Nemzeti Sport, 1930. április (22. évfolyam, 63-83. szám)

1930-04-23 / 78. szám

Szerda, 1930 Április 23. Lopat Bemutató mérkőzés. ­ A csütörtöki tréning után nem várható sok változás a bázeli csapaton Kik jöhetnek szóba Prágába, az elsejei meccsre — Saját tudósítónktól — Az egyiptomi királysíroktól útban Berlin—Páris—London felé Mr. Mc­ Kenzie, a londoni „Ismeretlen Katona" szobrásza s az USA vezető sportpedagógusa, ma előadást tart a Testnevelési Főiskolán — Saját tudósítónktól. — A bázeli mérkőzés nem szült olyan hangulatot a futball frontján, amely megnyugtató lehetne az olaszok elleni készülődések idején. A döntetlen eredmény, bármilyen körülmények között született is meg, nem hízelgő reánk nézve. De nem volt kielégítő a csapat játéka sem s az egész csapat összetételében is akadt javítani való. Erre törekszik a szövetségi kapi­tány, akinek a jövő héten sorra ke­rülő prágai mérkőzés módot nyújt arra, hogy a bázeli tanulságok alap­ján csiszolja, javítsa, tökéletesítse az együttest, amelynek az olaszok ellen már teljes harmóniába kell jutnia. A svájci tanulságok nem voltak kelleme­sek s nem hiába izgatja a közönség fantáziáját az, miképpen lehetne se­gítségére lenni a kapitánynak. Ez az igyekezet szülte a pécsiek felszólítá­sát, hogy játszon a svájciak elleni, Budapestről válogatott csapat próba­mérkőzést a vidéki együttesek játé­kosaiból összeállított tizenegy ellen. A gondolat sokkal életre valóbb, sok­kal megszívlelésre méltóbb, mint ahogy azt a hivatalos körök fogadták. A baj csak az, hogy ennek a mérkő­zésnek igazán nagy jelentősége most lenne, a cseh mérkőzés előtt, hogy a leszűrt igazságok súlyát a csehekén keresztül mindjárt meg is lehessen mérni. Az ilyen próbára, erre a ko­moly mértékre azonban most nincs idő. A húsvéti ünnepek szétszórták a csapatokat s nem lehetne kiállítani elsősorban azt a vidéki csapatot, amelyre ehhez a próbához szükség lenne. Pataki Mihály maga is gondolt va­lami hasonló megoldásra. Eredeti terve az volt, hogy két együttest hív egybe a csütörtöki tréningre. A két együttesben már bőségesen ju­tott volna hely azoknak a játékosok­nak is, akik a végeredményben kije­löltek között helyet nem foglalhatnak. A különféle okok — csapatok túrá­zása, utazási nehézségek, az idő rö­vidsége st­b. — megakadályozta a ka­pitányt abban, hogy tervét valóra váltsa s ismét megmarad múltkori elve mellett, a nagy csapatok kipróbált játé­kosait veszi alapul a csapat ki­képzésénél. Nem tudhatjuk még, hogy annyira teljes ragaszkodással tartja-e meg ezt az elvet, mint az elmúlt, első váloga­tása alkalmával, annyi azonban bizo­nyos, hogy a tréningre hívottak név­sora ezt mutatja. A svájci „törzs” mellé csupán Fehér, Turay, Vig, Lyka, Kohut került s belőle mind­össze Dénes, Kompóti, a sérült Dudás és P. Szabó hiányzik. A névsor így sokkal többet árul el, mint amennyit az igen tréningek előtti névsorok el­árulni szoktak. Az, hogy Dénes helyére Fehér ke­rült bele a kiszívottak listájába, nem jelent mást, mint annak a nagyszerű védésnek, kiváló formának az elisme­rését, amit Fehértől láthattunk hús­vét első napján. Fehér különben is nagyon jó márka az olaszok szemében s neve még most is tiszteletet, meg­becsülést jelent Itáliában. Dudás sé­rült, Korányi mentsen helyettesítette Bázelben, tehát nincs ok a gondolko­zásra a meghívásnál. Nagyon érdekes az, hogy öt halfjátékos kapott meghívást erre a tréningre. Azt jelenti ez, hogy a kapitány nem igen lehetett meg­elégedve a Bázelben járt halftrióval. Két jobbhalfot, két balhalfot próbál ki s középre csupán Turay áll ren­delkezésre. S az öt half elé csak­ öt csatárt hívott meg Pataki próbára. Azt mondja, Markost is meghívta volna, de nincs itthon. Nem jelenti a csütörtöki tréning, amelyet közönség nélkül, valóban tréningviszonyok között játszik végig a csapat, illetve a meghívottak együt­tese, hogy csak a tréningre jelöltek közül lehet valaki válogatott. Nagy­jában Pataki múltkori válogatása után azonban azt kell tartanunk, hogy aligha kerül más a csapatba, mint aki már csütörtökön is ott lesz az Ülői­ úton. Ez a felfogás teljesen érthető lenne Pataki múltkori válogatása után s szervesen egészítené ki azt a felfogást, amit válogatásából ki lehetett ol­vasni. A célja — úgy látszik — csak az, hogy ott javítson a csapaton, ahol az nem felelt meg anak a várakozásnak, amivel a pályára küldötte. A védelemről nem igen lehet vitat­kozni, hiszen nagyjában és egészében jól állta meg a helyét. Csak éppen az vet éles fényt a Pataki-féle válogatás esetleges hiányosságára, hogy Korá­nyi sokkal jobban, sokkal tökélete­sebben bekkelt, mint Dudás, akinek pedig csak tartalékául volt jelölve. Nem lehetséges-e ugyanúgy, hogy Krebsz — csak példát mondunk — vagy Rozgonyi jobb formában van, mint Fogoly, nem lehetséges-e, hogy valami komoly próba egészen más erőviszonyokat mutatna az egyes posztokon ezen a héten, mint amit a múltkor gondolt a kapitány s gondolt a közönség nagy része? Hiszen alapjában véve a ka­pitány is elismeri a formák változá­sát. A halfsorba már öt jelöltet hívott meg. Kihagyta Kompótit, akiről pedig széltében járja a hír, hogy Prágában mindig jól játszik. Tehát maga is el­ismeri, hogy nagyon rövid időn belül más és más formája van a válogatott­nak, csak azt nem mutatja válogatási törekvése, hogy nemcsak a vezető csa­patok játékosaira kell építeni, amikor az ember a legjobb, legmegfelelőbb együttest keresi valamely külföldi ország reprezentánsai ellen. A húsvéti körmérkőzés azt mutatta, hogy a nagy játékosok — a nagy csa­patok nagy játékosai — zöme fáradt, ideges,­ túltrenírozott. Nem igen let­tünk okosabbak látásuk után s nem látjuk indokoltnak azt, hogy csak ve­lük lehet próbálkozni. Turay az egyet­len, aki új színt, új erőt vitt a játék­ba s éppen úgy klassziscenterhalfnak bizonyult, mint ahogy annak ígér­kezett a center posztján is. Akkori­ban is Prága állította ki róla elsőnek az igazi jó bizonyítványt, lehet, hogy új posztján is Prágában szerez sokat jelentő sikert. Benne lehet bízni s ha Kompóti helyére őt választaná a ka­pitány, meg tudnék érteni. Wéber nem váltotta be a reményeket, Lutz, Köves, Volentik nem az igazi, Bukó­val sérült. A szélső balfok tekinteté­ben azonban már nem ez a helyzet. Borsányi nagyon fáradt, túlságosan lestrapált benyomást kelt. Az idegei felett már-már nem úr a pályán. De hogy kívüle csak Lyka jöhet, mögötte feltétlenül a fernővárosi hali áll, ne­héz lenne elhinni. Hiszen Lyka is kondicióbajokkal küzd s így tovább kellene nézni, más­felé kellene fordulni. Villányi, Palkó, Pető, sőt a Somogy Somo­gyija, az Attila Miskolcija mind erőteljes halfjátékos. Egyik-másikban a rutin, némelyik­ben pedig a feltörő fiatalság és erő kívánkozik nagyobb szerep felé. Bal­oldalon már más a helyzet. Óbecsei nagyon jó formában van, ha az átla­got nézzük, de Vig még felül is múl­ja. Kettőjük versenyébe nehezen szól­hat bele a nagyon tehetséges Bán, vagy az óbudaiak Magyarja. A többi balball nem egészen versenyképes még akkor, amikor válogatottról be­szélünk. A csatársornak két nagy problé­mája van. Az egyik a center, a másik a balösszekötő kérdése. Nem lehet azt mondani, hogy a jobbszárny bázeli játéka teljes értékű ajánló levél a to­vábbi válogatott mérkőzések felé, de nem is igen lehet elmozdítani a fe­rencvárosi szárnyat a két helyről. Markos nagyon erős vetélytársa Tán­cosnak, de Takács Avarban elvesztette legkomolyabb ellenfelét. Barátky ugyan rohamlépésekkel fejlődik, de még nem tart ott, hogy Takáccsal egy nívón emlegethessük. Ha balössze­kötőt játszana, mennyivel több esélye lenne a címeres trikóra­? Center azonban nem volt Bázelben sem, nincs most sem. Skvarek nem múlja felül Sólyomot s Toldi sem Ba­­rátkyt. Csodálkoznunk kell, hogy a konzervatív megoldásokat kereső Pa­takinak nem jut eszébe Kautzky, aki­nek a Baranya remek eredményeiből olyan sokat köszönhet. Kautzky igazi centeriskolát játszik. Irányít a szó legtökéletesebb értelmében s hogy milyen sikerrel, azt a Pécsett járt K. Tait Mc­Kenzie dr., a­ki a phila­delphiai Pennsylvania-egyetemen a testnevelés és fiziko-terápia tanára, valamint igazgatója az egyetem test­­nevelési osztályának is, ma délután a Testnevelési Főiskolán előadást tart. Mr. Mc Kenzie „mellesleg” szobrász­­művész is. E nemben éppúgy kima­gasló egyénisége az Egyesült Álla­moknak, mint ahogy a sportpedagó­giában is legelsőnek számít. A Hungária-szálló halljában,­­ahol a vendéglátó Testnevelési Főiskola igazgatójának, Szukováthy Imre dr.­­nak s kollégájának, Michael Doriza dr.-nak társaságában beszélget a Nemzeti Sport munkatársával, éppen a szobrairól írt pompás monográfiát lapozza. Túl hosszú címein és tisztsé­gein, a vastag kötet reprodukciói hi­tetik el a szemlélővel igazán, hogy Mr. Mc­Kenzie nagy művész és vér­beli sportember egy személyben. Kérdezzük: Mit csinál Pesten? Mennyi ideig­ marad itt? Hogy került ide? Hova megy innen? — Két napig akartam itt maradni, de Budapest szép és a két napból há­rom lett. Egyiptomból jövök . Berlin —Paris—London az útirányom. Lon­donban töltöm a nyarat s ősszel uta­zom haza. Budapestre Szukováthy dr. meghívására jöttem el. Nehezen szán­tam el magam erre a kerülőre, de — nem bántam meg. Kérdezzük: A program ? —­ Művészet és sport. Egyiptomba a művészet vitt el. A királysírokban gyönyörű vert aranyholmikat láttam és általában gazdag egyiptomi művé­szetet. Itt megosztottam az időmet. A mai, keddi napot a művészetnek szenteltük. Voltam a Szépművészeti Múzeumban. Megnéztem Leonardo da Vinci lovasszobrát és a reneszánsz­szobrokat, amelyek nagyon szépek. A szerdai napot a Testnevelési Főisko­lán töltöm. Délután négy órakor elő­adást fogok tartani ott és bemutatom azt a filmemet, amelyet az amster­­dami olimpián tartott sportpedagógiai világkongresszuson is bemutattam s amely az amerikai iskolai testnevelést és sportot ismerteti. Ez tartalmazza csapatok mindegyike tapasztalhatta. Egyszerű a játéka, de nagyon hasz­nos, amit gyors szélsőivel nagyon jól kamatoztat mindig. Ha már a harcos fiatalokat nem keressük, ha Teleki kifinomult­ságát dekadensnek tartjuk, oda kellene térni a régi, lendületes csatárjáték sima, de sikeres labdaosztás egyik utolsó képvi­selőjéhez. A balszárny megoldására két lehető­ség kínálkozott: Spitz—P. Szabó, vagy Toldi—Kohut. A kettő közül — úgy látszik — visszakapjuk a régi Híres—Kohut szárnyat, amelyről oly sokan, olyan sokszor vitatták már, hogy nem megfelelő. Híres elég jól állotta meg helyét ezen a poszton a húsvéti meccseken, de már nem a régi. Spitz első nap megmutatta, mi­lyen jó, másnap meg, hogy milyen rossz tud lenni. P. Szabó visszaesett. Mi legszívesebben a fit Titkost lát­nák a helyén, mellette meg az olyan Barátky vagy Skvarek-féle játékost, akiknek sorába Toldi is, Szemes is tartozik, sőt erősen követeli a figyel­met az újlaki Lengyel! . A prágai mérkőzés mindenképpen tisztázhat néhány érdekes kérdést a továbbiakra vonatkozólag s ebben van a pénteki válogatásnak is, a jövő heti mérkőzésnek is a jelentősége, a diákok alkalmassági vizsgálatától kezdve a versenyeken keresztül az egész amerikai diáksportot, minden megnyilvánulását egészen a Pennsyl­vanian Relay-ig. Ez egy kétnapos verseny, amelyen az egész USA isko­lái részt vesznek növendékeikkel s át­lagosan 3000 indulóval, akik között 12 évestől kezdve az egyetemi hall­gatókig minden korosztály képviselve van. Kérdezzük: Mikor van ez a ver­seny ? • — Sajnos, épp ezen a héten, 25 éve idén fordul elő először, hogy én nem vagyok ott ezen a versenyen. Mr. Mc­Kenzie, aki több mint negyedszázada dolgozik az USA iskolai sportjáért, ma előadást fog tartani — a budapesti Testnevelési Főiskolán. Ez a főiskola komoly sikere. Óbudai SE—Palotai MTK 2:1 (0:0). Vörösvári­ út. Bíró: Szép és Hár. Az újonnan alakult OSE II. félidőbeli lelkes játékával megérde­melten győz. A vesztes csapat tarta­lékosan állott fel. Góllövő: Klein és Grosszmann III., illetve Tóth. MOVE NMSE—Krisztinavárosi­ SC 4:1 (0:0). Bertalan­ utca. A Krisztinavárosi SC csak az első fél­időben volt egyenrangú ellenfél. Gól­lövő: Szabó IV. (2), Gesztessy, Mé­száros (öngól), illetve Schenk. Jól játszott Szabó IV., Karch, Szűcs és Gesztessy MOVE NMSE. Steiner, Schenk és Boros KSC. Szűcs SC—T. Előre old boy 6:4 (3:4). NFC Komb.—Romanelli FC 3:2 (1:0). Ceglédi­ út. Bíró: Ruck. Meg­érdemelt győzelem. Góllövő: Jakab (2), Klein, illetve Vass és Tibor. KIT—BSC 4:3 (0:2). Erősiramú mérkőzés, félidőnként váltakozó fö­lénnyel. A­ győztes csapat góljait Szollár (2), Gergáts és Vida sze­rezte.

Next