Népsport, 1949. december (5. évfolyam, 239-260. szám)

1949-12-01 / 239. szám

100 helyett @5 ©F^f ^gfitEriHFimi'ü!! mmnmnfm [ifi: inim initü limíiiiiiti timn nnm Hogyan veszik ki részüket a sportolók a sztálini munkafélajánlást­­ól?„SZTÁLIN sólymai a sportban is magasra törnek Hogyan működik a V V&z ? (Moszkva, november.) A Szovjet­­­­unió kiterjedt sportéletében, a sport­pályákon, az uszodákban, a kerék- s­párversenyeken, a motorsportban, a­­ sportcsarnokokban és általában min­denütt, ahol­­ sportolnak, egyre több olyan versenyző tűnik fel, aki a „VSz‘% a szovjet légihaderő szí­neit képviseli. A VVSz nem „öreg“. A­ Dinamóval és a Szpártákkal összehasonlítva a sárga-kékinges­ VVSz-sportolók még szinte ifjúsá­giak ... A VVSz gyorsan, biztosan, hatá­rozottan jött fel és fejlődik a szov­jet sportéletben. Sztálin sólymai, a bátor, félelmet nem ismerő, biztos, férfias szovjet emberek, akik vörös­­csillagos repülőgépeiken olyan káp­rázatos eredményeket értek el — ter­mészetesen nem akarnak lemaradni a földön sem. S nem akarnak lema­radni a sportban sem. De van-e, aki az­t mondja, hogy megfelelő testi ed­zettség nélkül valaki jó pilóta le­het? Nem hisszük. Emlékezzünk Va­lérij Cskalovra, korunk nagy re­pülőjére. Kitűnő úszó volt. De van más példa is. Vladimír Kokkincki, a Szovjetunió hőse, sokoldalú sport­ember. Mihail Gromov nagyszerű repü­l, labdarúgó és súlyemelő. Bi­zonyára ismeri a magyar nép Iván Kozsedub alezredest, a Szovjetunió háromszoros hősét, aki a DIVSz­­kongresszuson Magyarországon járt, több sportot űz. Ezek a példák is mu­tatják, mit jelent az, ha a földön is képezik magukat a pilóták. Ha sportolnak__ A testnevelés nagy szerepet ka­pott a szovjet repülők előkészítésé­ben. A testnevelés jelentősége olyan mértékben nő a­ repülők körében is, ahogyan az élen haladó szovjet re­pülés tökéletesedik. A technika, amely állandóan előretör, követel­ményeket támaszt azokkal szemben, akik a repülőgép kormánya mellett ülnek, vagy más szerepet töltenek be a repülésben. A szovjet repülők sokoldalú kul­túrával rendelkeznek. Büszke rájuk a szovjet nép, amelyből jöttek, amely­­ felnevelte őket és amelyhez tartozó­nak érzik magukat mindannyian A testnevelés a kommunista nevelés fontos eszköze, elválaszthatatlan a szovjet ember harmonikus fejlődésétől. Ez a test­nevelés és sport segítette a szovjet repülőt olyanná válni, amilyen: egészségessé, erőssé, edzetté, jósze­művé, állóképessé, és öntudatossá. A szovjet repülő a nép kedveltje. Gye­rekek,­ ifjak ábrándoznak a bátrak hivatásáról. Olyanok akarnak lenni, mint Cskalov és Pokruskin. Ezért is örülnek a Szovjetunióban, ha a re­pülők a sportpályákon sikereket ér­nek el, ezért figyelik annyira a re­pülő sportolók magatartását, telje­sítményeit, ezért van olyan nagy szurkol­ógárdájuk. Nagy hírnevük van a szovjet re­pülőknek, tehát a sportban is igye­kezniük kell, ha példaképként akar­nak állni a szovjet ifjúság előtt! A testnevelés és a sport tömegmozga­lom a repülők körében is, minden repü­lőosztály és alosztály megalakí­totta a maga sportkollektíváját, amelyben a légihaderő majdnem mindegyik tagja űz valamilyen sportot. Majdnem minden alosztályban van egy-két olyan repülő, aki neves szov­jet versenyző is. Ezek dolgoznak azon, hogy az egyesületük, vagy a kollektívájuk egyre jobban fejlőd­jék. A következő főbb sportokkal foglalkozik a VVSz: kerékpár, mo­torozás, torna, atlétika, röplabda, ko­sárlabda és labdarúgás.­­ A vezető sportcsapatok működése a különféle sportágakban igen hasz­nos. Állandó gyakorlat, hogy a ki­­s.e­bb helyőrségekben elhelyezett re­pülőket is gyakran látogatják meg nevesebb bajtársaik, hogy utasításokat, tanácsokat adja­nak nekik a sporttudásuk fejleszté­sére. Kitűnő szovjet atléták jártak például nemrégen a különböző re­­pülőcsapatoknál, így Golovkin gyors­­futó, a sport érdemes mestere, a légihaderő mérnök-alezredese, to­vábbá Przseva­szkij százados, a sport érdemes mestere (közép­­hosszútávfutó). Sz. Kuznecov főhad­nagy (távolugró) 63 még mások. A VVSz néhány kiváló sporto­lját em­lítjük még meg. Szusilin hadnagy 180-as magasugró, Berszuk főhad­nagy, sportmester 400-as gátfutó (az idén ért el 55.6 mp-et). Plasz­csinszkij százados, a Szovjetunió leg­jobb kézigránátha­jítója tartja az ukrán csúcseredményt (81.40). A ke­rékpárosok közül kiemelhetjük Tye­­ren­yev őrmestert, aki amellett még kiváló síelő is (1949-ben megnyerte az északi sífutóbajnokságot). Kurac­sev hadnagy ismert tornász, Misin kapitány pedig a lovasversenyek sokszoros győztese. Nagyon jó erőt képvisel a VVSz a labdarúgásban is, de a legfigyelemreméltóbb ered­ményt a tavalyi korongbajnokság­­ban érték el a repülők, a második helyen végeztek. A szovjet repülés­­ első a vilá­gon. Nem kétséges, hogy a fiatal repülők, a WSz sportolói teljesí­teni fogják a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártja Központi Bi­zottságának történelmi határozatát és mielőbb a szovjet sportolók első sorába lépnek a világcsúcsok megdöntésére! Augusztusban a moszkvai Dinamó­­stadionban volt a WSz spartakia­­dása, a fiatal egyesület seregszem­léje. Soha ennyi repülőt nem látott még együtt a Dinamó-stadion, mint azokban a napokban. Felvonták a VVSz zászlóját, megkezdődött a nagy sportünnepély és a repülő­­induló hangjaira felvonultak a légi­­haderő sportolói. Ez a spartakiáda megmutatta a VVSz sportban elért fejlődését, sikereit, eredményeit. Ott voltak a többi nagyegyesület spor­tolói is és hatalmas ünnepléssel fe­jezték ki jókívánságaikat a fiatal VVSz további munkájához. Három hét múlva ünnepeljük Szid­­születésnapját. A magyar dolgo­zók hatalmas lelkesedéssel kész tű­nek megülni a világ minden haladó emberének ezt az ünnepnapját s azt ajánlják fel megemlékezésül, ami Sztálinnak is a legkedvesebb: a munkát! Nap-nap után­­ érkeznek jelentések arról, hogy sportolóink a maguk sportteljesítményének a fokozásán kívül, szorgalmuk, tudásuk növelé­sén túl a munkahelyükön történt felajánlásokkal bizonyítják be újból: tisztában vannak azzal, mit köszön­hetnek Sztálinnak. Jelentős munkát vállalt a Lam­­part Művek két sportolója, Hevesi Lajos és Kelemen József. Mindket­ten villanyhegesztő­k. Az 1000 literes autokláv hegesz­tési idejét az eddigi 100 óráról 65 órára csökkentik, munkájukat teljesen selejtmentesen végzik el. A Standard Villany egyik labdarúgója, Sztár Antal az eddigi 140 százalékos munkateljesítményét legalább IGO-ra akarja emelni Sztá­lin születésnapjáig. Nem marad el a Láng Gépgyár sportoló gárdája sem: a labdarúgó Ifj. Pápai Gyula csiszoló termelését 30 százalékkal emeli, bár eddig is példaadóan dolgozott. Tfj teljesít­ménye 148 százalékos lesz! S mi a helyzet a vidék nagyobb városaiban? A győri vagongyár dolgozóinak ki­váló munkaeredményei ismeretesek az ország előtt. Most beszámolha­tunk a­ sportolók felajánlásairól is. Németh József és László Rudolf, a gyár két kitűnő sportolója páros­versenyben vállalta, hogy a befu­tott napi anyagbeszerzési igénylése­ket a kiíró csoportnak az eddig 48 óra helyett 21 órán belül továbbít­ják. Ugyanígy kiveszi részét a sztá­lini munkafelajánlásból a többi győri sportoló is. Sportversenybe is léptek egymással néhányan: az ököl­vívószakosztály NB I-es versenyzői például elvállalták, hogy négy-négy ifjúsági versenyzővel foglalkoznak , az dönt a versenyben, melyikük ér el jobb eredményt kis „növendé­keivel". A Dorogi Erőmű NV sportolói elhatározták, hogy a ren­des munkaidőn túl 50 darab tető­­tartót készítenek el a Palavillamo­­sítási NV részére. Mindez azonban csak egy része azoknak a felajánlásoknak, amelye­ket népi demokráciánk sportolói be­jelentettek. Egyre jobban bontakozik ki a nagy ünnep fénye s ebben ko­moly részük lesz a magyar sporto­lóknak is. A győők­ V. ET© ökölvívói így nevelik az utánpótlást. !A győri Vasas ETO ökölvívócsa­­pata az idén Hatalmas fejlődésről tett tanúbizonyságot. Versenyzői egy sereg bajnokságban diadalmas­kodtak, együttese pedig bejutott az NB 1-be. A győri egyesület a lenini Komszomol példájára neveli sporto­lóit. A szocialista nevelőmunkában példamutatóan előljárnak az ököl­vívók: elhatározták, hogy a csapat minden tagja is­ fiatal versenyző sport- és politikai nevelését veszi a kezébe és mindent elkövet, hogy a fiatalokból szocialista sportember váljék. A vízilabda a TIZENNÉGY GÓLT DOBOTT AZ ÚTE Kedden este került sorra az UTE— MTE budapestbajnoki vízilabdamérkőzés: GTE—KTE 14:0 (7:0). V: Sennyei. GTE: Várkonyi — Pataki, Gyarmati — Lem­­hányi — Soliesz, K­isit­ai, Vágó. MTE: Bánfai II — Mull, Bánfai I — Wéber — Patyi, Bánfai III, Kőszegi. A leg­jobb összeállításban kiálló GTE fölé­nyesen győzött. G: Soliesz (4), Kislégi (4), Lemhé­nyi (3), Gyarmati (2) és Vágó. Fent vagy lent? A vízilabda-játékvezetők minden hét-­­­főn este értékes szakvitáikon beszélik­­ meg a szombat-vasárnapi mérkőzése-­­­ken tapasztaltakat. A jelentések alap-­l­­an mutatnak rá az egyes hibákra,­­ tévedésekre, helytelen szabálymag­yarák i­zatokra. Nem kétséges, hogy máris sok­­­kat javult a játékvezetés színvonala. * A VJT elhatározott szándéka, hogy a * jövőben csakis a formában lévő játék-­­ vezetőket küldik ki a mérkőzésekre. * Sok vita van arról, hogy a Fedett-­­ uszodában a játék­vezetők az erre a­­ célra készített emelvényről, vagy­­ pedig a partról vezessék a mérkőzése- | ket. Kétségtelen, hogy fentről sokkal­­ jobbak a látási viszonyok és az emel- J vényről olyan vízalatti szabálytalan ad- J gokat is meg lehet figyelni, amit a­z Iparb­ól egyáltalán nem, t vagy pedig —­­ helytelenül lehet látni. Éppen ezért ki-­t mondták: az emelvényről való játék-­­ vezetést ki kell próbálnia minden já-­­­ték,vezetőnek. x NB I. Debrecen—Nyíregyházi csoport 1. Ny. SúrDSE 13 11 2 — 48: 2 24 2. D. Előre 13 8 2 3 40:28 18 3. Püspökladány 13 8 1 4 28:20 17 4. Nagy­kálló 13 7 3 3 25:21 17 5. Fehérgyarmat 13 6 2 5 23:22 14 6. Mándok­ 13 5 3 5 25:27 13 7. Ny­rbátor 13 5 2 6 23:17 12 8. Dombrád 13 6 — 7 21:38 12 9. Hajdúnánás 13 5 1 7 22:19 11 10. D. Lendület­ 12 4 3 5 31:32 111 11. Nyirm­ada 13 4 3 6 24:31 11 12. Balkány 13 5 1 7 10:29 1 13. D. Postás 13 4 2 7 28:29 0 14. Tiszatok 13 3 4 6 17:25­­ 15. Berettyóújfalu 3 3 2 8 18:22 8 16. Záhony 13 2 3 7 11:32 7 Pest-vidék—Székesfehérvári csoport 1. Ceglédi VSK­ 13 10 1 2 44:10 21 2. Fűzfő 12 7 1 4 85:25 15 8. Iisai CDSE 13 7 1 5 23:27 15 4. Tatabányai ISE 13 6 2 5 30:24 14 5—ti. Pét 13 7 — 6 31:25 14 5—6. B.­Keresztúr 13 6 2 5 31:25 14 7. Monor 13 5 4 4 28:31 14 8. Komárom 13 6 1 6 31:27 13 9. Sz.v. MDSE 13 6 1 6 41:10 13 10. Esztergom 13 5 3 5 23:25 13 11. Siófok 13 5 2 6 27:17 12 12. Kisgyón 12 5 1 6 24:28 11 13. Gödöllő 12 5 1 6 18:27 1 14. B. Postás 13 4 2 6 1 :22 10 15. t­ót 13 3 2 8 23:45 8 16. Pilis 13 3 — 10 14:38 6 Pécs—Kaposvári csoport 1. Dombóvár 12 12 — — 41:12 24 2. Komló 12­­1 1 — 50:19 23 3. Szászvár 12 8 1 3 34:15 17 4. Pécsi KaSE 13 7 1 5 40:24 5 5. Psetzbányatelep 12 1­ 2 4 38:27 14 6. Simontornya 12 4 5 8 32:19 13 7. Marcali 12 6 1 6 36:39 12 8. Barcs 12 5 1 6 21:17 11 9. Nagymányok 11 5 1 5 28:27 11 10. Erdőgazdaság 12 3 3 6 20:25 9 11. Nagyatád 12 4 1 7 18:28 9 12. Szigetvár 12 4 1 7 17:34 9 13. Bátaszék 12 2 1 9 21:45 5 14. Szekszárd­ 33 1 8 8 21:59 5 15. P. Portás 12­­ 3 9 10:32 1 A szurkolók is sportolókká válnak az MHK jelvényszerző versenyein! Valóban hangulate­mberek a m „Mwén­eink”? Svéd vélemények — még mindig a 0:0-ről... KÜLFÖLDI SZEMLE A svéd sajtó még mindig nagy teret szentel a budapesti 0:5-nek. Egy sereg fényképet látunk a svéd lapokban. A Dagens Nyheter három fényképet is közöl, köztük egy át­nézeti felvételt. Szépen látszik a fényképen az óra, fölötte a „Szabad Alap “-hirdetéssel, s az órába kapasz­kodott két szurkolóval. Az Afton­­bladetben Deák gála látható. Az Aftonbladet hibáztatja külön­ben a svéd szövetséget a portya helytelen összeállítása miatt, de ugyanakkor megállapítja, hogy ezt a magyar csapatot semmiképpen sem tudta volna Svédország meg­verni. „Nagy a gólkülönbség, de hát amikor Magyarország fölfelé ível, akkor magasabbra jut, mint má­sok ...“ A ,,Dagens Nyheter"-nek londoni tudósítója is véleményt mond a budapesti nagy mérkőzésről . . . (Messze eljutott az 5:0 híre!) Ki­fejti, hogy a magyar a világ leg­tehetségesebb , futballnépe­. Fel­so­­rolja, hogy a svéd labdarúgás meny­nyit köszönhet a magyar edzőknek, Nagy Józsefnek, Czeisler Lajosnak Wampetsch Istvánnak és Konrád Kálmánnak. Megírja, hogy _ a ma­gyar játékosok született művészek, de éppen ezért ingadozó hangulat­emberek, akik külföldön nem olyan jók, mint odahaza. Ha megfelelő hangulatban vannak, akkor odahaza egyszerűen verhetetlenek mindenki számára. A cikkíró megnyugtatja a svéde­ket, hogy azért nem kell megállnia az életnek odahaza... Szerinte a magyaroktól elszenvedett 5:0-nál sokkal kellemetlenebb volt az a 3:0, amely arányban a svájciak verték meg 1945-ben a svéd válogatottat. (Van valami elvont, valami ho­mályos elem az olyan megállapításban, hogy „futballnép", amely egyszerűen népi adottságnak, született tulajdon- Ságnak nevezi az ilyen, vagy ob­an labdajátékban való jártas­ágot. Egy­szer majd bővebben kifejtjük, hon-./ az ilyen idealista nézetek tulajdonképpen mi takarnak­. Ha azonban a külföldi véleménynek ‘azt a részét vizsgáljuk, hogy játék-omlok hrungul­itemberek, meg kell átlanítanunk, hogy­­ abban van valami. Válogatott csapatunk tel­jesítménye nem állandó, s néha meg­lepően jól, néha meglepően gengén látszik. Meg kell azonban állapítanunk, hogy éppen ezen a téren mutatkozik a legkomolyabb fejlődés. A terv záráson, a céludatosság további fokozásával érhető el, hogy­ válogatott csapatunk terepléséből kiküszöböljük a­ véletlen lemez-et, s váratlan v­ssza-serek helyett megalapozott, jó játékot vár­­hatunk tőle. A hangulati hullámzáso­kat kiküszöbölni, a formának lutri­szerű ingadozását elkerülni, a meg­lévő tudást továbbfejleszteni és állan­dósítani — ez a legfontosabb feladat a válogatott csapat körül. S tegyük hozzá: nemcsak a válogatottról, s nem­csak a, labda­rúgás portról beszélhetünk így!) 'faláb keddiks... A Népsport óvatosan kifejtette már a „Véleményé­ét, hogy nem tenné a kezét a tűzbe a Budapesten járt svéd újságírók krónikási hűsé­géért. Igaz, hogy itt mindentől el voltak­­ragadtatva, igaz, hogy csupa szépet és jót láttak, igaz hogy a a vendéglátást felsőfokokban di­csérték, de... a laptulajdonosok mást várnak alkalmazottaiktól, mint dicsérni egy olyan országot, ahol a tájékoztatás nem magánosok üzleti vállalkozása. Mintha hallanánk: „Mondja fiatalember, azért küldjük mi magát a bolsevizmus poklába, hogy lelkesedjen a hiúikért, az újjáépítésért, meg a szívélyes ven­dég­l­ősért! Hát ha magának az igazság kedvesebb, mint az állása — ám legyen! De­hogy is mondta a múlt hónapban... nősülni sze­retnél ...“ Egy bizonyos Allison nevű „kar­társ ” beszámolt a Dagens Nyheter­ben, hogy a svéd labdarúgók a mér­kőzés utáni hétfőn reggel hogyan utaztak el Budapestről. Ezt az érde­kes mondatot olvassuk: , Az, hogy néhány „mélységbeli" (!) az igen könnyen felismerhető politruk-fajtá­­ból ott állt és leselkedett a poszt­ján a repülőcsarnokban, hozzájárult ahhoz, hogy a fiúk megkönnyeb­­bülve szálltak be a repülőgépbe .. Ez bizonyára csak a kezdet. Az illető svéd újságíró egyelőre­ csak ezt a torz mondatot tudta kiizzadni, igyekezetének iránya azonban már ebből is világosan látható. Minden­esetre már ez a néhány szó is kellő­képpen jellemzi a kapitalista sajtó viszonyát az igazmondáshoz, a játé­­ktulatái tisztességéhez, a sportbarát­­ság és a népek közötti jóviszony ápolásához. II^Mihai tmtelén.... Angol as^ta* teniszezők portyázata^ Csehsz’ovátki lityin. Mindenütt sportbaráti r’zere­tettel üdvüzö’lé’k őket. Különös, ho­gy az angol sai tónak éppen az a része, amely „portb­amentex sport1*-ot hirdet, a meleg fogad­tat'-­gól megala­pította, hogy az tulajdonképpen angol­barát politikai tüntetés volt. Mo­st A. K. Fint, az angol asztalitenisz szövetség pénztáro­a, aki a csaptat vezetője vo­t, elmondta, hogy politikai, tüntetésről szó sem volt, ellenben tény az, hogy a csa­patot mindenütt­ sportbaráti szeretettel fogadták. _ Kétségtelen, hogy előfordult már poli­tikai tüntetés is ango­l asztaliteniiszezők­­kel kapcsolatban, például Budapesten, amikor az angol asz­tali ten­iszezőnők mérkőztek a mieinkkel. Emlékezzünk csek viss­za Ivor Mont­apunak, az angol és a neanzentközti szövetség­­­nökének be­­szélére. Amikor azt mondta, hogy „mi a békére vágyunk** — o­yan taps, tört ki a Sportcs­arnokban, amely valóban politikai tüntetés volt — a béke mellett. Az angol szövetség tisztviselői csodál­kozva és fanyarul nézitek körül az üte­­messé váló taps viharában, ők ugyanis jobban tudták, mint a közön­ég nagy része, hogy Montagu a brit—szovjet ba­rátság egyik fárad fiatatlan harcosa, a ha adószel­e­mű angol újságírás egyik r­égi sin­c­s te­bb k­özír­ó­j­a. Ezt ünnepelte a magyar közönség, mint ahogyan a csehszlová­kok sem az angol rab szó­lg­atartó­jat tapsolták akkor, amikor sportbaráti érzésüket fejezték ki a jóképességű angol aszta­liteniszezők iránt, foglalkozásaik, mint a labdarúgás. Az teljesen szabályos, hogy egy-egy játékos akár 20.000 fontért cserél gázlót (amiből a játékos legföljebb költözködési kö­tsé­get kaphat) de szabályta­lan az, ha né­hány shilli­nggel több zsebpénzt adnak át játékosnak egy portyán. így festenek az angol labdarúgók üzleti vis­zonyai tél­esített Az amerikai futball nem hasonlít a mi általunk ismert labdarúgáshoz. Inkább a rugbynak egy sokkal dur­vább vá­tozata. Hogy milyen durva, arról a Challange's c. angol hetilap számol be. Az amerikai futball „be­­szélő számai*­ elmondják, hogy ez évben 15 halálesete volt ennek a ,sport‘ -nak. A szám hivatalos, az ,.Amerikai Futballedzők Szerencsét­­lenségi (!) Bizottságáénak elnöke, Floyd Astwood­er jelentette a nyil­vánosságnak. Külön megemlí­ette azt hogy 7 alkalommal olyan fejsé­­rülés következtében halt meg az ál hozat amely elkerüt­hető tett volna megfelelő fejvédővel. Lehet azonban, hogy ez a vállalkozóknak túlságosan nagy megterhelést jelentett volna. Másfelől pedg sokkal ..izgatóbb és sokkal idegkorbácsolóbb látványos­ság az a­­ sportesemény44, amely mögött ott sö létült a halál árnyéka. Ez a legfőbb vonzerejük a bikavia­­daloknak is... JU évéket 1­­: 0 A londoni „Daily Worker" is be­szám­ol a magyar—svéd mérkőzésről. Megemlíti, hogy az eredmény meg­lepetés. Ennek alátámasztására említi meg a lap, hogy a svédek ezév ele­jén 3:1-re verték meg az angolokat Stockholmban. A Corafiya A Dmrby Civity nevű angol h­igiacsapa­­tot súlyosan me­gbüntették. Ha esik is a font értévé, 500 fontos A büntetés mr­ég m­ndig elég szép összeg. Felüg­­gesztették az egy­ik igazgatót és örökre eltiltották a volt főtitkárt. Ez utóbbit, bizonyos Mr. Catteralit, még a pályák­ral is kiti­tották. Ez a genti niman vé­t a főbűn­ös abban, hogy az egyesület nem fizetett jövedelmi adót, noh­a a pénzt rs von­ják a játék­oseik béréből. Ezt­ a pénzt Catterall úr, mint a gazdaság, szabad ág föl­tétlen híve, a maga cél­jaira költötte. Ahol a sport üzlet, ott megjelennek termész­etesen a piszkos üzlet, jelensége* is. Ez nem csodálatos a Derby eset­ében sem. Jellemző ellenben, hogy még milyen súlyos bűnük terhelik a Derby vezető­t A vádirat ,,c“ pontja például azt ál­lítja, hogy a Derby vezető*­ az egyesület csehsz­lovákiai portyája során többet adtak a játékosoknak, mint amennyit a holt­ idény­ben adni lehetett volna. Ne felejj­ük el, hogy az angol hiva­tásos labdarúgás magánváll­alk­ozás, a s »erryesnetek szabályo-san bejegyzett cé­­pák, a játékosoknak pedig nincs más m vivíu­m Miért indultak a van kev­sen a mesterek versenyén? A mesterek versenyén feltűnt, hogy a vidéki mesterek hiányoztak a mezőny­be. Valószínűleg elsősorban­ enyagi okai vannak ennek, éppen ezért ajánlatos lenne, ha vidéki egyes­ületeink a jövő­ben lehetővé tennék írt" tőreik részére a v­ersen­y­ek­en v­al­a­­­mint ást. Ál­talában népesebb mezőnyökre szá­mítottunk. Mestereink mentségére kell felhoznunk azt, hogy a vívás foglal­­kozássz­erű űzése igen fárasztó mester­ség és hogy az iskolázás közben el­mer­evednek és nincs idejük munkuukon túl még versenyre is készülni. Valóban a többi sportban az edző már csak irá­nyít, de fiz­kai munkát nem végez A vívóm­eter ezzel szemben együtt dolgo­zik minden vívóvá*. Ez zel kapcsolatban merült fel az az ötlete, hogy egyen­e­­seink hetenként egyszer ,ac3ró­ délutánt** tartsanak amikor a mester nem ad le iskolát, hanem maga is le n ’-t verseny­zo’non vívni a tanítványaival. Ilyen­­kor megfigyeli a mester, hogy miként hasznosítja tanítványa az iskolák folya­m­án tanult dolgokat és maga is fejlő­dik. Trényít, és tanul is egyúttal­. Ezzel a módszerrel elérnénk azt, hogy a mes­ter egyúttal edzőtársa is lenne a tanít­ványnak. A m­e­sterverseny során a nézők kö­­zött találkoztunk igen sok mesterrel, aki megbánta, hogy ne­m indult el ezen a versenyen. Fogadkoztak,^ hogy a decem­beri versenyre már kés^fnn' fognak. Sz©­­retnénk, ha a^on a mesterversenyen már 10—10 indult e­lemre. Kolozsvárt rendezték meg a romája •fjÚság­i vívóv­eTS-emveket Kardban Tomka. tőrben" a fiók kötött , a,, ? lányok kö­ziött pedig Papp Iva *ryfl-e+t. 1919 DECEMBER 1, CSÜTÖRTÖK-3 -

Next