Népsport, 1949. október (5. évfolyam, 196-217. szám)
1949-10-02 / 196. szám
A szocialista sport alapjait is az ötéves terv fekteti le! jegyezz TeivkSIcsSnt! 99...új küzdelmek új győzelmek felé!66 ÍJMáék-ú a Nem Tetvezd ro»(®nér«n, ha, egy sportember a sportember a/.outével is veti a dolgokat. Nem veszíti el szomótól a«ogtWiZot, tt teljes láthatárt, de azon belül megkeresi az őt külön is érdeklő vonalkázást. És minél jobban látja az egészet, annál helyesebben tudja megítélni a részleteket. Amikor az elvtársak még csak gyülekeztek pénteken délután, a Sportcsarnok előtt, feltűnt, hogy milyen sokan viselték az MHK-jelvény valamelyik fokozatát. Sok volt az aranyjelvényes, némileg kevesebb az ezüstjelvényes, sőt — úgy látszik, ez a legritkább — néhány bronzjelvényt is láttunk. Ezek a jelvények is többet jelentenek egy bizonyos centimétermennyiségnél a magasugrásban. Az MHK-jelvény az illető egyéni eredménye, de egyben a népi demokrácia eredménye is. Az a lépés, amelyetISMS-ben tett meg a magyar sport előre a mind szélesebb alapú tömegsport felé.* A Sportcsarnok — sporthely! Láttunk benne tornászokat, asztadizemszerzőket,kolárlabdázóskat, birkózókat, ökölvívókat. Győzteseiket és veszteseket egyaránt. Most győztes csapat foglalja el a csarnokot: a Párt... Felfedezzük megint, hogy a Sportcsarnok szép, de ideei? Kétségtelen, hogy nagyobb Sportcsarnokra van már szükség. S majd lesz is. Lesz 10—15.000 főt befogadó Sportcsarnok, amelyben nemcsak a sport, talál helyet, hanem kulturális és politikai megmozdulások is. Akkora Sportcsarnokot persze nem lehet építeni, amelyikbe befért volna mindenki, aki szerette volna meghallgatni Rákosi Mátyás beszédét. * Hallottunk már a sportban néhány ,s úgynevezett „egetverő" örömkitörésst, lelkes biztatást, de olyan elemi erejű örömujjongást még nem hallottunk, mint akkor, amikor Rákosi Mátyás bejelentette, hogy már túljegyezte az ország a kölcsönt. A győzelem fergeteges hangja volt ez, azé a győzelemé, amelyet már sok nagy győzelem előz meg , amelyet további győzelmek követnek majd. Az egyik győzelem építi a másikat, az egyik teremti meg az előfeltételeket amásik számára. SS Amikor Rákosi Mátyás a Rajkbanda aljas tevékenységéről beszél, eszünkbe jut, hogy még a sport területét sem hagyták ki azok, akik a magyar élet, a magyar társadalom minden területét az orgyilkosok hideg fejével mérték fel, s akik számára a mi hazánk elaknásítandó terület volt. A sportban is maradt még jócskán helytelen, sőt bűnös ideológiai maradvány, amelytől sürgősen meg kell tisztítalni a magyar sportot. Tavaly, a londoni olimpia idején még sok sportemberben élt az olimpiai játékok hamis, polgári, hazugságokkal eltakart képe. Még ma sem tudatos minden sportemberben a sport igazi célja, a sportember igazi, haladó viszonya a sporthoz, az eredményekhez, a tömegekhez. ... a tudást, az elméleti színvonalat emelni kell... nem szabad megengedni, hogy a világnézeti fronton a legkisebb rés, vagy repedés is legyen ... Igen , tanulj, hogy taníthass, tanulj, hogy vezethess, vagy még rövidebben: tanulj, hogy tudj! Tanulj! hogy helyesen tudjál cselekedni! Nagy távlatokban veti fel a sportban is Rákosi Mátyás megállapítása az elmélet roppant fontosságát, nemcsak a szakmunkában (abban is), hanem az ideológiaimunkában is, amelynek egyre jobban át kell hatnia sportunkat, az elmélet igazságait egyre erőteljesebben át kell vinni a sport gyakorlatára. * Nincs ember a teremben, akire ne hatna Rákosi Mátyás lenyűgöző egyénisége, emberi nagysága. A történelem, az igazság ereje árad végtelen nyugalmából, kristályos logikájából, érveinek könyörtelen élességéből, harcos gyűlöletéből az árulók felé és forró szeretetéből a dolgozók iránt. Csak a munkásmozgalom, a kommunistákpártja tud ilyen embereket nevelni, „igaz emberiket akik milliók gondolatait fogalmazzák meg s a történelem vastörvényeit hajtják végre. Nagy tanítónk megint tanított minket, az értelmünkhöz beszélt, fejtegetett, érvelt s ha néha felkeltette a nemes szenvedélyeket, ilyenkor a vakító tisztán kifejtett igazság törte át a szenvedélyek gátját a meggyőzés erejével. Ezt jó lenne, ha — a saját, érdekében — minden háborús uszító megértené. A béketábornak nemcsak atombombája van. Hanem elsősorban — igaza van! ] * Antikor Rákosi Mátyás az ingoszláv árulókról, a fizetett kémekről, a felfuvallkodott, gőgös, más népeket lenéző soviniszta pojácákról beszél, eszünkbe jut a „Balkáni Sport'szövetség", vagyis a Balkáni és Kb- szépeurópai Játékok Belgródban székelő irodája, amelynek munkájából s egyre jobban kibontakozott a Tito - klikk sportkreatúráinak nagyzási * hóbortja, „sportnagyhatalmi" politi- giája, központosító törekvése, ahogyan igyekeztak a szálakat össze-fogni és porhintéssel eltakarni a valódi célokat. Eseinkbe jut, hogyanposványosítottak el Belgrádban minden építő javaslatot, hogyan ködösítettek, hogyan igyekeztek — mint a Bajik-ügy vádiratából most már világosan kiderül — a sportban is Titóék köré csoportosítani a népi demokráciákat. Ahogyan a vádirat mondta: „...kijátszva a szomszéd államok éberségét.. Az önbírálat nagy tisztító eszközével fokozzuk az éberséget a sportban is! És ne feledkezzünk meg Rákosi Mátyás szavairól: — Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista felkészültsége. Az éberség — tudós kérdése lel Aki vak — az nem lát! A marxizmus-leninizmus a győzelem tudománya. .Azért kell elsajátítanunk, hogy győzhessünk — mindenütt! Ahogy a sztálini haditudomány a marxizmus-leninizmuson alapszik, úgy szervezte meg Rákosi Mátyás az imperialista összeesküvés elleni győzelmet a magyar viszonyokra való alkalmazásával. * Ha a lelkesedés hullámait szeizmográffal lehetne mérni, megmutatkoznék a grafikonok nyelvén: menynyire tudatában vannak a jelenlévők annak, hogymit köszönhetünk a Szovjetuniónak, amelyre támaszkodva lehetett felszámolni a kémbandát s nem kellett félni imperialista beavatkozástól. — . ..ha hazánk, nem vált újra az imperialisták mérés kalandjának színterévé, ezt annak köszönhetjük, hogy mögöttünk áll a hatalmas Szovjetunió védő karja, hogy velünk van a magyar nép nagy barátja, a bölcs, a szeretett Sztálin! Valósággal megrázza a termet a lelkesedés, amikor a haladó emberiség nagy vezérét, Sztálint éltetik. Az irányítót, a vezetőt, a példaképet. S eszünkbe jut — különösen, amikor Rákosi Mátyás a Világifjúsági Találkozóról is, mint a magyar demokrácia egyik nagy győzelméről beszélt — az FVB-n résztvett szovjet sportolók csapata, azok a szovjet sportemberek, akik újat hoztak, a szocialista ember új típusú Viszonyít a sporthoz. Akik a végső győzelmük utáni első napon Sztálinnak írtak levelet, mert tudták, hogy a szovjet sport nagysága is a Nagy Októberi Forradalom tüzében fogant, a forradalom tudományával és a forradalom győzelmével. Amikor Rákosi Mátyás a falu egészséges, szocialista fejlődéséről beszélt, ebből azt is kivehetjük, hogy a falu sportja is olyan hatalmas fejlődés előtt áll, amelyet a régi módszerek, a régi mezőgazdasági termelésen alapuló társadalmi színvonal nem adhatott meg. Sportembernek külön élvezet figyelni a Tervkölcsön-jegyzés versenyének állandó váltássá állását. Ahogyan egy hosszú táv futóverseny alatt hol ez, hol az a futó vezet, úgy követjük izgatottan szurkolva, hogy most ez, vagy az az üzem vezet, melyik megye tört előre... és így tovább. Amikor pedig Rákosi Mátyás bejelenti, hogy már túlhaladtuk az 500 milliós határt, úgy ünnepeljük, mint egy nagyszerű csúcsot. És tudjuk, hogy ezt a csőcserédményt igen rövid időn belül megjavítják!♦ Ahogy nyugaton meghallották a szovjet atombomba robbanását, éppen olyan erővel lehet hallani mifelénk a nyugati kapitalizmus nyöszörgését. öreg imperialista újságok nyilvános könnyeket sírnak a „világtörténelmi fordulatára. .Nemcsak a fontot értékelték le, hanem az atombomba mindenhatóságába vetett hitet is. — Truman bánatosan bejelentette... — mondja mosolyogva Rákosi Mátyás és a „trumani" bánat nagy erővel változik magyar jókedvvé. Trumanék úgy voltak az atombombával, mint amikor egy labdarúgó edző jó játékosok, megfelelő edzés, megfelelő csapat nélkül valami zsebben hordható csodaszerrel szeretné megnyomi a bajnokságot. A brit újságok azon keseregnek, hogy itt állnak atombomba nélkül. Nincs atombombájuk. Az angol dolgozóknak viszont nem ma annyira az atombomba hiányzik, hanem például a kenyér ... * — Megvédjük a békét! — kiáltják felállva s tapsolva a jelenlévők, amikor Rákosi Mátyás a vasárnapi békenapról beszél. Megvédjük a békét Tervkölcsön-jegyzéssel is, mert a dolgozó magyar népnek ez a legújabb győzelme, az ellenség veresége. Minden ilyen vereség a béke esélyeit növeli, « ahogyan a szovjet atombomba hírére sok háborús uszító próbálta a kardját olajággá álcázni, úgy erősítjük a Tejvkölesem el is a magyar bástyát s teszszük erőssé az egész békefrontot. — ... egy veszélyes csatát győzelmesen vívtunk meg! Ha Rákosi Mátyás beszédét két szóval akarnánk jellemezni, ezt mondanánk: a győzelem beszéde! Tanuljunk belőle mi is, sportemberek — győzni! P. L. * — Sárika majd előadja, hogy mit tud a Tervkölcsönről! — hallottuk pénteken délután a Kosztolányi Dezső tér egyik nagy bérházának, III. emeleti folyosóján. A 10 éves Sanyika mondta ezeket nagy komolyan. Láthatólag ő elnökölt a világ legfiatalabb „röpgyűlésén", öt apró srác és Sárika a maga 7 évével vett részt ezen a nagy fontosságú értekezleten, Sárika aztán elkezdte. — Nagyon sokat nem tudok róla — kezdte ugyancsak komolyan a copfot, tejfogait már erősen hullató egyetlen „női" tag. — Egy órával ezelőtt mondta Apu Mamikdnak, hogy 7 órakor Rákosi Mátyás bácsi beszól a rádióba a Tervkölcsönről. Meghallgatják , -utána majdnekem is elmesélik. Annyit azonban már hallottam, hogy sok gépet csinálunk, még fehérebb lesz a kenyér, sok iskola lesz és... és Apu egyszer új gyárvárosokról is beszélt... Többet nem tudok, — ...És szégyenkezve elhallgatott. Sanyika nem egészítette ki, hanem mint „rutinos“ elnökhöz illik, újabb kérdéssel segített a hiányosan felkészült „előadó" zavarán. — Én tudom azt is — vette át a szót a 8 éves Ferike — hogy a Tervkölcsönbről itt a tó mellett egy nagy játszóteret építenek!__ — A mi házunk előtt is lesz autóbusz-végállomás, nemcsak a tiétek előtt— jelentette ki dacosan Pistike, Sanyika baráta a szomszéd utcából — Tornatermünk is lesz az iskolában, hallottam a tanítónénitől... Sanyika aztán az egészet összefoglalta: — Az előadásból és a hozzászólásokból mégis csak, megértettük, hogy a Tervkölcsön nekünk gyerekeknek milyen sokat jelent. Javaslom, hogy mi is jegyezzünk Tervkölcsönt!... Ki mennyivel járul hozzá? ... ... és megkezdődött ajegyzés" ... Sárikát kinevezték pénztárosnak, de egyelőre csak „szóbeli” jegyzéseket kapott. Sanyika 8 forintot ígért, Ferike 3 forint 60 fillért. — Én a 7-esekért szoktam Aputól egy forintot kapni — mondta Sárika. — Már 5 forintom van, mind odaadom. A 1 és fél éves Öcsike csak most szólalt meg először:— Nekem csak egy nagy darab gittem van ... odaadom ... Ne szépítsük a dolgot: a gittet nem fogadták el! Sőt egyesek szóvá is tették, hogy az ilyesmi rontjaaz akció komolyságát. Öcsike hiába bőgött. Viszont később őt is magával ragadta a lelkesedés, amikor kiderült, hogy máris forint körüli összeg gyűlt össze — elvileg. Majdnem egy negyed kötvény! A hiányzó négy forintért, aztán olyan rohammunka indult meg, hogy a szülők valamivel túl is jegyezték s a második, a rendkívüli röpgyülés már a fölösleg hovafordításáról tanácskozott... (Pető) Mit szólnak hozzá az asszonyok A pénteki edzés után aT8-as villamosra várakoztak az MTK játékosai a timibárd úton. Kovács Imre és Kovács József is ott ált a megállónál, majd felszálltak a kocsira és miközben a villamos a város felé vitte őket, beszélgetésbe kezdtek. Együtt nőttek fel, egy grundon rúgták a labdát annak idején, most egy csapatban játszanak. Mindenben jól megértik egymást. Testvérek, Jóska, a fiatalabb nemrégen nősült, Imrének már két apró gyereke van. — Mit száll az asszony? — kérdezte bátyjától Kovács II. — Már aludtak a csöppségek, amikor hazatértem — mondta Imre. — Nem ültünk le mindjárt vacsorázni, hanem behívtam a feleségemet a gyerekek ágyához. A kisebbítő még álmaiban is szorongatta azt a mackát, amit Prágából hoztam neki. Elmondtam ott, a kis ágyak fölött azt, amit akkor éreztem, amikor egyhavi fizetésemet felajánlottam a kölcsönre. A feleségemnek nem kellett sokat magyaráznom. Azt mondta, hogy ő azelőtt is félrerakott pénzt, de sohasem tudott összegyűjteni annyit, amiért valami komoly dolgot vásárolhatott volna. Könnyelműen idő előtt feltörte a perselyt, vagy kihúzta az ingek alól az eldugott pénzt. „Most legalább biztos helyen lesz a pénz“ — „mondta — „mint’ ahogyan biztos már az életünk és a gyerekek jövője is“. — Az én feleségem már tudta a dolgot — szólalt meg Kovács II. — Ő akarta nekem megmagyarázni, hogy miért is fontos a kölcsön jegyzés! — A külcserünk lesz az alapja annak a kis családiháznak, amelyről sokszor ábrándoztunk ... — folytatta Imre. Azután kezet fogtak egymással. Az egyik a Wesselényi-utcába tartott, a másik Kőbánya felé. Hogyan edz egy szovjet élcsapat? Szuskovnak, a sport érdemes mesterének érdekes szakcikke „A testnevelés elmélete és gyakorlata'*című folyóiratban „A labdarúgóé a legnehezerűbb sport- Játékunk, nincs országunknak olyan sarka, rabol ne űznék. Hatalmas tömegeink vannak, amellett élcsapataink minőségileg is igen magas fokon állnak és külföldien is tekintélyt szereztek a szovjet labdarúgóknak. Ezek az eredményeik természetesen nem maguktól jöttek, nem véletlen szülte őket, hanem tervszerű, céltudatos munka érlelte őket gyümölccsé. Ahhoz, hogy egy csapat a legjobbak közé kerüljön, sokat és keményen kell dolgoznia. Hogyan voz egy élcsapat?" Az előkészület — három hónap! Bevezetőben megáll a pi íja a fizuékor, hogy először is a labdakezelésnek tökéletesnek kell lennie, a labdagyakorlatokat naponta kell végeznie az éljátékosnak, különben elveszti a labdabiztonságát. Azután így folytatódik a cikk: Az edzéseket úgy kell adagolnia az edzésvezetőnek, hogy ne ártson, ne merítse ki a játékosokat. A snMakezelés mellett az erőnlétnek is nagy szerepe van. A szovjet csapatok erőnlétben mindig az élen jártak és ez sem véletlen. A Szovjetunióban nanysúlyt fektetnek az erőnlétre, még a GTO- jelvény SzeTZO is hozzájárul az erőnlét növeléséhez. „Minden élcsapat januárban kezdi meg az edzéseket tornatermi, imikrrval és novemberben, az idény végeztével fejezi be. A december a pihenésé. Az edzők gondosan ügyelnek arra, hogy ne dolgoztassák túl játékosaikat, de arra is, nehogy túl keveset adagoljanak. Januáriban az erő, a ruganyosság, az ügyesség, a mozgékonyság fokozása szerepel elsősorban a műsorban. Vannak játékosok, akik könnyedén súlyt emelnek, szertornáznak, hogy erősítsék felső testüket, ezenkívül ugrószámok, luurzomi gyakorlatok és más számok szerepelnek az edzésiben. Mindenki ott erősít, ott javít, ahol arra legnagyobb szüksége van. Nagyon komoly munka folyik a tornateremben is. Nem egy csapatunk játékosai téli ,sportokat is űznek. Februárközepe táján — déli vidékeken edzenek nagycsapataink — kimennek a játékosok a szabadba és kezdődnek az atlétikai edzések. Mezei futások, gyaloglás, majd gyorsaságot, ruganyosságot, ügysséget fejlesztő más atlétikai számok —• vágtaszámok, ugrások, dobások, gátfutás stb. —következnek. A mezei futás ma már nem. 1—10.000 méter egyenletes lefutása hanem váltakozó távú és erősségű futások összessége. Nem egyszer látjuk mér közésn, hogy Szotoejov balszélső BuhkovojoWB összekötő saját tizenhatosától Ül előre a labdával. Az ilyen hosszú, gyors futásokat csak akkor bírhatja a játékos, ha előkészül rá. Persze erre fokozatosan kell előkészíteni a játékosokat. Április második felére, május elejére érik el legjobb formájukat a játékosok, ekkor kezdődik a bajnoki idény. Az előkészület ideje tehát jó három hónap! Az edző mindig tökéletesen kidolgozott edzésterv alapján dolgozik. Mit, hogyan gyakorolnak ? A labdakezük* csiszolása már januárban és februárban, a tornateremben is alaposan folyik. Itt lehet a legaprólékos Haboityvn foglalkozni a labdakezelés, a fejelés, az átvétel, a cselezés, a szerelés, az adogatás ,a kapuralövés, a védés különféle mozdulataival. Ezeket március végén már kint a pályán végzik. Itt még hozzájön a különféle taktikai, harcészati megoldások gyakorlása is. Mindenki alaposan gyakorolja azt, amiben aránylag gyengébb. A legegyszerűibb gyakorlási mód, ha a játékos egyedül, vagy párosan gyakorol. Mindig gondolni kell arra, hogy ne állva, hanem állandó mozgásban gyakoroljanak a játékosok. Eleinte lassabban, később a szükséges gyorsasággal kell mindent végrehajtani. A kapurakivést minden helyzetből miniva változatban végezniük kell a játékosoknak. A Utódsőkezelés gyakorlatok közben sem maradnal el a gyorsasági és 02 állóképességet fokozó fitógyakorlatok Ezeket labdával is végezni kell, mert hiszen a játék is labdával falyik a játéktéren. A tallaedzés kint a pályán rendszerint külön csoportokban folyk. Külön dolgoznak a kapusok, a hátvédek, a fedezetek, a csatárok. Az edzőmérkőzések, az edzésszerű kétkarms játékok atkai urával *'/. edző jegyzeteket készít minden csanatrézról, minden játékosról, ezeket azután közös megbeszéléseken alaposan kiértékelik. Ez a javítás fontosabb lépcsője. Az edzés is füves pályán folyjék le mindig, mert a műkőzések isárom folynak és csal. Itt lehet a legtökéletesebb labdakezelést elsajátítani. Ha két kapus van, az egyszerűbb gyakorlatokat párban végzik: dobnak, vagy rúgnak egymásnak. A bonyolultabb kapusmozgásot két-három csatár segítségével gyakoroltatjuk. Teremben Csakakkor lehet igazán jól foglalkoztatni a kapusokat, ha a talaj megfelelően puha és huhűrc is van mögötte. Ha erős a kapuban folyó gyarlás, akkor a kapusok tízpercenként váltogassák egymást. Taktikai gyakorlatok A jól megszervezett edzés előtt is, után is tartunk taktikai megbeszélést. Az edző célja, hogy megtanítsa játékosait az egyszerűbb és a bonyolultabb játékrészek megoldására egyaránt. Erre szolgálnak a megbeszélések és a harcászati, taktikai gyakorlatok. Azzal keverődik, hogy minden játékos megtanulja a pontos hosszú és rövid adogatást, a keresztlabdát, a háromszög játékot és azt, hogy adott helyzetekben mi kell alkalmaznia. Ezeknek a begyakorlása is meglehetősen hosszú időt vesz igénybe ,és ezeket a nagy játékosok éppúgy végzik, mint a fejlődésben levő fiatalok. Gyakorolta tinink leéli a kezdés, a szögletrágás, a büntetős-ligás, a szabadrúgások és mindke más játékrészlet különféle megoldásait az edző különféle utasításainak, magyarázatainak megfelelően Mindennek számtalan gyakorlata van. Ilyen például, amikor. 20x30, vagy 2,mix10-es pályán három játékos kettővel szemben adogat, összejátszik és gyakorol különféle megoldásokat. Egész sot ilyen játékszerű gyakorlat van. A helyezkedés, a lyukrafutás gyakorlására nagyszerű a kosárlabda, a kézilabda, azzal a változtatással, hogy akinél nincs a labda, mind villámgyorsan szabad helyet keres, „lyukrafut", helyezkedik. A kétkapus edzésnek mindig tervszerűen kell lefolynia mindig ,kell belevenni különféle taktikai megoldásokat. Az edző ilyenkor csak utasításokat ad ,a pálya széléről, legtöbbször meg sem állítja a játékot. Az általános utasításokat már a kétkapus játék előttmegkapják a játékosok. Edzőink most „éppen a mezőny gyors széthúzásának keresztülvitelét gyakoroltatják játékosaikkal. A mérkőzéseket megfigyelhetjük, hogy a támadásokat nem lassú, rövid gyasszos felépítéssel, hanem gyors lyukra futásokkal, súlypontáthelyezésekkel, villámgyors helycserékkel hajtják végre. A gyors elszakadás az ellenféltől, a lyukrafutás, az átmenetek támadóiból a védekezésben viszont és mindezzel az ellenfél megzavarása — ezekkel foglalkoznak most élcsapataink edzői. Mostanábam látjuk , rövid, lapos passzol, helyes váltogatását fa, a magam, hosszú előre adásokkal ás keresztlabdákkal. Bírálat és önbírálat Nfagyban most a hn’adást n? hoffy sok (Hízőnk bevezette a bir.i’at és önbírélat rendezerét a labdarúgásba ib. A alkalmával 103 OKTOBEES. VASARNAP : minden játékos elmondja tapasztalatait, megfiigyeléseit saját játékáról, játékostársai teljesítményéről, azután ezt teszi a csapatkapitány az egész csapatról s végül az edző összegezi a hallottakat és hozzáfűzi saját tapasztalatait. Nagyon fontos a játékosok győznie akarása is az eredményes játék szempontjából. Az egész csapatra éS a játékosokra külön-külön is hatnia kell az edzőnek és — ez a legnehezebb munkár területe. Az ettenmérkőzésen sokszor szállgdékostan kevesebb játékos játszik az első csapatban a második elren és — minden erővel a győzelem, a siker elérésére kell törekedninl a játék okoknak. Ez egyik gyakorlása a győzelemre törekvésnek. A fegyelem viszont — a s kor fontos tényezője. Az edzőnek lélekbúvárnak és tökéletesen képzett neveltnek is kell lennie Az akaraterő gyakorlásában nagy szemzege van a csapat politikai nevelésének is. A politikai vezető az edzővel együtt kérezi azokat az utakat, amelyek az egyesület iránti szeretetre, a közösség céljainak maradéktalan elérésére nevelik a játékosokat. A hazaszeretet, az akaraterő és közösség iránti szeretesből és kötelességérzésből fényesen vizsgázott annakidején a Dinamó Angliában és Svédországban (itt a Torpedó Magyarországon. Minél öntudatosabb egy játékos, minél képzettebb szakmailag és politikailag, minél szélesebb a látóköre, annál gyorsabban éri el a legmagasabb teljesítményt. A politikai munka a szovjet labdarúgás hatalmas színvonalemelkedésének egyik alapja. A sportorvos fontos szerepe A sportorvosnak ott kell lennie minden mérkőzésen, de lehetőlegtíz edzéseken is. Vizsgálja meg alaposan a játékosokat az edzések megindulása előtt, az idény ki idején, a bajnokság derekán és az idény befejeztével egyaránt. Nagyon fontos és érdekes megállapításokat kaphatunk így tőle csapatunkra vonatkozólag. Az orvos ügyel a játékosok egészségére, ő a felelős azért, nehogy korábban kezdje az edzést sérülése, vagy beteginge után. Az edző és a sportorvos közösen dolgozik, közösen dolgozza ki az edzéstervet. Az orvos irányítja a gyúrást. Tanácsokat ad az öngyúrásra, a játékosok táplálkozása ,és minden más fontos egészségügyi kérdésiben. A moszkvai Dinamó , Oki-ban és 1947-ben kevés játékossal játszotta végig az idényt. Ennek az volt az oka, hogy Najdemsív sportorvos sikerrel előzött meg sérüléseket és betegségeket, vagy gyorsította meg ezek gyógyulását. Az edzőnek tekintélyes szakembernek, egyben barátinak kell lennie. Az edzőa csapatnak él, annak minden megmozdulásában tevékeny része van. Minden edzőnk a lehető legjobb eredményt igyekszik elérni saját csapatával, de mindegyiknek ez a közös célja, hogy a szervjet labdarúgást a világ legjobbjává emelje.“