Nemzeti Sport, 1930. február (22. évfolyam, 22-41. szám)

1930-02-02 / 22. szám

Vasárnap, 1930 február 2. SSSST Kezdődik, de egyelőre még csak bátortalanul Számít-e a kupameccs és egyéb szezonnyitó problémák az első „tavaszi” nap előestéjén — Saját tudósítónktól. — Tavasz a télben A héten a Városligeten vezetett át utunk. A liget tartott bokrai között csend és a jegetlen-havatlan tél honolt. Egy lélek nem járt a liget útjain. Azaz mégis. Gyors lépteinkkel utolértünk egy férfit és egy nőt, akik egymásba karolva, lassan, elmerengve lépkedtek az Iparcsarnok felé. Amikor elhaladtunk mellettük, a férfi éppen így szólt: — Érzed, szívem ? Itt a tavasz . . . Nem volt szép tőlünk, de bevalljuk, aznap egész nap ezen a kijelentésen derültünk. Nem rossz. Januárban. Azóta azonban elolvastuk a „Heti program” című rovatot és elkonto Iyodtunk. Vasárnap: Budai 33—A£jtüa kupameccs! Itt a tavaszi szezon. Nem volt szép kinevetni azt a két ifjú lelket ott a ligetben egyetlen ellesett mondat alapján. Hiszen hátha éppen a futballról volt köztük szó. Telik-e prémiumra ? Futballista körökben sokat vitatkoztak tegnap azon, hogy valóban szezonkezdésnek számít-e, február másodika vagy sem. Egy nagy egyletbeli futballista hevesen az érvényes szezonkezdés mellett foglalt állást, mondván: — A szezon akkor kezdődik, ha már rendes meccset játszanak. Rendes meccs pedig az, amelyikért rendes 1 Kárloy-körút 3/a Telefon: .1. 321—02 ig? prémiumot kap az ember. Már pedig a kupameccs díjmérkőzés, amiért rendes prémium jár. Ergo: Az Attila —Hari három meccsel megindul a szezon. . A másik játékos, aki személyesen is érdekelve van a mai kupameccsen, szomorú arccal jegyezte meg erre: — Ha a szezon az első díjmérkőzéssel kezdődik, akkor rendben van a dolog, de lm csak akkor, amikor a prémiumot meg is kapja az ember, úgy félek, hogy még néhány hétig dühöngeni fog itt a tél. Mikor lesz hó ? Az időjárás tekintetében egyébként az egész vonalon nagy a bizalmatlanság. Hja, a tavalyi tél nagyon megtanította az embereket. A márciusi zimankó óta senki sem hisz már az enyhe télnek. Igaz, hogy borura-derű s a tavalyi szörnyű tél után idén joggal jöhet egy hó- és fagynélküli, de sohasem lehet tudni. — Hát nem pech, — mondotta a héten kollégájának az egyik, nem kis anyagi gondokkal küzdő futballigazgató — itt állunk pénz nélkül, az időjárás csaknem ideális és nincs program De ha már nincs meccs, legalább fagyna és havazna! — Ne félj — biztatta társát a másik. — Csak kezdjük el a szezont, mindjárt fog. Mikor Szende bácsi véd A 33-asok egy héttel ezelőtt még Sátor, vitahát, hátizsák ! készítőnél, MOLNÁR GYULÁNÁL, VII . fel irat illetőleg, de azóta megjavult a helyzet. Ma már csak Oláh távolmaradása biztos, de a fellebbezési bizottság ülése előtt még az ő felmentésében is reménykedtek a budaiak. Szende bácsi, a 33-asok népszerű revezére vállalta nagy rábeszélésre a védelmet, noha nem erős oldala az ügyvédkedés, dehát nem bírt ellenszegülni a közóhajnak. A védelemmel azután nagy sikere volt. Ilyenféleképpen védte Oláh Gyurit: — Kérem, igen tisztelt Bizottság! Nem is rázta az Oláh olyan nagyon azt a bírót. Hogy a síp kiesett a szájából? Ugyan kérem. Nem is azért esett ki, mert az Oláh Gyuri megrázta, hanem mert a Kárpáti I. kiütötte ... Itt a 33-as pártiak integetni kezdtek Szende bácsinak, hogy nem jó a dolog, mert így Oláhon kívül még egy játékost bajba ránt, mire a „védő” jobbnak látta abbahagyni. Az előszobában felelősségre is vonták elszólásáért, mire méltatlankodva kifakadt : — Miért küldtük engem, tudhatnátok, hogy én csak igaz ügyeket tudok védeni. Még egyszer Fodor és Kisfalvi Kisfalvi István dr.-ral, a Hungária igazgatójával súlyos baleset történt a hét folyamán. A törvényszéken, ahol ügyvédi minőségében járt el, tárgyalás alatt az előszobában elcserélték télikabátját. Kétségbeesetten rohant fel a szövetségbe, ahol —szokása szerint — Fodor dr.tól kért tanácsot. Fodor dr. tanácsával azután sikerült is kinyomozni a csere másik szenvedő alanyát, egy másik ügyvédet s Kisfalvi megnyugodott. Azért némi elgondolkozás után megkockáztatta a következő kérdést: — Aztmég megértem, hogy valaki elcseréli velem a téli kabát,iát, de nem értem, hogy miért hagyta, benne pont a következő dolgokat: 1 fillért, egy szájharmonikát és egy cuclit. — Oh, ez érthető, — fejtette ki Fodor dr. igazgató-utódjának. ez gyengéd célzás akar lenni sportbeli érettségedre. Újpest bált kontreminál Újpest az eredeti tervek szerint kedden akarta elkezdeni a tréningeket, ámde valami közbejött. Ez a valami: az ÚTE-bál, amely lapunk zártakor, még javában folyik. A bálra természetesen hivatalos volt az egész profitábor (reggelig), ámde a vezetőség már elégnek találta a muliból Egyiptom hősei számára azt az adagot, amely a hét folyamán zajlott le a Körúton végestelenségig. Ezért megkontreminálta az UTE-bált. Gyorsan tréninget hívott össze vasárnap déli 12 órára. A játékosok persze meglepetéssel értesültek erről a fordulatról. Többek közt Spitz is, aki rögtön felhívta Langfeldert: — Kérem, Patyi bácsi, hát hogy leszünk ezzel a tréninggel? A dal után csak nem mehetünk ki trenírozni. Csuda fáradtak leszünk. — Dehogy lesztek. Éjfélkor mind szépen haza fogtak a bálról menni.De... — Semmi de. Egy héten két muri kissé sok lenne. Ennyi fórt, mégsem adhatunk a Ferencvárosnak. Jön a mumus-rendszer Újpesten beszélik. — További szerződtetések várhatók. — Ugyan ne beszélj. Hisz így is sok már az ember. * — Te ehhez nem értesz. A vezetőség rájött a trükkre. Mert kérlek, megvették a Volentikot, Köves borzasztó hévvel elkezdett trenírozni. Erre arról kezdtek rebesgetni, hogy az egyik közülük balhalj lesz. Erre Víg is elkezdte a tréninget, pedig még nem is kellett volna. Még egy pár mumust vesznek most és akkor csuda fit kondícióban tesz itt mindenki. — Aha, így már kezdem érteni. Megvan a Fradi centere A Ferencváros eddig még csak keveset hallatott magáról, pedig a drukkerek már nagyon kíváncsiak, hogy hát ki is lesz a center a sokjelölt közül. A ,,Közép" egyik tagja mesélte barátjának: — Kérlel, a csütörtöki Középösszejövetelen Potya, is ott, toll és én elkezdtem kérdezni, hogy mondja Futballfelszerelések Kertész Tódor és Weszely Istvánnál Kristókér* Váci-utca !) ! Árjegyzék, ingyen ! már meg, ki lesz a center. Berkessy? Zilahis Gyurcsó? Toldis Szedlavsik? Potya mindig csak a fejét rázta. Magam sem tudom ezek után, hogy kiről lehet szó. ,tt — Itt csak két csel ■ lehetséges — mondotta erre meglepő éles elmével a másik — és pedig: 1. Potya sem tudja, hogy ki lesz. 2. Turay lesz. Nem lesz több meccs • a Határ-utcában Óbudán terjesztették az alábbi rémhírt: — Hallottad? Nem lesz többé meccs a Határ-utcán. — Ne beszélj! Amatőr set — Semmi. — Hát miért? — Mert a Határ-utcát a Közmunkatanács Nagyszombat-utcára keresztelte át. Szegeden még szent az adott szó A Parlament-kávéház törzs tagjai között feltűnést keltett tegnap este Kardos Mihálynak, a Bálya alelnökének megjelenése. Kardos néhány szót váltott Maros Oszkárral, Újpest alelnökével s azután el is távozott. Marostól persze érdeklődött mindenki, hogy vájjon mi szél hozta ide a szegedi vezért. Mancs erre a következőket adta elő: — Egy évvel, pontosan egy évvel ezelőtt eladtunk egy játékost a Bástyának. Nem váltottunk semmi írást, csak szóbelileg állapodtunk meg abban, hogy a váltságdíj egy év múlva esedékes. Most, pontosan egy év után Kardos hozta a pénzt. Jól esik hallani, hogy még azért ez is előfordul. nagyon csehül álltak játékosgárdájaIV., Kossuth Lajos utca 8 Egyenruhák és polgári öltönyei,s részletre! Nagy Kálmán Nagy választék angol szövetekben! t . A tenger sós kipárolgását a tátrai fenyő ózondús levegőjét egyesíti magában apezsgős Pilavin fenyőfürdő gőzének belélegzése. Most, amidőn a Tátra a határon túl van, amikor az Adria már nem a mienk is a téli zuzmarás időben mindenki erősebben ki van téve a meghűlésnek, praktikus a tengeri sót és a tűlevelű fenyő aromáját tartalmazó filavin-gőz belélegzése, akár a fürdőkádba téve, akár egy polVU forró Vízbe dobva, a Tüdőre, fa garatra kitűnő hatással van. Megnyugtatja az idegeket, fokozza a test ellenállóképességét, télen, a járványos időkben, igen nagy fontossággal bír. A Pilavin-fürdő után a test ruganyos lesz, az emlékezőtehetség fokozódik, az élet- és munkakedv nagyobbodik s miután nagyszerű álomhozó, másnapra teljesen kipihent lénnyel találkozhatunk. t t A martid vereség Nemcsak a nagy háborúban, hanem a magyar sportban is emlékezetes maradt egy martidi vereség. Még a háború előtt szerepelt a MAFC úszócsapata egy kontinentális túrán, amelynek egyik állomása Északfranciaországban volt. A versenyt aMarne egy holt ágában tartották, a magyar úszók nagyon kikaptak. Donáth Leó, a túra vezére nagyon gondterhelten ment, amikor a táviratot elvitte apostára. Két oka is volt bánatának. Az egyik: kevés volt a pénz, röviden kellett táviratozni, a másik: mit fognak otthon szólni ehhez a blamához? Valamit csak kell írni. Végre megszületett a lakonikus távirat, amelynek két utolsó megállapítása évekig szállóige lett: — Áramló víz, irreális pálya. Nem volt klasszikus vereség, még tíz év múlva sem, amire más refrén hangzott volna, mint ez: — Áramló víz, irreális pályáig vonult be egy marne-i vereség a magyar sport anekdotakincsébe. Bokor és ajosszú fias Bokor, a Postás SE nagytehetségű fiatal játékosa részt vett a BLASz tavalyi lengyel túráján. Az első meccsen csak a második félidőben játszott a kitűnő játékos, de akkor is meg tudta állapítani Kovács Leó főtitkár, hogy nagy baja a játékosnak,, hogy szép, hullámos haja van, mert minden egyes akciója után megállt és szépen megigazította a frizuráját. Másnap fogta a főtitkár a játékost és elvitte a borbélyhoz: — Herunter mit dem ganzen Haare! Bokor egy szó nem sok, annyit sem ért a zengzetes német nyelvhez s így nem is értette meg a főtitkár szavait. Annál inkább a derék Figaró: hátulról egy pillanat alatt levágott annyit, hogy nem lehetett ne viszszacsinálni a dolgot. A fiatal játékos — aki különben könnyen sebezhető a szívén — sírva fakadt a borbélyszékben: — Jaj Istenem, mit fog szólni a Matyikus? — zokogta keservesen. A furfangos főtitkár másnap mosolyogva nézte, mikor a játékos a mezőny legjobbja volt cicomamentes, nyílt játékával. És a Matyika sem szólt egy szót sem . .. Úgy látszik, nem a hajáért volt oda Tréning Az öregebb nagy úszók, Halmaystb. bezárólag Eperjessy Béláig, a lélekzetvételt egészen egyénien kezelték. Náluk rendszerint az volt a szokás, hogy start után jó hosszú ideig a start előtti belélegzéssel úsztak, addig, míg tüdejük bírta. Halmay Zoltán 50 yardokat egy szuszra úszott meg. Erre persze rendesen treníroztak is. Jónás István, a kitűnő vízipólóbíró meséli, hogy egyszer egy átmulatott éjszaka után Halmayhoz ment fel aludni. Reggel, mikor mosdásra került a sor, Halmay elővette a stopperét s beledugta a fejét egy hatalmas mosdótálba. • Nem túlzok, de legalább két percig volt víz alatt Halmay feje s mikor kihúzta a vízből, elégedetten pillantott a stopperre. Hát te most mit csináltál, kérdeztem tőle. — Treníroztam, — felelte Halmay. — Nagyon jó tüdő gyakorlat.