Nemzeti Sport, 1923. december (15. évfolyam, 201-221. szám)
1923-12-01 / 201. szám
4 I Egy boxmenedzser emlékezései | % (Részletek F. Dessamps-nek, % | 6, Carpentier menedzserének memoárjából) 4, v (A ring vademberei.) A közönség nagy része abban a hitben él, hogy a boxolók között, legalább is azok között, akik szembe kerülnek egymással, a hangulat ellenséges. Ez a meghatározás nagyon-nagyon kevés boxolóra alkalmazható s olyannal, aki határo" Zoltán gonosz, rosszakaratú, barátságtalan lett volna, csak egyetlen eggyel találkoztam. Ennek külön öröme tellett abban, hogy ellenfelét tönkre silányíthatta s valami komolyabb bajt okozhatott neki. Ez Billy Papke volt, akit fénykorában Illinois villámának'' neveztek. Borzalmas, visszataszító alak volt. Egyetlen barátságos vonás mentheti csakt s ez határtalan szeretete fia iránt, aki azonban főleg később ugyanazokkal a borzalmas rut tulajdonságokkal tündökölt, mint az apja. Miután Papke Angliában legyőzte Jim Sullivant, őt tekintették a Világ legjobb középsúlyújának. Mint sok hazája fia, ő is elindult Európa legyőző körútjára s ennek során eljutott Parisba is. Amintmegérkezett, tudatta velük, hogy meg akar mérkőzni Carpentieerrel. Georges éppen akkor volt fejlődésben. Nagyot javult, rohamosan erősödött, nagyszerű formában, természetes ereje teljében egy kicsit nehezebb volt azonban az előírt súlynál. De minthogy Papke oly dölyfösen beszélt s hangoztatta legyőzhetetlenségét és azt, hogy a legjobb francia botolókat sorra eszi, Carpentiernek lehetetlen volt a kihívást elkerülni, dühös lett és követelte, hogy hozzam össze az amerikaival. Hiába akartam lebeszélni hogy még nagyon fiatal és le is kellene fogyni, ami esetleg erősen megártana a kondíciójának, Georges nem tágított s végül is létre jött a meccs. A küzdelem borzasztó volt. Papiros nem volt közönséges ember, sőt egyáltalán is vérszomjas vadállat volt. Georges sokszor és erősen találta, de Papkevel nem lehetett egykönnyen isbánni, valahányszor beütött, sziszegett, fújt, mint egy kigyó. Ha Georges előzőleg nem , fogyaszt, más lett volna az eredmény, d© így nagyon hamar kimerült, a lábmunkája fele olyan .Jólsem volt, mint máskor szokott lenni. Papke ezt észrevéve, az egész meccs alatt gúnyos megjegyzésekettett, láthatólag kéjelgett, mikor Carpentier kékre, zöldre verte. Már .a. 16. menetnél tartottak, könyörögtem Carpentiernek, hogy engedje bedobni a szivacsot. Papke kimondottan kínozta, de Georges nekiakarta feladni, még mindig bizott.A következő menetben azonbanmár nem bírtam tovább nézni a vergődést és a kinozást, beleegye■zése nélkül megadtam a jelt a meccs feladására. Georges úgy nézett reám, mint sem azelőtt, sem azóta , soha. Kikisértem a ringből s mostam le a szétvert arcát. Akkor valamennyire rendbe jött, odament Papkéhez, aki gúnyosan, büszkén vigyorgott és még most is megjegyzéseket tett. Büszkén félrehúzta a száját, amikor Carpentier gratulált neki, a kézfogásában nem volt szikrája sem a lovagiasságnak, szinte azt látszott mondani. ..No neked fiacskám jól megmutattam, úgy kell neked. Mehetsz az anyádhoz megkérdezni, hogy felismeri-e a kis Georgesét." Ez a vadember volt az egyetlen boxoló, akivel csak találkoztunk, aki az udvariasság és lovagiasság szabályait teljesen félrevágta és figyelmen kívül hagyta. Nem szégyelem megmondani, hogy szívből örültem Georgessel együtt, mikor valamivel később az amerikai Frank Klaus (akit Carpentier Dieppeben legyőzött) félholtra verte Papkét. Ez volt aztán a meccs! Összekerültek! Mert Klaus, ha a privát életben kedvesebb is volt, a ringben méltó volt Papkéhez. A boxsport egyik legrémesebb és legembertelenebb meccse volt ez a találkozásuk, az ádáz ellenfeleknek hihetetlen elkeseredett egymásba rontása. Attól a pillanattól kezdve, hogy beléptek a ringbe, el lehettek határozva, hogy minden sportszerűségtől eltekintenek. Azt hiszem, ha szabad, inkább vasboxerrel rohantak volna egymásnak. Itt nem taktikai győzelemről volt szó, hanem arról, ki teszi tönkre örök életére a másikat. Szét is verték egymást a szivük vágya szerint. Még soha nem voltam szemtanúja ilyen színjátéknak. Minden megengedettnek látszott előttük. Ütöttek, karmoltak, haraptak s közbe oda-oda rúgtak is egymásnak. Undorító dolog volt, kevés profimeccs ártott ennyire az amatőr boxsportnak. (Folytatjuk.) A Lapterjesztők háziversenye kisszámú, de lelkes publikum előtt zajlott le tegnap este. Kilenc pár küzdelmét láttuk, azok között a Vörös—Himmelbauer-pár küzdelme volt a legszebb. Szép volt a Beregi—Brokés-verseny is, utóbbi sokat igérő versenyző ... Eredmények a következők: Hirsch győz Szőnyi ellen, Beregi Brokés ellen, Schwartz Bódi ellen, Braun Fischmann ellen,Klein Jolsvay ellen, Beldmarin Königstein elleni Jankó feladja Marékkel való küzdelmét. Vörös öt menet után Himmelbauer ellen, végül Huda Viczai ellen. A versenyzők mind Lapterjesztők voltak. A rendezés pontos volt s a verseny teljesen simán folyt le. Sportszenzáció! ^ Négy rotmndos boxmeccs, lassított pörgetéssel: ^\vsy * V X # v# Nov, 29, Onwia, Tivoli Frojectograpb monopuüiun ISetf Szombat* 1033 dwjeanber í ITEWiüfi Kehrling Spanyolországból Itáliába utazott. Barcelonába való utazása előtt Kehrling kijelentette, hogy ottani szereplésétől teszi függővé, hogy a decemberre szóló olasz és monacói meghívásoknak eleget tesz-e. Most, győzelmei után, folytatja tehát tűni pOTKÖtSI 7] l¥EJ¥NE^Eigrl A IV. Eötvös föreál és a Vili. Zrinyi főgimnázium gyephockey bajnoki mérkőzése ma délután 2 ómkor kezdődik a MHC-pályán. Vasárnap pedig fél 1 ómkor a Ferenc József-intézet csapata a Vörösmarty föreál I. csapata ellen játszik ezek után pedig a VIII. Gyakorló főgimnáziuma VIII. Vörösmarty Jr. II. csapatával. ysr-’.-ay' rv.j'BiBi-iiM'jL1"; iWMmi p rm •mmmns.Mssximm.BmuiLLv.vna Lóverseny tér Vasárnap délután taizó Postás—MAF C noVAC—UTSE bajnoki mérkőzések téli sportcikkek Korcsolya, Ródli Skí Kertész Tódor tmiv- Ette MNG MOBII! Néhány szó a magyar utak?ól Milyenek a viszonyok Oromomimában És fagy test mindez nálunk ? p- A Nemzeti Sport tudósítójától. A november elején lefolyt párisi nagy autókongresszuson az egyik kikülyült azt javasolta, hogy el kell tüntetni az utakról minden jelzést, mert az automobilistának gondolkodni és vigyáznia tóle. Milyen jó lett volna, ha ésit elfogadták volna, akkor Magyarország elesne attól a munkától, hogy egyáltalában a jelzőtáblákat felállítsa. Vagyis mit jelent ez? Azt, hogy Magyarországon ma a jelzéseknek se híre, se hamva. Nem kutatjuk kinek a dolga lenne ez, a Királyi Magyar Automobil Clubé-e, vagy az államé-e, anyi azonban bizonyos, hogy mikor, teszem azt, egy angol az ő hatalmas Rolls- Royce-kocsiján befut Stantgottscardnál azt mondja az esetleg vele jövő fiának: „Látod, fiam, itt kezdődik a Balkán". Az embernek szinte rosszul esik, ha külföldről átlép a határon. Mennyivel másképpen van minden például olasz földön. Minden útelágazásnál hatalmas oszlopok jelzik az irányt, a távolsággal együtt. Minden helyiség bejáratánál ott a falu neve, alatta a következő legközelebbi falu neve és hogy mennyire esik ez kilométerekben. A fordulók, a vasúti kresztezések mindenütt előre, jelezve: Ausztriában az eset hasonló, bár más nem olyan precízen, mint Olaszországban. Az utak is valamivel mintha rosszabbak volnának, mint olasz földön ahol, merjük állítani, e téren minden kifogástalan. Bezzeg más minden, ha átlépünk Szerregotthárdnál a magyar határon. Mi van, illetve mi nincs? Sossz utc, az van, jelzés azonban nincs. Fogalmunk sincs hol járunk. Valahogy azonban az utak színe is más. Olyan barnás. Hogy miért, azt hiszem, azért, mert nagyon tarkítják őkre. A sál helyenként feneketlen. Hogy azonban csak egyet mondjak, a magyar tengerhez, a Balatonhoz vezető fő útvonal, Budapest és Székesfehérvár között egyszerűen botrányos. A forduló- és sorompójelzés teljesen hiányzik. .Volt-e, nem volt-e, vagy talán a háború. Vagy a korrman alatt eltüzelték-e, nem kurtájuk, sajnálatos tény csak az, hogy jelentése nincs. Azt is koncedáljuk, hogy szegény az ország. Szeretnénk azonban látni, ha a belügyminiszter úr ráparancsolna a szolgabírákra, nem állna-e minden egy hónapon belül. Van a falunak elég pénze, igen könnyen meg lehetne azt csinálni. A Királyi Magyar Automobil Club van hivatva a felsőbb hatóságokat efelől felvilágosítani. Kiváncsiak vagyunk, mához egy évre, ha ismét megnézzük a fő útvonalakat, fogunk-e javulást tapasztalni, mivel A Magyar Korbolyári Szövetség november 28-án tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen a következő tagegyesületek képviseltették magukat: BKE, BBTE, MAC Kelenföldi LC, ETO. Aközgyűlés az egyleti tagdíjat évi, öt aranykoronára emelte fel, majd elhatározta, hogy a versenyek után ezentúl 10 százalékos részesedést fog szedni. A Nemzetközi KSz amsterdami konferenciájáról szóló beszámolóból tudtuk meg azt az örvendetes hírt, hogy az NKSz egyik alelnöki tisztségét Szentgyörgyi Imrével töltötték be. Amsterdamban nagy vita volt a világbajnokságok kiírása körül. Az ú,j javaslat ugyanis, amelyet a magyar kiküldöttek is pártoltak, úgy szólt, hogy mind az öt távra külön írják ki a világbajnokságot, az északi népek azonban az együttes kiírás mellett kardoskodtak, mert szerintük csak így őrizhető meg a világbajnoki cím komolysága. A szavazás a régi rendszer fentartása mellett döntött, vagyis ezentúl is mind az öt számban ( ötszáz, ezer, ezerötszáz, ötezer, tízezer) legjobb eredményt elért versenyző lesz a világbajnok. Végül a közgyűlés a tisztújítást intézte el, amelynek eredményét itt adjuk. Elnök: Demény Károly, alelnök: Sz.entgiröinyi Imre, titkár: Jinich Jenő, pénztáros: Kertes János, ellenőr: Takáts József. Tanácstagok: Balázs Adolf dr. Csiky Emáiméi, Ferenczy József, Grohlfeld, Henrik, Lator Géza dr., Minder Frigyes, Maimé Miltiades Mészlény Tivadar, Melczer Elek, Siadó Sándor, Somody András, Szántó László, Wihovszky Károly, Zsigmomdy Géza, Járass Pál. Póttagok: Oláh Aladár, Ordódy Béla, Zsigmondi Mihály, Kiss László, Somody István. Számyvizsgálók: Balázs Fülöp, Krucsay Károly, Lukovich István. A BKE ezévt jéghokki programmja njscysoa,bársinak ■Ígérkezik. Újévkor a csapat Kassára rándul ki, ahol a KSC és Kassa város válogatott csapatával fog mérkőzni. Január végére tervezik a Zsigmondy-vámfordíj kiírását, amelyért folyó küzdelemben részt venne a finn válogatott csapat, a Kassai SC, a Wiener Eislauf Verein és a Leipziger SC, végül természetesen a BKE csapata. Magyar név az olimpiádon. A MOB intenciójának megfelelően eidőnk is magyar nevekkel fognak szerepelni Chamonixban s Déván és Szepes mellett Habert valószínűleg Háromszéki néven fog versenyezik. Az olimpiád műkorcsolyázó nevezései a párisi L’Auto szerint a következők: Svédország: Novell kisasszony, Hendriksson asszony, K. of Esktröm ur. Norvégia: Stixrud ur, Mve kisasszony és a Bryn házaspár. Finnország: Illmanon ur, Jokol®són ur. USA: Niles ur, Blanchard asszony. Belgium: Meset ur, Horhos asszony. Wagon: aus nr. Franciaország: Brúnet ur. Matinet ur, Jolly kisasszony és a Lahouret házaspár. Nagy Briannia: Image ur, Muckell kisasszony és a Richardson házaspár. Svájc: Gaufsohl ur. Ausztria: Böckl ur, Piank—Szabó asszony, Reichmann kisasszony és a Berger házaspár. Magyarország: Szende mr. Spanyolország: de Alvarez kisasszony. Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Vadas Nynia Helyettes szerkesztő: Hoppé László Laptulajdonos: Nemzeti Sport Lapkiadó E-T. Nyomatott: Stádium Sajtóvállalat R.-X-körforgógépein Budapest, VI., Rózsam. 10. Nyomdaigazgató: Jannyit* Ferón®,