Népsport, 1945. augusztus (1. évfolyam, 55-72. szám)

1945-08-01 / 55. szám

ám is Balogh Bonzó (a kristályvizesüveg-g­i­ndval) A játékos, aki nem kíméli magát! ’A játékos, aki nem ismer fáradt­­ságot! A játékos, aki mindenütt ott van! A játékos, aki mindig moso­lyog! A játékos, akire huhog az elleti, fél közönsége! Ez mind Balogh István, akit Bruddy világhírű rajzsorozatáról Bonzónak neveztek el Újpesten. Milyen ez a Balogh István közel­ről ? Magassága: 174 cm. Haja: Szőke, Szénié, Kék. Orra: Fitos. Családi állapota: Nős, egy kislány apja. Válogatott volt: Tizen felül nem Számolta, ahogy mondani szokta. Foglalkozása: Műszerész. Re­aktiválták. Háromszor. (Eddig.) Külsőleg ilyen, kis belsőleg ! Ha rossz hangulatban van a csa­pat, csak szólni kell Balogh Benzó­­nak és már gurulnak a fiúk a neve­téstől. Egyesek szerint a pályán egy- egy jó bemondása töbet ér, mint a legjobb passz. Nem lehet elkedvet­leníteni. Ha a ferencvárosi közönség kiabál és tüntet ellene, mosolyogva körülnéz és csak ennyit mond tár­­sainak: — Mi az, fiuk, ma kimenő volt a javítóintézetben ? Kis nyugodtan továbbjátszik és rágja a kristályvizesüveg-gumiját. Mert Bonzónak a profi világban is fontosabb volt, hogy meccs előtt hieg legyen a maga kristályvizéé­ Üveg-gumija, mint mécs után a „prémcsi”. Gumit rágott a meccs alatt, mert ezzel az idegességét ve­zette le, fogaihoz verte a garast (ha nem is fukar zsugori módon), mert, mint mondotta, öregségére is kell Valamit rágnia. Mindkettőt jó eredménnyel műveli. A pályán nem lehet kihozni a sod­rából és Palotán szép kis családi háza van. Mikor Zsingellér megkapta tízéves szerepléséért az ÚTE-arany gyűlűt, Valaki szemrehányást tett a jelen­­l­vő újságírónak, hogy ugyanakkor Balogh is megkapta, azt miért nem írták meg? Mire Bonzó közbevágott:­s.Nagyobb baj lett volna, ha meg­írják és nem kapom meg. Különben is fontosabb a gyűrűnél az, hogy tíz éve vagyok már az Újpestben ...” Tíz évet kétszeri megszakítással játszott az Újpestben. A megszakí­tás mindkét ízben azt jelentette, hogy már teljesen lemondtak róla, mint játékorról. Mást szerződtettek a helyébe és őt csendesen startba rakták. De Bonzót nem lehet el­temetni. Mint Studdy mester kis Bonzója kikaparja magát a feledés homályából. Őis még egyben helytáll a Bonzó­­hacculat: Balogh oly hűséges egye­sületéhez, mint egy" — Bonzó ... (Hopp, a személyi adatok közöl kifelejtettük Bonzó korát! 33 éves, de ezt kár is leírni, mert úgyse hiszi el senki, aki nagyszerű játékát látja...) tem,mi . — Alázatos tiszteletem, szer­kesztőkém­, Loczifecsy vagyok. — Nem baj. Mi jót hozott! —­ Olyan szeműiket, hogy meg­­nyalhatja utána a tíz ujjamat! Kint voltam Pestkörnyéken és kinyomoztam, hogy nem feküdtek le! Illetve ketten nem fek­ü­dtek le,­ iletve azok is lefeküdtek, de csak állítólag és csak vasárnap hajnalban. Felkeléskor mindket­ten torokrándadással bajlódtak és az intéző nem merte vállalni a játékaikat. Ezt Barátságosan közölte velük, de még akkor se feküdtek le, a kósza hírekkel ellentétben, ha nem, végignézték a felforgatott csapat meccsét a tri­bünről. Sok örömük lehetett ben­ne ... — Mert bántja őket, Locsifecsy úr! Elég baj volt nekik, hogy megverte őket a­­ •. — Ki ne mondja, szerkesztő úr! Ebben a rovatban nem emlí­tünk neveket... Kohuuuuuuuut... „Nem kér a jelszavas futball! Sárosi Béla nagyobb lett volna Gyurkánál, ha nem merevítik meg a rendszerekkel!" Régi, kedves nótát hallottunk va­­sárnap a KPSE bajnoki mérkőzésén. Jókedvűen zúgta a tribün egy-egy bombánál: „Kohuuuuumiuut" Kohut ViU jóformán semmit sem változott. Mosolyogva áll előttünk a kék KPSE.mezben. Nemcsak játé­­kosa, hanem edzője is a KPSE-nek. Arca erősen napbarnította, fiatalos, sőt fiatal. 39 éves. — Miért nem lőnek akkorákat a mai csatárok, mint a régiek, Vilit — Szív és kondíció kérdése ez, bár a lövőkészséghez született te­hetség is kell. De meg is lehet azt tanulni. Aztán a mai csatárok jó­­részéből bizony hiányzik a két tzu­pán legfontosabb csatártulajdonság: az önbizalom és az önállóság ... Minek tulajdonítja ezt? — Főként az éveken át annyira propagált jelszavas futballnak. Be­­vallom, én az úgynevezett angol rendszernek sem­ vagyok híve. Kis egyáltalán: minden sablon az egyé­niség idegölője. Sárosi Béla nagyobb lett volna, mint a bátyja, ha nem merevítik meg a jelszavas futballal. De ez csak egy példa. Ezret mond­­hatnék... — Milyen utat lát helyesnek? — Hagyják a gyerekeket futbal­lozni, ne akarják az egyéniséget sablonokkal kiölni. A futball kétség­kívül csapatjáték, de az egyéniség teszi naggyá. Ne könyvből tanítsa­­nak futballozni... Nyi­jpmi­ ­. Kint jártunk a MÁVAG-ban. Szinte halljuk az olvasó hangját: „Na és? Hátulról a harmadik...” 7. De miért? Oszvald Zoltánnal, a futballszak­osztály vezetőjével beszélgetünk. A kérdés: Miért? — A nagyjaink otthagytak ben­nünket. fis még hozzá hogyan! Az egyik legnagyobb meg se billentette a kalapját. Akkor jött be a holmi­jáért, amikor nem volt bent senki. El se búcsúzott... Képzelheti, ez milyen érzés volt nekünk, öreg ve­­zetőknek... 3. — Kis akik megmaradtak? — Szorgalmasak, szorgalmasak, az edzéseken megjelennek, de ... vala­mi hiba van. A szív hiányzik belő­lük. A beszélgetés harmadik részt­vevője Freisz úr, az üzemi bizott­­ságból. Az üzemi bizottság csapatá­nak egyik legjobb játékosa. Könnyű neki, még csak ötven­kétéves, Kis Oszwald ig lelkes játékosa az üzemi meccseknek. Ő ötvenötéves. Van a MÁVAG-ban szív, hiába. Ötvenen felül. 4. A kis szőke Ruff lép hozzánk. Oszwald figyelmezteti, hogy 11-kor haza kell mennie az Anna-bálról, amelyet különben végiginspiriál, hogy nem marad-e ott tizenegy után MÁVAG-játékom. — Ki se megyek — mondja Ruff. — Első a futball... 5. — Szegények vagyunk — mondja Oszwald —, ez a legnagyobb baj. A régi MÁVAG tudott szórakozást nyújtani a fiúknak, kirándulásokat, összejöveteleket rendeztünk, ma semmi. Egy kicsit szürke így a fiúk élete és nem tud kialakulni a meg­felelő klubszellem. És higgye e­l, ez is fontos, talán a legfontosabb. 6. Köröskörül dübörög a gyár min­dennapi élete, lázas tempóban folyik a munka. Itt is, ott is markáns sportemberarcok tűnnek fel a szédü­letes sramú munkában, kis pillanat­nyi megállás sincs. Akik így dolgoznak az ország újjáépítéséért, majd csak magukra találnak a pályán is. wn wmm ■ t­iim­im rtvzsmM­wmKmBmmmMm/Mmn Nálunk ez a baj... Ahol a krekk meg se billenti a kalapját és a szív az ötven éven felüliekben van,de azért nincs hiba, mert a 18 évesek is lemondanak az Anna-bálról Pincérek a salakon ősz hajjal, forró feketés tálcával és kreppzsorzsettben A Vendéglátóipari Munkások Egyetértés Sport Egyesülete atlé­­tik­ai versenyt rendezett. Ennek a versenynek az elsőszámú érdekes­sége: nem klubok, nem városok, nem országok és nem világrészek, hanem­­ kávéházak és éttermek között folyik. Ennek örülünk. Ma már nemcsak az számít, melyik kávéháznak van a lap jobb kávéja, hanem az is, hogy melyik kávéháznak van a legjobb váltócsapata.★ A tribünök népesek. Hízelgő a vendéglátóipari munkások atlétika. Meccs után egy újpesti úr Vigasztalta a barátját: ,Nem az Újpest volt rossz, hanem Túl nagy volt a (B.) Barátság ...” Jára, hogy a versenyzők alig vala­mivel vannak csak többen, mint a közönség.★ Az eredmények Jók. Kovács P., az egyik Andr­ássy­ úti kávéház pincére 11,32-t lök súllyal. Mennyit lökhet ott a főpincér?★ A verseny szenzációja az úgyneve­­zett ügyességi verseny. Négyszáz métert gyalogolnak a versenyzők, teljesen felszerelt feketekávés tálcá­val a kezükben, hófehér kabátban, fekete nyakkendővel és a feketének nem­ szabad kilötty­ennie. (Nem a nyakkendőnek, hanem a kávénak.) A hölgyek versenyét egy Páll Juci nevű platinaszőke hölgy nyeri. Ugyanez a Juci indul a 100 méteres síkfutásban is, de ott erősen hát­­térbe szorul. Igaz, hogy míg a többiek mezben futnak, ő szép fekete kreppzsorzset­ ruhában versenyez, ami kitűnően ülik platinaszőke hajához, de a száz­­ méterhez kevésbé, így, kreppzsor-­­ zsettben fut 19 másodpercet. Az vesse rá az első követ, aki­­ kreppzsorzsettben jobb időt tudna­k futni.★ Nagy sikere van a gyalogló- ! bemutatónak. A karmunkán kellem , mesén elszórakozik a közönség. A­­ gyaloglásban futni nem szabad tér.­r­mészetesen, ez a legfontosabb. Ez a magyarázata talán, miért­­ nem tudott ez a sportág Német-­­országban naggyá lenni . Nagy számok is vannak. Hirem­­ 4.21-et fut 1500-on. —­ Próbálná felvetéstálcával a kez­­zében — mondja az egyik néző. Jön a sláger, a férfiak ügyességi versenye. Csak úgy száguldanak a sálakon a tálcákkal és egy csepp feketét ki nem löttyentetnének, erre pedánsak, nem olyan világot élünk és nyilván babkávé. A kávésoknak se legyen! A verseny Fejes és Soltész között dől el. Előbbi 19 éves, utóbbi galamb, ősz. Régi híres gyalogló különben és látni a mozgásán, hogy még ma is nemcsak a kávéhrizben edz. A hajrában Fejes győz. Beszélge­tünk vele. Kiderül, hogy a táb­a­n kapott az NSC az Erzsébettől, csüggedt fővel járnak az NSC-isták: „így kezdjen az ember nővel... gyaloglás mellett melléksportágként, a­ futballt és az atlétikát is műveli.­­ Nyolc éve dolgozik már a szakma­­­­ban, tehát 11 éves kora óta. Csupa derű, optimizmus és öntudat; a jövő­­ munkásideálja. Boldogan mosolyog­­ most. Mindegy, hogy.. győztesnek lenni jó. A Riporter noteszt írta: Gergely, Miklós és M­orvai Tihamér. t fenyelmetlen kérdések — Kedves jó Dicker úr, mondja már, mi volt a csapatuk­kal vasárnap! Simán megverik a Csepelt és a Ferencvárost, aztán kikapnak egy B. Barátságtól. Nem találják ezt egy kicsit külön ■tősnek Újpesten! — Ezen a mérkőzésen az volt az egyetlen különös, hogy hülyén nagy balszerencsénk, volt. Majdnem az egész I. félidőt át­­támadtuk és nem tudtunk gólt lőni. Ez már máskor is előfor­dult, de ilyen balszerencsénk még nem volt soha. — Ha a közönség bekiabá­sát hallotta volna, akkor most más véleményen lenne. Egyesek azt mondogatták, hogy a fiúk meg­­sajnálták a B- Barátságot. Hogy is mondjuk csak... talán úgy, hogy ... igen, igen, szóval érti, h­ogy miről vem szó. — Hallottam, hogy miket kiabáltak be és ez nagyon fájt is. Nem tudom elgondolni azt, hogy jóérzésű szurkoló, ak­i egyben ért is egy keveset a labdarúgáshoz és ismeri egy kicsit az Újpestet, ilyesmit feltételeivé rólunk. Azok a bekiabálók nem gondoltak arra, hogy a fiúk készakarva nem fogják tönkretenni jóhír­nevüket. És még valamit. Ha egy csapat valóban nem akar győzni, akkor annak játékosai nem tilta­koztak volna olyan hosszan és hevesen egy gól meg nem adása miatt, mint azt a mieink tették vasárnap. Tanukat is felsorol­­hatok, akik igazolják, hogy a fiúk teljes erőbedobással küzdöt­tek. Ott volt Barcs Sándor, a lig felső ötös Sport­tanács tagja és az MLSz hivatalos kiküldöttje. Tessék megkérdezni tőlük, hogy sportszerűen játszotta a csapat. Úgy értesültem, hogy a Z. MaDISz és az EMTK játékvezetői műhiba címén megóvják a m­érk­ő­­zést. Mi a mai vezetőségi ülésen döntünk arról, hogy mi is csatla­­kozunk-e az óváshoz. Ezzel is bizonyítani akarjuk, hogy a sportszerűség alapján álunk-A szurkolók tehát Dicker Mihály nyilatkozata után meg­­nyugodhatnak. Nem történt semmi különös Budán­, csak annyi, hogy kikapott az Újpest Újpesten mindenesetre örülnek annak, hogy a csapat, veresége ilyen nagy port ver fel a sport­­társadalomiban Az újpestiek szempontjából rosszabb lenne a helyzet, ha egy győzelem keltene ilyen nagy feltűnést. Beszélgetés Egresivel, aki mögött már tízéves műt­ van és az Újpest mérkőzésen volt a legboldogabb A végéhez közele­dő bajnokság legszebb hajakiját kétsé­gtjüi Lenil, a Kispest csapata vágta ki. Nem kisebb fegyvertények­k­el biék kié­ Ulreidik­, mint a­z Újipeszt, a­z MTK és a Csepel felett omlott gyüz­elmiedő. A magyarázat: a csapatbsan nagyszerű szein­tem­un­aib­oxou­k. A játékoso­k úgy élnek az egyesületben, iram egy nagy család­­bani. S'­iiute varsenigmeik., hogy kifuto­­szteretettikziek mámél több featmnyelét ad­hassák, libben Egresi vezért, Jobbszéros öt játáráért mindig, de mikor a csapat érdeke úgy kívánta, hogy bal­­scaéllre menjen, szó nélkül a­imaut. Hogy milyen ea­ ved­on Ámivel, erét láthattuk a Népsportban. Majd Jean minden mérkőzés után a fordiul­ó legjobb 22 játékosa között szerepelt é© most a válogatott összegyití­­tásánál ő a legesélyesebb balszélsójelölt. Egresi, bér már többszörös válogatott­ még egészen fiatal. — 23 éves vagyok még csak — mondja —, de már 10 éve futballozom. 13 éves voltam, amikor először rúgtam igazi futbalabdáim. Azóta nem érdekel más sport, csak a futball. A csepeli pálya mellett laktunk, minden szabad percemet a pályán töltöttem. Boldog vol­tam ha egy messze elrúgott labda után szaladhattam és belerúghattam. Később azután csapatba kerültem és ifikorom­­ban válogatott is lettem. — Mióta vár a Kispestben? — IMI óta. Azelőtt a Cs. MOVK­ ban játszottam és ott tanultam meg focizni — A Kispestben mindig jobbszélén­­ játszott ? —! Mindig. Nagy©** szeretek jobbszél­­i­sőt játszani. Játékos egyéniségemnek ez­­ felel meg legjobban. — Molyan érzés balszélén játszani? — tesszük feli a kérdést. — Balszélen is jó’ Elunte szokatlan­­ volt, de a csapat érdeke így kívánta, tehát a legtermészetesebb, hogy igyekez­tem beleszokni. Azt hiszem sikerült is ... ! — A­ bal Ritábdl van hogy áll? Azt is sike-­­­rül Tnegsor­ktatni ? — Sikerült! Bár jobblábas játékos­­ vagyok, megszoktam, hogy mindkét lábamat egyformán használjam. — És mondja. Csöpi, ha ber­oga­tnáik ballisztre, e­l­váslik­álná? — Boldogan Tudom, hogy felelősség­gel jár, de úgy érzem, nem vallanék szégyent. Voltam én már válogatott, tisztában vagyok a követelményekkel.­­— Melyek mérkőzés­eire emillékszik vissza a letgi­ai verseibben ? — Nagyon szép emlék volt a váloga­tottal a svéd túra, de úgy érzem, hogy most 27, Újpest elleni mérkőzésre gondo­lok vissza a legszívesebben. Nagyon ut­í­t­unk győzni és halkalanul nagy küzdelemben sikerült is. Két gólt rúg­­tam és a legboldogabbnak éreztem magam a mérkőzés után. Iigy b­elízól EgTVhsii Cfsftpl.­árki sport­­­sz/iorú goidol­kod­ócn.vort sok­ játékosnak­­ mintaképe Hehe! (Vándor) 1045 AUGUSZTUS 1- ­ Ma­­­te SC-Csepel mérkőzés a Millenárison A Csepel és az NSC ma játsza­­ utolsó bajnoki mérkőzését. A mérkőzés csak a Csepel szem­pontjából bír fontossággal, mi­­i­után a csepeliek még a második helyet is elérhetik. Ennek alapján a Millenárison is fölényes Csepel­­- győzelem várható. Jóslatunk: • 1* :0 a Csepel javára. ­ Rákoskeresztúr a bajnokság előtt fa Rájaoakeresztúr csapata a második f­ő Ku­stály harmadik csoportjának cár­­áu­l.­­ Szombaton és vasárnap a Fér­ Barátság H csapata ellen sorspüntő maifieőzések­et is fog vívni a korcsat­uri gárda. Sport- 1 körökbe® az a vélemény, hogy ha a két­­ mérkőzés késül csak az egyiket is meg- I­rlyan a Rákoskeresztúr, úgy — minden 9 altantétes elképzelés dacára — ősztől­­ kezdve az I. osztályba® fog .Szemespeter a­­ Rákoslkereszani­ munlkáecsatpaba. Sárosi dr.. .Csak­ én fekszek róla... Elsötétített klinikai szobában fek­­­­szik Sárosi dr., aki vasárnap futbal­­l­­istáknál egészen szokatlan sérülést szenvedett. Most már valamivel jobban érzi­­ magát, bár fájdalmai még mindig vannak. — Hogyan is történt? — Nagy erővel jött felém egy labda. Máskor, ilyen alkalommal i/n-I kénytelenül is bel­unyom a szemem,­­ de most valami egészen érthetetlen I módom nyitva felejtettem. Elsötétült­­ előttem minden. Tudtam, hogy baj I van ... Látogatók jönnek, hivatali kollé­gák, ferencvárosiak. — Most már túl vagyok a veszé­lyen — folytatja Sárosi dr. — Vasár­­nap bizony azt hitték az orvosok is, hogy vége a balszememnek. Letelt a látogatási idő. Búcsúzunk, Gyurka dr. még ezt mondja:­­— Nem lehet senkit sem okolni ezért. Csak én tehetek róla... Pályához jutott Győrött a MÁV­DAC A gyári csapatok közeti a felszabadul­óks óta a legaans­allansaibb munkát a MÁV­­DAC végül. A város legrégibb tárta iB-iind egyesülete, a Du-iótueli Atlét­ikai Club májusba® egyesült a vaálla­lással és az új együttes közeli mérk­őzésből ötször győzött, kétszer döntette® eredtményt ért el, és kétszer vesztett. Az elért eredmé­nyek közül legnagyobb jelentőséget az egyes mezben a Dorogi AC elie® elért 5:3 arányú győzetemmek tulajdon­itattak, aminnek értélkét elmeti, hogy azt ideget, Pt'dyán érték el. A li­gtöbbször szerepel együttes a következő: Földesi II. — Var­ga, Dömötör — Horváth, Földes­ I., Tóth — Békás, Nyikos, Urczky, Farkas, Bázsó. A több mint 80 éves múltra vivz­­szattekintő egyesület életében nagy ese­mény volt a közelmúltban hogy végre áját pályáihoz jutott. A város tulajdonát képező Erzsébet-tigeti sporttelepet a vá­ros vezetősége a MÁV -DAC nak adomá­­nyozta és most kezdődtek meg az elő­munkálatok, hogy az elég elhanyagolt állapotban levő, de a város legszebb fek­­vésű pályáját korszerű sportteleppé épít­sék ki. A DAC a huszas években és a harmin­cas évek elején vezetőszere­peit vitt az alszövetség életében de az egyesület sze­­génysége miatt ne i­ tudta ezt a szintet tartani és háttérbe szorult a vállalati egyesületek mögött. A DAC nevelte Győ­rött a jobbnál-jobb labdarúgókat, de munkája gyümölcsét mindig mások él­vezték. Most nemcsak komoly anyagi alapot sikerült találnia az egyesületnek a M­AV bekapcsolásával, hanem nagyszerű labdarúgókat is kapott, s a veze­tő?*? reméli, hogy az afpnöve­ tség rai bajnokság újjáraén-e-eeekor az illetékesek figye­lembe veszi­k a csa­pat által az utóbbi időben elén jő eredményeket és a MAV­­UAC csapatot az első o-z-évba sorozzák. Vidéki eredmények Eger: EMTK—Jászberényi T­ehel 1:1 (2:1). Svasbadaág Kupa. Vezette: Mési/A­ros. Biztos győzelem, a hazai csapat két tané negyest kihagyott. Ezzel a győzelem­mel az egriek megnyerték a serteget. Góllövő: Bírd és Pillér ,illetve Grecs. Kimsztentmárton]. KuTE—­Mezőtúr ?.:7 (2:1). Vetaetite, Pálinkás. A nagy meleg­­ben gyenge játék alakult ki. Gorib­ivá, Bíró I (2) és Bíró H, illetve B. Nagy és Dávid. Nagykörös: Ceglédi Kossuth—­­MTE 4:1 (8:1). Bajnoki. Kemény, helyenként durva mérkőzés. A hazai csaportból Bog­nárt kiállították. Csrlilövő Fodor, Márton, Elekes és Varsó illetve Boe­nár A GANZ heti ifi­ és kölyöktáborzói jól sike­rültek. Jóllehet a csapat sorsa már rég­en meg­ van pecsételve, erősen készü­lődnek az idényzáró mérkőzé­sekre. — Becsületesen készülünk a Kis­pest ellen és becsületes eredményt remélünk — mondja Bartalos in­téző. A II. OSZT ALTŰ csoportok bajnoki táblázatát csak a pén­­teken megjelenő számunkbal tudjuk közölni, mert a szövetségben most folyik exl óvás alatt álló mérkőzések pontjainak jóváírása.

Next