Nemzeti Sport, 1923. augusztus (15. évfolyam, 116-135. szám)
1923-08-14 / 125. szám
Kedd 1923 aug. 14- XV. évf. 125, sav M*91 •!«»»*. • Mj&uA es péntek kivételéval minden nap awk«tó*ég es kitüMéva «!: Budapest, Vk ke'. átziMlea Ifj. Mána I.Fadissies.'Vysit» sarok T.«,ákcitb: Kwtsiní"- Ott, pusa&ok 9 Távirati cím: beared Ssort Budapest Telefon: 115—50, 115—60, K8—*. Ara 150 korona Ausztriában 1000 o. korona Jugoszláviában IPs dinár, Csehszlovákiában 0 75 ca. k. Romániában 20% lel, Németországban 40,000 márka. Előfizetési árak egy negyed évre. ■ belföldre 5000 korona,egy kónapra 3200 korosul Ausztriába: 60,000 o kor., Jugoszláviába: 90 dinar (Sehsilmákiaba: 40 cs.kor Romániába: 160 lei, Kémdersiddth: 900,000 márka Amerikába: másfél dollár émOm. Trataeveléti Tatok • Magyar AtfeMIM Szövete**, a Magyar Birkózók és Bellák Ossz. 8*8i etedga. a Magyar Kwékpár«* OBeágos Lavws-Ten» s Szövetség, a Magyar Országos testedzö Egyletek Szövetsége, a Magyar nneo Szovetslg, a Magyar VII. szovetseg és a MOVE orsz. sportszervezetenek lmatatos 1** Az FTC-t Ruttfiáról végleg kiutasították Dániába utazott a csapat —A ruttkai és zsolnai meccset nem játszhatták le — Rózsahegyen még mérkőztek A Makkabea ellen győztek 7:2 (2:2)-re _ A titkos feljelentések — Az „előzékeny“ cseh hatóság©1 — Kovács János elbeszélése a felvidéki kálváriajárásról Valahány szór Ggy egy magyar csapat külföldi útra indul, mindig éber figyelemmel kísérjük tmnnk minden lépését, viselt, dolgait nemcsak azért, hogy a maagyar sportközönség érdeklődését kielégíthessk, de főleg azért, hogy azokat a szolgálatokat, melyeket csak ezek a túrázó csapatok hazánknak tesznek, feljegyezhessük, emlékezetbe véshessük, vagy hogy mindazt, ami kár, hátrányos következmény Magyarországra, a magyar névre, a magyar sportra hárul esetleg egy-egy ilyen útból, arra rámutathassunk és azt kérlelhetetlenül ostorozhassuk. .A legkisebb csapat külföldi szereplése is nagyon fontos nekünk, de százszorosan fontos egy FXC- nek az útja, mely egy évtizedre visszanyúló európai hírével, nagyszerű sikereivel minden más egyesületnél többet, maradandóbbat alkothat a külföld országaiban. Most is aggódó szeretettel kísértük az FTC-t útján. Szeretetünk kísérte a Felvidékre, ahol semmi más célja nem volt, csak az, hogy a magyar futball iránti szeretőtét és tiszteletét élessze, hogy a Felvidék sportjának szolgálatot tegyen, fejlődésének érezhető lökést adjon. Annál nagyobb volt a meglepetésünk, amikor arról a minden jogot és minden észszerűséget megcsúfoló eljárásról értesültünk, amellyel az FTC capatait a cseh rendőrség és a cseh hatóságok indukálták és tisztességes, minden hátsó gondolat nélküli sportprogramnjának lebonyolításában megakadályozták. Elsőnek adtunk hírt a cseheknek erről a hallatlanul csúnya eljárásáról és ahogy azt a Nemzeti Sport mindenkor teszi, ha arra oka van, a felháborodás hangján ítéltük el a történteket és vontuk le a konzekvenciát a csehekkel szemben, akik sok ezer szokásos ajánlatokkal csalogatják csapatainkat Prágába, de ugyanakkor csendőrökkel vezettetik ki egyik csapatunkat az ország egy másik városából. Még nagyobb volt azonban a meglepetésünk, amikor a Sporthirtop csütörtöki száma elkeseredett ■felháborodásunkért nekünk támad, szinte a magyarsport ellenségének mondott bennünket és lapja, éléről kiáltotta világgá, hogy hamis hírt terjesztettünk az FTC ungvári kalandjáról. Ő már alaposan utána járt a történteknek és megállapította, hogy csak „egyszerű és mindenhol előforduló rendőri bakklövés" történt, hogy „az FTC-nél, a cseh hatósgok a legnagyobb előzékénységgel jártak a kezére az itlevélformaságok elintézésénél".. Hát igen, hamis volt a hírünk! Korántsem mondottunk el mindent, ami az FTC-vel történt. Csak enyhe szavakkal ítéltük el azt a gyalázatot, amiben az európai hír'd, az egészvilágon becsült és ismert magyar csapatnak része volt. Nem mondottuk el, hogy a szabályosan kiállított útlevelük dacára sem akarták már a határon átengedni őket, hogy még a sípcsontvédőt is szétfejtették az ,,előzékeny" cseh határőrök és a legaprólékosabban kikutattak minden embert és még így is, a tévedések felderítése után is, csak nagy kínnal jutottak el Ungvárra. Nem mondottuk el, hogy tíz detektív és egy csomós tudor lepte meg őket a szállodában és rögtön az állomásra vitték az egész csapatot, hogy kizsuppolják Ungvárra! s ott éjszakákon át váróteremben tartották őrizet alatt. Nem mondottuk még el, hogy Patikáról njr* ki a kisi tóttá V »*. FTC csapatét és kiérhfszf ?ets *c sem játszva utazott tovább Dániába. Nem mondottuk még- el, hogy az FTC-isták által irt levelek _ sem érkeztek még meg s a visszalépőktől még a leglényegtelenebb jegyzeteket is elszedték az „előzékeny" cseh fináncok csak azért, mert FTC-isták voltak . . . Igen, mi elhamarkodtuk a mondanivalónkat, mert nem akartunk ártani az útonlevő csapatnak és szordinóval szóltunk eddig. Mégis már a magyar sport, a magyar ügy ellenségének akar feltüntetni a Sporthirlap bennünket. Azért, mert fel tudunk jajdulni, le tépik, illik a magyart. Azért, mert ökölbe szorul a kezünk és vértsén forog a szemünk, amikor azt látjuk, hogy a trianoni ceruzával húzott gúny határon túl üldözött vad lett a magyar. Azért, mert él még bennünk az ezeréves hazánk, a fajhőnk szeretete és nem tudunk porba, alázkodni a hóhéraink előtt, bármilyen csábító dallamokat penget is a szokol hangja a fülünkbe. Azért, mert nem tudjuk jobbunkat nyújtani annak a szörnynek, mely csak azért akarja megfogni azt a jobbot, hogy ütésre ne lendülhessen ellene . . . íme, ide jutottunk! A magyar sport, a magyar ügy lelkes védelme bűn azoknak a szemében, akik a magyar sport csalhatatlan őrének mondják magukat. Netft, ezerszer nem! Alapostolok ők, akiknek a kezében vörös pöröly suhog és mindig oda sújt, ahol még a magyar ideálok virágai nyílnak a düledező bástyákon! Az FTC csapata, amit az alábbiakból kitűnik, már Dániába utazott. Az A válogatott “‘Sf?k| Kertész II. számitjs Antrássy-út 36: 1 után levők közül ketten, Kordos János amatőr tréner és Bungler Jrt., mivel szabadságuk lejárt, Butikéról visszautaztak Budapestre. Kovácsz János első útja szerkesztőségünkbe vezetett és az ő elbeszélése nyomán ismertetjük most már teljes részletességgel az FTC kálváriáját. Az FTC túracsapata pénteken, aug 8-án utazott el Ungvárra. Az éjszakát Miskolcon töltötte s csak reggel fél órakor folytatta útját Sátoraljaújhely felé, ahova minden különösebb incidens nélkül érkezett meg. Itt, már várta a csapatot, az Ungván Atlétikai Club alelnökének az öccse, aki figyelmeztette úgy Klement Sándort, a csapat vezetőjét, valamint a játékosokat, hogy semmi olyat ne vigyenek magukkal, ami határvizsgálatnál cseh szempontból akár a legkisebb kifogás alá is eshetnék. Klement Sándor és a játékosok erre gyératékosan kijelentették, hogy a náluk a legszükségesebb dolgokon kívül nincs, semmi szabályellenes és nyugodt lelkitűncecettel néznek a határvizsgálat elé. Mily nagy volt, tehát a meglepetésük, amikor átlépvén a határt, a csendőrlés fokozott vizsgálat tortúrája alá vetett mindenkit. . Különösen a derüskedélyű vörös Szabót nézték gyanús szemmel. Szegény Piroskát, tetőtől talpig levetkőztették, kiforgatták a zsebeit, megtapogatták a ruhája bélését, megnézték a cipője talpát, sípcsontvédőjét felfejtették, hogy várjon nem dugott-e oda valamit, ami veszélyeztethetné a cseh állam épségét. Egy kézzel írott papírlapot találtak végre, ami erősen gyanús volt a szemükben. A papírlapon a Szabó kedvenc nótája volt. Azt is elolvasták, hogy nem irredenta nóta-e? Végre is vasmunkás igazolványát mutatta be Szabó, akkor aztán elhitték neki, hogy nincsenek felforgató szándékai s nem gyamrsabb semmivel sem, mint a többi. A hatri,■rendőrség vezetője, egy csendőrhadnagy ezután kijelentette, hogy a csapat,— bár a vizsgálat negatív eredménnyel járt — nem mehet tovább, mert az FTC nem is az FTC, h hanem a TTC, amelynek már volt egy nem egészen illatos kalandja tavaly nyáron Kassán. Szlovenszkóba tehát a TTC nem teheti be a lábát- Kijelentette a csendőrhadnagy azt is, hogy a csapat ellen névtelen feljelentés érkezett az illetékes hatóságokhoz, amely feljelentésben propaganda szándékkal gyanúsítják meg."Tovább nem mehetnek tehát. Ez Ruszinszkó kormányzójának kemény parancsa. A csapat tagjait határtalan izgalom fogta el. Bizonyítgatták, hogy ők nem a JTC, hanem az FTC. Ebben a bizonyításban segítségükre volt egy határt Tindev is, a Szlávia egykori játékosa, aki ismerte azFTC több játékosát smaga, is igazolta, hogy ez a csapat tényleg az FTC és Kern a TTC. Ekkor a csendőrhadnagy Klenkal huorvenciójára a kassai zsupánhoz fordull id.Jenőn, aki. Megengedtevégre, hogy a csapat elutazzék légvárra. Mindez szombaton délután történt, ismételjük. »Szombaton délután 5 órakor kellett volna játszani a csapatnak, tíz Ungvári MTK-val. Ebből, persze, nem lett semmi, mert fél hét óra volt, amikor megérkeztek Ungvárra.Ott Sercsényi-szállóban szálltak meg, ahova több kocsin mentek be a pályaudvarról. Az utcákon, amerre elhaladtak, nagy közönség verődött össze a mélységes szeretettel üdvözölte a világhírű klub játékosait. A szállóban a fiúk mindenekelőtt tisztálkodni akartak: fürdeni, borotválkozni. Mindezt azonban még lesig sem végezhették el, amikor megjelent a szállodában tíz detektív és egy csomó gommibotos rendőr. A rendőrség vezetője ekkor a csapat vezetőjéhez, Klemen Sándorhoz fordult Sz kijelentette, hogy S és a csapat minden egyes tagja le van tartóztatva. Illetve a csapatnak egy félórán belüll kell hagynia Ungvári. — Kínok a parancsára? —, kérdezte Klemen!, — Az ungvári kormányzó parancsára. — És hol az írásbeli parancs? !— Az nincs. Nem is kell!llyerniük, azonnal a pályaudvarra. A játékosokat végtelen izgalom fogta el. Azt hitték, a határon történt incidensnek nem lesz folytatása és ime, kezdődik a dolog éleiről. Gondolkodásra azonban nem volt idő. Menni kellett az állomásra azonnal. Félig felöltözötten, félig borotválatlan. Külön rendőr ügyelt minden, egyes emberre. Nyolc órakor elindult a menet ar pályaudvarra. Kocsikon mentek mostt is, de biciklista rendőrök gyűrűjében. Az utcákon ,a közönség, amely egy félórával ezelőtt még ünnepelte az FTC játékosait, most áttatva és felháborodva nézte ezt az undorítóan hőaute jelenetét, így vitték ki ». FTC csapatát az állomásra, mint egy csoport fegyentet. A fiúk sápadtan, okulbe-zomlt kézzel, szemükben a megalázás költnyeivel, a, tehetetlenség dühével ültek a kocsik«*. Soha, soha ilyen szégyen! Kint a pályaudvar ezalatt mér tele volt tömve rendőrséggel, detektívekkel. Az FTC csapatát egy II. osztályú váróteremben internálták. Ki volt adva «■ szigorú parancs, hogy nem érintkezhetnek senkivel. A legelső vonat éjjel fél 1 órakor indul Ungvárról, avval távozniuk kell. Mehetnek, ahova akarnak, Kassára, flózsahegyre, Zsolnára, ahova tetszik, csak éppen ungváron nem nm roilkgfiktk. Ez fess utóbbi körülmény szeget irtott Kh-ment Sándor Tejébe. Rájött, hogy mindezt, alighanem a konkurens klubolynak köszönheti az FTC, amelyek ilyen aljas és menthetetlen eszközökkel próbálták megakadályozni- a crapit VKMH összes siportcikkekWeszely István Budapest, IV, Váczi utca 9. sz. cikkek