Nemzeti Sport, 1932. december (24. évfolyam, 234-252. szám)

1932-12-02 / 234. szám

2 Szavazó szelvény Véleményem szerint a Nemzeti Sport 1932. évi Nagydíját az olimpiai győztes kardcsapat az olimpiai győztes vizipólócsapat Pelle István Pillér György Énekes István érdemli meg elsősorban. név, lakás. (A szavazás úgy történik, hogy a szavazólap tulajdonosa kereszttel jelöli meg annak a nevét, akire sza­vaz.) Itt levágandó. E szelvényt decem­ber 15-ig kell szerkesztőségünkhöz el­juttatni. Beküldhető posta útján, vagy beadható személyesen is (a Rózsa­ utca 111. sz. nyomdaépület kapus fülkéje mellett elhelyezett le­veles ládába dobva). a sík- és akadályversenyek közön­sége is. 3.000.000 pengő! — A kerékpáros­ totalizatőr kédé­­sével a fogadási irodák vezető szak­emberei is már régen foglalkoznak. A szakemberek valószínűségszámí­tása szerint a kerékpáros totalizatőr évi fogadási forgalma a kezdeti időben 3 és fél, pesszimisz­­tikusan 3 millió pengőre be­csülhető. Ennek alapján részletesen kidolgoz­ható a felépítendő Sportcsarnok költségvetési előirányzata.­­ A 3 millió pengőből le kell vonni a lóversenysportban szokás Karácsonyi ajándékai szánt ékszerét. Aráját már most javíttassa meg ÓRA JAVÍTÁS|01| munkadíja • . . P­r tm Üveg vagy mutató 40 (III. Pót- ** hindu alkatrészeket legolcsób­­ban számítjuk. Egy évi jótállás. fiHfifi ■ Törhetetlen óraüveg megvárható GÁRDOS órás. Múzeum-körút 2. szám Nagy választék órákban ékszerekben. Alkalmi vételek sól 20%-ot, mely összeg megfelelő százalékos elosztásban az előírt célokra fordítandó. Ebből a 20%-ból szegényalapra 1% (30.000 P) lottóalapra 1% (30.000 P) testn. alapra 4% (120.000 P) a totalizatőr üze­mének fentartá­sára 4% (120.000 P) versenydí­jakra 3% (90.000 P) a Sportcsarnok törlesztési alap­jára 1% (210.000 P) A Sportcsarnok b­evétel-kial­ás kalkulációja — Mármost figyelemmel a Sportcsarnok törlesztési alapjára szolgáló 210.000 pengős tételre, a Sportcsarnok végleges költségkal­kulációját a következőképpen ejt­hetjük meg: BEVÉTELEK Sport- és egyéb ese­mények bevételéből 11.700 P A kisterem béréből . 1.500 P 40 totalizatőrös kerék­párversenynap bevé­tele ...... 160.000 P Pályabér tenisz-, ke­rékpár-, ökölvívó- stb. versenyek után . . 5.000 P "Vendéglő, ruhatár, stb. bérletéből .... 10.000 P Totalizatőr helypénzé­ből ............................... 10.000 P Részesedés a totalizatőr­forgalomból . . . 210.000 P összes bevételek . 408.200 P KIADÁSOK Személyzeti fizetések . 25.000 P Adminisztrációs kiadá­sok .......................... 11.000 P Versenykiadások (ke­rékpár) ..................... 48.000 P Üzemi kiadások . . . 24.000 P Üzemi fenntartás és karbantartás . . . 25.100 P sen érdektelenek és veszendőbe mennek, addig a legális totalzatel­­fogadások a sport céljait is jelen­tős mértékben szolgálják. * Eddig Rankovszky Artúr nyilat­kozata, mely szintén azt támasztja alá, amit a mai ankéttel kapcsolat­ban mi is megállapítottunk: a Sportcsarnok felépítésének kérdése ma nagy fontosságú fordulóponthoz érkezik. Biztosra vesszük, hogy az OTT elnökének támogatása óriási lökést ad a Sportcsarnok-ügynek, melynek az egész magyar sportéletre kiható fontossága követelően írja elő a to­vábbi halasztást nem tűrő konkrét cselekedeteket. A program kész! Épületbiztosítás . . . 2.000 P Épületfenntartásra tar­talékolás ..................... 40.000 P Évi amortizáció . . . 200.000 P Összes kiadások . 375. 100 P Az összes kiadásokat levonva az összes bevételekből, fennmarad, mint tiszta haszon: évi 33.100 pengő.­­ Megjegyzem, hogy a kiadási tételek beállítása nem ötletszerű, hanem a hasonló célra épített fe­dett uszoda költségvetésében is sze­repelnek. Az egyes tételeket tehát gyakorlati tapasztalásból vettem, illetve dolgoztam át a Sportcsar­nok méreteinek és berendezésének megfelelően. Mint ebből a költségvetésből lát­ható, a Sportcsarnok abszolút ren­tábilis vállalkozás, de — csakis a kerékpáros totalizá­tőr esetében. • Sokkalta rentábilisabb, mint a fe­dett uszoda, mert — mint ismere­tes — annak nem kell amortizál­nia önmagát, míg a Sportcsarnok az amortizáción felül még jövedel­mezőséget is mutat. — A kerékpáros-totalizatőr be­ PS fijl karjára.­ részletre is: 1 KiH SUS? *7% lakásába ■bs*«ssbbb» W lkM Kossuth Lajos­ u. 5. vezetésének nagy fontosságát az illetékes körök is felismerték, az elmondottak után pedig minden bizonnyal azt is elismerik, hogy a totalizatőr támogatása nélkül a csarnok létrehozása lehetetlen volna. Állam — nem állam ? — Magát a totalizatőr-jogot, il­letően kétféle megoldás lehetséges: vagy magának tartja meg a jogot az állam s azt hivatalos testneve­lési szerve, az OTT révén gyako­rolja s­entiek birtokában a felépí­tés költségeit is vállalja vagy át­ruházza a jogot valamilyen testü­letre, mely ebben az esetben a fel­építés és a Sportcsarnok kezelésé­nek feladatát átvállalná.­­ Befejezésül még két dolgot említek meg a kerékpáros-totaliza­tőr intézményesítése érdekében: 1. Dániában 30 év óta működik a kerékpáros-totalizatőr — közmeg­elégedésre. 2. Fogadások ma is vannak, mégpedig csaknem minden sporteseménnyel kapcsolatban. De míg ezek a magánfogadások az ál­lam és a testnevelés számára telje­ Ez az! — Milyen könnyen győztek az olaszok, pedig amerikázták! _ ? ! ! — Délamerikáztak! UTE-pálya Megyeri­ út Vasárnap, december 4-én délután fél 2 órakor Újpest— Attila I. ligabeli bajnoki mérkőzés S Sent Még egy olasz vélemény: A játék gólratörésből áll — Saját tudósítónktól —­ ­A milánói mérkőzéssel bőségesen foglakoztunk már s volt alkalmunk az olasz szakértők véleményét is ismer­tetni. Az alábbiakban még Mario Zappa cikkéből közlünk egyet-mást, amely „az olasz—magyar mérkőzés margójára” címmel jelent meg a Gazzetta dello Sport legújabb számá­ban. Az érdekes közlemény az alábbiak­ban fejtegei a mérkőzés tanulságait­: A vasárnapi mérkőzésnek egyértel­műen leszűrt tanulsága a következő: szép küzdelem, jó játék, érdekfeszítő látványosság volt. Ez az egyértelmű­ség azonban megtörik akkor, ha az egyes játékosoknak az egyéni telje­sítményét vizsgáljuk. Az általános mértéken felülemelkedett Monti, aki játékostársai és ellenfelei fölött messze kimagaslott és Lutz, aki egyike volt a legjobbaknak, ha nem is emelkedett még fel a magyarok leg­jobbjaihoz. Utolérhetetlennek kell tar­tanunk azt, amit az Orsi-Ferrari pár csinált egymás megértésében és működésében. Mindenki fentartás nélkül csodálta a játékban, helyez­kedésben és a védekezésben a magyar fedezeteket és az olasz közvetlen véde­lem hasznosságát, Monzeglio fényes módszerességét és Gasperi mozgé­konyságát, frisseségét. Ha az egyik oldalon fel is magasz­taljuk ezeket a játékosokat, a magya­rokat talán az ő intencióik ellenére is, a másik oldalra is találunk játé­kosokat, akiket nem nevezünk meg, akik miatt azonban ennek a mérkő­zésnek is voltak hiányosságai. Ennek ellenére el kell ismerni mind a két oldalon, hogy a győzelem teljes volt. Magyar részen is elismerik ezt, de okát adják abban, hogy a magyar csapat atavisztikusan irtózott a kapura lövéstől, támadásaiban nem volt megfelelő gyorsaság és általá­ban lassúnak bizonyult. A magyar csatársor az olasz táma­dások súlya alatt kissé megtörve mű­ködött, frontja benyomódott. Ez okozta azt, hogy a csapatok alakzata ékalakot vett fel, amelyben elől volt a centerfedezet, a szélső fedezetek pe­dig hátrább követték őket. Ebből kö­vetkezett az is, hogy a középfedeze­teknek óriási munkaterületük nyílt. Lutz és Monti a felvonul táján óriási területen operált, ami módot adott arra, hogy kissé magukra hagyva, az ellenféltől kevésbé háborgatva egy­­egy félidőben életet vigyenek a já­tékba. Monti és Lutz között jókora különbség mutatkozott ezen a téren az olasz javára, de a magyar kö­zépfedezetnek az ellenállása és véde­kező ereje talán nem is maradt az olaszé alatt. Ha tehát a mérkőzés általános képét vetítjük magunk elé, akkor megállapíthatjuk, hogy noha szilárd védelmek találkozása volt ez a mér­kőzés, mégis igen gazdag volt táma­dásokban is annyira, hogy a szak­értő és a hozzá nem értő nézőnek egyformán igazi élvezetet nyújtott: a változatos élmény, a küzdelem és az erő gyönyörűségét. A mérkőzés azt mutatta, hogy a játék lényege válto­zatlan maradt. A játék ugyanis gól­­ratörésből áll, nem pedig reménytelen kísérletekből, vagy pedig az ellenfél eredményének minden módon való megakadályozásából. A vetélkedés erőteljes szelleme minden sportjáték­nak az alapja és ezt az alapot világo­san láthattuk ebben a mérkőzésben. A mérkőzés praktikus tanulságait kutatva azt láthatjuk, hogy a csapa­tokat a centerfedezetek játéka élteti. Délamerikában az utolsó években sok nagy cenerhall tűnt fel s az olasz futball érdekében pillanatnyilag a legfontosabb feladat lenne a minden ízében tökéletes centerhalf kiképzése, megtalálása. A Phöbus csatársorának össze­állítása még kétséges vasárnapra. Sztrigánon kívül Sólyom is bete­geskedik s ha a jeles center nem jönne rendbe, akkor Török helyet­tesíti. Ha Sztrigán sem tudná vál­lalni a játékot, úgy Tomber I., vagy Funyik szerepeltetése van tervbe véve erre a posztra. Mack­­halt lesz a balszélső, míg balössze­kötőbe Hajós kerül. Komoly munka folyt a MILL teg­napi első triálján. A karácsonyi, va­lamint a Herendi vándordíj mérkő­zéseire készülő MILL-válogatottje­­löltek első közös edzése sikert ho­zott. A meghívottak csaknem teljes számban megjelenek. Először a CITK MILL egy kombinált MILL- csapat ellen játszott, a mérkőzés 1:1 arányban végződött. Majd a meghí­vottak közül Gallovich Tibor szövet­ségi kapitány kiválasztotta a leg­jobb tizenegyet és ez a Nemzeti el­len játszott. Ez a meccs 5:2 arány­ban a profik győzelmével végződött. A MILL-játékosok meglepő jól mo­zogtak, egyénileg Horváth, Varga, Leipnik I., Kuchta, Tihany és Ri­csik vált ki az együttesből. A MILL két­ gólszerzője Tóth és Schrettner volt. A BSE-ben Füstös mellett még bizonytalan a másik hátvéd sze­mélye. Az URAK elleni tizenegy egyébként a következő: Bástyás ■— Füstös, ? — Pázmándy, Lengyel, Pitrick — Béky, Kiss, Szabó, Nagy, Kozma. Soroksár nem Csepelen, hanem Dunaharasztin játszik vasárnap ba­rátságos mérkőzést az ottani DMTK-val. A soroksáriak összeállí­tása ez lesz ezen a mérkőzésen: Augusztinovits — Schweier, Lichter — Elblinger, Kompóti (Elik), Túri — Izsépy, Pflum II., Kautzky, Schmidt, Kohut II. Az Attila kapuját vasárnap is­mét a felépült Alberti fogja vé­deni. Szemző is rendben van, de kettőjük közül a vezetőség Albertit választotta. Más változás nincsen, a miskolci tizenegy tehát így áll ki vasárnap délután Újpesten: Alberti — Bán, Sziklai — Szabó, Sós, Bu­­zássy — Haraszti, Simonyi, Virág, Mátéffy, Magyar. A D. Magyarság a PTESC el­leni Balássy-serleg mérkőzésre ezt a csapatot állítja ki: Volentics — Farkas, Markó — Wéber (Borka), Pecker, Bakács — Bretsch, Kuz­­mann II., Ács, Zsíros, Fái II. A dunakesziek december 8-án a Pos­tás elleni Corinthian-díj meccsüket játsszák le. Kispest szombaton délután utazik Szegedre. Az összeállítás érdekessé­ge, hogy Szabó marad a jobbfede­zet, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten nagyszerűen szerepelt Gálos helyén. Komor is harcképes, tehát ő irányítja a kispestiek Csatársorát. — Mayer Béla futballigazgató vezeté­sével ez a gárda utazik . Szegedre: Dénes — Laky, Szemere — Szabó, Purczeld, Keresztes — Mikes, Sze­nes, Kormos, Szepes, Serényi. A Somogy főtitkára a főváros­ban van s itt erősítésekről tár­gyal, de aligha sikerrel. Az elő­jelek szerint tehát a Hungáriával szemben ez a tizenegy fog ját­szani: Jókai — Miklósi, Joós — Egri, Halas, Berecz — Mészáros, Galambos, Kővágó, Darmos, Tu­­nyoghy. A kaposváriak vasárnap a filléres gyorssal jönnek fel a fő­városba. A Postásban Bodrogi marad a center, mert kiválót nyújtott az el­múlt vasárnap ezen a poszton. Az összeállítás az FVSE ellen: Angyal — Jelen, v. Kerényi — Hollósi, Gombos, Bokor I. — Kása, Kertész, Bodrogi, Járomi, Bokor H. Páris ellen Máriássy válogat. Legközelebbi válogatott mérkő­zésünk január 22-én kerül sorra, amikor is Budapest csapata Páriá­ban Páris ellen játszik. A tervek szerint a csapat ezenkívül még más mérkőzéseket is játszik, így máris valószínű, hogy Középnémet­­országban is szerepelni fog. Erre a túrára Mariássy dr. válogat majd, miután ez a túra a profiszövetsége­s Mariássy dr. csupán az MLSz-ben szűnt meg kapitány lenni. A PLASz-ban továbbra is ő maradt a kapitány. A SzAC-ban Blaskovits játszik új­ra balbekket vasárnap, míg Merczel a balhaili posztjára kerül. A jobb­­szélső Mardsevics lesz. Péntek, 1932 december 2. k REJTVE HY TRIATLON ViK­. A Hungária nem olcsó­­jános ma sem — mondja Preismann társ­elnök egy osztrák vádra vonatkozó nyilat­kozatában — Saját tudósítónktól — A bécsi Sporttagblatt tegnapi száma a milánói mérkőzésről szóló beszámolójának végén a következő oldalvágást intézi a magyar egye­sületek felé: — A közeljövőben számos ma­gyar csapatot, lát vendégül Itália éspedig azért, mert ők fele olyan olcsón ajánlkoztak, mint a bécsi egyesületek. Nemcsak a közép-, de a vezető magyar csapatok is fantasz­tikusan kis összegekért játszanak nagy olasz városokban. A Hungá­ria például pár éve még 15.000 líráért játszott egy meccset Milánó­ban, most pedig 15.000-ért játszik, így a bécsi és prágai egyesületek­nek otthon kell maradniuk, mert 20—25.000 órát követel egy mér­kőzésért. Amit pedig a többi ma­gyar egyesület­­megenged magának ezen a téren, az minden további nél­kül futballdömpingnek nevezhető. Az éles támadásra vonatkozólag kérdést intéztünk a támadásban nevével megemlített Hungária társelnökéhez,­ Preismann József­hez, aki a következő választ adta: Megállapítom mindenek előtt, hogy sohasem kaptunk többet az olaszoktól mérkőzésenként 20.000 líránál és most — 15.000-et ka­punk. De az olaszok 15—16.000 líránál többet ma nem is adnak egyetlen csapatnak sem. Nekünk három mérkőzés­ünk van. Kétszer 15.000 líráért játszunk Milánó­ban az Ambrosiana és Nápolyban a Napoli ellen, míg az alsóbbosz­­tályú Sampierdarenától 10.000-et kapunk a harmadik játékért. — Egyébként megnyugtathatom az osztrákokat a Hungáriát ille­tőleg: mi­ vigyázunk a Hungária tekintélyére. Hiszen éppen egyik osztrák csapattal, a Viennával együtt kaptunk meghívást a ka­rácsonyi római körmérkőzésre, ahol 15.000 lírát és részesedést ajánlottak fel és épúgy vissza­utasították ezeket a feltételeket, mint a bécsiek. Tudom, hogy van­nak 5-6000 lírás magyar kiscsa­patok, de a magyar élcsapatok nem járatják le magukat. Nagy Marcel, az MLSz pénztá­rosa, aki most tért haza Olaszor­szágból, csodálkozó arccal olvasta a Sporttagblatt cikkét. Majd így szólt: •— Még az osztrákok beszélnek? Hiszen a Rapid két meccset 22.000 líráért játszik Genovában. Mire egyik menedzser hozzá­tette: — Én nem állítom, hogy a létért folyó harc túlságosan felemelő do­log volna mostanában, de ha valaki itt seperni akar, akkor előbb­­ a maga háza előtt seperjen. Lukács is megúszta... Leg­utóbb megírtuk, hogy Somogyi, a Szeged játékosa nem kapott bünte­tést a fegyelmi bizottságtól, mert a mérkőzés bírója többszöri idézés ellenére sem jelent meg a tárgya­lásra. Ezért Somogyi ellen az el­járást beszüntették. Most Lukács, a Szeged centere is hasonlóan vég­zett. Bírót sértett, a bíró nem je­lent meg a tárgyalásra, Lukácsot tehát felmentették. Örülhetnek a szegediek. Két változás az Elektromos va­sárnapi együttesében. A támadósort Bogdán helyett Szabó dirigálja, míg jobbösszekötőbe G. Tóth helyére Ko­csis II. megy. Az EMTK elleni 11 a következő: Újvári — Kulcsár, Ko­csis I. — Molnár, Stecovits, Lengyel — Reiter, Kocsis II., Szabó P., Kol­­babek, Babrányi. 10 Maloch Pált, a BLASz agyvér­zésben hirtelen elhúnyt altisztjét tegnap délután temették el.

Next