Nemzeti Sport, 1928. március (20. évfolyam, 43-63. szám)

1928-03-02 / 43. szám

4 Két temetés őszinte részvét mellett búcsúzott a sporttársadalom e héten két halott­jától. Az egyik elhunytnak, Kokas Gyulá­nak a temetése szerdán délután tör­tént meg a Kerepesi­ úti temetőben. Több mint ezren kísérték utolsó út­jára az egykori olimpikont, Kókas Gyulát. A temetésen különböző szö­vetségek képviseltették magukat, így az OTT-t és a MOTESz-t Demény Károly, a MASz-t és a BTC-t Molnár Dezső, az MLSz-t Fischer Mór és Kenyeres Árpád, az MBSz-t Szieberth Imre, a BLASz-t Zsárnóczay János képviselte. A k eihán­tolás előtt utolsó búcsúszót Demény Károly, Pataky István, Ha­jós Alfréd, Láng Károly ca József, valamint Nádas Ödön mondott. A másik temetés kedden délután folyt le az óbudai izraelita temetőben. Itt Szerti József dr.-t, a III. ker. TVE alapítóját és negyven éven át volt elnökét helyezték örök nyuga­lomra. A temetésen a III. ker. TVE zászlóval és 60 taggal jelent meg. Ott láttuk az öregek közül Oderszky Fe­rencet, Tóth Ferencet, valamint a fiatalabbak közül Éber­ Ernő főtitkárt, Radó Sándor dr.-t és az ÚTE részé­ről Hasszman­­alelnököt. Hivatalosan az újlakiak részéről Tóth István al­­elnök búcsúztatta: — ő volt a mi atyánk. — mondotta mi voltunk a második családja s most itthagyott Bennünket. Meggyógyult és újra játszik.­ Ha­vas (Hölczl) Márton, az újlaki ama­tőr csapat, kiváló balösszekötője meggyógyult s vasárnap már ját­szik, is csapatában a műegyetemiek ellen. A Gyulai AC 1928.­­évre a­ követ­kező tisztikart választotta: Elnök: Bagi Sándor, társelnökök: Konrád Ernő dr., Hevesi Adolf, Tóth Sán­dor, alelnökök­: Fzaller Jenő dr., Trautt­­oin Gyula,­ügyv. igazgató: Bakos József, főtitkár: Fábián Emil dr., titkár: Binder RaousAfut­­­ballintéző: Fábián Gábor, atlétikai intéző:­ Körmendy Imre. Középiskolai magántanuló­­ sikeres előkészítés­e összevont vizneákra érettségire. Bpest, Rökk Szilárd u. 2 „Sportladynek indulok!" írta: Szánthó Dénes A Nemzeti Sport eredeti tárcája Egy reggeli lap minapi száma közli az alábbi apróhirdetést: „Ki akarna egy sportkedvelő fiatal és szép leányt a jövő vasárnap vala­melyik érdekesebb futballmérkőzésre elkísérni? Jegyről mindenki maga gondoskodik. Csak olyan jelentkezzen, aki a játék, szabályait kitűnően is­meri és a pályán történő eseményeket ■meg tudja magyarázni. Azzal külön le is fog kötelezni, ha magyarázatai szel­lemesek lesznek. „Sportladynek indu­­lok'’ címre kérek választ a földadóba” .* Kedves Bözsike Alulírott gentle­man, egyetemes sporttudor és futball­­specialista, bátorkodom jelentkezni. A játék (mi az, hogy játék?) — az üz­letszabályokat kitűnően ismerem, leg­alább úgy, mint egy másodfokú szö­vetségi bíró, a pályán történő esemé­nyeket írásban és képben Magának külön is megmagyarázom, ami ritka­ság, mert ezeken a hasábokon egy­szerre nagyon sokezer embernek szok­tam magyarázni. Hogy magyaráza­taim szellemesek lesznek-e? Istenem .. miután én hivatásszerű szellemes fiú­agyok, nincs kizárva, bár van Pesten ebbé-k­evésbé mindenki, szellemes ,­­amatőr alánon. Igazán, a szellemes­­ségsportban is meg kellene már tör­­ténnie a szétválasztásnak. Apropó, jegyről mindenki maga, igen, ést sze­retem. Saját magának majd vesz egyet. Bözsike, békém meg potya je­gyem van. Hát gyerünk. Látja Bözsike, ez a sárga tragacs, ami­be beleültünk, ez a Beszkárt, — vagy ahogyan a Sacco—Va­zetti-ügy óta hívják: a pesti villanyos­szék. Ez szorosan hozzátartozik a futballhoz. Ez produkálja a futballmérkőzés első­­sebesültjeit és első káromoltjait. A „Szemüvegei az ellenőrnek" felkiáltás már legszorosabban vett labdarúgó szakszó. No, Bözsike, kiértünk a meccs, szín­­helyére. Azért nevezhető színhelynek, mert az itt lezajló játékokban kevés szín szokott lenni, de a köröskörül tornyosuló tribünökön annál több hely. A tribünt a közönség arra szokta használni, hogy piromán­iás szenvedélyét rajta kielégítse. Az égő tribün majdnem élvezetesebb látvány, mint — teszem fe! — az égő csapat. A tribün építésénél még fontos az akusztikai szempont, hogy tudniillik az üvöltés minél erősebben, vagy mondjuk, zeneiebben hangozzék. No­­se térjünk át a pályára, Bö­zsike. Az a kifakult zöld gyep a közé­pen, látja édes, az a pálya. Hogy jó pálya-e, azt kérdezze meg a Konrád úrtól. Ez­ a gyep különben azon ritka fővárosi gyepek közé tartozik, me­lyekre nincs kiírva, hogy „a gyepre lépni tilos”. Ezen a füvön legföljebb lefeküdni tilos, de azért többen meg szokták termi, ha a csősz, akit itt „Fegyelmi Bácsi­” héven átkoznak, nem néz oda. A gyepről még csak annyit, hogy azt az egyént, aki a gye­pen kiválóan játszik, itt csodálatos­képen „centerhalfnak” nevezik, nem pedig, mint az ember várhatná: gyepmesterünk­ A gyep szélén sétálgató köpcös, ijesztő bajuszú bácsi nem titkos rendőr, hanem bíró. Nem járásbíró, hanem futballbíró, pedig az előbbi cím se rossz, mert azt mondják, hogy addig jár a bíró a meccsre, amíg be nem törik. A feje tudniillik. A bíró egy síppal oszt igazságot , hogy tárgyilagos tudjon maradni, sose néz oda, ahol a játék folyik. A bíró tevékenysége azonban in­kább meccsen kívül szokott fellán­golni: a bíró nyilatkozik, elnököt választ, tisztikart buktat, kollégát leszól, társadalmi előkelőséget ját­szik, kibékül, haragot tart, irányít, sportpolitikát űz, közéletet tisztít — s ha már néha pechére meccset is kell vezetnie, kifütyüli magát egy évre és ha már futnia kell nem tek­könnyű emberpoihtjével, tizen­egyeseket osztogat, mert az izgatja a közönséget és jót tesz a saját emésztésének. No, Bözsi angyal, nézzünk végig a tribünön és a korzón. Ott vannak a nevezetesebb embe­rek. Az a kissé görbelábú, de ox-­ fordnadrágos úr egy híres futbal­lista, aki jobban szeret a pályánál a tribünön feltűnni. Az a­ kövérkés nagyorrú gentleman az ." igazgató. Igen, ő az atyaisten, eze­n­­a Környé­­ken, vesz, elad, szerződtet a léket, fölkent és sröffeszked­ik. Erre­ az ál­­ lásra csak különösen nagyhangú és nagyképű­ urak­­jelentkezhetnek. Ja, az az elálló fülü? Az a futball­­habitáé. Nemcsak a színpadnak van­nak ilyen csodabogarai. Bözsike, édes!­e minden eseményt még a megszületése előtt tud, mindenkit ismer és leszól s meccs közben vic­ceket mond be, amikért mindenki röhög. Naja, ismerik őket már a nők­ből. Nincs kizárva, hogy öreg­ségére negyedosztályú intézővé stréberked­i fel magát. Bözsike, maga is észrevette azt a kis nőt, azzal a szőke etonnal és rúzsos eperajkaival? ő a futball­­démon. Nevén szólít minden futball­­sztárt és blazilt, ha nincs félidőn­­kint öt gól és hat koponyaalapi tö­rés. Hogy hasonlít Magához, Bö­zsike? Á, az csak úgy látszik. Maga elvégre egy komoly nő, akit a sport érdekel, nem pedig a futball társa­dalmi vonatkozásai, a tribün flört­jei, a ’ szünetek kokettálásai, a já­tékosok vádlijai és a közönség éhes , nézése... no persze, maga fiatal és szép leány. Bözsike, remekül ölti..­ s­zik, de maga ugye nem hölgyúszó, hanem komoly sportladynek ké­szül ... jó, én fogom tovább is ok­­tatni, hacsak addig bele nem sze­retek magába és akaratomon kívül kornerre nem futok magánál. Mi az, megkezdték a meccset? Nos, az már nem érdekes. Jövő va­sárnap i,majd folytatjuk. Kisztiband. . Rákospalota az első liga kapui előtt Új erők a — N­ tegnapi spáméig! — lesz a csatársor — ír palotai kímteöísséns én a palotai csapatok — Saját tudósítónktól . Rákospalotán még sohasem volt tapasztalható akkora érdeklődés a futball sport iránt, mint az utóbbi hetekben. Egyre több helyen hall az ember ebben a pestkörnyéki ked­ves kis városban a futballról s hét­­ről-hétre nagyobb közönség láto­gatja a profi csapat pályáját. Ennek a ténynek egyszerű a ma­gyarázata. Rákosfa­lának már év­tizedek óta mindig akadt egy-két nagyszerű csapata, mely méltán reprezentálta a község, majd később a város színeit. A Testvériség és az URAK neve már régen ott talál­ható a küzdők sorában. De még sohasem a legelsők között! S ez fáj már régen Rákospalota futballtár­sadalmának ! Még­­sohasem volt I. osztályú csapata. Pedig de sokszor ott álltak: már csapatai a küszöbön, az utolsó akadályban azonban min­dig megbotlottak. S egy-egy ilyen botlás mindig elkedvetlenítette a palotai drukkereket. Most azonban végre úgy látják, hogy közeledik rég óhajtott vágyuk a beteljesüléshez, s vakon bízik, benne mindenki, hogy ha nagy küz­delem után is, de csapatuk, a Rá­kospalota, végre odakerül a legjob­bak közé, melyek között palotai csa­pat még sohasem volt. Ez a remény­kedés az oka annak a nagy érdeklő­désnek, mely az utóbbi időben a futball iránt megnyilvánul Rákos­­palotán. Most már Rákospalota sport tár­sadalmának apraja-nagyja együtt drukkol a sikerért s együtt bíztat­ják vasárnapról-vasárnapra csapa­tukat a győzelemre. Pedig még nem régen is igen sokan ferde szemmel és kárörvendve nézték a­ csapat ve­zetőségének munkáját s igen sokan nem hittek a sikerben. Lassan-las­­san azonban mindenki belátja, hogy ez az együttes megérdemli az érdek­lődést s a szeretetek, s így egyre nő a Rákospalota FC tábora, a egyre hangosabb lesz a­­mérkőzések alatt a „Tempó Palota,’*. __________SHLfKhV_____________ Ez a tény egyben újabb nagy fe­lelősséget is ró a Rákospalota veze­tőségére, melytől most már min­denki elvárja. Sőt követeli, hogy mindent megtegyen a siker érdeké­ben, nehogy újabb nagy csalódás érje a palotai sporttársadalmat. A csapat vezetősége ezzel , a felelős­séggel tisztában is van s minden erejével azon dolgozik, hogy csapa­tát annyira megerősítse, hogy bát­ran tekinthessen az elkövetkezendő sorsdöntő küzdelmek elé. A csapatszervezés munkája már meg is indult, éppen a kellő időben, hisz az elkövetkező három hétben a Húsos, Turul és a Somogy ellen talán három legerősebb mérkőzését abszolválja az együttes. " A csapatnak már Tárnok eltávo­zása óta állandóan érzékeny pontja volt a balszél. Több játékost — Pausz, Durmits, Fazekas próbáltak már ki ezen a poszton, de egyik sem felelt meg teljes mértékben. Most végre Reisner személyében valószí­­nűleg megtalálta az egyesület azt a játékost, ki méltán töltheti be Tár­nok elárvult helyét. Re­ismert már le is szerződtették és vasárnap okvet­lenül játszik is. A csapat leggyengébb részének, a csatársornak átszervezése Reis­­z­errel még nem fejeződött be. Iva­­nics ugyanis az utóbbi hetekben érthetetlenül gyenge , teljesítményt nyújtott s így az ő helyét legalább átmenetileg okvéttégül be kell töl­teni. A vezetőség is tisztában van ezzel s máris több kiváló játékossal áll tárgyalásban. Elsősorban Mol­nárral, a Bocskay, majd legutóbb a Lipótváros kiváló csatárával, kit minden valószínűség szerint szer­ződtetnek is még ezen a héten. De nemcsak a vezetőség, hanem a csapat is tudja, hogy milyen nagy feladatok megoldása előtt áll s a legnagyobb szorgalommal és lelki­ismeretességgel­ készül a küzdel­mekre. * , A tegnapi tréningen is minden játékos részt vett, a beteg Fessler és a munkájából csak későn szaba­dulni tudó Hegedűs kivételével. Ott láttuk már Reisnert és Molnárt is, azonkívül Bornsteint, a VÁC volt csatárát. A legkomolyabb munka jegyében folyt le a tréning. Polt, a csapat kiváló centerhalfjának veze­tése mellett. Az U. Törekvéssel ter­vezett , kétkapus ,­­játék elmaradt, mert az U. Törekvés több jelen lévő játékosa, igen sportszerűtlenül, kü­lönböző okok miatt nem akart levet­kőzni, így jobb hijján a csapat pár U. Törekvés játékossal kiegészített RAC-areatőrökkel vett kétkapus tré­ninget. A játékosok mind biztató formában mozogtak s nagyszerűen mutatkozott be Reisner és Molnár is, akik minden bizonnyal nagy erősségei lesznek a palotai csapat­nak. A vasárnapi csapatösszeállítást illetőleg Mauthner Győző, a csapat menedzsere az alábbiakat, mondotta: — A vasárnapi összeállítás még nem biztos. Abban az esetben, ha Molnárral meg tudunk egyezni, ak­kor Hegedűs, Molnár, Szentpétery, Senger, Reisner csatársorral állunk fel, míg a csapat, többi része marad változatlan. Ha Molnár nem áll be, akkor pedig Fessler, Hegedűs, Szentpétery, Senger. Reisner össze­­állításban játszik csatársorunk. mm Péntek, 1938 márciu­s 2. Dóra I. lemondott a Pécs-Baranya tré­­ningjeinek vezetéséről és átvette, a PEAC tréningjeinek az irányítását. A­­l’écs-Baranya vezetősége flappor­t, jeles jobbszélsőjét kérte fel tréningjein­ek vezetésére.­­ -• Pécs-B­aranya vasárnap délelőtt tartja ezévi közgyűlését. HAAS­SFOSTHÁZ bej. cég alatt folytatja üzletét az 1800. évben alapí­tott Prösel és Haas cég, anélkül, hogy az üzlet vezetésében változás állott volna be. A cég helye továbbra, is Víz Ausdrássy­ út 13. A Szentlőrinci AC közgyűlése a követ­kező tisztikart választotta meg: elnök: Dívó Alajos dr., tiszteletbeli elnök: Föl­des Emil, Dóra József dr., Steiner Mór, társelnök: Gombos Lajos, (h­áz) Károly, Kapuszai Gusztáv, F­rantz Jenő, Kegle­­vicly Ferenc, Steiner Vilmos, Tankerscs Miklós, főtitkár: Szombatja László, fő­pénztáros: Schweitzer Albin, futball­­igazgató: Győri Mihály. . » .Túi«ia;iaifúisr.íi.

Next