Nemzeti Sport, 1929. augusztus (21. évfolyam, 148-168. szám)

1929-08-02 / 148. szám

_______________________________________________ MÁV Gépgyár bajnokság Vasöntöde—Vilamosközpont 5:2 (2:0). Kőbányai­ út, Bíró: Müller Gy. Vasöntöde: Jüngling — Opata, Sághy — Romhányi, Babits, Laka­tos —­­Reichard, Sörös, Martin, Ko­­licsik, Pokorny.­— Villamosközpont: Wolf — Krel­l, Antonovics — Vető, Répássy, Bezzegh — Farkas, Mar­czinek, Kardos, Fáczán, Hornok. A bajnokság utolsó helyein álló két csa­pat találkozása darabos, de élénk játékot hozott. Az öntöde megérde­melte a győzelmet, bár a Villamos­központ is helyenkint egészen csinos dolgokat mutatott. Sörös lövését el­nézi Wolf és megvan az öntöde első gólja, majd Reichard fut le szépen és zúgó lövése kapufáról száll a há­lóba (2:0). Sörös szép beadását Mar­tin teszi be (3:0). Marczinek át­­játsza a védelmet és a kifutó kapus mellett gólt lő (3:1). Sörös két egyéni kitörése két gól (5:1). Mar­czinek labdájából Romhányi öngólt vét (5:2). A Vasöntödében Jüng­­ling, Reichard, Babits, Sörös és Martin, utóbbi a mezőny legjobbja, a Villamosközpont csapatában Wolf, Marczinek, Fáczán és Hornek muta­tott átlagon felüli szép játékot. Gazdasági műhely—Tisztviselők 2:1 (0:1). Kőbányai­ út. Bíró: Stu­­beczky. Gazdasági műhely: Őri — Klavora, Szlanina — Horák, Albert, Berger — Kemény, Szokopp, Nagy, Ruff II., Gállos I.­­— Tisztviselők: Horváth II. — Szomorú, Horváth I. — Rohoska, Kovács, Polszter — Pásztor, Dembovszky, Schuszter, Pietni, Engelmann. A küzdelembe biztos favoritként indult Gazdasági műhely csak nehezen, bár megérde­melten tudta legyőzni szívósan és lel­kesen játszó ellenfelét. Az első fél­időt inkább a Tisztviselők csapata uralja. Eredmény Pietni gólja, aki a védelem tétovázását kihasználva már a 12. percben a hálóba helyezi a lab­dát. A II. félidő elején a Gazdasági műhely van fölényben, majd válto­zatos a küzdelem, de az utolsó ne­gyedórában pergőtűz alá kerül a Tisztviselők kapuja . Stubeczky bíró bár három jogos 11-est nem ítél meg, Gállos I. az utolsó percekben szép lö­véssel megszerzi a gazdaságiak má­sodik gólját és ezzel a második hely­hez szükséges értékes két pontot. Mindkét csapatban a közvetlen véde­lem remekelt, azonkívül a győztesek­nél Albert, Ruff II., Nagy, Gállos I, a veszteseknél Schuszter és a nagy­technikájú Pietni nyújtott nagy­szerűt. Magyar trénerek külföldön. Hau­­ser III. kerület Anconába és Molnár Frigyes Luganóba szerződött el tré­nernek. Két fiatal futballista a Duna hul­lámaiban lelte halálát. Oszter­ Lajos és József, a MILL-ben szép szerepet játszó Szt. István SE jónevű csapa­tának hátvédpárja az elmúlt vasár­nap Budakalászon a Dunába fulladt. Oszter Lajost az ár elragadta és bátyja, József mentésére sietett, de a víz ereje legyőzte a két futballista testvér erejét és a hullámsírban pi­hentek el örökre. Az egyesület két legjobb játékosát veszítette el, aki­ket Békásmegyer osztatlan részvéte mellett temettek el. Kispest szerződtet, Jurácskát és Szabót, a KAC amatőrjeit Kispest a tartalék csapata részére leszerződ­tette. Az Országos Társadalombiztosító Intézet tisztviselői ma délután tré­­ningipeccset játszanak az üllői úti pályán fél 6 órai kezdettel. Búza János, a Kispesti Remény játékosa annak megállapítását kérte, hogy önszántából lépett ki egyesü­letéből. A BLASz 7519 pengő segélyt osz­tott ki a szűkölködő egyesületek közt az elmúlt bajnoki szezon folyamán. Miskovits, a KMTE jóképességű fitalal can­tárjátékosa a MiOVE W­hiroMaps Toydtvéghez kérte íf&«' Péntek, 1989 augusztus 1 E hó tizenkettedikére hívja össze a PLASz újabb rendkívüli közgyűlését Az elnökség állásfoglalása — Saját tudósítónktól — A PLASz-ban a rendkívüli köz­gyűlés után lemondott, de az ügyek vitelével megbízott elnökség tegnap este ülést tartott. Ennek az elnöki ülésnek egyetlen tárgya az újabb rendkívüli közgyűlés összehívása kö­rüli teendők megbeszélése volt. Az elnökség a következő határoza­tát közölte velünk: A PLASz elnöksége az országos intézőbizottság határozata, folytán az újabb rendkívüli közgyűlés nap­jául augusztus 12-t (este 7 óra) tűzte ki. Az ügyek vitelével megbí­zott elnökség azon elhatározásra ju­tott, hogy az újabb rendkívüli köz­gyűlésen alkotmányos és szabály­­szerű úton meghozott, bármely irányú döntésnek magát aláveti. A lemondott elnökséget ezen határozat meghozatalában ama elgondolás ve­zette, hogy a nehéz helyzetben síny­lődő professzionista labdarúgó sport erősen veszélyeztetett békés irányí­tását ily módon látja biztosítottnak. Ez a furcsa mondatokkal megszer­kesztett nyilatkozat magyarul azt je­lenti, hogy ha a közgyűlés a létszám­­emelés mellett foglal állást, a határo­zat keresztülvitelét többé senki és semmi sem akadályozza meg. ­ Az új közgyűlés nyugodtabb légkörben tárgyalja majd a létszámemelés kérdését A létszámemelő blokk terve megbukott — A régi harc tökéletes kudarcot vallott — Bizalmas tanácskozások folynak a létszámemelésről — Saját tudósítónktól —­A létszámemelési harc, amely a be­fejezett bajnoki év után a futballszü­­net csendjét felverte lármájával, az elmúlt hét csendjében sem ült el egé­szen. Csak a futballon kívül állók hi­hették, hogy ez a szélcsend a kérdés teljes elfelejtését is jelenti. Azok azonban, akik a dolgok mélyére lát­nak, jól tudták, hogy az egész kérdés új stádiumba került és sokkal komolyabb formában kerül majd a közeli napokban összehívandó közgyűlés elé. A rendkívüli közgyűlés határozata körüli nagy harcnak utolsó fejezete a szombathelyi népgyűlés volt, amely határozott hangon, minden eszköz fel­­használását helyezte kilátásba azért, hogy a Sabaria továbbra is megtart­hassa a helyét az első ligában. A harc­nak­ az a formája, amelyet akkor kilá­tásba helyeztek az érdekeltek, nem mutatkozott szerencsésnek és előre látható volt, hogy a megkezdett úton a kérdés nem juthat el a helyes meg­oldásig. Az első lépések után meg is állottak azon a megkezdett úton a lét­számemelés hívei és újabb fordulatot adtak a kérdés megoldása érdekében való munkájuknak. A két szemben álló tábor kö­zötti közvetítést az MLSz elnö­ke abbahagyta és a magára maradt blokk minden sú­lyát és tekintélyét elvesztette. Nyil­vánvaló volt, hogy az első közgyűlésen alkalmazott rendszerrel nem lehet többé a kérdést közmegelégedésre megoldani. Kétségtelen tehát, hogy a létszámemelés kérdése az eredetileg felvett formájában tökéletesen megbukott és az érbe vívott harc teljesen ku­darcot vallott. Annak a kérdésnek meg kellett buknia, mert nem szol­gálta a tiszta sportérdekeket, a harcnak kudarcot kellett vallania, mert olyan eszközökhöz nyúlt, ame­lyeket a futballélet nem bírt el. A létszámemelésért harcolók mindezt­­ észrevették, mert észrevétették ve­lük s észbekapva, új, diplomatikus harcmodort kezdettek, új útra­ kellett tehát lépni. Olyan útra, amely teljesen alkotmányos ke­retek között keresi és találja meg azt a megoldást, amit a sport érdekei a professzionista futball mostani álla­pota mellett megkívánnak. Ennek az új fordulatnak az előké­szítője volt a szombathelyi értekezlet, a kérdésnek új útra vitelén pedig elsősorban Lingauer Albin, a PLASz társelnöke fáradozik, akinek vitán felül álló pártatlanságában mindenki megbízik. Lingauer Albin arra töreke­dett, hogy a létszámemelés kérdését teljesen megszabadítsa minden olyan mellékproblémá­­tól, ami ennek a tisztán sport­kérdésnek helyes megoldását veszélyezteti. Minden mérges anyagot igyekszik el­távolítani az útból és azon van, hogy teljesen alkotmányos formában nyilat­kozzék meg a többség akarata a lét­szám megállapításánál. Nem kétséges, hogy a létszámeme­lés kérdése azért találkozott a futball táborának nagyobb felében teljesen kellemetlen fogadtatással, mert min­den ízében azt a látszatot keltette, hogy a kiesett első ligabeliek­­ meg­mentésére vetették fel. A lejátszott bajnokság feltételeinek utólagos meg­változtatása lett volna a kérdésnek olyan megoldása, amilyet az a bizonyos közgyűlés elhatározott. Magát a létszám emelkedését ke­vésbé ellenezték a sportkörök, mint a megoldás formáját. Sok olyan érvet lehetne felsorakoztat­ni, amelyek amellett szólnak, hogy a tizenkettes létszám kicsiny és a gazdaságilag nem valami rózsásan megalapozott professzionista futball­­nak nem felel meg. Lingauer akciója ezeket az érveket igyekszik érvényre juttatni, de az alkotmányosság teljes figyelembevé­telével. A kérdés megtárgyalására a napokban értekezletre ülnek össze az összes érdekeltek. Az első liga, majd a második liga is letárgyalja a maga hatáskörében a kérdést és az egyesü­letek megállapodása már majd előre veti árnyékát a közgyűlési határo­zatnak. Amint értesülünk, a legutóbbi fel­fogás szerint a többség arra a megoldásra hajlik, hogy az 1929—30. baj­noki esztendőben már tizen­három csapat küzdjön az első ligában. Az egyesületek azt tartják, hogy anyagi helyzetükön segítene a lét­szám újabb, fölemelt megállapítása, viszont úgy látják, hogy az új baj­noki év indulása előtt a bajnokság feltételeinek megváltoztatása ellen sportszempontból sem lehet komoly kifogást emelni. Sokkal nehezebb a kérdésnek a második, tulajdonképent komoly része: annak az eldöntése, hogy melyik csapat legyen a boldog tizenharmadik? A tárgyalások mostani, helyes me­derben való tartása azonban azt ígé­ri, hogy ennek a kényes kérdésnek a megoldása sem okozhat ezúttal na­gyobb nehézséget. Az egyik, nagyon komoly forrásból származó verzió szerint újabb osztályozó döntené el a kérdést s az osztályoson a Sa­baria és a Vasas kerülne szem­be egymásal. Ez a megoldás nem veszi ugyan te­kintetbe a második liga érdekeit, de azt tartják, hogy annak minden ér­deke kielégítést talált akkor, amikor Pécs-Baranya mellett az Attila is fölkerült az első ligába. Persze, ez inkább csak az első liga frontján hallható így, ahol sokkal kevesebb gondot fordítanak a máso­dik liga jussára. Magában a második ligában azonban az érdekelt felek — Turul, Rákospalota — azt vitatják, hogy nekik van csak jussuk az osz­tályoséhoz, mivel a kiesettek többé semmiféle helyet nem vitathatnak magukénak az első ligában. A má­sodik liga illetékesei éppen olyan távolságban állottak az év végén az első ligától, mint a kiesettek, jo­gaik mellett tehát szó nélkül el­menni nem lehet. Ezen a ponton tehát még esetleg fellángolhat a harc, de aligha lesz akkora ellenzéke az első megoldás­nak, hogy azt keresztül ne lehetne vinni. S ha a közgyűlés elrendeli a tizenhármas létszám megállapítása után a Vasas és a Sabaria osztályozó­­ját, akkor már e hó tizenötödike körül ez­zel a két, országos érdeklődést keltő mérkőzéssel indul meg az új futballév. Az egyik mérkőzés természetesen Szombathelyen, a másik pedig a Va­sas akarata szerint, valószínűleg Új­pesten kerül sorra s éppen úgy pont­ra, gólarányra megy, mint a rendes osztályozó. A Sabaria hívei az ügyek ilyen fordulatán nagyon örvendenek, bár sokan azt tartják, hogy az első ligában maradása még így sem elintézett dolog. A Vasas a három Attila-mérkőzésen alaposan kitanulta az osztályozik minden csínját, binját és még mai, meggyengült formájában is kemény dió lesz ellenfele számára. A nyugati alszövetség hivatalos listája így fest: Elnök: Erdély E­r­­nő, társelnök: Szücs Aladár, alel­­nökök: Czopf Ferenc dr. Fachs Já­nos, Karsay Sándor dr., Miklós Ede, Bruckner Emil, Herbent Lajos, fő­titkár: Müller József, titkár: Boros Endre, ügyész: Hadszer Imre dr, pénztáros: Kertész László, ellenőr: Rosenberger Ferenc, számvizsgálók: Kamarell Pál, Szirovetz György és Drach Kálmán. A Pestújhelyi Sport Club abból az alkalomból, hogy I. csapata meg­nyerte a budapesti amatőr II. osztály Stobbe-csoportjának 1928—29. évi bajnokságát és ezzel az I. osztályba jutott, 1. év augusztus 6-án, szom­baton este fél 9 órakor a Kovács­­féle vendéglőben (Budapest, VI., Erzsébet királyné­ út 118.) bajnoki vacsorát rendez. A 33 FC megkezdte a tréningeket a Bertalan­ utcai pályán. A csapat erősen készülődik az őszi küzdel­mekre. A tréningeket, mint megír­tuk, Zsák Károly vezeti. Opprecht István, a 33 FC old-logy csapatának kapusa megsérült. A gyárban, ahol dolgozik, egy vasrúd oly szerencsétlenül esett a lábára, hogy két ujját eltörte és ezért egye­lőre pihenni kénytelen. Az SzNSE megalakítja a M­OVE csapatát és benevol a MOY8 baj­nokságra.

Next