Nemzeti Sport, 1923. augusztus (15. évfolyam, 116-135. szám)

1923-08-01 / 116. szám

Svédország Junior bajnokságai Múlt vasárnap zajlottak le a svéd ju­nior bajnokságok, melyek határozottan jó eredményeket hoztak. Annyi és anyi he­lyen lakó, eddig nagyjában teljesen isme­retlen atléta ért el respektábilis eredmé­nyeket, hogy ennek alapján a svédek iga­zán nyugodtak lehetnek a jövőjük felől. A jövő emberei különösképpen a stock­holmi versenyen tettek ki magukért. . A stockholmi junior bajnokságok eredményei ugyanis a következők: Sulydobds: 1. Norby 1214 és 988.2202 cm. 1500 m.: 1. Westlund 4:14.1 mp. Az első négy helyezett futott 4:20-on belül. Távol­­ugrás: 1. Kraft 607 cm. 100 m.: 1. Olsson 6.7 mp. Hármasugrás: 1. Jonsson 13.14 mp. Nem kisebb eredményeket értek el Smaland bajnokságain. Ezen, a Nassjében rendezett versenyen különösen az tölthetett el büsz­keséggel mindenkit, hogy nyolc ember ugrotta túl rúddal a 310 cm.-t. A legszebb eredmények a következők: 100 m.: Andren 11.8 mp., 400 m.: Svens­­son 56.1 mp. 1500 m.­ Valiin 4:30 mp. 5000 m.: Valiin 16.30 mp., gát: Nordborg 18 mp., magas: Nordborg 173 cm., távol: Norlin 019 cm., hármas: H. Jansson 1306 cm., műugrás: Svensson 325 cm., súlydo­­bás: H. Jansson 2247 cm. (Jobbal 1202), diezkoszvetés: H. Jansson 6241 cm. (3163), gerelyvetés: Lange 8153 cm­. (4916) Skane bajnokságain elsősorban a hihetetlen nagyarányú részvétel érdemes a megem­lítésre. Nálunk talán nincsen is 20 rugó összevéve, amennyi egy-egy ilyen kerületi Junior bajnoki versenyen elindul! Erről a versenyről is feljegyezzük a győzteseket, már csak azért is, hogy az összehasonlí­tás teljes legyen s ne csak azok a svéd eredmények legyenek megörökítve, ame­lyek kimagaslólag jobbak, mint a magya­rok, hanem a gyengébbek is. Utóvégre egy nemzet atlétikájának tökéletes megismeré­séhez ez is feltétlenül szükséges: 100 m.: Nilsson 12.1 mp. 400 m.: Jönsson 54.9 mp. 7500 m.: Houmann 4:23.5 mp. 5000 m.: Nilsson 16:34.9 mp. 110 gát: Wil­helm 19.4 mp., távolugrás: Ternberg 633 cm., hármasugrás: Nordblad 1287 cm., magasugrás: Nordblad 175 cm., rúdugrás: Eriksson 305 cm., diszkoszvetés: Sö­­renssen 57.15 m., gerelyvetés: Lidman 72.95 m. Holland Halstadtban tartott juniorbajnokságai m­ár gyengébb eredményeket hoztak. Itt is fontos azonban a tömeg, amely ellepte a versenyteret, maguk az eredmé­nyek még nem jók. A bajnokok ezek lettek: 100 m.: Persson 11.6 mp. 400 m.: Persson 55.5 mp. ,1500 m.: Skoog 4­38 mp. 110 gát: Holmberg 18.6 mp., távolugrás: Almén 617 cm., hár­masugrás: Johansson 1263 cm., gerely­vetés: Sjöstrand 71.11 ra. Ezek tehát a ke­rület­ juniorbajnokságok eredményei Svéd­országban. Megérdemelnek egy gyermet, kis­fi­ A Quer durch Wien-t az osztrák úszó­­szövetség szeptember elsején rendezi meg. Magyar részről Keserű Ferenc (III. ker.) indul, aki a tavalyi folyam­bajnokságot is megnyerte. Az FTC vízipóló csapata Itthon. Az FTC külföldön nagy sikerrel szerepel a vizipóló csapata Wenk, Fazekas, Vér­­tesy és Keserű II. kivételével hétfőn reggel hazaérkezett. Ma este 7 órakor van a MU­Sz baj­noki úszóversenyeinek nevezési zárlata a MUSz hivatalos helyiségében (VI., Aradi­ utca 1.). Új uszoda Nyíregyházán. Szombaton délután avatták föl és adták át a kö­zönségnek a NyTVE által nagy áldoza­tokkal megépített új uszodát, mely 249x 120 méterével a legnagyobb az ország­ban. A strandfürdővel kapcsolatos uszoda megépítésének érdeme a fárad­hatatlanul munkálkodó Krémy Károlyé. Válogatottak tréningje lesz augusz­tus 2-án, csütörtökön délután 6 órakor a lágymányosi MUE-pályán. A tréning után, fél 8 órakor az elsőosztályú inté­zők egyeztető ülést tartanak. A Hakoah vizipóló csapata Budapes­ten. A cionista Hakoah vizipóló csa-­­pata Budapestre jön a VÁC úszóversen­­­nyére s megmérkőzik a VÁC vizipóló csapatával. Dánia 100 méteres gyorsúszó bajnok­ságát Meyling nyerte Beste és Jakob­son előtt 1 p. 11.8 mp. idővel. A vizi­­pólóban a Vizipóló Club 1908 6:4 arány­ban győzte­­s a Hermessc­ iOIZAX Imre A magyar úszósport reneszánsza A múlt nagysága — a jövő perspektívái — A párisi olimpiád előkészületei — A békéscsabai kongresszus után — Az egyetemes magyar sportnak egyik legvirulóbb, dicsőséggel egyik legjobban diszített ága az úszósport. Már az első athéni olim­piai játékok alkalmával két győze­lem fénye ragyogta be a magyar úszók derék táborát, mely úgy lát­szott, hogy rövidesen az egész vi­lág úszósportja fölé kerekedik. Annyi tehetség bukkant fel, annyi siker koronázta versenyzőinket, hogy ati egész magyar sport egyik legpompásabb csoportja volt az úszók hada. Hajós, Halmay, Las■ Torres, Toldi, Dem­ján, Kiss, Béldi és ki tudná sorra felsorolni mind­azokat, akiknek nevétől hangos volt egykor az egész világ, akik magyar bravúrjaikkal Görögor­­­szágtól Angliáig és Amerikáig bá­mulatva ragadták a sportoló nem­zeteket. Ahol magyar úszó megjelent, szinte bizonyos­ volt a magyar dia­dal is. Athéntől kezdve a fejlődés egyenes, nagyszerű lendülettel ha­ladt előre. Egyre több és több ki­válóságunk jelent meg és az 1908-iki londoni olimpiai já­tékokra a magyar úszók pom­pás galériája vonult fel. Tele reménnyel, bizalommal startolt a magyar gárda és joggal bízott a sikereiben. Halmay, Onó­­dy, Zachár, Mank és a többiek valamennyien a magyar erő, ener­gia, akarat harcosai voltak, akik­ben kikristályosodott a magyar faj egy nagyszerű tehetsége, hogy az egész világ felett tündököljön. És az eredménye? Fájó, szorongató sikertelenség! Halmay nem tudta megvédeni St.­Louisi bajnokságát és a telje­sen biztos magyar győzelemnek hitt staféta, is az angolok zsákmá­nya lett, mert Halmay szerencsét­lenül félreúszott. Ezek után tűnt ki, hogy a ma­gyar úszósport milyen kicsiny ala­pokon nyugszik. Nem volt kiépí­tett szervezete, mely az újabb te­hetségeket felfedezte, felkarolta és a tudás legmagasabb fokára nevelte volna. Nem voltak tömegek a nagyszerű első vonal mögött, me­lyekből sorra előbukkanhattak volna az új kiválóságok a régi nagyságok mellé, vagy nyomába. Talán azt mondhatnék, hogy Londonig terjed a magyar úszás legendás hőskora! A nagy nemzetek hatalmas tö­megeiből egyre sűrűbben fakadtak föl az őstehetségek s bár a magyar név változatlanul ott tündökölt a legelsők között, a stockholmi nagy napok már nem hoztak sikert a számunkra. Mindig voltak kivételes tehetsé­geink, akik a régi dicsőséget nem hagyták elhomályosulni, de biz­tosnak látszott, hogy úszósportunk nem áll olyan alapokon, melyeken a jövő nagy konkurenciájában helyünket biztosítani tudnék. Ez volt már a helyzet a háború előtt és méginkább az, volt a nagy tragédia után. Az úszás rajongói, lelkes hívei látták ugyan, hogy hol a hiba, de ezen a hibán nagyon ne­héz, volt segíteni. Országosan ki­­terjedt, mindenütt kultivált úszó­­sportról szó sem lehetett_ addig, amin legalább megfelelő nyári uszodák nincsenek az ország min­den számottevő városában. Felismerték ezt az úszósport ve­zetői, de nemcsak felismerték, ha­nem akadt a magyar úszósportnak egy olyan vezére, aki munkát, időt nem kímélve vetette rá magát az úszás széleskörű megalapozására. Béldi Alajos, az egykori nagy­nevű versenyző volt ez, akinek munkája nyomán pompás szerve­zettségében épül, fejlődik a ne­mes sport, akinek nagyszerű el­gondolása szerint épül ki a sze­münk előtt ez a hatalmas, nagy­­fontosságú, országos al­kot­ás, mely a magyar sport dicső jövőjének egyik biztosítéka. Negyedszer mozdult meg az idén Bélés 9 .százados szavára az egész ország úszósportja és­­ za­rándokolt el minden­kive Békés­csabára, hogy tanúja legyen egy munkában eltöltött esztendő gyö­nyörű sikerének. És míg legjobb­jaink egy kis csoportja Olaszor­szágban szerzett páratlan dicsősé­get a magyar névnek, addig ugyan­azokon a napokon Békéscsabán az úszók légiói állottak starthoz és mutatták meg azt a roppant őserőt, ami ebben az eltiport, elcsi­gázott nemzetben viharzik és el­ismerésért, diadalért küzd. A csa­bai napok, az évről-évre nagyobb számmal felvonuló úszók, a foko­zatosan, egymás után épülő uszo­dák és az egyre szebb eredmények azt mutatják, hogy a munka, amit reá áldoztak az úszás hívei, nem veszett kárba, hogy a magyar úszó­sport halad, fejlődik és a dicsősé­­ges hőskor után megéri a még ra­gyogóbb fénykorát is. Amint az idei úszókongresszus­­ra gondolva, mindez az eszünkbe jut, eszünkbe jut egyúttal a jövő esztendő, eszünkbe jut Páris. A világ sportolói ott adnak egy­másnak találkozót az elkövetkező évben. Láttuk az idei év nemzet­közi küzdelmei­­ során hogy úszóinknak ott van a helyük, ahol csakugyan a legjobbak találkoz­nak. Vannak versenyzőink, akik megszokott versenyágukban az el­sők elsői lehetnek és általában olyan anyaggal rendelkezünk, mely minden tekintetben nagyra hiva­tott, mely érdemes arra, hogy a magyar színekkel Párisban meg­jelenjék. Két feladat vár tehát a ma­­gyar úszás vezéreire. Az egyik az, hogy jól felkészülve vettessük fel a küzdelmet, a másik pedig az, hogy a kiküldetéshez a megfelelő anyagi feltételeket elő­teremtsük. Göteborg tanulságul szolgálhat. A hátralevő idő nem hosszú már, azt a legteljesebb mértékben fel kell használni hasznosan, okosam. Ki kell keresni minél előbb a kis küldetésre alkalmasakat, ki kell dolgozni az olimpiai munkaprogrammal, és haladék­talanul m­eg kell kezdeni a munkát! Amíg­ ez egyrészről az erkölcsi siker megalapozója lesz, addig meg kell teremteni a kiküldetés anyagi feltételeit is. Jól tudjuk, hogy az állam ereje nem elég ehhez, csupán arra nem támasz­kodhatunk. Meg kell tehát már most mozgatni a társadalmat egy­részről, másrészről pedig a szövet­ségnek ki kell eszelnie minden mó­dot, — versenyek, versenyadók stb. — melyekkel az anyagiakat előte­­­­remtheti. Párisban ott akarjuk látni a nagy magyar úszók utódait és azt­ akarjuk látni, hogy az utó­dok méltók arra, hogy előd­jeik nyomába lépjenek. Az előjelek biztatók. Csak meg­feszült munka, kitartás és aka­­dályt­ nem tűrő magyar akarat kell hozzá. A­ külföldi s itthoni sike­rek, Békéscsaba fényes jövőt jó­soló két napj­a, mind arra legyen, jó, hogy a párisi nagy napokon meglengethesse a szél a győzelmi árbocon a magyar lobogót! Szerda, 1923 augusztus 1. Delmár harmadik lett a klausenpassi hegyiverseny általános osztályozásában és megnyerte a sport­­kocsi kategóriát —­A Nemzeti Sport tudósítójától— A legkiválóbb magyar vezető, Delmár Walter mérnök a most vasárnapi klau­­senpassi hegyiversenyen vett részt A 20 km. 400 méteres távú, rendkívül ne­héz terepű svájci hegyiversenyt az euró­pai hegyi, derbynek nevezik a külföldi lapok. Delmár rendkívül erős konkur­enciában indult, mégpedig Steyer­­kocsijával a sportkocsik csoportjában, és mint az alábbi, szűkszavú táviratnak jelenti, megnyerte a sportkocsi kategó-­­riát, s az általános osztályozásban har­madik lett a két versenykocsival induló nagynevű vezető, Bützler és Masetti mögött de nem kisebb nagyságot ha­gyott maga mögött, mint Minola stb. A távirat így szól: Klausenpass, jud­us ! Hegyiverseny általános osztályozá­sában a sorrend a következő: Rütz­­ler (Steyr, versenykocsi ka­tegória), Masetti (Alfa Romeo, versenykocsi kategória), Delmár (Steyr, sportkocsi kategória). Ennyit mond a sürgöny. Delmár Wal­ter egyébként pénteken hazaérkezik, e­­gy szombati számunkban a kiváló magyar úrvezető saját elbeszélése alap­ján módunkban lesz a verseny leg­részletesebb lefolyását és pontos ered­ményeit ismertetni. Az osztrák motorkerékpárosok vivá­­i (Alcyon). Táv: 392­ km. Idő: 4 óra 22 p.r­zióra készülnek a svábhegyi versenyre. 1 03.2 mp. Átlag: 89.400 km. 500 kcm Mint a legbiztosabb forrásból értesü­lünk Linninger indítja egész istállóját, Karner a tavalyi vándordíj-védő is el­látogat Sunbeamjével, míg a Sunbeam istálló Niesnert is indítani fogja a kis 350 kom­ géppel. Azonkívül a Frera képviselet is küld egy motorost, míg a nehéz gépek, a Zenith-JüP és a New­ Imperial is neve­zni fognak. Valószínű­­leg indul a kitűnő Luky Smith is. El­lenük az idén talán már sikerrel állhat ki Delmár Walter, Feledy Pál a nagy Sunbeammal, a szorgalmasan dolgozó Landauer Béla egy kis Sunbeammal, Gyurkovich új 4 szelepes angol Tri­­umphjával, mely állítólag a motor­technika csudája, a budapesti Garelli képviselet és Kiiszala Károly az új EMAG-géppel Kár, hogy Ettl Antal­nak nincs gépe, pedig ő ma határozot­tan a legelső klasszist képviseli Buda­pesten. A francia motorkerékpár és ryd­ecar Grand-Prix. Vasárnap zajlott le a Moto Club France rendezésében a Mon­­targis mellett előkészített országúti körpályán a francia motorkerékpár Grand-Prix. A versenyen elsőrangú eredményeket értek el. Részletek a kö­vetkezők: 250 kem. kategória. L Vuilli­­amy (Velocette), ki a 324 km.-t 4:12:43 alatt tette meg, ami 76.004 kilométeres átlagnak felel meg. '''uillisury, a híres Harley-Davidson vezető, a start előtt hirtelen megbetegedett Miehel helyett ugrott be. 350 kcm. kategória, L Mara­­ kategória. Táv: 457 km: 1. Gillard (Peugeot) 4:3601.6. (Kilométersebesség 98.300 km, óránként.). Az oldalkocsi Grand-Prix, valamint a segédmotorok versenye e héten kerül eldöntésre. automobilok, traktorok, alkatrészek HALTENBERGER VILMOS NAGYMEZŐ­ UTCA 19 felelős szerkesztő­je kiadó: Dr. Vadas Gyula. Laptulajdonos: Nemzeti Sport Lapkiadó E.-T. Nyomatott: Stádium Sajtóvállalat K.*T. körforgó­ gépein. Budapest., VL, Rózsa­ u. 111­­6*1 Nyomdaigazgató: Janovíts Ferenc

Next