Nemzeti Sport, 1928. május (20. évfolyam, 85-105. szám)

1928-05-01 / 85. szám

is V­V katonával telnek meg közönséggel, mint a sportirodalomra, sportsajtóra, amelynek olvasóközönsége, szinte má­­ról-hónapra hihetetlen mértékben nö­vekednék meg. «fr feladatkörrel és egyben súlyos lel­kiismereti kötelezettséggel ruházta fel. Mit histin az OIT? — Mindezek előrebocsátása után ezúton óhajtom a szakközönség­ tudo­mására hozni, hogy az Országos Test­nevelési Tanácsnak minden törekvése odairányul és a legőszintébb hálával fogadja e kívánságok alátámasztását, amelyekre a Miniszter Úr cikkében történt felhívás folytán különben is minden remény meg van, hogy 1. a m. kir. Testnevelési f­őiskola összes fentartási költségei törvényes rendelkezés alapján terheljék a kul­tuszminiszteri tárca budgetjét. (A Kultuszminiszter nyilatkozata erre megfelelő bázist ad.) 2. Az iskolai — ideértve az elemi, a közép és a főiskolai testnevelés ál­landó — és következetesen visszatérő szükségletei a Testnevelési Alapot a jövőben ne terheljék. 3. A levente sportélet kifejleszté­sére, a cserkészet céljaira költség­vetés­ileg már biztosított. 80.000.A pengős tétel analógiáira a levente sportélet országos arányainak és igé­nyeinek megfelelő és ahhoz méltó évi hozzájárulási összeg vetessék fel. 4. A sport­organizáció alappillér­jeinek, az országos szakszövetségek­nek a működése, az állami költség­­vetésbe felveendő évi­ szubvencióval biztosíttassák. — Erre már több külföldi törvény­hozás költségvetésében találtam pél­dát és ezek a tételek, az illető álla­mok sportszövetségeinek helyzetét igen megnyugtatóan rendezik! — Teljesen tarthatatlannak tartom azt a jelenlegi helyzetet, hogy az illető sportágban sport-főhatósági jo­gokat gyakorló és az állam magasabb céljait elősegítő országos szakszövet­ségek működését szinte megbénítsa és lehetetlenné tegye a létért való küzdelem. 5. Költségvetésileg kell végül bizto­sítani a Nemzeti Stadion és egyéb hézagpótló sportlétesítmények felállí­tásának amortizációs költségeit.­­ Erről a kérdésről is szükséges­nek tartom nyilatkozni Őszinte öröm­mel tölt el mindenkit az a körülmény, hogy a székesfőváros a testnevelési törvény intencióit nyilván átérezve, Folkusházy Lajos alpolgármester min­den dicséretre méltó kezdeményezése folytán kijelölte a Sportliget helyét és ezzel a népegészségügyi követelmé­nyeknek megfelelő formában kívánt eleget tenni. A főváros érdemei - fele után — Az egész nemzet hálájára és el­ismerésére számíthat ez a ténykedés, mely remélhetően több vidéki város­nál is hamarosan utánzásra talál. A Székesfőváros áldozatkészségének azonban fokozódnia kell majd abban az irányban, hogy ez a terület köz­művekkel mielőbb elláttassék, a terü­letnek befásztása mielőbb megtörtén­jék és hogy a sportligetnek a hatal­mas néptömegek által való könnyű megközelíthetősége mielőbb biztosít­tassák! — Ezt a nagyszabású és messze jövőbe tekintő tervet és azt a célt, hogy minél nagyobb néptömeg ke­resse fel a székesfőváros hatalmas intézményét, nagymértékben segítené elő és a távolabbi cél elérésére hatal­mas propaganda eszköznek bizo­nyulna, ha e mellett a könnyen meg­közelíthető Nemzeti Stadion mielőbb megvalósulna! A Nemzeti Stadionnak mielőbbi létesítését, mely újabb és a sport iránt eddig még nem érdeklődő tömegek megnyerését volna hivatva szolgálni, minden bizonnyal igen me­leg szimpátiával fogadnák az érdekel­tek, mert hisz az ekként megnyert tömegeknek a sport érdekszférájába való bevonása, egyre nagyobb számú sportközönség nevelése feltétlenül jó­tékonyan éreztetné hatását, úgy az összes pályákra, amelyek ezidőszerint csak kimondottan nagy események al- Május elején ankét az úszósport panaszaira . Ami a legközelebbi feladatokat illeti, a magam részéről különösen jelentőségteljesnek és hézagpótlónak tartom azt a törekvést, amelynek homlokterében a Magyar Úszó Szövet­ség áll és amelynek célja a népegész­ségügy istápolása mellett az úszó sportélet kifejlesztését a legminimá­lisabb alapkövetelmények kiépítésével lehetővé tenni.­­ Azt hiszem, nem kell bővebben indokolnom, hogy mennyire fáj ne­künk, hogy az olimpiai babérokra elsősorban jogosult vízipóló csapat­­anknak ma sincs a céltudatos előké­szítésre alkalmas­­ gyakorló helye. Mindnyájunknak egyformán fáj, hogy a középiskolai és főiskolai ifjú­ságnak ma sincs a fővárosban fedett sportszerű uszodája. Mindnyájunk szívébe markol, ha arra emlékezünk, hogy a székesfőváros minden várako­zást meghaladó áldozatkészséggel lé­tesített Széchenyi fürdőjéből mily érthetetlen okfejtéssel rekesztették ki a sportszerűséget, amelynek érvénye­sítése érdekében pusztába kiálltó szó­ként hangzott el az Országos Test­nevelési Tanácsnak a szava is.­­ De mindezekkel az aktuális kérdésekkel azért nem akarok itt bő­vebben foglalkozni, mert május hó első napjaiban e célból a Magyar Úszó Szövetség megkeresésére anké­­tot hívtam egybe, amelyen a magyar úszósport gravamenseit a nagy nyil­vánosság útján amúgy is felsorakoz­tatják. A motorszövetség a mo­torosok belügye .Ugya­ncsak, nem akarok ezúttal bő­vebben foglalkozni a motorsport kér­désével sem, ahol minden remény meg­van arra, hogy a fölösleges emóciót keltett hírlapi polémiák he­lyébe, a jól bevált magyar sport or­ganizációinak megfelelő­­ szövetségi munka megkezdődjék. Az Országos Testnevelési Tanács teljes ülésén hozott határozatával megmutatta már azt az utat, amely az embersportnak tekintett motor­sportot a nagy magyar sportorgani­­nizációba beillesztené. Az OTT feltét­lenül szükségesnek tartotta, hogy az 1925. évi III. törvénycikk intenciói­nak megfelelően e sportágban is or­szágos szakszövetség létesüljön és hogy annak megtörténte után annak egyik reprezentánsa az OTT-ban is helyet nyerjen. Ezt a határozatot azonban sokak helytelenül, tévesen kommentálták. Sőt egyesek még azt a kijelentést is megkockáztatták, hogy az OTT-ot e ténykedésénél „ha­tásköri z­drengés” vezette volna! Őszintén sajnálom, hogy több he­lyen téves megvilágításba helyezték a Tanács teljes ülésének a határoza­tát, mert az 1925. évi III. t.-c. értel­mében, e törvény meghozatala óta a kultuszminiszter valamennyi sportág feletti főfelügyeleti joga amúgy is kétségbevonhatatlan és az többé vita tárgyává sem tehető. A „valamennyi sportág” gyűjtő fogalmából egyedül a motorsport­ágat nem lehet kirekeszteni, amióta e kérdés törvényes elintézést nyert. A kultuszminiszternek a motorsport­ág feletti főfelügyeleti joga pedig csak újabb törvényes intézkedéssel volna elvonható! Az a kérdés, hogy a sportfőható­sági jogokat valamelyik országos szakszövetség, pl. az atlétikában a MASz, az úszásban a MASz, stb., miként gyakorolja, abba az OTT ed­dig sem avatkozott be és ezután sem fog beavatkozni. A motorsportág fellendüléséhez te­hát — és ezt nem győzöm eléggé han­goztatni — feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a szakegyesületek kö­zött fennálló ellentétek mielőbb elsi­muljanak és hogy az országos szövet­ség megalakításával, mely semmiféle közigazgatási érdeket sem sérthet, a békés együttműködés mielőbb és mi­nél intenzívebben megkezdődjék. A központi sport­ház igen érdekes-és talán amorti­­­dós kölcsön ellenében megvalósítható praktikus és társadalmi nézőpontból felette figyelemreméltó ideát vetett fel a Magyar Vívószövetség, mellyel szintén szükségesnek tartok ezúttal foglalkozni. És ez a szövetségi ad­minisztrációnak és a szövetségek nemzeti munkájának eredményes megkönnyítése azáltal, hogy az érde­kelt szövetségek már a közeljövőben egy központi sportházban nyernének elhelyezést, ami által a létfenntartási költségek megfelelő patricipálásával, illetve a Tanács által való biztosítá­sával az adminisztráció jelentősen ol­csóbbá tétetnék és szinte elképzelhe­tetlen mértékben megkönnyíttetnék. Az e tekintetben tartott megbeszélé­sek e feltevésnek teljesen helyt ad­tak és úgy érzem, mindent el kell kö­vetnünk abban az irányban, hogy a vívószövetségnek és a hozzácsatla­kozó társszövetségeknek jelentékeny megtakarításokat is eredményező ideája megfelelő állami támogatással, mielőbb testet öltsön. — Összefoglalva az elmondottakat, őszinte ügyszeretettől áthatva köszö­nöm meg még egyszer a magam részér­ről, hogy a fenntebb és hevenyészve összegyűjtött gondolataimnak közlé­sére alkalom nyithatott! Úgy érzem, hogy a testnevelés ügyének előbbre­­vitele a kultuszminiszter szózata foly­tán most már „valamennyiünktől” függ! Tőlünk függ, hogy a homlok­térből a nemzeti ügy többé soha le ne kerüljön s hogy lángoló lelkesedé­sünk reflektorként világítsa be a ha­ladás útját, mert ellenkezően Csonka­­országunk jövőjének perspektívája, a sötétség vigasztalan ködébe vész! JgBCftRI Kedd, 1328 május 1. .!■ H Meisl az utolsó pillanatban változtatott az osztrák csatársoron Megint hatalmas meglepetéssel szolgált az összeállításnál — Saját tudósítónktól — Bécs, április 30. Az osztrák futball szenzációját Meisl szolgáltatta ma. Mielőtt ugyan­is elutazott volna reggel Prágába, még sietve bement a szövetségbe és nyilván egy gondolatokban eltöltött és álmatlan éjszaka nyomán több változást eszközölt a vasárnap este már véglegesen összeállított csapaton. Eszerint most már a vasárnap Buda­pesten kiálló osztrák válogatott csa­pat a következőképen fest: Franzl — Soldatitsch, Schrams­eis — Geyer, Hoffmann, Madl­­meyer — Siegl, Wesselyck, Gschweidl, Horvát, Wessely. A jobbszárny hatalmas megrökö­nyödést váltott ki az itteni sportkö­zönségben. El nem tudják képzelni, hogy mi vitte erre Meislt. Hiszen Siegl egész gyenge volt vasárnap a Hohe Warte­n, Wesselyck pedig az­­ egész szezonban nem mutatott még válogatott formát. Soha kombináció­ban sem volt. Egyhangú a vélemény, hogy ez a csapat már csak Meisl sze­rencséjében bízhat. Jugoszlávia ellen a B­ csapat így áll fel: Cart — Graf, Jelinek — Schneider, Smystik, Schott — Cutti, Sindelar, Stoiber, Jurancic, Giebisch. Ezzel a csapattal szemben is igen szkeptikus a nagyközönség. A jugoszláv csapat összeállítása a következő lesz: Bihelik — Mitrovics, Beleslin — Hitrec, Premeri, Petro­­vics — Babics NI., Babics I., Prska, Cindric, Giller. A Budapestre utazó osztrák válo­gatottat Fickels dr. alelnök és Meisl Hugó szövetségi kapitány kíséri el. A „Sporttagblatt” szombati vonata 150 résztvevővel már teljes, míg va­sárnap csak egy kétszáz főnyi társa­ság utazik a rendes reggeli gyorssal Budapestre. Honorka Ottó. Kaas,Tisziia MTK pálya_______ Bungánamút Vasárnap, május 6-án d. u. 5 órakor Magyarország-Ausztria Nemzetek közötti válogatott mérkőzés Előzőleg 3 órakor Magyarország-Ausztria amatőr válogatott mérkőzés ­ A Beogradski és a Gradjanski kép­viseli Jugoszláviát a Középeurópai Ku­pában. A Beogradski SK 3:1 (1:1) arányban győzött vasárnap Zágrábban a spalatói Hajduk ellen, így tehát a Középeurópai Kupa küzdelmében a Gradjanski mellett a Beogradski fogja képviselni a jugoszláv színeket. A Pesterzsébetnek még nem érkezett meg a beutazási engedélye Újvidékre. Újvidéken különben úgy szombaton, mint vasárnap Slózi is játszik. Délkelet nyerte a német Szövetségi Serleget. Délkelet—Észak 2:0. A né­met Szövetségi Serleg döntő mérkőzé­sén Boroszlóban a favorit Észak gyen­ge csapattal állt ki, mert sérülése miatt hiányzott Haider és Ham, de más ki­váló erők közreműködéséről is le kellett Északnak mondania, mert nem tudtak szabadságot szerezni az illető játéko­soknak. 0:0-ás félidő után a második félidőben Délkelet 2:0-ra győzött. Bírák Testülete—Élelmiszerüzem 7:2 (2:0). Gyáli­ út. Ez a barátságos mér­kőzés szombaton folyt le. Bíró: Dr. Riesz. Fölényes győzelem. A BT gól­jait dr. Gudenus (4), Zsin (2) és Sallai rúgta, míg az Élelmiszerüzemét Szüry (2).

Next