Nemzeti Sport, 1925. augusztus (17. évfolyam, 146-167. szám)

1925-08-01 / 146. szám

Az OSE csak amatőr-MLSz­­t hajlandó futballozni A több mint félszázados múlttal bíró Óbudai Torna egylet, amely a kitűnő sportemberek oly hosszú so­rát adta a magyar sportnak és­­ a társegyesül­et­eknek, levelet intézett a Magyar Labdarúgók Szövetségé­hez. Ez a levél történelmi doku­mentum a magyar amatőrsport leg­gyászosabb éveiből. A magyar fut­­ballsport amatőregyesületei sírjá­ban buknak el az egyenlőtlen ver­senyben, amely az MLS­z jóvoltából ma folyik s a futballsport mindjob­ban veszti el kapcsolatát azokkal az egyesületekkel, amelyek a futball útjait annak idején kijelölték s ame­lyek elég botoraik miéig ma is a sport erkölcsi és nemzet­nevelő szempont­jait hangsúlyozni az üzletiek he­lyett. . . Az OTE levele önérzetes és becsü­letes tett, amelyet talán az MLSz is észre­vesz. Talán eszébe jut e­gy pil­lanatra olvasásakor a javában töp­rengő MLSz-nek, hogy a professzio-­asizmus bevezetése nemcsak adó- és pályakérdés, hanem a rothadó sporterkölcsök­­ utolsó megmentési es­zkö­ze Alább teljes terjedelmében közöl­jük az ÚTE történelmi jelentőségű levelét: A Magyar Labdarúgók Szövetsége tekintetes Titkárságának. Budapest. Tisztelettel bejelentjük, hogy egye- süllé­tünk az MLSz bajnoki mérkő­zéseiben a következő évben nem vesz részt. Elhatározásunkat indokoljuk a labdarúgó sport mai állapotával, mely lehetetlené teszi amatőr egye­sületek számára azt, hogy az MLSz bajnoki vagy díjmérkőzésein a siker vagy eredmény legkisebb reményé­vel küzdhessenek. Egyesületünk mindenkor a legteljesebb amatőrtz­­■mus álláspontját tette magáévá, minden sportágat kedvtelésből, test­edzésként űzött, nem mérkőzhet olyan egyesületekkel, amelyek tag­jaiknak sportbeli működésükért munkabérmegtérítést, vagy egyéb anyagi előnyöket nyújtanak. Mint amatőr egylet, állandóan a leg­nagyobb előnyt adva ily ellenfele­inknek, nem állhatunk ki oly csa­patokkal, amelyeknek tagjai nem hívei, hanem alkalmazottai a sport­nak és egyesületnek. Nem vagyunk továbbra is abban a helyzetben, hogy idegen egye­sületek számára professzionista játékosokat neveljünk és így egyelőre távoltartjuk magunkat az MLSz bajnoki- és díjmérkő­zéseitől. Biztosítjuk a tekintetes MLSz-t, hogy az esetben, amidőn a magyar, labdarúgó sport ismét visszatér ere­deti ideáljához, az amatőr szellem­hez, ami a tag egy­es­ül­etek egy ré­szének már több ízben is megnyil­vánult óhaja és ami elől a tekinte­tes Szövetség kitérni , amúgy sem lesz képes, ez esetben ismét ott le­szünk az egyenlő feltételekkel vívott bajnoki mérkőzéseken, úgy, amint 26 évvel ezelőtt a magyar labdarúgó sport szárnybontogatásánál is meg­­­­tettük. Budapest, 1925 július 29. Teljes tisztelettel vitéz Kozma Miklós min. tan., a MOVE OTE elnöke. korona, futballcipő párja Fu£lb alfelszer­elések legolcsóbban BALOGH és TARSA sportszaküzlet, Budapest, Erzsébet-krt 33 Telefon: 1. 129-26. (Royal Orf. mellett.) ScobT Sz­orab­at 1925 augus­zt­u.-e- 1 miiBMCiwwwjim Pályák a futismiiu­lalom idején A legtöbb pályán mozgalmas élet uralkodik — iika előtérben - Kitűnő a pályák talaja - kakasviadal- mozi miegymás a gályákon — reszer&fve a kapuhálók­ ­— A Nemzeti Sport tudósítójától — Nyár nélkül maradunk ezidén, h­a az Úristen meg­ nem könyörül rajtunk a hátralévő két hónapban. A excentrikus időjárás miatt mindenki sír. Strandfür­dőzök, nyári vendéglősök a gyakori zi­vataros eső miatt sopánkodik, a futbal­listáknak pedig az fáj, hogy a­ legjobb futball id­őben, a kitűnő pályákon nem játszhatnak. De pihennek-e csakugyan® Erre voltunk kíváncsiak s ennek kifür­­készésére ellenőrző körútra indultunk. A legáltalánosabb megállapításunk az volt, hogy az összes pályák talaja a gyakori esőzés ellenére is, vagy talán éppen azért kitűnő állapotban van. Végre ezt is elmondhatjuk. Szinte bár­sonyos mindenütt a talaj, csupán a Hun­­gária-úton gyönyörködünk a pompás fűt­akaróban. Egész angol profipályaszerű most az MTK pályája, szinte fájni fog majd letaposni a­ puha füvet. Elsőben is a futball nagyipar két leg­tipikusabb képviselőjének az MTK-nak és FTC-nek az otthonát kerestük fel. Csendes a ház. Az MTK nagy tribünje előtt apróbb csoportok álldogálnak. Mindig érkeznek újabb fiatalemberek. Az MTK és Vasasok játékosai rendsze­resen vesznek részt ezeken a tréninge­ken. Ottlétünkkor — éppen víz alatt a pálya a zivatar után — csak a kis tri­bün mögötti tisztáson dolgozott egy pár atléta. A súlygolyót dobták nagy igye­kezettel a kerítés felé, mintegy 12 mé­ter távolságból. Nagyon, kedélyesen folyt a tréning, a dobások is arra vallottak, hogy inkább étvágygerjesztőnek tekin­tik az egészet. Nézzünk hát el a másik mamuthő­pályához. Az üllői­ úton tökéletes csend honol a délelőtti órákban. Az atlétikai pálya egyik sarkában ott áll még az atlétikai versenyről ott felejtett emelvény. Dél­után atléták keresik fel a pályát, el­végzik a kötelességszerű tréningjüket és azután mi sem zavarja a pálya csönd­jét. Most a nagy felhőszakadás után is a salak kiváló állapotban, szinte hívo­gatól­ag néz ki. Csak a Springer-szobor mögött van hatalmas tócsa, piszkos po­csolya. Némi túlzással a Palatínus strand­fürdőmet képzelheti el az ember. A pá­holysor előtt mindenféle kátrányos papír­ fekszik, úgy látszik a tribün fedezeté­nek hiányosságait pótolták. A futball­­pálya talaja csúnyán ki van kopva, egyelőre semmi jele sincs, hogy segí­teni akarnának rajta. Aprójósz­ág lege­lészi a még megmaradt füvet. Két ka­kas bőszen rohan egymásnak. Szerencse, hogy a gazdasági vezetők közül senki sem látja, mert esetleg megrendeznék á la Délamerika az első magyar kakas­viadalt. Mert ne, ha­ lovak helyett strace madarakat akar futtatni a Pest­­vidéki Versenyegylet, emberek helyett kakasversenyt is lehet rendezni. A Ganz-pályám semmi nyoma az élet­­nek. A MÁV­ Gépgyárnál ■már forgalmasabb világ van. Mától kezdve azonban ott is beüt a nyári va­káció. Az ifik nagy szomorúsággal ve­szik tudomásul, hogyne, hiszen a többi ott trenírozó egyesületek vígan rúgják a labdát. A MÁV játékosai csak a klubvendéglőben rendezhetnek lovagi tornát. Kedves ez a kis pálya. A klub­­ház tetején ott van a vasból készített két piros-fehér zászlócska. A kerthelyi­­ségben pedig a nemzeti zászló van­ ki­tűzve. A­ kapunál mindjárt az állóhely töltésének elején borospince-szerű ajtó van. A pálya végén az öltöző futókával van beborítva. Ha tényleg megnagyob­bítják a pályát, nemcsak II. osztályú s­zuksz mérkőzések (bír­ómérkőzés stb.), hanem nagyobb attrakciók is kerülnek erre a pályára. A Halom utcai pálya a szezonban meglehetősen el volt hanya­golva, most elég élénk az élet a pályán. A nagy T. minden szerdán kemény tré­­ningmérkőzést játszik. De más napokon is vannak vendégek. A labda puffogása már messziről ha­jlik. A pálya bejára­tánál egészen idillikus állapotok fogad­ják az érkezőt. Jófajta hússertések sza­ladgálnak össze-vissza, meglátszik, hogy Kőbányán vagyunk. A Treffet egy nagy zöldasztal képviseli, 5 üres söröshordó jobb idők elmúltát jelzi. A pályán az ifik rugdossák a labdát,­ az I. csapatot Lantos képviseli. A háló ugyancsak sza­kadt, egyre-másra mennek ki rajta a labdáik. Nagyon igyekszik mindegyik játékos. Nem lehessen tudni, nem akad-e meg a­ tréner szeme valamelyikükön. Most mennek túrára, szükség lesz a tar­talékokra Az egyetemi egyesületek komolyan veszik a szünetet. Az atlétá­kon és tenniszezőkön kívül nem igen látni más emberfiát a pályák körül. A MAFC csonka kerítése csak nem akar felépülni. A számvevőség nagyon nehe­zen utalja kii a pálya rendbehozására engedélyezett összeget. Pedig már igazán időszerű lenne az építkezés. A BEAC-pályán a talajt azokon a helyeken, ahol már égetően szükség volt rá, megjavították. A pályán kívül a kedves kis vendéglő, no meg a ping-pong-szoba hangos az it­thonlevők óvódásétól. Esténként egyik­­másik „mecénás“ ad paprikásvacsorát a barátai tiszteletére. Gyűjtik az erőt ősz­re, csak szegény Pesónak nem jutott ki a nyaralásból teljes porció. Hja, ő vá­logatott és első a kötelesség. A Margitszigeten most van az igazi idény. A futballt úgy is csak a jogfolytonosság kedvéért űzik, a sziget igazi sportja az atlétika, ten­­nisz. Van is sürgés-forgás kora reggel­től késő estig. 9 órakor már dolgoznak a tenniszszakosztály újoncai, de már atlétákat is lehet munkában látni. Leg­nagyobb az élet 6 óra körül. Akkorra már az evezős és nézősza­kosztá­ly tagjai is teljes számban együtt vannak. A for­raszon folyik a tere-fere, szerény alapon családias jellegű kártyázásoknak is ke­letjük van. A­­gondtalan szórakozás és lelkiismeretes sportmunka a verseny­zőknél is rendszeresen váltakozik. A MAC-pálya élete magában is legerősebb bizonyítéka, hogy ott a futball nem je­lent többet mint a ping-pong. Az óbudai pályák közül a Vívókén szinté­n nem, látszik meg a futball tilalom. Az old-boy csapa­tok legszívesebben itt játsszák le a­ mér­kőzéseiket. A büffé is a legkiválóbbak közül való, össze is gyűjti naponta a játékosok nagyobb részét. A tenisz­­pályák állandóan el vannak foglalva, a­ tenniszezők között nagy az ambíció, veszély mégsem fenyegeti a MAC hege­móniáját. A Vörös­vári út exkluzív kis társasága Ausztán klub­életet él, a sportoknak békét hagynak. Egy pár atléta téved ki olykor-olykor az is siet társai közé, hogy A kedves kis „otthonban“, legtöbbször zonszoraszó mellett üsse agyon az időt A futballt innen is száműzni akarják, függetlenül a tilalomtól. Nem csoda, az ÚTE meg­maradt amatőrnek . . . úgy is néz, ki, mondják a rossz nyelvűek. A Frangepán utca a vizsgálatosok, Ékszerészek és Föv. TKör­ pályája.. Hosszas keresgélés után sikerül csak kifürkészni a bejáratot, amely egy­­közönséges lakóház udvarán, visz­­keresztül. Sehol egy lélek. A házi­gazda-egyesül­etek felé sem néznek a­ pá­lyájuknak. Gyári, csapatok keresik fel nagynéba. Az utca süvölvényeit sem érdekli most a kedvenc, pálya. Egy te­rebélyes sportot ostromolnak vagy negy­venen, állandóan veszélyeztetve a járó­kelőik testi épségét. A sajátjukkal nem igen törődnek. Az UTE-stadionban dél­u­tánomként akkora közönség gyűl össze, mint egy kisebbfajta I. osztályú bajnoki mérkőzésen. Az érdeklődés ter­mészetesen a motorosoknak szól, akik a leggyorsabb expressz­vonatot megszé­gyenítő gyorsasággal fújják a köröket a nagyszerű kerék­pályán. A futball' hívei is­­kielégíthetik az érdeklődésüket, mert a­ gyári csapatokban,­­amelyek rendszere­sen játszanak bajnoki mérkőzéseket, vi­szontláthatják az öszes kedvenceiket. A futballt Halom­ tehát itt is legfeljebb a pénztárkönyvben lenne észrevehető, ha az UTE vezetősége már jóelőre nem regresszálta volna magát a kerékpáro­sokkal. A Testvériség pályáján mindig láthatók trenirozó-csapatok. Ez a pálya nyári idényben­ különösen ked­ves fekvésű. Az ügetőversenyeket egé­szen jól be lehet látni. A közeli vurstli is­­elszórakoztatja az ott­­lévőket. A hul­lámvasút egész útján figyelemmel lehet kísérni. A b­enne ülők éktelen sivalko­­dása megrémíti az embert. Az állóhely homokbuckái pedig szinte rátermettek a nap- és homokfürdőre. A Testvériség ifijei egy szál sportnadrágban ott is töltik minden szabad idejüket, Marék Sándor fővezérlete alatt. A futballpá­­lyán a Vasutasok rúgják a labdát, majd egy-egy kört futnak, az intéző az órá-­ ját nézi, nem javítja-e meg­­valamely!--­ kük a 400 m-es rekordot. A szomszéd TLE-pályán a ni—IV. osztályú atlétikai versenyre készülnek a játékosok. A futball a ke­rítésen kívülre van száműzve. Ott f­ut­­balloziik 8—10 ifjú, a 'labdájuk a leg­­­szabályszerűbb kalarádé alak, ez azon­ban nem jelent semmit, azt is kapás' mellé lehet rúgni. A BEVV pályájának padsorain számos asszony foglal helyet, kezükben kézimunkával. A pálya közepén két ci­vilruhás ifjonc, gyerekfej nagyságú boxkesztyű­ben integet egymás felé. Gondosan vigyáznak arra, nehogy meg­üssék egymást. Felvonul­ azután 13 sportr­uhába öltözött karcsú ifjú és egy­szeriben lekerülnek a kezekről a kézimun­kák. Egy sorba fejlődve állnak meg a kö­zönség szeretet­ének tárgyai és mintha csak meg akarnák hálál­ni a szép nem érdeklő­dését, a legprecízebb szabadgyakorlato­kat végzik, amelyek felölelik­­a boxolás­­nál előfordulható összes mozdulatokat. A Spárt­a versenyzői­­a tornászok. A Fostás-pályának szerencsétlen fekvése biztosítja, hogy nagy melegben ne nagyon tolakodjanak rajta a sportolók. Amíg napsütés van, a pálya szinte magába szívja a nap fer­lő sugarait. Nem csoda, ha futballis­táik, atléták egyaránt szigorú nyári va­kációt tartanak. Annál zajosabb az élet a szomszédos tribün mögé épített ven­déglőben, ahol e­gy postás szerint a világ legjobb borát mérik. Sajnos, nem volt időnk megtapasztalni. A Millenárison fejeztük be körútunkat. Miár az utcán hatalmas rögtönzött kapubejárat­­bizto­sít bennünket arról, hogy itt a futball­­ tilalmat betartják. A pályán a Liget­­mozi helyezkedett el. Ma például a fé­lelmetes című „Gyilkos nebunkövek“-et adják. Megnéznénk a nagy slágert, de sajnos, a pályabelépőnket nem respek­tálják. A kijárat felé eső tribün ügye­sen át van­­alakítva mozinézőtérré. Idé­nyeim é­s lesróffolt székek. Cs­ak a fel­­iratok emlékeztetnek a futballra. Jobb­oldal helyett „szélsőjobbra, balodal he­lyett ,,szélsőbal“ felírások juttathatják eszükbe a­ mozilátogatóknak, hogy mégis csak fiuk ba­­lpály­án vannak. Van egy „vészkijárat“ megjelölésű ajtó is. Ezt jó is lesz otthagyni, hátha fog még a BTC­­az MTK-val bajnoki mérkőzést ját­szani. A pályán a KAOE-atléták trení­roznak. Az egész vezetőség jelen van. Egy ismeretlen kezdő 56 m­p. alatt fu­totta a JOOkit, nagy az öröm az egész vonalon. A kezdet jó, azt a felesleges 6­ 7 mp.-et majd leszorítják valahogyan. A kapu háta mögött uszoda, is tele zor­it vízzel, nagy örömére a­ legifjabb ifiknek. Nagy ritkán előkerülnek kerékpárosok is, fél 8-kor azonban takaródót fújnak a sportoknak és legfeljebb a mozivász­non engedik meg a folytatását. Nem kell hát félni, hogy az amatőr sportemberek nem élhetnek kedven© sportoknak, hiszen a legtöbb pályán vígan futballoznak, legfeljebb a pénz­tárosok vannak tét­lens­égre kárhoztatva. De hogy módis legyen, valami külső látszata a futballtilalomnak, mindenütt leszedték a ka­puh­álót. Hadd lássa, aki betéved, hogy hivatalos­­vakáció van. Üllői­ út 129. FTC Sportpálya I nagy vendéglője Kitűnő konyha Polgári árak I 11 órakor odód. A pályán gazdag buffet, kitűnő­­ italok. Csanatoknak árengedmény­e ’ Bokor Fercn© ■vc.adó.plus .

Next