Nemzeti Sport, 1936. július (28. évfolyam, 128-149. szám)

1936-07-24 / 144. szám

Protesc, 1936 jrilis 24. Vasárnap utolsó kísérleti­mérkőzés — Saját tudósítónktól — Vasárnap edzőmérkőzést játszik az olimpiai csapat a legerősebb tarta­lékcsapat élén. Az edzőmérkőzést bemutató formájában eredetileg a BEAC-pályára tervezték, a japán— magyar kézilabdamérkőzés műso­rára. Most, hogy a bemutatót a BEAC „tűkímélés” miatt lefújta — egészen bizonytalan, hogy az olimpia előtti utolsó komoly kétkapus edzés hol lesz. A szövetség valószínűleg a Latorca­ utcai pálya mellett dönt. A két csapatot Juhász Attila dr. szö­vetségi kapitány a válogató bizott­ság bevonásával már összeállította. A) csapat: Ujváry — Serényi, Benda — Kutasi, Rákosi, Koppány — Szomori, Takács, Fodor, Cséfay, Velkey. B) csapat: Máté — Kos­tyál, Benkő — Binéth, Pál, Galgó­­czi — Cziráki, Drégely, Koltai, Salgó, Dobos. Tartalék: Kunvári, Forrai, Bodor. Az osztrákok után a magyar szövet­ség is felszólal a kézilabda­torna sorsolása ellen — Saját tudósítónktól — Mint értesülünk, az osztrákok pél­dájára a magyar szövetség is fel­szólal a kézilabdatorna sorsolása ellen. Amíg azonban az osztrákok felszólalása érthetetlen (az első mér­kőzést a leggyengébbnek látszó ro­mán csapat ellen játsza, majd egy napi pihenő után kapja ellenfélnek a románok elleni mérkőzéstől fáradt Svájcot...), a magyar szövetségé teljesen jogos, hiszen első ellenfél­ként a ranglista elsőjét, a kézi­labda olimpiai valószínű győztesét kapja, majd másnap mindjárt a pihent USA ellen kell kiállania sorsdöntő mérkőzésre! Várjon — kérdezi a magyar szö­vetség —, miért nem játszik két nap egymásután a 22 játékossal­­rajthoz álló Németország, amely így teljesen pihent tartalékcsapatot tud kiállítani, szemben Magyarországgal és USA-val, melyek csak 16-os csa­pat felett rendelkeznek és így nem áll módjukban elég pihent játékost harcba dobni? A csoport­beosztás ellen — annak dacára, hogy ez sem kedvező a ma­gyar csapatra — nincs a szövetség­nek kifogása, mert az USA-t min­denképpen meg kell vernünk, mind­egy, hogy a döntőben, vagy az elő­­mérkőzéseken. Annyi előnyt azon­ban, mint aminőt a sorsolás nyújt a németeknek és különösen az USA- nak , nem adhatunk senkinek sem. A kézilabdaszövetség felszólalása te­hát teljesen indokolt és remélhetőleg sikerrel jár. iatlétika! nn­.uiim.m­il.. .11 kig. Vifl Torrance legyőzte Darányit tegnap délután a Mar­gitszigeten... — Saját tudósítónktól — Donogánnak örül az egyik sze­me, sír a másik. Tegnap bizo­nyossá vált, hogy kimehet az olimpiára, felesége viszont majd­nem halálán van. A nagy ideg­­feszültségben csak az edzés tudja megnyugtatni. Előbb diszkosszal dobál, csak könnyedén, stílusra, azután megjelenik Darányi Jóska és nagy mérkőzésre hívja ki: — Kedves Torrance, ezennel ki vagy hív a súlydobásra. Torrance a kisgolyóval dob, Darányi a naggyal! — Jól van, öreg harcos, lássuk azokat a dobásokat! És szabályos versenyt vívnak a felázott pályán, a salakon rögtön­zött körből. Torrance úgy látszik kiheverte letörését, amely az amerikai bajnokság elvesztésével járt, mert utolsóra közel 16 mé­terre vágta ki az ötkilós golyót De Darányi is meg volt elégedve 14.70-es edzésdobásával. —­ Ez versenyen 15.30. És most naponta dolgozom. Az olimpiára éppen itt leszek. Nem szeretek előre beszélni, de ha mind a 24 előttem rangsorolt atlétáink jobb helyezést ér el nálam, összeszedhe­tünk néhány pontot odakinn! Shont Patterson 51.7-et, Schofield 51.8-at futott Hardín mö­gött az amerikai próba­versenyen Hogyan esett ki Bonthron, Waroff, Eastman­­ és egyéb izgalmas részletek az eddigi legnagyobb ame­rikai atlétikai viadalról — Saját tudósítónktól —• Newyork, július 12. Még most is hatása alatt va­gyok azoknak az izgalmaknak, amelyek a kétnapos próbaverse­nyen minden nézőt elővettek. Hát még az atléták, a 120 milliós Egyesült Államok minden részé­ből összegyűjtött színe-virága e világrész ifjúságának! Azok iz­gultak még csak igazán! És ehhez az amúgy is forró légkörhöz 40 fokos forróság járult, olyan me­leg, hogy a tribünökön nem mer­tek megmozdulni az emberek. És lenn a Randall-Stadion új salak­ján idegtépő küzdelmekben dön­tötték el, hogy ki is képviselje Amerika színeit a berlini olim­pián. A meglepetések előre­vetik árnyékukat Ez a verseny már abban is különbözött minden eddigitől, hogy nem pénteken és szombaton, hanem szombaton és vasárnap tartották. Egészen szokatlan eset, hogy Amerikában vasárnapra ver­senyt engedélyeznek, de most az olimpiára való tekintettel kivételt tettek. 12.000 ember volt csak kinn a pokoli hőségben az első napon, pedig már akkor is felvonult né­hány nagyágyú. 100 méteren az első előfutamban például Wykoff negyedik lett és csak a selejtezőre jogosult ezzel, míg a világrekor­­der Peacock tiszta utolsóként ki­esett. A második előfutamban Metcalfe és Draper mögött a fia­tal, robusztus néger Robinson lett harmadik és selejtezőre utasította a 10.3-as Wallendert. A selejte­zőt azután Wykoff nyerte és így jutott hetedik futóként Owens, Stoller, Gilckman, Metcalfe, Dra­per és Robinson mellett a döntő­be. Ez már minket is érdekel A 400 méteres gátfutás előfuta­mai következnek. Az első Hardin 52.9 mp alatt igen könnyen nyert Osgood és Hucker ellen, utánuk Johnson, Boncon és Shule követ­kezik. A második előfutamban 52.8 alatt Schofield az első, szo­rosan mögötte Patterson, Doherty, Benke, Stout. Az első három dön­tőben van és mint legjobb negye­dik az 53.4-et futó Johnson. Benke 53.5-tel kiesett... A 400 méteres síkfutás előfu­tamai is nagyszerű versenyt hoz­nak. Az elsőben Willams, az új futócsoda, „a feketére festett Carr” biztosan nyer 46.6 mp alatt, azután Fitch, Young, O’Brien, Cassin, Arnold követke­zik. A második előramot a másik néger, LaValle nyeri 47.3-al, itt sokkal szorosabb a befutó: Small­­wood, Cagle Weiershauser, Hoff­­stetter, Miller sorrendben. — O’Brien (tavaly elkápráztatta Budapestet, miután Európát vé­gigverte) éppen csak bejut hete­diknek a döntőbe, mert a másik előfutam negyedikje, Weiers­hauser csak 47.8-at futott, ő meg 17.6-ot a jön,­­4. Klopstock, 5. Coldemeyer.­­ Az első három akadálytalanul döntőben van, a hetedik helyért újra futnak, ebben Good 14.5 alatt veri Copet és Morrist.. Folyik a súlydobás és diszkosz­vetés előmérkőzése, irtó lassan és botrányos rendezés mellett. A kö­zönség előbb tapssal próbálja mozgásra bírni a nagy hőségben elpilledt rendezőséget, majd meg­szólalnak a fütyülök és nem hall­gatnak akkor sem, amikor a gyenge dobásokat kihirdetik. Tor­­rancé és Zaitz éppen csak, hogy bekerült az ötödik és hatodik he­lyen a döntőbe­. Owens­ még Metcalfe­­nál is jobb egy klasz­­szissal Csak akkor hallgat el a fütty­koncert, amikor feláll a hét remek futó a döntőre. A belső pályán az újonc, néger Robinson, a harmadi­kon Wykoff, a negyediken Owens, a hatodikon Metcalfe. A rajt re­mekül sikerül, a kis Glickmann a leggyorsabb, de 40-től jön a né­ger gőzhenger. Owens csodálatos sima stílusával másfél méterrel győz (ebben a mezőnyben!), a rosszul kezdő Wykoff viszont a végén csodálatosan felnyomul és mellszéleséggel Metcalfe mögött biztosítja magának a harmadik olimpián való részvételt. Robinsont nem futott végig, de mégis benn van a stafétában, amit a második négy emberből állítanak össze. 100 m: 1. Owens 10.4, 2. Metcalfe 10.6, S. Wykoff 10.6, 4. Draper, 5. Glickman, 6. Stoller, 7. Robin­son. Pazar 800-as előfutamok A 800 méteres síkfutás első előfutamában eleinte Eastman vezet és még az egyenesbe­n for­dul elsőnek. Akkor nekirugaszko­dik az újdonsült főiskolai bajnok, a még Eastmannál is hosszabb, gyönyörű stílusú néger Woodruff és úgy megy el a világrekorder mellett, ahogy akar. Még vissza is néz , és egy tizeddel marad el a világrekordtól. Eastman két yard­dal van mögötte, de még második sem lesz, mert pont a célban be­fogja egy 19 esztendős michigani középiskolás, Abel Rosenkrantz. 1. Woodruff 1:49.9, 2. Rosen­­krantz 1:50.2. S. Eastman 1:50.8, 4. Hobbs, 5. Miller.­­ A második előfutam nem ilyen éles, de itt is van csalódás: a nemzeti bajnok Beetham negyedikként éppen csak bejut a döntőbe. 1. Bush, 1:51.8, 2. Hornbostel, S. Williamson, 4- Beetham. Peacock a távolugrásban is kí­sérletezik, de itt sincs nagyobb sikere. 709-es ugrásával kilence­dik lesz Owens 789, Brooks 771, Clark 769, King 761, Olson 749, Gordon a (los angelesi győztes!) 732 mögött. A kalapácsvetésben Top­tek­ na­gyon szurkolt, hogy mind a három tanítványa kikerüljön az olimpiá­ra, de a 201 cm-es Folwarsthng csődöt mondott és így csak két embere (Dreyer 52.42 és Rowe 52.37) jutott ki. Harmadik Favor lett 51.05-ös dobással. Ez összesen 74 kilós (177 cm magas) ifjú, re­mek stílussal. Valamennyi versenyzőről, aki a csapatba bekerült, azonnal mérté­ket vettek és nekiláttak a szabók és cipészek a ruhák és cipők ké­szítésének. Két nap múlva indulás és addig készen kell lenni minden­nel. Pedig vannak excentrikus ala­kok se: Dreyer jobbválla például egy régi baleset következtében négy centivel alacsonyabb. A rekordok napja Másnap, ha lehet, még veszélye­sebb a hőség. Ha nincs ilyen káni­kula, a 21.000 néző helyett legalább 50.000 van kinn a versenyen. A gerelyvetéssel kezdődik, de egyik sem tud javítani. Marad az eredmény: Bartrett 68.05, Metcalf 65.60, Terry 65.20, Peoples 64-31, Le Gore 62.58. Azután a 200-as előfutamok kö­vetkeznek. Az elsőből Owens (21.2), Packard és Wallender mel­lől kiesik Walker, a másodikban Draper, Robinson, Metcalfe a be­futó és Weiershauser csak a selej­tezőből jut döntőbe. Most a 3000 méteres akadály­­verseny következik. Mc­Cluskey és Manning felváltva vezet, végre a fiatal óriás egyszerűen megszö­kik az utolsó körben. 1. Manning 9:08.2, 2. McCluskey 9:16.8, 3. Dawson 9:23.2, 4. Stone. Felállnak a 200-as döntőre. Owens száguld és nyer, ahogy akar, szinte feltartva 21 mp alatt (fordulós pálya!). A második he­lyet nagy meglepetésre a Pasadena Junior Colledge hallgatója, a 19 éves néger Robinson hódítja el 21.2 mp-es idővel, ugyanennyi a harmadik helyezett, szintén néger Packard ideje. Metcalfe negyedik! Nemcsak Hardin tud gátat futni! Különleges izgalommal várom a 400 méteres gátfutást. Nem any­­nyira Hardin miatt, mert meggyő­ződéseim, hogy őt nem lehet meg­verni az olimpián sem, hanem azért, hogy lássam, mennyi esélye lehet Kovácsnak a másik két ame­rikaival szemben. Hát Hardin már az első gátat elsőnek veszi és végig vezetve nem is csak biztosan, ha­nem könnyen nyer. A további helyekért óriási küzdelem folyik. A nagyon versenyben levő Osgood felbukik az utolsó gáton és így a hosszú tengerészkadett, Patterson fut be másodiknak 51.7 mp-es idő­­vel, háromnegyed méterrel hát­rább Schofield. Szóval: 1. Hardin 51.4, 2. Patterson 51.7, S. Scho­­field 51.8, 4. Jonhson és Dougherty holtversenyben. — Hát bizony Berlinben nehéz lesz bejutni az első három közé! Világrekordos magasugrás A súlydobás az ötödik dobásig bizonytalan. Addig Torrance nincs az első három között, ötödikre azonban összeszedi magát és győz. 1. Torrance 15.71, 2. Francié 15.34, 3. Zaitz 15.32, 4■ Dunn 15.27, 5. Raynolds 15.20, 6. Dees 15.05. Magasugrásban a 193 cm-en át­jut valamennyi induló! Innen egyenesen 198-ra teszik a lécet és ezt a nagy „ugrást” alig bírja va­laki. Egymásután esik ki Marty, Spitz, Threadgill, Walker, Burke, Leonia és Nelson. A 198-at csak Thurber, Albritton és Johnson viszi át. A 203 már csak a két né­­gernek sikerül. Most 207,6 cm-es rekordmagasságra kerül a léc. El­sőre mind a kettő veri. Másodikra Johnson átlendül rajta és az enyhe érintés ellenére a léc fennmarad. Tapsorkán, ünneplés, Johnsont vi­szik a mikrofonhoz. Még javában beszél, amikor újabb üdvrivalgás: a világrekordot Albritton, a másik néger is átugrotta­. Még hozzá érintés nélkül! Most 210 cm-re ke­­rül a léc, de ez már sok a jóból. Gyilkos 1500 Venzke vezetett és Bonthron sze­­gődött a nyomába, úgy látszott, hogy kettőjük versenye lesz. Ára 1200 után Bonthron, a nagy haj­rázó visszaesett, Cunningham és San Romani pedig elszáguldott Venzke mellett. Cunningham csak a legrövidebb mellszélességgel győ­zött, az első kettő ideje azonos. 1* Cunningham 3:49­9, 2. San Ro-­­mani 3:49.9, 3. Venzke 3:5238, 4* Bonthron, 5. Fenske. A diszkoszvetés nem hozott kü­­­lönös meglepetést, csak azt, hogy­ Levy kiesésével alaposan meggyen­gült az amerikai csapat. Wood még nem dobott 48 méteren felül, Levy pedig már 52-t is elért, i­ Dunn 48.04, 2. Carpenter 47-60, 3. Wood 47.55, 4­ Halleck 47.39, 5.­ Levy 46.61, 6. Cannon 45.14. 5000 méteren sem volt jó ered­,­mény. Lash az Indiana egyetem­ másik hallgatóját, Deckardot igye­kezett behozni és közben majdnem, kikapott a 19 éves Zamperinitől. Bright csúnyán kiesett.­­ 1. Lash 15:04-2, 2. Zamperini 15:04-3, 3. Deckard 15:06.2, 4. Gedwalas, St Bright. Hulló világrekorderek A rúdugrás csak 14 lábnál kez­­dett érdekes lenni. Ezt Varoff, Graber, Meadows és Sefton elsőre ugrotta. Utána 3 hüvelykkel maga­sabbra (434) került a léc. Graber, és Meadows elsőre ment át ezen is, Sefton és Varoff leverte. Le­verték másodszor is, harmadszorra, a Budapesten is megcsodált Sefton átjutott, a világrekordernek nem­ sikerült. Itthon marad. Pedig a ház lakói, amelyben liftesfiú, száz dollárt gyűjtöttek neki a világa rekordja után, hogy legyen zseb­pénze Berlinben... A 400 méter is sima verseny volt. O’Brien ugyan nagy lendület­­tel kezdett, de a végén teljesen meghalt és a kaliforniaiak egymás között intézték el a befutót. 1. Williams 46.6, 2. Smallwood 46.7, 3. La Vallé 46.9, 4- Fitch 47. 5. Young, 6. Cagle, 7. O’Brien. A gátfutás is pazar verseny volt, bizonyára erősebb, mint az olim­­piai döntő. Towns megkésett a rajtnál és az első gáton másfél mé­­­terrel volt a vezető Pollard mögött, de nem vesztette el a fejét, gátról gátra közelebb nyomult és végül biztosan győzött. Az első és a hete­­dik között nem volt három méter! 1. Towns 14-3, 2. Pollard, 3. Stan­ley, 4. Good, 5. Kirkpatrick, 6. Moerau, 7. Allen. A hármasugrásban nem volt semmi különös, legfeljebb az, hogy a harmadik helyezett Broum, egy 19 éves ifjú négy hónappal ezelőtt még azt sem tudta, hogy mi fán terem. 1. Romero 15.16, 2. Wilkins 14-97, 3. Brown 14-96, 4. Neil 14.73. A 800 m volt a verseny utolsó száma. Eastman, akin már az elő­futamban látszott a fáradtság, szakított szokott taktikájával. Nem ment az élre, hagyta, hogy a töl­telék csináljon iramot. Volt is olyan iram (52.4 a 400), hogy Eastman jobbnak látta meghúzódni a mezőny végén. A második kört azután könnyebben vették, 500 méternél egészen összetömörült a mezőny, aminek következménye az lett, hogy a nemzeti bajnok Be­et­­ham bukott és fel kellett adnia a versenyt. Itt már Woodruff ment az élre és élről vert vissza könnye­dén minden támadást. Az óriási tehetségű Rosenkrantzot a hajrá végén húzta le Williamson, akitől senki sem vár semmit az olimpián. (Pedig ideje nem is olyan rossz.) Eastman a hajrában sehol sem volt. 1. Woodruff 1:51, 2. Horn­ Kostel 1:51.2, 3. Williamson 1:51.3, 4- Rosenkrantz 1:51.6, 5. Bush 1:51.8, 6. Eastman­ 1:52.4, 7. Hobbs. Ezzel zárult a kétnapos olimpiai próbaverseny. Győzött a fiatalság , győzött újra egy né­ger, B. M. Olimpiai bajnokjelöltek hullanak el a gáton A gerelyvetés előmérkőzései minden különösebb érdeklődés nélkül folynak. De felállnak a gát­futók. I. előfutam: 1. Towns 14.3, 2. Pollard, 3. Kirkpatrick, 4. Morris, 5. Good, 6. Cope (ez is világrekorder!).­­ II. előfutam: 1. Staley 14.7, 7. Moreau, 3. Al­ 7

Next