Nemzeti Sport, 1931. október (23. évfolyam, 189-209. szám)
1931-10-21 / 203. szám
Szerda, 1931 október 21. Kavarodás az állóhely jegyárai körül ■— Saját tudósítónktól — A ferencvárosi, pálya közönsége vasárnap nagy méltatlankodással fogadta a drága, 1 50 pengős állóhely jegyárat. Főleg azt, hogy a hét folyamán az elővételi helyeken nem juthatott hozzá a jegyekhez a szokásos húszfilláros kedvezménynyel. Amint a Ferencváros, illetve az FTC vezetőségétől értesülünk, a szokatlan esetnek kettős oka volt. Az egyik ok az, hogy a vezetőség csak szerdán este tudta véglegesíteni a vasárnapi kettős mérkőzést, tehát addig nem tudott jegyeket kibocsátani. Még Csütörtökön is pótolta volna a hiányt, de Kovács, az FTC pénztárosa beteg s így nem tudták már elintézni az ügyet. A héten már minden a szokott rend szerint történt. Hétfő óta kint vannak a jegyek a szokott elővételi helyeken s a közönség a megfelelő kedvezménnyel szerezheti be jegyeit a vasárnapi mérkőzésekhez. Hogy történt a szerencsétlen következményű Hankó—Kertész összecsapás — Saját tudósítónktól — Békéscsaba, október 19. A Bohn SC-Csabai MÁV mérkőzésről szóló tudósításomban beszámoltam arról, hogy a II. félidő 39. percében egy szerencsétlen összecsapás következtében Hankó János, a MÁV fiatal játékosa a lábát törte. A szomorú eset úgy történt, hogy Kertész, a Bahn SC összekötője hátulról egy ugrálós labdát kapott, abban a pillanatban, mikor a labdát továbbítani akarta, kinyújtotta a lábát a labdáért Hankó is s a lendületben levő Kertész rúgása Hankó lábát érte. A reccsenés a nézőtéren is hallatszott ,s az első pillanatban mindenki meg volt győződve arról, hogy törés történt. Hankót rögtön kivitték s a pályán levő orvos azonnal megvizsgálta. A vizsgálat eredményeként az orvos kijelentette, hogy a törést teljes pontossággal megállapítani nem tudja s lehet, hogy csak repedésről van szó. Ez a hír nagy megkönnyebbülést keltett mindenfelé s némileg megnyugtatta a kedélyeket. Hankót bevitték a csabai közkórházba, a játék pedig folyt tovább. A mérkőzés után beszéltem Kertésszel, Hankó legjobb barátaim egyike s igazán nagyon sajnálom. Én azonban az esetről nem tehetek. Nálam volt a labda, el akartam előtte passzolni,mikor ő nagyssel belém futott. Lábaink találkoztak s megtörtént a szerencsétlenség. — Az vigasztal csak, hogy talán mégsem törött el a lába s hogy maga Hankó sem okol az esetért. Belátja, hogy elsősorban a véletlen, másrészt az ő szeleburdisága okozta az egészet. A késő esti órákban bent jártam a kórházban. Ekkor már megvolt a röntgenvizsgálat, mely kétséget kizáróan megállapította, hogy mégis törés történt. Jobblábán a sípcsont törött el. Orvosi vélemény szerint komplikációtól félni nem kell s előreláthatólag sima lefolyású lesz a gyógyulás s tavaszra Hankó ismét vígan futballozhat. Ma ismét érdeklődtem állapota iránt s azt a felvilágosítást, kaptam, hogy jól érzi magát s nyugodtan alszik. K. L. lteck 33 FC külföldre távozott. Tóth, a VI. ker. SC jeles játékosa tört karral játszotta végig a vasárnapi meccs nagy részét. MTK-pálya, Hungária-út Vasárnap, október 25-én, délután fél3 órakor Hungária-III.ker.FC Előtte fél 1 órakor Budai 11—Kispest I. ligabeli bajnoki mérkőzések Kohl Hogy holnap 250,holnapután 350 kilométeres sebességet futunk ki motorral, az pusztán csak pénzkérdés — mondja Wright, a táti beton géplovagja — Ha sikerül, 250 fontot keres a világrekorder, akinek a gépe 30,000 pengőt ér, de a rekordot a gyár nem becsüli többre, csak — 50 fontra — Saját tudósítónktól —A vizen kétszáz, a földön 100, a levegőben 700 kilométer felé közeledik a gépszörnyetegek sebességi rekordja. Mikor a hangos híradókban bőg Kaye Don Miss Englandja, üvölt Campbell „kék madara”, Scgrave őrnagy „arany nyila”, vagy sivít Stainforth hadnagy játékszernek kinéző hidroplánja, az embernek a hátán a hideg borsódzik végig. A világrekorder — emelkedünk fel hozzájuk gondolatban"... A világrekord — indul meg agyunkban valami komplikált, tisztázatlan, összefüggéstelen gondolatfolyamat, középkori miszlicizmuszból, kétségbeesett technikai ismeretkoncentrációból és végtelen elismerésorkánból keverve. Aztán kapunk valami hézagos magyarázatot a távíró gyorsröptű beszédjéből is. Itt keveredik: ... gyári menő, új technikai megoldás ...........kereskedelmi... hadi érték ... Sehogy sem tudunk kiokosodni az összefüggésekből. Szinte a levegőben úszva fut, halálrémeken keresztül a hérosz, akinek a zsebében van az ideál a gyári szerződés, vagy agyában a mániákus gyötrődés valami technikai megoldással. És most itt van közvetlen közelségünkbena világrekordér, és már harmadízben tör világrekordra J. S. Wright. Harmadízben próbálkozik meg az abszolút motorkerékpáros sebességi világrekord megjavításával. Kétszázhatvan-kétszázhetven kilométeres sebességet akar elérni a táti beton országúton. Mit jelent ez? Alig érzékelhető szám. Háromszor-négyszer akkora sebesség, mint a gyorsvonat száguldása , elképzelhetetlen azoknak, akik éjjeli taxizások alkalmával torkukban érzik a szívüket hatvanas-hetvenes tempóknál. Másodpercenként 75 kilométeres utat megtenni, mélyen lehajolva a hatalmas masina tartányára, görcsösen markolni a keskeny kormányt, figyelni a motor szíve dobogását és résen lenni, ha valami nem várt történik. Túl minden sportbeli, technikai és kereskedelmi vonatkozáson, van ebben valami mélyen emberi, mélyen lelki mozzanat. Olyan sebességgel vágtatni két keréken, mint ember még soha. Ez a küzdelem Prometheus lázadása béklyói ellen, az ősember harca a röghöz kötöttség ellen, a gondolat harca a tunya anyaggal szemben. Van ebben valami emberfeletti , ha a költő szemével nézzük az eseményeket. De ha a riporter veszi elő jegyzetkönyvét s a fotográfus a gép lencséjének rideg, reális nézését szegzi rá amisztikumra, akkor próza, munka, robot lesz az, ami előbb még monda, legenda volt. Hónapokig tartó fúrás-faragás, a költségekért való kilincselés, samint egy parányi szeg a tömlőben, gumidefekt s újabb technikai hősi halál. Lehetetlen szabadulni ezektől a gondolatoktól, amint vizsgáló szemmel figyeljük a vékony, kékszemű szőke angolt, amint a Berkovitsféle műhelyben gépe körül pepecsel. A szó szoros értelmében pepecsel, mert a komoly munkát a sokszoros világrekorder veterán C. F. Temple és segédje végzi. Valami furcsa munkamegosztás van kettőjük között. Wright csak a zsoké szerepét tölti be, talán nem is ért a motorhoz, ő csak ráül a gépre és falja a kilométereket. A technikai munkát Temple végzi, ez a fitoserra kis angolka, aki talán többet ért a motorhoz, mint bárki más. Az utolsó csavarig maga konstruálta és építette a gépet, beleadja mindazt, amit több mint egy évtizede megtanult. Temple a kettősben az észt, a szellemet képviseli, Wright a kivitelt. Mondhatjuk úgy, hogy Temple énekel bele a gramofonba és Wright a lemez, mely szolgai módon lejátsza azt. Amint neki szegezzük Wrightnek a kérdések sortüzét, azonnal segítségére siet Temple és szinte a szájába adja a szavakat. Talán attól fél, hogy Wright többet árul el, mint amennyit illik. Ki tudja? Vontatottan kezd beszélni Wright, közben oda-oda pislant Temple felé, aki társa második szava után kéretlenül is megszólal és befejezi a mondatot. Érdekes megtudni tőlük, hogy mi is az a cél, melynek szolgálatába szegődtek, hogy mi a világrekordhajhászás célja? — A versenyzés, a világrekordben határa van csupán a sebességnek: a pénz. Ha a sebesség megszerzése többe kerül, mint amennyi az új világrekord kereskedelmi és propagandaértéke, akkor már nem, érdemes folytatni a dolgot. Mert fantasztikus pénzbe kerül a világrekordok megjavítása. .A gép egymaga közel 30.000 pengő értéket képvisel. És közel egyévi kitartó, fárasztó munkát. De hol vannak még a költségek, a szállítás,-az utazás, a pályadíj stb. (Mire gondol a 200-on felüli sebességben?) —Sok gondolkodni való idő nincsen. Ha gondolok valamire, úgy az csak az, hogy minél nagyobb sebességet érjek el. Van valami öröm, valami jó érzés a szupersebességben. Valami felfoghatatlan diadalmas érzés, amint az utat szegélyező fák szürke fallá olvadnak össze, amint a fehér beton kígyóvonallá torzul a szemem előtt. (Hát a félelemérzés?) — Nem dicsekvésből mondom, de semmi félelmet nem érzek. Ha félnék, nem is mernék ilyesmire vállalkozni. Valahogyan hiányzik az idő a félelemre, teljesen lefoglalja az embert maga a sebesség. A gépet tartani kell, egyenes vonalba kényszeríteni, figyelni a motor hangját, készen lenni nem várt eseményekre. Még akkor sem szabad félni, amikor, bekövetkezik néha a vobbli, az első kerék lengése. Igyekezni kell egyenesbe hozni az első kereket egyetlen ezredmásodpercnyi késlekedés nélkül. (Milyen az érem anyagi oldala?) — Korántsem olyan rózsás, mint azt a laikusok hiszik. Ha megcsináljuk a rekordot, a legjobb esetben 250 fontot keresünk. Amiből le kell vonni azokat a költségeket, melyeket a saját zsebünkből fizettünk ki! Az útra 50 fontot kaptunk előlegként. Nem fontos ma már az angol gyáraknak a versenyzés. Nagyon is vezet az angol motoripar a világon. Biztosítva van a pozíció, nem kell tehát nagy összegeket áldozni az első hely megszerzésére. Ha majd-mások akarnak felülkerekedni, akkor megint fontos lesz, akkor megint súlyos ezrek kerülnek elő. De addig nem. (Miért gyorsabb ez a gép, mint a tavalyi világrekordgép?) — Semmi másban nem rejlik a sebesség növekedése, mint a még gondosabb munkában. El sem képzeli senki, mekkora gonddal és fáradsággal jár az efajta szupergyors motor megépítése és összeszerelése. A konstrukció alig változottmeg, csak éppen, a kivitel. És rendelkezésre állanak a tavalyi gépnél szerzett tapasztalatok. Tisztán idő és munka kérdése az egész. Minél több pénz áll rendelkezésre, minél több időt lehet neki szentelni, annál jobb az eredmény. (Milyen lesz a jövő világrekordmotorja?) — Még hosszú ideig a mostani konstrukciók fognak vezérszerepet betölteni. De nincsen messze az az idő, amikor a hengerek számának növelése hatalmas sebességemelkedést fog eredményezni. Jönnek majd sorjában a négy-hatnyolchengeres motorkerékpár motorok, a sor végéin a turbinaszerű konstrukciót várjuk. De nehogy valaki olyasfajta turbinára gondoljon, mint amilyen a gőzgépeknél szokásos. Inkább olyasfajta megoldásra kell gondolnunk, mint a repülőgépek csillagmotorjai. Adva lesz egy blokk, melyben 20—30 furatban apró dugattyúcskák mozognak. (Tudnának ennél is gyorsabb gépet kiállítani?) — Ismét csak annyit mondhatok, hogy kizárólag pénzkérdés az egész. Szerezzenek nekünk valami jó pénzes mecénást, aki megkockáztat 1s—50.000 pengőt, csinálunk neki olyan motorkerékpárt, mely akár 350 km-es sebeségre is képes. ■ (Ezennel jelentkezésre szólítjuk fel a mecénásokat. Tessék jelentkezni annak, akinek 50—50.000 pengője van. Wrightéket egész nap megtalálja a Berkovits-féle műhelyben. S akinek illúziója van a sebesség vadászokról, az ne menjen a tuti betonra. Az csak nézze végig a hangos híradókban.) * I. Juhász EGF a fején megsérült szombaton. A Törekvés Dérije még mindig nem heverte ki a románok elleni meccsen szerzett bokazúzódását. Vasárnap is emiatt pihent. Készél I. is a bokáját fájlalja. Kezdődik... rasztó munka a szerelőpad mellett s végre a döntő nap, amikor alkalom nyílik kipróbálni a gépet. A laikus azt hinné: Istenem, hát ráül és történjen, aminek történni kell, néhány másodperc az egész eset és aztán dől a dicsőség, árad a pénz. Nos, nem egészen van így! Akik kint rostokoltak Táton a kísérleteknél, meggyőződhettek róla, hogy nemcsak az előkészület, hanem a kivitel is prózai. Afféle borsóhányás a falra, abban a reményben — hátha csoda történik és ott ragad az egyik borsócska a falon. Géphiba géphiba után, ötszöritízszeri nekidurálás és balsiker balsiker nyomán. Türelemjáték. S közben haláltánc. Mert nem kell más, hajszolás — szólal meg Wright — , tulajdonképpen anyagpróba és sem ’mi más. ,a ma versenygépének anyaga a holnap túragépében már feltalálható. Ami 260-as sebességben beválik, az több, mint jó a mindennapi használatban. Hol volnánk ma, ha nem lettek volna versenyek! A modern motorkerékpár minden porcikája a versenyzésnek köszönheti létét. (Mi a motorkerékpáron elérhető sebesség határa?) — Határról nem beszélhetünk. Nincsen határa az elérhető sebességnek. Elképzelhető akár 3—400 kilométeres sebesség is. Ha alám adnak olyan gépet, mely 300 kilométerre képes, hát ki is veszem azt belőle. Nem rajtam múlik. Egyet . . 240 kilométer ... 5