órái a legjobbak Aranyat ezértSz ékszert elad, vesz, cserél. József-komt 44. Ter. József 24-48 VENNitsspo'8 Weszely István cikkek Budapest, IV. Váczi utca 9. sz. cikkekIfttBAN