Népsport, 1949. január (5. évfolyam, 1-21. szám)

1949-01-03 / 1. szám

a! ^ M || ||||| Hogyan emelkedett az utolsó békeév­• • hez viszonyítva a „sportszinvonal” ? Az argentin labdarúgósztrájk következménye: . Visszaemlékezés és mérleg 1938-hoz, a­z „utolsó bék­eév”-hez viszonyítják a magyar gazdasági fejlődést- Ez az összehasonlítási alap. 1945 elején, a pusztulás közepette az 1938-as életszínvonal elérése szinte elérhetetlen ábrándnak tűnt fel. Ma? Ezt a színvonalat már számottevően túlhaladtuk,, nagyobb mértékben, mint azt a „S évs terv” előirányozta. Hogyan állunk ezzel a színvonalemelkedéssel a sportban ? Hogyan viszonyult az elmúlt év, 1948 sportja — 1938 sportjához? Túlszárnyal­­tuk-e az utolsó békeév sportját a háborús pusztulások és a talpraállás óriási erőfeszítései után? Kiállja-e az összehasonlítást a hároméves terv második évének sportja az utolsó békeév sportjával? A­ gazdasági élet­­színvonal emelkedése lemérhető-e a sportban is? Kimutatható-e a sportban is, hogy minden nehézség ellenére is jobbat, többet tud produkálni a fiatal népi demokrácia, mint a Horthy-ország ,béké­­re ? Nézzük meg az egyes sportágak teljesítményeit — a tízéves különb­ség tükrében- Labdarúgás 1938: Egyik legsikerültebb éve volt a labd­arúgásspo­rtnak A VB-n második he­lyet értünk el Olaszország mögött. A Fe­rencváros a KK-ba­n második lett. Váloga­tott csapatunk azonban két súlyos veresé­get szenvedett, a portugáloktól 4:0-ra, Skóciában pedig 3:1-re kapott ki. Vég­­eredményben tehát 9 válogatott mérkőzés­ből 5 ízben győ­zött, háromszor vesztett egy alkalom­mal pedig döntetlent ért el a válo­gatott. 1948-ban ie kilenc nemzetközi mérkő­zést játszott válogatottunk. Hat győzelem, két idegenben elszen­vedett vereség és egy döntetlen mu­tatja válogatott csapatunk végső mét-Megjegyezzük, hogy a londoni olimpián, ahol talán győzelmi esélyeink lehettek volna , nem indultunk ellentétben azok­nak a nemzeteknek a csapataival ame­lyek az amatőrség álarcában indultak Megemlítendő még, hogy a félbemaradt BKJ-n válogatottunk veretlenül az első helyen állt Atlétika 1938. A vártnál gyengébb e­redménye­­ket­ értek el atlétáink, annak ellenére, hogy a békeév ma idén nyugodt lehetőség© rendel­kezésre állt. Válogatottjaink­­, finn CK- tól 87.5—73.5 arányban kaptak ki. Gyenge vigasznak számít, hogy a jóval gye­ngébb észtek ellen 95:66-ra győztünk. Az év legnagyobb eseményére, a párisi EB-re igen nagyszámú csapat utazott ki. Szerep­lésük nagy csalódást okozott, mert csak Kovács (400 gáton második) és Várszegi (gerelyhajításban harmadik) került be az első három helyezett közé és a pontver­senyben a nyolcadik helyen kötöttünk ki. Atlétanőink az olaszoktól 61:31 arányú Súlyos vereséget szenvedtek. Nemzetközi vi­szonylatban egyedül K. Csák Ibolya emel­kedett ki, aki a bécsi nemzetközi bajnok­ságon megnyerte a magasugrást 1948. Az idény fájó vereséggel indult: férfiatlétáink kikaptak a csehszlovákoktól, de a hollandok felett győzelmet arattak. Atlétáink olimpiai szereplése azonban feled­­­­tette a kezdeti balsikert: két olmpiai bajnoksággal (Németh Imre és Gyarmati Olga­*, egy harmadik (Vár­szegi József), egy negyedik (4X100 m férfi váltó) és egy ötödik (Klics Fe­renc) helyezéssel minden idők legna­gyobb magyar atlétikai sikereit értük el az olimpán, Németh Imre kalapács­vetésben 59,02 cm-es új válságcsúcsot állított fel. Női atlétikánk óriási fejlő­désnek indult. 19 új csúcseredmény kö­zül kiemelkedik Gyarmati Olga 599 cm-es távolugrása (1948-ban a világ legjobb eredménye!) A bukaresti nemzetközi versenyben a cseh­szlovák, lengyel és román atlétákkal szem­ben 1­3 győzelemmel s megn­yertük a pont­­versenyt Ijszás 1938. Annak elle­nére, hogy a sport­­közvélemény az 1936-os olimpia után úszó sportunk nagy fellendülésére számított, ennek éppen az ellenkezője­­ történt. A lon­­doni EB-n mindössze két harmadik helyet sikerült (Lengyel, Hídvégi) elérni Jellemző a visszaesésre, hogy ebben az évben Csik, az 1936.D'S olimpiai bajnok csak 1:00.8-at­, Gróf 20:37.8-at, 4 X 200-as váltónk pedig 9:29-es időt ért el. Nőúszóink még ennél is rosszabb időket értek el. Egyedül vízi­­labdacsapatu­ik őrizte meg vezető szerepét. Az EB-n hét nemzet közül első lett. 1948: Úszósportunk legfényesebb esz­tendeje Legyőztük a jugoszlávokat és két Európa-csúcsot állítottunk fel (Mitró 800 rinen és a 4X200-as váltó). Az olimpián bebizonyítottuk, hogy Magyarország Európa legelső úszó­nemzete Ha olimpiai bajnokságot nem is szerez­­tünk, de számos helyezést értünk el. 4X200 : I un i ||| Az újjászületett magyar im­p? sport diadala Ilii pS TATÁTÓL LONDONIG |1 pl A jövő hét filmeseménye | Bili | m­es váltónk a régi világcsúcsot meg­javítva, újabb Európa.csúccsal második lett. Kádas, Novák Éva és Mitró 3-ik, Csordás, Kádas, Novák Ilona és Székely Éva 4-ik, Mitró és a 4 X 100-as női gyors, váltónk 5-ik helyezést ért el. Az olimpia után a svédeket láttuk vendégül. Az ugró számokat kivéve minden számban győzel­met arattunk. Úszóink 27 új országos, köztük öt Európa-csúcsot állítottak fel. A vízilabdában az olimpián második hely­­­­zést értünk el. A svédeket később 4:0 arányban győztük le. Ökölvívás 1938: Ettől a sportágtól is sokat vár­tak ebben az esztendőben. Nemzeti válo­gatottunk 7 mérkőzést vívott és abból ötöt elvesztett, egyszer döntetlent ért el és csak Morvaország ellen tudott győzni 1948, ökölvívósportun­k diadaléve. Nemzeti és Budapest-válogatottunk 13 alkalommal vívott nemzetközi mérkőzést Kilenc győzelem és négy döntetlen jelzi a páratlan siker útját Az olim­pián Csík és Papp biztosan nyert olimpiai bajnokságot. Nemzeti válogatottunk ebben az évben veretlen volt. Birkózás 1938: Birkózóink nyolc válogatott mér­kőzés közül hármat nyertek Az USA-tól a svédektől és kétszer az ő­s­szel, tól vereséget szenvedtek. (Pedig az 1936-os olimpián birkózóink jól szere­peltek). 1948: Válogatottunk négy nemzetközi mérkőzést vívott. Mind a négy alkalommal győzött­ Az olimpián Bóbis Gyula bajnokságot nyert, ezen kívül tíz helyezést ér­tünk el.­­ Ez a tény birkózóm­ortunk nagy fej­lődését mutatja. Tenír1/ 1933: Nemzetközi viszonylatban előak ótaAz ország legyőzése Szatellit sikernek. A DK-ban már az első fordulóban kikap­tunk a németektől Ekkor tűn­t fel a fiatal Asbóth, aki a világbajnok Budge­t­te legyőzte egy félbemaradt bemutatón. Női teniszezőink viszont a várakozás­on felül szerepeltek: meg­nyerték a n­ői KK-t. A férfi KK-n a negyedik helyet érték el teniszezőink. Szól­ eredménynek számít Szigeti Ottó hamburgi győzelme. Említésre méltó még a Gábori—Szigeti kettős harmadik helye a francia bajnokságban. 1948: A magyar teniszsport legértéke­sebb éve. A DK-ban legyőztük saját pályá­jukon a franciákat. Asbóth a wimbledoni világbajnokságon sok világnagyság legyőzése után a harmadik helyen végzett. De hasonlóam nagy eredménynek számít Körmöczy Zsuzsi brüsszeli második helye. Körmöczy Hartot, a wimbledoni Második helyezettet győzte le. A francia Riviérán Asbóth, Körmöczy Zsuzsi és Peterdi Márta a legtöbb ver­senyét megnyerte. Különösen Asbóth eredményei értékesek , hiszen Asbóth két ízben győzött Patty ellen és Drobnyt is kétvállra fektette. A jól sikerült idényt a románok elleni bukaresti győzelemmel fejezték be teniszezőink. Asbóth és Körmöczy nagy­­erem eredményeit fémjelzi, hogy a világranglistákon mindketten az ötödik helyen szerepelnek Jégsport ! 1938: Gyorskorcsolyázásban csak­­Hídvégi tízezer méteren elért 17:19 6-os országos csúcsa komoly eredmény. Az EB-n gyengén szerepeltek gyorskereső­­lyázóinál, il.ik volt a legjobb helyezé­sünk. A VB. fi Hídvégi ugyan 13:01­2-t futott, de ezzel is csak kilencedik tu­dott tenni A műkorcsolya EB-n Terták 5-ik, Szekrénye^sy testvérpár * 4_ik lett A VB-n Terták 6-ik Sze rénye^yék 5,ikek lettek. A jégkorom­gban Magyar­­ország a 7ik helyen végzett. 1948: A Kékesffy—Király pár Európa-bajnok. '* ságot nyert. N: De komoly sikernek számít még az egyéniben Király Ede 4-ik helyezése Az olimpián a Kékessy—Király Párt­­le­pontozták és ezért csak másodikak let­­tek. Ugyanez volt a helyzet a VB-n is Király az oli­m­pián ötödik, a VB-n har­madik lett. Gyorskorcsolyázóink is sike­resen szerepeltek-Pajor tízezer méteren elért negyedik helye nagyon komoly eredménynek számít. Válogatott csapatunk Stockholmban le­győzte a svéd főváros legjobb gyors,­korcsolyázó gárdáját. Korontoróink erő­­sen vissza­estek- Asztali­tenisz 1938, A gyászos 1937-es év után ebben az évben már jobban szerepeltek asztali­­teniszezőink, teljes értékű győzelmet azon­ban csak fér­ficsapatunk ért el: Ausztria legyőzésével világbajnok lett. az egyes számokban Bellák az angol Woodhread-dal vegyespáros­ban nyert VB 1. Bona. Házi Bellák Fereniczy Ide és Beregi Dóra csak helyezéseket ért el. Külföldön és nemzetközi mérkőzéseken is váltakozó eredményeket mutathat fel ekkor asztaliteniszsportunk. 1948: A londoni VB-n nagy remények­kel indultunk, de végül kénytelenek voltunk megelégedni Farkas Gizi világbajnokságával. Férfipárosban Soós az angol Haydonnal második. Sidó a román Roseauuval har­madik helyen végzett. Női csapatunk ismét második lett. A nemzetközi mérkőzések so­rán nő csapatunk háromszor, férficsapatunk kétszer győzött, a csehszlovákoktól azonban vereséget szenvedett Megemlítjük, hogy a Prága elleni győzelem a valóságban világbajnok csehszlovák csapat egyezé­­sét jelentette. Vívás 1938: Vívósportunk ebben az évben is megőrizte az 1956-o­s olim­pi­ai szín­vonalat. Csati egy alkalommal volt nemzetközi m­e­könte, az Olaszok ellen. Legnagyobb ve­tély­tájukat ezúttal is legyőzték vívóink — ámbár csak tal­ál­ata­rá'mival. 1948: A magyar penge ismét a régi fényében ragyog. Az oli­pia előtt San Remó­ban vertük meg az olaszokat A BKJ-n Gere­vich, Berrich­er és Elek Ilona győző­­. Az olimpia telj®s magyar vívósikert hozott. Gerevich Aladár, Elek Ilona és férficsapatunk aranyérmet hozott haza Kovács Pál, Maszlay Lajos 3-ik, a férfi tőrcsapat 5-ik, Elek Margit pedig 6.ik lett. A három olimpiai bajnokság és az értéke® helyezések önmaguk beszél­nek. 1 Torna 1938: Egyetlen ír ne­mzetközi mérkőzé­sünk volt: az olaszok feljen­, Rizt , noha csekély pontkülönbséggel de elvesz­tették tornászaink. A vB-n nem indultak a magyarok. 1948: Fontos esztendeje a fellendülés előtt álló magyar tornasportnak. Csak egy nemzetközi mérkőzés volt. Az o­sztrá­­koikat győzték le tornászaink. Az olimpia mérlege így fest: Pataki Ferenc műszabad­gyakorlatokban olim­piai bajnok. Ugyanebben a számban Mogyoróssy második lett. Férfi csa­patunk a 3-ik helyen végzett. A kü­­lönböző szereken Pataki, Sáriha­di (három számban) helyezéseket értek el. Női torn­ász csapatunk — legjobb tagjának, S. Keleti Ágnesnek sérülése miatt — a második helyen végzett. Kosárlabda 1938: Ez a sportág ekkor nálunk még gyerekcipőben járt. Mindössze két nemzet­közi mérkőzés volt- Legyőztük a bolgáro­kat 26:12 arányban. Főiskolás válogatot­tunk viszont kikapott a bolgároktól 1948. A BRJ-n mind a férfi, mind a női csapatunk kitűnő­­ját­ékkal, hét győzelemmel került az első helyre. Kosarasaink több alkalommal legyőzték Európa második legjobb csapatát, a cseh­­szlovákokat. Az olimpián csak a tengerentúliaktól szenvedtünk vereséget. Az egyéb sportágaknál figyelembe kell vennünk Takács Károly olimpiai bajnokságát, evezőseink és kajakozóink jó helyezé­sét, öttusázóink svédországi második helyét. Kézilabdában 1938-ban a VB-n a harmadik helyezést értük el. JülS-ban kézilabdáin­­n­k nagy reményekkel indultak a VB-n de a selejtezőben vere­séget szenvedtek. Úgy hisszük, a rideg statisztika mindennél ékesebben beszél, 1938-at — elvben — hosszú, békés időszak előzte meg. 1948-at háború, infláció, az újjáépítés hősi erőfeszítése. És mégis magasan túlszárnyaltuk az 1938. évi békeszínvonalat a sportban is. Miért? Mert ma népi demokráciában élünk, akkor pedig a félfeudális Horthy-reakció a sportban sem engedte meg kibontakozni a magyar nép igazi erejét. A tömegek bevonása terén még ma is sok a tennivaló. Mi elégedetlenek vagyunk a magyar sportoló tömegek méreteivel. De milyen nagy fejlődést jelent ez is a „békeszínvonal”-lal szemben. 19­3­8-ban 1202 sportegyesületnek összesen 29.000 versenyzője volt. 1­948-ban az olimpia előtt 1379 egyesület 68.000, versenyzőt tartott szá­­mon Az olimpia után pedig az egyesületek száma 1482 lett — 120­ 000 igazolt versenyzővel. Pedig az igazi népi sportmozgalom még csak ezután következik. ★ A számok beszélnek■ Hallgassuk meg, mit mondanak. Vádolják Hor­­thyék népellenes politikáját s lelkesen beszélnek a magyar nép jelszabad­tutójáról, munkás, hősi jelenéről és gyönyörű szocialista jövőjéről. ■■ , 1 mm átlátszó esőkabát­, lóden- és viharkabát SIRUHAK mirtok és szísz "ítS 3 539 játékost két évre eltiltottak Megírtuk hogy Argentínában sztrájk tört ki a labdarúgók között s emiatt félbe,­szakították a bajnokságot A sztrájk első ítélete most született meg: 539 játékost — az I. osztályból 301, a II. osztályból 238 játékost — két évre eltiltottak a játéktól Az ell­ lottak között szerepel valamennyi válogatott játékos s emiatt az argentin szövetség lemondta a februárra és márciusra tervezett európai portyáját. A fenti ítélet után kérdéses az, hogy Argentína résztvesz-e 1949-ben a Délamerikai Bajnokságon s hogy 1960-ben indul-e a Világ­bajnokságon Az eltilott játékosok a FIFA szabályai értelmében a FIFA más tagállamaiban sem játszihatnak, tehát például nem jöhetnek át Glaszzorsz­ágba játszani. Mi is történt Argentínában? 1931-ben vez­­ték be Argentínába a profizmust s két, három évvel később kezdődtek a bajnoksá­gok A játékosok rájöttek, hogy a délame­rikai futballcö egyvállalatnak ők csak a rab­szolgái. A ftballpiacon a játékos az áru­s rabszolgab­érrel Argentínában százezres tömegek látogatják a mérkőzéseket hatal­mas összegek kerülnek az egyesületek kasz­­száiba, de a játékosoknak csak morzsák jut­nak. A játékosok amolyan szakszervezet­félébe tömörültek felléptek az egyesületek ellen s valami engedményben részesültek. ..Szakszervezetüket­ a szövetség is elismerte. Három évvel ezelőtt tört ki az első sztrájk, ennek eredménye több eltiltás lett, de az eltiltásokat késői­ felfüggesztették Ugyan­akkor a szövetség kimondta hogy nem is­­meri el tovább a játékosok , szakszerveze­tét.A játékosok helyzete továbbra sem­ változott, követeléseiket nem teljesítették s így tört ki néhány héttel ezelőtt az elsőnél sokkal nagyobb arányú sztrájk s ennek eredménye lett a fent említett tömeges el­tiltás. Mi a tanulság az egészből? Argentinéban a labdarúgást nem tekintik szórakozásnak sportnak, hanem tisztán csak üzletnek. Olyan üzlet ez, amelyben a tőkés szerepét az egyesületek játsszák s a kizsákmányoltak a játékosok Nem akarjuk azonban véde­lembe venni a játékosokat sem. A dél­­amerikai labdarúgó csak játékos és semmi más. A labdarúgásból akar megélni. A gól­­termelésen kívül más termelő munkát nem ismer. Ezért van tökéletesen kiszolgáltatva a sport­tőkéseknek — Lehiet-e tömegsport a vívásból? A magyar sport időszerű kérdései a „Testkultúra” új számában Még csak rövid pályafutásra tekinthet vissza a ,,Testkultúra , az Országos Sport­hivatal szakfolyóirata, de máris kétségtelen, hogy jól tölti be a magyar sportban rá váró nevelő szerepet. Minden egyes újabb száma határozott fejlődést mutat. Szerkesztői a magyar sport ütőerén tartják kezüket s igye­keznek minden olyan időszerű kérdést fel­vetni amelynek a megoldása a sportban is a szocializmust építi. A ,,Testkultúra1" decemberi száma is ugyanezt a törekvést tükrözi vissza. Vezető­helyen Újhelyi Józsefnek a kommunista mozgalom harmincadik évfordulója alkalmá­ból elhangzott beszédét közl.". Újhelyi mél­tatja­­ a kommunisták önfeláldozó harcait, munkáját, amelynek nyomán a magyar nép lerázta bilincseit és új, szilárd, demokratikus rendszerben építi hazáját Megemlékezik ar­­ról is,­ hogy a sportban is fe­l-felbukkanó reakciós erőkkel szemben a Kommunista Párt nagyszerű eredményeket ért el sportunk felépítésében. Az 1948-as olimpiai év világra­ szóló magyar sikerei után sem áll meg a Párt sportmunkája. ..Meg fogjuk teremteni az i1j szellemű, új erkölcsi tartalommal meg­­töltött sportot." Eger megváltozott sportéletéről Alberti József számol be Az Egri Szakszervezet/ Testgyakorlók körének a megalakítása egy­ csapásra más arculatot adott az egri sport­nak. Ma már nem csupán egy maroknyi úszógárda­­jelenti a város sportját, hanem a többi sportág is virágzik. Tömegek sportol­nak Egerben, ahol munkásság és a paraszt, ifjúság összefogása hozta létre az új sport­­létsítményeket. Arégen Eger a fekete reakció egyik hírhedt fellegvára volt s ez rányomta a bélyegét a sportra is. Ma­i Egerben be­csületbeli kérdés, hog ki mit tett­­a de­­mokrácia sportjáért És ami különösen semreméltó: az egriek nem az államot ostro­­molták segély­kérelmeik­kel, nem is várták a ,,sült galambot**, hanem öntevékenyen, saját erejükből teremtették elő az anyagi feltéte­leket. ,_Az ipari szervezkedés és a sport** (írója Barát György) azt fejtegeti, hogy a szak­­mai szakszervezeteknek ipari szakszerveze­tekké való­ átalakítása jelentős fejlődést hoz a sport számára is Az egy üzemben dolgozó munkások és értelmiségek ugyanannak a szakszervezeteknek lesznek tagjai tehát együttes erővel, oldhatják meg a munkaver­­­seny, a szociális feladatok, a kultúra és ebben a sport kérdéseit is A felállítandó üzemi bizottságok biztosítják majd a spor­tolás lehetőségeit, a sportolók szakszerű ki­képzését és demokratikus nevelését. Ez az út vezet majd az elmúlt idők ..kirakat­­sportjával** szemben a népi tömegsporthoz A cikkíró első feladatként a bajnokságok és versenyek szűk területre való decentralizá­lását jelöli meg mert ezzel a felesleges munkaidő veszteséget lehet kiküszöbölni és az útiköltségmegtakarítás a sportot olcsóbbá teszi. Szerintünk ez­­veszélyes lépés lenne, mert gátolná az élsport fejlődését, amely­nek fontos propagandaértéke, a tömegekre gyakorolt hatása serkentő hivatása kétségte­len, tehát végső fokon a termelés emelkedé­sét szolgálja Ez a kérdés gondos megvizs­gálást igényel Figyelemreméltó néhány sportág vezető­jének beszámolója sportjának ,­mérlegéről és feladatairól . Különösen a vívási részt olvastuk érdeklődéssel. Soproni János dr­ás Zöld Ferenc dr .megállapítja, hogy ha­ladéktalanul hozzá kell látni új elemek be­vonásához, új káderek neveléséhez és a vívómesterkérdés megoldásához. Minthogy tudvalevőleg az utánpótlás a vívás mai legégetőbb problémája, fontos Soproniék állásfoglalása. A vívószövetség vezetői az ipari munkásságtól vá­r felfrissítést Fel­teszik a kérdést: alkalmas-e a vívás arra, hogy széles tömegek testedzéséül szolgáljon? A vívás a test­edzésen túl fegyelmez, gyor­­saságr­a ösztökél, a gyors döntés szükséges­­sége, határ­ozottságot fejleszt ki sportintelli­­genciát ad Emellett állandós edzést kívánó küzdősport, amely tervszerű és módszeres foglalkozás igényel A cikkírók választ is adnak. Ahol a munkásosztály történelmileg kialakult igénye: magasabbak és kiterjed­tebbek, ott egészen­ természetes, hogy töm­e­­gek, munkások foglalkoznak a vívással. Te­­hát a magyar dolgozók igényeinek, élet­­színvonalának emelkedésével együ­tt tart­­ majd lépést a vívósportunk ._Nem kerget­tünk ábrándokat. Komoly erőfeszítésre, sok kísérletezésre lesz szükség, amíg a tervezett 1000—1500 friss erőnek megfelelő kiképzést tudunk nyújtani­ — írják. A tömegsport megvalósítását tartja szem előtt a többi beszámoló szerzője is. Be­rend . István dr. sürgeti, hogy a nagy tömegek szá­mára adjunk minél nagyobb számban meg­­felelő,­­ versenyzésre is alkalmas hajókat. Balogh Ambr­us* egyik legkiválóbb céljavunk a versenyző formaingadozásáról megállapítja, hogy az az állóképesség hiányára vezethető vissza. A múltban helytelenül pihenést ren­deltek el, ha fáradtságot észleltek a csapa­ton. Nyugodtan elfogadhatjuk Takács erős, szinte népszerűsített edzésrendszerét. A téli holtidény káros befolyását csak a korszerű fedett lőtér megvalósításával tüntethetjük el ,,Sz. J­*’ a­ fedett tenniszpályák fontosságáról ír, a hibák téli javításában és a tömegek nevelésében. Terták Elemér dr* volt műkor­csolyázóbajnokunk megállapítja, hogy a kor­­csolyá­zóspontunk jövője nem tekinthető biz­tosítottnak: hiányzik a tömegbázis Az egyik oka ennek a műjégpályák hiánya, a másik pedig az, hogy a múltban a drága, korcso­­lyázósportba csak a tehetős polgárság tudott bekapcsolódni, a szegény munkásságot elzár­­ták a korcsolyázósport elöl. A munkásréte­gekkel való kapcsolat kevés volt arra, hogy a felszabadulás után rövid idő alatt, helyre­hozzák a mulasztást. Az újjáalakuló korcso­­lyázószövetség a szakszervezetekkel karöltve kezd­te meg az üzemi munkásság bevonását. Az addigi eredmények máris biztatóak. Sajnos, helyszűke miatt nem foglalkozha­tunk minden egyes cikkel érdeme szerint Kiemeljük Hepp Ferenc dr. értékes össze­foglalóját a gyorsaság szerepéről a sport­ban Szabó János ismertetését a példát mu­tató szovjet kosárlabdasportról. Motu L­janszkaja orvosi tanácsait az ifjúsági sízők­­nek, Zempléni Imre dr. a vitaminok haszná­latáról, valamint Asztalos Lajos dr. érdekes beszámolóját arról, hogy hogyan készülnek a sakkbajnokok a mérkőzésekre. Újhelyi Jó­zsef a sportpropaganda feladatait vázolja. Bartos Géza pedig a Ferencváros-ügyben áll ki a demokratikus sport mellett, a lapszem­lében pedig a .,Szovjetszkij Szport“ két cikke világít rá a nyugati sport jellemző, üzleties vonásaira. Horváth Sándor kitűnő szakkcikkét a magasugrás forradalmi válto­zásáról már ismertetettük, most ismét fel­hívjuk rá a szakemberek figyelmét. Vető József. ---------------------­ Díjkiosztás a Vasasban Hegyi Gyula sportállam­titká­r és a Va­­Sas teljes vezetősége jelenlétében került sor pénteken a Vasas-székházban a Vasas labdarúgó szakosztályának díjkiosztójára. Krajcsovics István sz. D. elnök megnyit­­tója után Kiss Hugó társelnök osztotta ki az 1947—48-as bajnokság második he­­lyéért és a Centenáris Kupa raásodik he­­lyéért .kapott ér­me­ket a játékosok között A játéko­sokon kívül" értékés munkájáé­t Jávor Pál, Gutchlag Imre, Korbacsics Pál, Dóczi Lajos, Koltai István Zsámbéki János Sárosi Imre é­s Kohl Rudolf kapott érmet a vezetők közül. Saroveczky Gyula — a Vasasban eltöltött játékos­ múltjáért — az egyesület arany pecsétgyűrűjét kapta­ A díjkiosztó után a játé­kosok a többi Szak­osztály tagjaival együtt részt vettek a Va­sas szilveszteri mulatságán- Szakszervezeti sportnap a Sportcsarnokban A Kereskedelmi Alkalmazottak Oreaá­­gos Szakszervezete és a Magyar Magán­al­ka­lma­zott­a­k Szabad Szakszervezete a két szakszervezet közötti sportbarátság, kimélyítésre céljából vasárnap délelőtt versenyt rendezett a Sportcsarnokban. 2­100 néző előtt négy Sportágban mérkőz­tek egymással a versenyzők. Mindkét é szak­szer­vezet csapatában igen sok elő­­vonalbeli játékos szerepelt. A szünetek­ben az MMSzSz gálacsapata tartott be­mutatót. Pataki Ferenc olimpiai bajno­kunk olimpiai műszabadgyakorlata igen nagy sikert aratott. Eredmények: Röplabda. Női: MMSzSz—KAOSz 30:24 (13:17). V: Kovách. MMSzSz: Kiás. Holik. Kovács — Szíjgyártó. Malaga. Futó. Cs: Laczkó. KAOSz Sztankovics. Fehér­né, Mertimné — Kovács. Tótné. Paulinné. Cs: Papné. Jó: Kovács és Holik. ill. Paulinné. Férfi: MMSzSz—KAOSz 36:32 (19:16). V­. Spányik. MMSzSz: Széki. Versenyi. Széke­­rés — Szabó. Kökényes I, Balogh. Cs: Mi­­hályfalv,. KAOSz: Széplaki 1, Széplák II, Terényi — Szani Iszló, Szalai, Róka Cs. Muhr. Jó: Szekeres és Széki, ill Terényi. Asztali­tenisz. Férfi: KAOSz—MMSzSz, 3:1. KAOSz: Sárosi, Schrett, Gárdos, Hámori. MMSzSz: Gál dr. Balázs. Lederer. Szamosi, Gy: Sárosi. Schret­t és Hámori, ill. Gól dr. Kosárlabda: Férfi: KAoSter-MMSaSa 2­:21 (8:10). V: Bánkuti. KAOSz: Hámori — Bálla, Balázs — Budai, Mészáros. MMSzSz: Somogyi — Derbák, Surányi —* Czinkár, Crémay. Cs. Bánhegyi, Achler. Nagyi­ram­ú mérkőzésen a hajrában for­dította meg a mérkőzés sorsát, a KAOSz, Kd: Mészáros (8), Hámori Bolla (7—7), Balász (4) és Budai, ill. Somogyi. Dér, Dák, Rémay, Bánhegyi (4—4), Czinkár (3) és Surányi (2). Jó: Bolla. Balázs, ill. Somogyi. Női: KAOSz—IdMSzSz 17:7 (10:2) V: Bolla, Balázs. Kd: Goron­di (6), Rébi (4), Szilágyi (3), Ligeti és Szmertnik (2—2), ill. Szabó, Szilágyi, Cseri (2­—2) és Róth. Jó: Rébi és Go­­rondi, ill. Szabó. Kézilabda. Férfi: KAOSz—MMSzSZ 25:13 (11:6). V: Rózsa. KAO6fc: Réti — Horváth. Kapocsi — Lutz, Nagy J. Bolla. Cs.: Balázs, Hámori, Kiss­ K. — MMSzS?­: Féczfeli — Piánk, Bojerovszki — Gömöri. Geecheit Tammer C.­: O­b. G: Bolla (16), Nagy J. (4), Horváth. Kapocsi (2—2) és Lutz, ill. Oláh (6), Gömöri (5) Geecheit (2). Jó* Bolla és Horváth, ill. Oláh ÚTLEVÉLKÉPEK[3S 1­5 darab rendelésnél DARABjA 3 forint FOTO PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ

Next