Nemzeti Sport, 1933. augusztus (25. évfolyam, 151-172. szám)
1933-08-01 / 151. szám
4 Az olasz futball diadalmas előretörésének titka Az olasz futball három korszaka — A mintaszövetség — A magyar futball Arginatiék szolgálatában — Saját tudósítónktól — Az olasz földről szabadságra jött magyar edzők áradozva emlegetik az olasz sportviszonyokat s el vannak telve attól az odaadó, lelkes és fasiszta lendületű munkától, amelyet az olasz futball, elsősorban pedig annak Vezérkara az utolsó évtizedben végzett. Az olasz szövetség éppen úgy ismeretlen tagja volt a futball nemzetköziségének, mint maga az olasz futball s most az olasz szövetséget mintaszövetségnek tartják az egész világon, amelyek szervezetét, működését utánozni igyekeznek. Éppen mostanában a svájciak tanulmányozzák az olasz futball viszonyait s nem titok, hogy a franciák is az olaszok példája és útmutatása alapján igyekeznek a francia futballt az első vonalba emelni. Mi a titka az olaszok hatalmas előretörésének? Ha az ember röviden és tökéletesen akar erre a kérdésre felelni — mondta az egyik ismert nevű magyar edző — akkor a következő négy nevet kell elsorolni: Arpinati, Zanetti, Mauro, Barassi. A négy férfi, aki a négy név mögött él, az elmúlt tíz esztendő alatt, az olasz futball három nagy, fejlődési korszakában, az egész futballélet irányítója, az olasz futball megszervezője és naggyátevője volt. A háború utáni olasz futball első életszakasza azt a néhány évet öleli föl, amelyben a futball elterjedése, szervezetének országos kiépítése foglalta le a vezetők gondjait. Jól emlékezhetünk ezekre az évekre. A magyar futball rengeteg játékosát hódította el ezekben az időkben az olasz futball. Valósággal divat volt odalent, hogy a csapatokban magyar játékosok játszanak. Nem is igen akadt valamire való olasz csapat, amelynek egy-két magyar játékosa nem volt. Ezek a magyar fiúk mutatták meg a játék szépségeit, mellettük nőttek fel az olasz játékosok, mindaddig, míg 1926-ban új rendelet nem szabályozta a külföldiek játékjogát. Az olasz futball ekkor már elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy bajnoki mérkőzéseiből kizárja az idegeneket, mert a futball iránti érdeklődés teljessé vált az országban, a játék szintje igen tekintélyesre emelkedett. A magyarok szolgálatait azonban nem utasította el az olasz futball és az olasz szövetség. Ettől az időtől kezdve a magyar trénerek egész serege működött és működik az olasz futballban. Amilyen gondja volt a szövetség vezetőinek, elsősorban Arpinatinak és Zanettinek arra, hogy a futball ne csupán Északolaszországban legyen otthonos, hanem az egész ország kincsévé váljon, amilyen okos céltudatossággal építették ki a sport északi és déli centrumait, éppen olyan gonddal ügyeltek arra is, hogy a kitűnő magyar futballoktatók hasznos munkát végezzenek az országban. Ez volt az olasz futball fejlődésének második szakasza. Az idegen játékosok kimaradtak a csapatokból, de ott álltak az olasz játékosgárda mellett az idegen, elsősorban magyar edzők, akikhez éppen Arpinati és Zanetti ragaszkodott legjobban. Ezek a bölcs vezetők nemcsak azt tudták, hogy stadionokra, új pályákra, nagy egyesületekre, a csapatok légióira van szüksége az olasz futballnak, de azt sem tévesztették szem elől, hogy a csapatok mellé megfelelő szakoktatók is kellenek, akik a kiképzés nehéz és felelősségteljes munkáját végzik. Nem beszélhet az ember olyan, Olaszországot járt edzővel, aki dicsérő szavakat ne találna arra az úri, sportszerű és igazságos eljárásra, amiben a magyar edzőknek mindig részük volt. Nem egy esetben fordult elő, hogy valamely egyesületnek kifogása támadt egyik-másik magyar edző ellen. A szövetség, amelyben Arpinati és Zanetti hozta döntéseit, sohasem engedte meg, hogy az edzőt méltánytalanság érje. Sokszor felhozzák edzőink Székány genovai esetét. Székánynak hosszú szerződése volt, egyesülete azonban hamarább akart válni tőle. A szövetség kötelezte az egyesületet megfelelő kártalanításra, így volt legutóbb Révésszel is Triesztben. Szerződését a szövetség nem engedte felbontani csak úgy, hogy Révész megkapja a járandóságát. Nem lehet csodálni, hogy ilyen viszonyok mellett az olasz futball nagy lépésekkel haladt előre s minden munkása teljes lelkesedéssel szolgálta annak ügyét. De érthető az is, hogy éppen a magyar edzők nagy hálával gondolnak azokra az időkre, amelyekben Arpinati és Zanetti irányítása mellett dolgozhattak. Csak az elmúlt évben támadt némi idegesség a magyar edzők körében. Az olasz futball elérkezett ugyanis fejlődésének harmadik, utolsó szakaszához, amelyben teljesen a saját lábára akar állani. Ezt jelentette ugyanis — különösen elméletileg — az a körülmény, hogy az olasz szövetség tréneriskolát állított fel. A tréneriskola gondolata az öregebb olasz válogatott játékosok körében született meg s a gondolatot Arpinati is magáévá tette, mire Zanetti meg is valósította. A hathónapos tanfolyamra 30 jelentkező akadt. A jelentkezők közül azonban csak húszan vonultak be s 19 végezte el a kurzust. A felvételi feltételek között az iskolai képzettségen és ilyenkor szokásos feltételeken kívül az is fontos volt, hogy a jelentkező megfelelő futballmúlttal rendelkezzék. Igazolni kellett azt, hogy a jelentkező legalább öt évig szerepelt elsőosztályú csapatban játékosként vagy legalább három évig játékos, két évig pedig futballbíró volt. A hat hónapra tervezett tanfolyam végeredményben öt hónapig tartott. Minden résztvevő szerződést kötött a szövetséggel, amelynek értelmében a szövetség viselte a kiképeztetés költségeit, ami havi 1000 órát tett ki. Ezzel szemben a jelöltek Zanetti ígéretét lírták, hogy valemenyiüket elhelyezik egyesületnél s majd így szerződéshez jutva, visszatérítik a szövetségnek a tanfolyam költségeit. Ennek az ígéretnek a komolyságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy mind a tizenkilenc új edző szerződést kapott. A következő év kísérletnek számít. Az új évben tehát nem rendez tanfolyamot a szövetség, hanem megfigyeli az ifj edzők működését s levonja majd a szükséges tanulságokat. Így áll teljesen a saját lábára az olasz futball, amelynek megszervezése és kifejlődése ezzel teljessé vált. S mintha csak ezt jelképezné az is, hogy a két ismert és tisztelt sportvezér, Arpinati és Zanetti, a nagy Sft». munka irányítója és lelke, félreállt a futballtól s másnak adta át helyét. Ezzel kapcsolatban terjedtek el azok a riasztó hírek, hogy a magyar edzőkre többé nincs szükség Olaszországban. Ez az állítás túlzás. A magyar edzők továbbra is megmaradnak az olasz futballban, ha megfelelően működnek s munkájuk alapján szerződést kapnak. Új trénereket azonban már alig fogad be Olaszország. Az olasz futballt elég erősnek tartják arra, hogy teljesen a maga lábán járjon a jövőben. Mindig dicső és szép emléke lesz azonban a magyar futballnak az a több mint tíz esztendő, amelyben a játékosok és szakoktatók egész seregét bocsátotta az olasz futball rendelkezésére. De bizonyára hálával és megbecsüléssel gondol vissza minden magyar játékos és edző is azokra, akik ezekben az időkben a naggyá fejlődő olasz futballt vezették, irányították. ÚJ KÖZÉP Megalakult immár a zuglói lilafehér közép is! A ZAC szurkolói szombaton vacsorával lepték meg a csapat játékosait abból az alkalomból, hogy az osztályozók során kiharcolták az egyesületnek a II. osztályba való jutást. Az est keretében a megjelent szépszámú szurkolótábor megalakította a zuglói középet, amely ősszel már működni fog a csapat érdekében. GYŐZÖTT AZ FTC ÓCSÁN A zöld-fehérek vasárnap Ócsán vendégszerepeltek. Eredmény: 3:0 (3:0). Az FTC így állt fel: Horváth — Kovács, Ecsedi — Hoffmann, Pyber, Péch — Bédy, Kiss, Mihó, Koczarek, Baranyai. Góllövő: Pyber, Mihó és Koczarek. GERVAIT, AZ FTC JELES JOBBÖSSZEKÖTŐJÉT LESZERZŐDTETTE tegnap a Droguista. Az FTC ugyanis kiadta a játékost. A Droguisták egyébként tovább fáradoznak a csapatuk erősítésén. Idén sokkal komolyabb szerepet akarnak játszani, mint tavaly. KÉT SZÉP GYŐZELMET ARATOTT A BAK TK DUNAFÖLDVÁRON Szombaton a DAC ellen 5:0 (2:0) arányban győztek a második ligások. A gólokat Knyazovicziky (2, egyet 11-esből), Kutik III., Schuszter és Bursi szerezte. Vasárnap a D. Törekvéssel szemben 6:0 (5:0) arányban diadalmaskodtak. Itt a nagy esőzés miatt a II. félidő csak 10 percig tartott. Góllövő: Jerzsabek (2), Schuszter (2), Satek és Knyazovicziky. A Bak TK-t fair, szép játékáért nagy ünneplésben részesítették. A jóból is megárt a sok. Az egyik kisegyesület igen kiváló újonccsapatot faragcsált össze. A kis srácok egyre-másra aratták a győzelmeket. Egy hónappal ezelőtt azonban vége szakadt a szép győzelmi szériának. A vezetők tanácstalanul álltak az esettel szemben, sehogy sem tudták megérteni a gyors formaváltozásnak az okát. Kutatni, keresni kezdték tehát a bajt és pár napi fáradozás után rájöttek a nyitjára. A kis srácok ugyanis annyira szerettek futballozni, hogy mindennap külön titkos edzéseket tartottak. A vezetők persze beszüntették a „külön tréninget”, aminek aztán gyorsan jelentkezett is az eredménye. Mert a srácok a legutóbb már ismét pompásan játszottak és —a párheti kicsapongás után — újból ragyogó győzelmet arattak! A Kispesti AC szerdán tartja első edzését. A Vérhalom az ÚTE-val karöltve tehetségkutató délutánt rendez pénteken a Vörösvári úton. Mayer, az MTK volt válogatott kapusa, aki harmadik esztendeje a párisi CAP-nál tölti be a kapus posztját, néhány heti szabadság után, ma indul vissza Parisba. Mayer egyedül utazik vissza csapatához, miután a kiszemelt játékosok közül senkivel megegyezni nem tudott. Gergely, a Törekvés válogatott hátvédje is vándorbotot vesz a kezébe. Híre szerint őt is Franciaországba hívják. Feleki SC—IV. ker. MOVE 5:2 (1:1). Góllövő: Paczolay (3), Fodor (2), illetve Lukács (2). Jó: Régi I., Paczolay, Weisz, Fodor, illetve Lukács és a közvetlen védelem. Baumann, a III. ker. TVE volt középcsatára a közeli napokban Franciaországba távozik. . Hozzászólás Sáros papa menedzseléséhez A következő levelet kaptuk, amelyet — egyelőre — minden megjegyzés nélkül teszünk le a nagy nyilvánosság asztalára. Bizonyára másnak is lesz szava ehhez és az ehhez hasonló kérdésekhez. íme: Igen tisztelt Szerkesztő úr! Előre bocsátom, hogy én régi Hungária-hívő vagyok. Ez azonban nem akadályozott meg a múltban és nem akadályoz a jelenben sem, hogy ne legyek nagy híve a magyar futball jelenleg kétségtelenül legprominensebb alakjának, Sárosi Györgynek. Mint öreg futballpárti örömmel, sőt élvezettel néztem őt a pályán, akinek játéka csemege egy igazi futballszerelmesnek, mint én vagyok. Hogy amellett az egyénisége, a modora és a viselkedése a pályán még szimpatikusabbá teszi, az engem azért ragadott meg különösképpen, mert hiszen valamikor ezek a tulajdonságok nem voltak ilyen ritkán föllelhetők a mi korunk futballistái között. Boldog voltam tehát, mikor a „Nemzeti Sport” jubileumi nagy plakettjét kapta a manapság anynyira lenézett profifutballista sok, sok amatőr sportember előtt, megelőzve többek közt egy Pillért és egy Kabost, akik a magyar sportnak igazán eminens amatőr sportemberei minden egyéni és sportbeli kvalitással. Ehhez a jubileumi nagyplaketthez akarok most a szállingó felmondásával kapcsolatban egyet és mást megjegyezni. Meg vagyok győződve, hogy Sárosi Györgynek semmi köze sincs hozzá, sőt tudomása sincs a felmondásról, amely felmondás, ha tőle eredne, a legmegbélyegzőbb cselekedete lenne a nagyra értékelt és becsült fiatalembernek. Olvasom, hogy az apja „menedzseli” a fiát, aki, mivel még kiskorú, erősen rászorul — apja szerint — a szülői támogató mankókra. Nem beszélek az apai cselekedet súlyos tévedéséről az anyagi szempontokkal kapcsolatban, hiszen minden kezdő futballista tudja már, hogy ilyen erőszakos fegyverekkel nem lehet célt elérni. Hogy ha fia nem játszik, várjon mi lesz a családfenntartással, amelyre most be vannak rendezkedve? Ki lesz akkor a kenyérkereső? Hogy fogja akkor tanulmányait folytatni a fiú? Külföldre nem mehet, jön a bizonyos kétesztendős „zárlat”, stb. De nem ezekről akarom én most kioktatni a „menedzser” apát. Hanem arról szeretném felvilágosítani, hogy Sárosi György ma az a sportember, aki oly magas piedesztálra van emelve ország-világ előtt, hogy nagyfokú és általános megbecsülése miár túllépte a pálya, a klub és a sport kizárólagos kereteit. Sárosi apja ne felejtse el, hogy fia ma közkincs, az ideál, amelyet az ifjúság elé példaképnek állítanak. Sárosi-papa nem döntheti le fiát a magaslatról, amelyre nem ő emelte. Úgy érzem, egy apának sincs joga helytelen felfogásból, téves eszméktől vezettetve a fiát a köztől úgy elvonni, hogy az megvetésnek legyen kitéve. Sárosi-papa ne felejtse el, hogy fia a Nemzeti Sport jubileumi nagy plakettjét kapta, hogy ezzel a sportoló fiatalság legelére állította őt a közvélemény. Az apának kötelessége volna megakadályozni, hogy fiát ne érhessék a fertő és feketén kavargó pletyka sárfröccsenései. Ha más nincs, úgy „kiskorú” fiának kell az apát ezekről felvilágosítani. A kenyérkereső „kiskorú” fiúnak, akiben még soká szeretnénk örömet lelni a pályán és a pályán kívül. Vagyok a szerkesztő úrnak tisztelő híve. : " Hónig Imre, Budapest. Szerepet cseréltek. Ez Neuhaus és Dózsa (Danczinger) esetére vonatkozik. Hogy mért? Tessék a bizonyíték. Neuhaus a III. ker. FC- ben profiskodott sokáig mint kapus és innen került amatőrként az URAK-ba. Dózsa-Danczinger ellenben az URAK együttesében kezdett védeni és a palotaiaktól ment profinak a III. ker. FC-be. Szóval egész szabályos szerepcserét csináltak. Braun, a Spárta gólzsákja a Várpalotai UTE-be gravitál. Az ETSC Biatorbágyra rándul vasárnap is a helybeli csapattal mérkőzik. Dudás a BMTE aranyjelvényét kapta a budafokiak vasárnapi vacsoráján. A BMTE nem hálátlan volt játékosával szemben. A BSzIíRTE tartja első edzését a sportutcai pályán. A villamoscsapat vezetősége — nyilván tegnapi cikkünk hatása alatt — elhatározta, hogy szintén megszervezi újonccsapatát. Az MTK-kaszinó a mai nappal nyitja meg hivatalosan új helyiségének kapuit az Erzsébet körút 49. sz. alatt. Elhelyezkedtek a Nizzából távozó magyar futballisták. Havas Amiensben, Schubert pedig Cannesban ütött tanyát. Együt játszott jó ideig Havas, Somlai és Schubert. Most háromfelé szakadt a fedezetsor. A MÁVAG vasárnap Vecsésen vendégszerepel. A Törekvés is megkezdi már előkészületeit. Szerdán edzés lesz, vasárnap pedig már komoly mérkőzésre kerül sor: Szombathelyen az Sz. MÁV ellen játszanak a kőbányaiak a vasutasbajnokságért. Jövő csütörtökön pedig Dunakeszin a D. Magyarság látja vendégül a Törekvést. Ez a meccs is vasutasbajnokságért megy. A Délnyugati LASz vasárnap tartotta Pécsett évi rendes közgyűlését. Az új tisztikar tagjai: Alelnök: Rédits Imre, Halida Antal dr., Hauth József, Krátky István dr., Máthé Albert, Sági József, vitéz Somogyi Balázs dr. és Wendler Zoltán. Főtitkár: Hobrony István. Titkár: Kovács József. Ügyész: Kaufer Imre dr. Pénztáros: Trinn Miklós dr. Háznagy: Pilczer Sándor. Ellenőr: vitéz Simonyi Oszkár. Az NyLASz közgyűlésén vasárnap jelen volt Usetty Béla dr., Kenyeres Árpád és Szauter Ferenc győri polgármester is. A közgyűlés sima lefolyású volt s a hivatalos lista szinte egyhangúlag ment keresztül. A HUNGÁRIA MA DÉLELŐTT Kel 3,3, 1933 augusitua 1. 9 órai kezdettel egészen könnyű gyakorlatozást tart. Ezen már természetesen részt vesz a tegnap szerződtetett Turay és Füstös is. Öcsödön játszott vasárnap a Kunszentmártoni TE vegyescsapata s ott a Kinizsi TK-tól 5:2 (2:0) arányban vereséget szenvedett. Az öcsödi csapatban játszott Sófalvy is, sőt két gólt rúgott is. Két alcsoportra osztották Nyugaton a II. osztály győri csoportját, mert tizenhét nevezés futott be. A két alcsoportba sorsolás alapján a következőképpen kerültek a csapatok: A csoport: DAC II., GyAC II., GyTSC, GyTC, Győrsziget, KFC, TTK, NFC, KisbériSC. — B) csoport: ETO II., II. ker. SC II., Taussig, Kapuvári SE, Csornai SE, Hubertus, MTE, MAFC. Hát nem csináltunk szenzációs cserét Ottávival? — kérdezte a Hungária egyik vezetőségi tagja tőlünk. — Cserét? Hogy-hogy? — Ottávit odaadtuk az olaszoknak és kaptunk érte Turayt. Hát nem szenzációs üzlet és nekünk? (Hát így is ki lehet forgatni az esetet.) MELEGEDIK A Mteorológiai Intézet jelenti 1933 július 31-én este 10 órakor. Európa északi és nyugati részein tovább tart a hűvös, szeles, csapadékos idő. Erősebb felmelegedés csak a Földközi tenger mellékén mutatkozik. Hazánkban ma különösen az északi és keleti részeken volt hűvös az idő. A keleti orszárészeken a 20 fokig sem emelkedett a hőmérséklet. Nyugaton 21—23 fok volt a maximum. Eső a nap folyamán inkább csak az ország északkeleti felében volt. A Felső-Tisza vidékén még ma is zivataros esők hullottak. Hőmérséklet Budapesten július 31-én este 9 órakor 17 fok, légnyomás 762, süllyedő irányzatú. Várható időjárás a következő 24 órára. Változóan felhős, melegedő idő, esetleg még, főleg keleten, kisebb záporok.