Népsport, 1949. április (5. évfolyam, 64-84. szám)
1949-04-01 / 64. szám
,Mi vattek a mai fiatalok!" Hogyan fogadták a sportolók, sportvezetők, szurkolók az élsport kérdésének új megvilágítását Keddi számunkban Marschal László felelős szerkesztőnk „Élsportolók és munkás4* címmel felvetette az élsportolók legfontosabb kérdéseit. Hivatkozott Rákosi Mátyásnak azokra a kijelentéseire, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára az olimpiások tiszteletére rendezett vacsorán mondott. Rákosi Mátyás nevezte ugyanis először a sportkiválóságokat a sport élmunkásainak. A cikk szerint magas követelményeket támasztank az élsportolókkal szemben, de ugyanakkor meg is kell nekik adnunk azt, amire az élsportolónak, mint embernek és mint sportolónak egyaránt szüksége van. A cikkben felvetett szempontokhoz vasultak hozzá vezetők, sportemberek és szurkolók az alábbiakban: Szabó László, a Vas- és Fémmunkások *RC elnöke: — A Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs álláspontja az élsportolókkal kapcsolatban kifejezi a szocialista társadalom megbecsülését mindazokkal szemben, akik a népi demokráciának a testi kultúrán keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Ezek az élsportolók valóban az igazi hazafiság értelmében kultúrkövetei is nemzetünknek. Nemcsak kivételes tehetségük révén érik el ■nagy eredményeiket, hanem hosszú esztendők becsületes, kitartó munkájával. Különösen fontosnak tartom, hogy azok az élsportolók, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak bármelyik sportágban is, nyugodt életkörülmények között végezhessék munkájukat és készülhessenek fel a sportolásra. Nagyon helyes, hogy ezt a kérdést megértetik a munkaadókkal, gyárakkal, üzemekkel. De természetesen ez nemcsak jogokkal fog járni az élsportoló részére, hanem további kötelességekkel is. Az élsportolónak az új szocialista társadalom új embertípusává kell válnia, akire eszményként tekint fel a most nevelkedő ifjúság. Ctukovi Márton, az MTK edzője: Mint a labdarúgás szakembere, •salatén örülök a nagyjelentőségű terveknek. A magyar labdarúgást nem is lehet naggyá tenni anélkül, hogy a legkiválóbb magyar futballistáknak ne biztosítsák a gondtalan sportolási lehetőséget. Nem sportheréket kell nevelni, mertaz egészségtelen és társadalmilag beteg állapot, de mindenképpen módot kell adni arra, hogy elsőosztályú labdarúgóink kellő módon készülhessenek fel mérkőzéseikre. Ez emelni fogja a magyar labdarúgás nemzetközi tekintélyét is. Ez új és tiszta hang a magyar sportéletben, amelyet labdarúgóinknak is meg kell érteniük és kellő lelkesedéssel, és sportszerű életmóddal kell megadniuk a megérdemelt köszönetét. Az eredmény itt nem fog elmaradni. Pataki Ferenc Magyarország tornász olimpiai bajnoka: — Nem tudjuk elmondani, milyen jóleső érzéssel fogadtuk mi, olimpiások a felvetett megoldást. Hisszük, hogy ezt most már a munkaidők is meg fogják érteni, vagy, ha kell, megértetik velük. Mi egyet ígérhetünk, hogy méltók leszünk a sport-élmunkás melírjelölésre és egész életünkkel, felkészültségünkkel példát fogunk mutatni a magyar ifjúságnak. Inokai István, a MATEOSz főtitkára: — A legnagyobb örömmel üdvözöljük a felvetett gondolatokat. Régen vajúdó problémákat fog tisztázni a közleményben tárgyalt kérdés gyakorlati megoldása. Szerintem is a legfontosabb, hogy szüntessük meg a bizonytalanságot a magyar sportban. Nyújtson a kormányzat az élmunkáséhoz hasonló életszínvonalat az élsportolóknak, hogy biztosíthassák nyugodt sportolási lehetőségeiket. Utáljuk az álamatőrizmust, éppen úgy, mint az álprofesszionalizmust, de azt tudjuk, hogy csak akkor várhatunk nagy teljesítményt sportolóinktól, ha külön sportmunkájukért nyugodt életlehetőséget tudunk biztosítani a számukra. Így megkövetelhetjük tőlük, hogy, mint eszménykép, a magyar ifjúság élén haladjanak Szilágyi Gyula, a Vasas válogatott Csatára: — Még fiatalember vagyok, de már sok élettapasztalatot szereztem a sporton keresztül is. Éppen a szocializmus tanításain keresztül jöttem rá, hogy egy igazi élsportolónak nem szabad eltobozolnia könnyedén fiatal éveit, hanem komoly és célratörő munkával képeznünk kell magunkat a sportban és munkahelyünkön egyaránt. A tanulás révén tudatossá válik előttünk életünk célja. Jó munkát akarok végezni a munkahelyemen is és minél többször méltó akarok még lenni a meggypiros címeres mez viselésére. Szenes József, a Nemzeti és a Kispest volt játékosa: — örülhetnek a mai fiatalok, hogy őket érte ez a megtiszteltetés. Ha már a mi időnkben megkapták volna a sportolók azt, amit ma nyújtanak nekik, akkor a magyar sport lényegesen előbbre lenne. Vándor futballistáink is meggondolták volna, hogy az emigráció keserű kenyerét egyék és bizonyára nem vetemedtek volna hazaárulásra sem. A sportoló megérdemli, hogy fáradságos küzdelmei után nagyobb és méltán kiérdemelt megbecsülésben legyen része. Hermann Imre edző, az FTC volt játékosa: • Mi, régi játékosok örömmel üdvözöljük ezt a magyar sport érdekeit szolgáló igen üdvös tervet. Végre a demokrácia valósággá váltja legmerészebb álmainkat. Bár a mi időnkben nyújtottak volna ennyit a sportolóknak, akkor nem lenne annyi nyomorgó régi sportolónk. Azelőtt odadobtak a játékosnak egy rabszolga szerződést, aztán, ha eltörte a lábát, vagy kiöregedett, eldobtak, mint egy kifacsart citromot. A szocialista társadalom az új sportemberek típusát alakítja, akik különbek lesznek a régieknél mint sportolók és különbek mint emberek. Kasza István segédmunkás, Fradiszurkoló (IV, Városház utca 4): —Nekünk, szurkolóknak nem fáj az, ha a játékosok megérdemelt jutalomban részesülnek sportteljesítményükért és méltó jutalmat kap minden nagy teljesítményt nyújtó sportoló, mert jól tudjuk, hogy mennyi önmegtartóztatás és mennyi komoly edzés kell ahhoz, hogy eljussanak az élvonalba. Nekünk örömet szereznek vasárnaponként és mi hálásak vagyunk nekik kitűnő játékukért. Bár csak száz és száz élsportolója lenne a magyar népi demokráciának! Milyen büszkék voltunk, amikor a londoni híreket hallottuk és mennyire örülünk a Fradi nagyszerű szereplésének. (Legközelebb további hozzászólásoknak adunk helyet.) Soroksár 1913 április 3-án, vasárnap délután fél 5-kor Siroksár-PITK NB I mérkőzés Botvinnik szép játékot és szovjet győzelmet ver Sakkozóink készülnek « „második félidőre*6 — Kiküldött munkatársunk távbeszélő jelentése — (Moszkva, március 31. A szovjet közönség nagy érdeklődéssel tekint a Moszkva—Budapest sakkmérkőzésmásodik félideje elé. Igen fontos esemény ez, s jóleső érzés tapasztalni, hogy sakkozóink miilyen nagy esemény rézt vevői. Nehéz elfelejteni azt a meleg fogadtatást, amelyben a repülőtéren részesítettek minket. Kint volt Soboljev, az Országos Sportbizottság nemzetközi osztályának vezetője, aki a Torpedóval Magyarországon járt és aki kint volt Londonban is az olimpián Még intez is megelégedéssel meséli, hogy a londoni éhségmenük között milyen ragyogó ételeket ettek a Hendon-kollégiumban a magyarok szállásán. Annyit folzjemyors, hogy szabadidejében nem fog senki sem unatkozni. Legalább annyit fogunk operáiba, színházba, moziba járni, minit a ton'igrezök. Egy itj tanulé h'iaigyár egyetemi bpjg^t.o .személy*ben kitűnő tolmácsunk van, de tehetséges, hogy rem lesz rá 30*káig szükség, mert a szovjet sakkozók tanulnak ma* gyárit’. A szerda esti vacuiva Bobojev egy kis pohárköszöntőt mohidott és éltette a magyar sakkozókat. Hegyi Gyula válaflott rá és a magyar sportvilág hálás köszönetét tolmácsolta. Késő éjszaka valamennyiein átmentünk a Hotel Nacionalba. A ntontemezőkhöz. Ekkor. Volt az imsrepélyes bankett, az egy hónapos edzőtábor záró ünnepsége. Eléggé emelkedett volt a hangulat. Flórián Tibor, aki a moszkvai magyar követség tisztviselője, már hozzánk csatlkozott. Az egyik szovjet sakkozó meg is jegyezte, hogy Flóriánnak tulajdonképpen a moszkvai csapatban kellene indulnia, hiszen — moszkvai lakos. — Azt hiszem, ezt a magyar csapat nem bánná — jegyezte meg ,éles önkritikával Flórián. A nagy mérkőzésre a vasutasok kultúrházában kerül sor. Idő 1.200 ember fér be. Óriási az érdeklődés a jegyek iránt. Mozi folyik a kolhozok sakkversenye százezernyi résztvevővel. A győztesek meghívást kapnak a városközi mérkőzésre. Elvárják a magyar sakkozóktól, hogy szimultánokat játsszanak az üzemekben •Szabó Lászlót már meg is kérdezték, hogy a Sztálin-gyárban, vagy pedig a k utörőknél akar-e szimultánt játszani Kotov így figyelmeztette: - Ha az úttörőket választod, jó I©rs vigyázni. A gyerekek között van néhány nagyszerű játékos. Már nekünk is volt náluk kellemetlen meglepetésben részünk. A verseny szombaton délután fél 6-kor kezdődik és fél 11-ig játszanak. Botvinnik, a világbajnok, így nyilatkozott a versenyről: — Nagyon jó játékot és szovjet győzelmet várok. Csütörtökön délelőtt elmentünk megnézni a teniszezők utolsó edzését. Hegyi Gyula nagy örömmel állapította meg, hogy milyen népszerűek teniszezőink. A fedett pálya személyzete is annyira szereti őket, hogy alig akarják elengedni. Jelenleg még Asbóth a legnépszerűbb magyar sportember itl. Szombattól kezdve Szabóék veszik át ezt a szerepet. VETŐ JÓZSEF Az MHK-sportmozgalom óriási tömegeket mozgat meg az országban. Nemcsak azokat, akik jelenleg is sportolnak, hanem azokat is, akik az elmúlt években, vagy évtizedekben tartoztak az élsportolók közé, sőt azokat is, akik még sohasem sportoltak. Erről a hatalmas jelentőségű mozgalomról beszél három régi, kiváló sportember. — Szeretnék én is hozzájárulni az MRK-sportmozgalom százszázalékos sikeréhez — mondja az MHK-ról Várszegi József, sokszoros gerelyvető bajnokunk, a londoni olimpia harmadik helyezettje. — Ennek a mozgalomnak nem az a célja, hogy bajnokokat és rekordereket ne véljen, hanem az, hogy a munkahelyükön elfáradt ipari és szellemi dolgozóknak, valamint az egész nap a földön dolgozó parasztoknál,, üdülést nyújtson. Azzal, hogy a próbák alkalmával és az erre való felkészüléssel a nép széles rétegeit kivisszük a sportpályákra, tudatosítani tudjuk bennük a sportolás hallatlanul előnyös voltát. Ha majd egy-egy edzés, vagy a próbázás után a kellemes fáradtság érzésével és lelki felüdüléssel hagyja el a pályát az a dolgozó, aki még sohasem sportolt, akkor biztosan bekövetkezik, az, hogy a sokszázezer próbázó közül sokezren talán sok tízezren megmaradnak a sport aktív művelőinek, vagy bekapcsolódnak a sport szervezésébe, vezetésébe. Biztos vagyok benne, hogy minden sportember szívesen támogatja az MTK - sportmozgalmat. — Tehetségek százai és ezrei kallódtak el a múltban — mondja Kalmár Jenő, a Csepel edzője —, mert nem volt, aki fele karolja őket. Elsősorban a munkás- és parasztifjúság érezte ezt a szörnyű elhagyatottságot. Most mindez meg fog szűnni. Az MHK mindenkit megmozgat, mindenkinek megadja a módot, hogy a sportba bekapcsolódjék a sportban felfrissüljön, munkaereje növekedjék s acélossá váló izmaival demokráciánk harcos megvédelmezője is lehessen. Szeretném, ha a magam szerény tehetségét is az MHK rendelkezésére bocsáthatnám. Boldog örömmel vállalkozom útbaigazításra, jelentkező kezdők oktatására, az előkészítésben való segédkezésre s a próbázások megindulása után is szívesen az illetékesek rendelkezésére bocsátom sporttapasztalataimat. A világszerte megcsodát magyar sportsikerek, olimpiai győzelmek, világbajnokságok alapja kétségtelenül a magyar név sportratermettsége — vélekedik Szepes Béla sportújságíró, az amsterdami olimpia helyezettje —, viszont a közelmúlt nagy sikereiben oroszlánrésze van az állami támogatásnak is. Hosszú évek óta figyelem mint sportújságíró a magyar sport fény- és árnyoldala"'- Az olimpiai- és világbajnokságok mellett meg kell látnom a hiányt is: eddig nem volt magyar tömegsport! Mennyivel nagyobb lenne a magyar sport, ha száz Asbóth, Németh Imre, Kádas Géza, vagy Gerevich Aladár versenyezne s ezer Szusza, Puskás, meg Börösei rúgná a labdát, ha a külvárosok, munkástelepek, falvak, tanyák egészséges fiataljainak százezrei bekapcsolódnának a magyar sport vérkeringésébe! Az MHK-val megszületett végre a magyar tömegsport igazi alapja. Meggyőződésem, hogy minden régi sportember támogatni fogja munkájával az MHK- sport mozgalmat s természetesen boldogan ajánlom fel szolgálataimat jómagam is. Három régi sportemberrel beszélgettünk most az MHK-re. Meggyőződésünk, hogy a régi sportemberek hatalmas tömegei kivétel nélkül így gondolkoznak. ............ ....1 Irr- I mi...................... J víbi spolelte síimet líiwlji az MFIK-sportmozgalmat Itt Három régi sportember beszél a magyar tömegsport alapját jelentő mozgalomról - Apu,££ íj bahkj^n^omdá ? -NeTn kisfiáin ,££32 0St iélysorsjMdh nv/stemeny -.kifizető MHK-versenytően az ország középiskolái! A Diákszövetség sportosztálya versenyre hívja fel az ország középiskoláit az MHK keretében. A versenyben pontozzák az MHK sportmozgalomban való százalékos részvételt és azt, hogy az iskola tanulói köztil hányan szereztek arany-, ezüst-, illetve bronzjelvényt. Számít az is, hogy hogyam készült fel az iskola a sport, jelvényszerző próbákra, és milyen, eredménnyel vett rtV/'t a felkészülteitcélzó diákszövetsági, házi, kerületi és országos futóversenyben, országos atlétikai versenyben, országom újonc tornászba j** nok.Jégban végül, hogy hány természetjáró csoport alakult ésezek hány kirándulást szerveztek. Különös jelentősége , van annak a pooitnak, melynek, értelmnében, beleezámít a versenybe az iskola tanulmányi átlagának feljavítása a verseny tartama a tett. A győztes iskolának a Diákszövetség sportosztálya értékes tiszteletdíjat ajánlott fel. A Szabad Nép otthonáért... Az úszósport is kiveszi részét . ..Szabad Nép otthonáért*4 akcióból. Május 7-én a Magyar Úszó Szövetség versenyt rendez, amelynek teljes bevételét a Szabad Nép otthona javára ajánlotta fel. A versenyen az alábbi számok lesznek: férfiak: 6'60 gyors, 210 hát, 300 mell, 30X50 váltó. Nőiszemély: 400 hát, ICO mell és 15x50 váltó, bemutató torony- és műugrás, vízilabdamérkőzés. Nevezési zárlat: április 12. A magyar labdarúgó játékvezetők iscsatlakoztak az akcióhoz. Minden működő játékvezető illetve 7 forintot ajánlott fel a májusi első forduló játékvezetői költségű megtérítéséből a Szabad Nép otthona javára. Romboljuk le a rövidlátó egyesületi elfogultságot! A Ferencváros szurkolóinak baráti társasága szerián este ideiglenes klubhelyiségében összejövetelt rendezett. Korompai Lajos, a társaság főtitkára ismertettea kitűzött célokat és az eddig elért munkát. Hangsúlyozta annak a jelentőségét, hogy milyen nagy szükség van a baráti társaság munkájára. Fontos, hogy éberen őrködjenek és vigyázzanak arra, nehogy egyes izgató elemek a jóhiszemű szurkolók közé beférkőzve zavart keltsenek. Megállapította Koromzai, hogy a szervezkedésnek máris mutatkozik az eredménye a Ferencváros mérkőzésein, illetve közönségén. Ezen felül, a baráti társaság igyekszik összefogni a Ferencváros híveit és világnézeti, irodalmi, tudományos vagy sport tárgyú előadásokkal képezni őket. A péntek esti összejöveteleknek igen nagy sikerük van. Szükséges az is, hogy minél hamarabb megteremtsék a baráti kapcsolatot a többi egyesület hasonló jellegű testületeivel és a személyes érintkezésen keresztül rombolják le a rövidlátó egyesületi elfogultság falait Ne ellenséget lássanak egymásban a szurkolók, hanem sporttársat. Nádas Adolf is kiemelte a társaság munkájának nagy fontosságát. Szükségesnek tartja, hogy a baráti társaság ne szakadjon el az egyesülettől, hanem azzal szoros kapcsolatban működjék, így lehet igzán eredményesen szolgálni a Ferencváros és azzal együtt a népi demokrácia sportjának az ügyét. EGYESÜLETI HÍREK Biharnagybajomban a MASZOVOL sportegyesület keretén belül élénk sportélet folyik. A labdarúgó, röplabda, asztalitenisz és ökölvívó szakosztály igeneredményesen dolgozik. Országos csúcsot javított Kiss György Lajosné ! A Marcibányi téri lőtéren csütörtökön, a négynapos ,.Felszabadulási cél lövő verseben,vz első verseny napján a ceLpdfi'Zbol|jrA lövésben az összetett kisöbű puskavera&jiyben , mintegy 100 induló áll a lőállásodhoz. A legtöbb versenyző csak belsötétedésre tudta befejezni a versenyt. A 30 lövését célpisztolylövésbeli lapzárta*teor Kisgyörgy Lajosa*, vezet, aki 264 körös eredmémyével 7 körrel megjavította az országos csúcsot. Az összetett kte. pu&kawear-mvben lapzártakor Tóth Imre van, az első helyen. Pénteken délután - 1 éros kezdettel az MNK-rendszere kis Ckaversennyel folytatódik a Szabadságos Szövetség versenye. ÖTTUSA Karácson nyert© az öttusa céllövész. Az, I, II. és HI. osztályúak részére kiírt országos öttusa verseny céllövő számot csütörtökön délután tartották meg a Marcibányi téri lőtéren. A legnagyobb meglepetés a 15 éves Kovács ragyogó eredménye volt. Eredmények: I. Karácson (Csepel) Ci/189 (utolsó sorozat: 48), 2. Hegedűs F. (Csapé) 20/189 (u. s.: 41), 3. Kovács (Vasas) 20/187, 4. Szondi TFMEFESz 20/187, 5. Fegyveres (Rákóczi ker.) 20/183, 6. Hedvig Páter (Vasas) 20 180 (u. s.: 47), 7. Tabajdi 20/180 (u. s.: 43), 8. Hedvig F. (Vasas) 20/180, 9. Danics BRE 20/175, Zzj. Benedek (Csepel) 172. Versenyen kívül Benedek F. (Csepel) 20/183-at lőtt. Pénteken, 5 órakor a nyitott szigeti uszodában az úszást, szombaton 5 órakor a Vasas-székházban a párbajtőr kerül sorra. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Ferencvárosi fogadók: 1914 október 15-én a BSzKRT-pályán a Ferencváros— MAVAC- mérkőzés 0:0 állásnál az I. félidő 42 percében rendőri intézkedésre félbeszakadt. KERÉKPÁR Küzdelem a 37 tm-es átlagért. Vasárnap a balatoni műúton a.. .J KSz hármas járőrversenyt rendez. Ez a torna főként azt a célt szolgálja, hogy a versenyzőgárda gyorsaságtartásra isjó kilométerátlagra nevelődjék. Reméljük, hogy ez a célkitűzés nem fog kudarcot vallani. Nem vitás, hogy még az idény kezdetén vagyunk s így Nótád 41.754 km-es eszményi teljesítménye egyelőre csapatverseny formájában is elérhetetlen, de azt remélhetjük, hogy a győztes legénység ezen a 320 km-es tornán el fogja érni a 37 km-es óraátlagot. Megváltozott a főiskolai kerékpáros világbr.,Inokrác műsora. Ezek szerint augusztus 15-én d. e. kerül sor a 150 km-es távú országúti világbajnokságra, s ugyancsak e nap délelőttjén bonyolítják le a Millenárison a 4000 méteres csapásverseny ■előmérkőzóseit és a rapülővilágbajnokság etetés reményfutamait. Délután az ünnepélyes megnyitás után, a Millenárison az országúti világbajnokság győztese és helyezettjei vonulnak fel, majd a 4000 méteres csapatverseny középfutamaira, a repülő világbajnokság középfutamaira és az 1000 méteres időfutam világbajnokság döntőjére kerül sor. Augusztus 15-án a kétüléses gépek világbajnoksága,a 4000 méteres döntő futama és a 25 km-es pontverseny-világbajnokság van a soron. Augusztus 17-én van a repülő világbajnokság döntője és az 30 km-es nemzetközi párosverseny. Kulákok egymás közt -Ti miért nem neveztél az UUK-raidet Már, nem, merek ugrólnit. „ L ‘ „Mit kell ott majd csinálni?..." A Goldberger-gyárban még sokan azt sem tudják, mi is a sportjelvényszerző mozgalom — Nem értem, hogy mit kérdez -e ki? áltja. — Itt hangosan kell beszélni! — Tudja-e, hogy mi az M1/ h -mozgalom ! —ordítjuk túl a gépek zaját. — MNK-mozgalom? Ja, az a sport ver-' senyt... Nem érünk mi arra rá. Sok a munka és örülünk, ha munka után hazamehetünk. — Azért kell sportolni, hogy jobban bírja a munkát — kiált vissza neki Somogyi Károly, miközben éppen az egyik gépet javítja. — Hol kell arra nevezni? Átnyújtunk egy kék nevezőlapot. Nézi, nézi, aztán megkérdi: — Mit kell vele csinálni? . A választ már meg sem várja, rohan a gépéhez. Pedig meg , kellene neki magyarázni, mennyire jót tenne neki és a több fiatal lánynak és asszonynak a szabad levegő, mozgás, a sport — a gépek között eltöltött nyolc óra után. „EZT MÁR LÁTTUK VALAHOL. „ A ,,farkasoló“-ban már valamivel csendesebb az élet. Száll a vattapor... Farkas Ferencet kérdezzük meg, hogy dúl-e az MHK-ban. — Ha délelőttös vagyok, akkor délután szívesen kimegyek a sportpályára. Úgy kell nekünk a friss levegő, mint a kenyér, meg a víz. Csak nem mindenki érti ezt meg. Természetesen indulok... — Kitől hallott erről a sportmozgalomról! — Bertalan Ferenctől, az üzemi sportfelelőstől. Beszélt ő róla eleget, csak az a baj, hogy a lányok egyelőre nemigen törődnek a sporttal. Ábel Imre az. egyik kartológép mellel mondja: — Mi még csak tudunk az MHK-mozggalomról, mert sportolók vagyunk. De azt senki sem tudja, hogy mit kell ott majd csinálni és mikor. Mik a követelmények? Így azután sokan egészen másra gondolnak, mint amiről valójában szó van. Beküld benn mnitét a szomszédos gyűrűs- és szelfaktor-teminbe. Itt lányok dolgoznak. Először egyáltalán nem tudják, hogy miről is van szó, amikor azonban mutatjuk nekik a kék nevezési kapuikat, egyszerre eszükbe jut. — Ezt már láttuk, de nem tudjuk, hogy milyen sportokat lehet űzni — mondják egyszerre többen is. — Én teniszezni szeretnék — szól Sipos Mária. — Én meg úszni — teszi hozzá. Ferenczi Anna. — Lehet ezt az MHK-ban csinálni?... Pillanatok alatt nyolcan-tízen állnak körülöttünk, de egyikük sem tudja elmondani, hogy miről is van valójában, szó. Amikor elmondjuk, hogy a legkülönbözőbb sportágak közül lehet választani és a követelmények nem nehezek, ujjongani kezdenek. — Ez nagyszerű . . . akkor én is elindulok ... mi nyertünk legutóbb is a figár mezei futóversenyét... nevezzünk ... HOL A BAJ? Rilt Márton, a lányok üzemi főnöke így magyarázza a csekély érdeklődést. — A délelőttösökkel kellene jobban foglalkozni. Ha minden üzemrészben a propagandista, vagy csak az egyik sportoló délelőttönként megbeszélne a dolgozókkal, hogy munka után együtt menjenek ki a pályára, akkor egészen biztosan több siker lenne. Kimentünk a gyár mellett levő hatalmas sporttelepre is. A teniszpályákon, a kosárlabda pályákon és a labdarúgópályán mozgalmas az élet. De mi ez ahhoz képest, hogy a gyárnak 2700 dolgozója van ... — Nehezen megy a szervezés — mondja Bányai Ernő a vislanyfonóda dolgozója. — Ez még a régi rendszer átkos következménye. Azelőtt azt mondták a gyártulajdonosok és embereik, hogy nincs szükség tömegsportra, mert az elveszi a munkások erejét. Holott a sporterőt, kedvet és egészséget ad a dolgozóknak. Kamarás Gyula, a labdarúgócsapat kapusa így látja a helyzetet: — A gyár dolgozói közül nagyon sokan kültelkiek és vidékiek, akik a helyi tömegszervezeteknél adták le nevezéseiket. A fehérítőben például, ahol én dolgozom, ez a helyzet. Varga Ferenc segédmunkás szerint: — Minden egyes üzemrészben van propagandafelelős, akinek feladata a sport népszerűsítése is, de ők sem ismerik a részleteket, s így nem tudnak megfelelő felvilágosító munkát végezni. Mire nevezzenek, akkor ír láncok?... Ami magyarra lefordítva annyit jelent, hogy a Goldbergerbin a lányok nem tudják, hogy mire nevezzenek. Ez pedig nem a lányok, hibája, hamum az hrtká, akiknek fel kellett volna őket világoitaniuk. Gondolkozzanak gyorsan a Goldbergerben, hogy hol történt a hiba és javítsák ki a hibákat, le javítsák ki más üzemekben is, ahol hasonló bajok van-* nak. ifj. Vándor Kálmán Fülsiketítő gépzúgás fogad bennünket, amikor beugitunk a kelenföldi Gioldberger-gyár szövő I. üzemébe. A hatalmas teremben 8ap szövőgép szalad. A pamutpihék pillanatok alatt belepnek mindenkit, de a gépkezelő nők csak állnak a gépek között és árgus szemmel figyelik: nem szakad-e meg valahol egy szál, nem kel-e újraévét betenni. A legtöbben 4—6 gépet kezelnek egyszerre, a régiek pedig 5—8-at is szemmel tartanak. Munkájuk nagy figyelmet igényel, közben azonban egy-egy pillanatra ráérnek Érdeklődünk: nevettek-e már az MHIC- ra? Major Teréz mosolygó arccal hajol a fülünkhöz.