Népsport, 1950. február (6. évfolyam, 24-43. szám)

1950-02-02 / 24. szám

A nő i «gyén!­vfraaba'if^lfsáff dintől#» plfíttj A román Roseanu és a magyar Farkas Gizi a­ női egyes világbajnok­­géy legesélyesebb két versenyzője. Az első „menetet“ Rosemm nyerte. Mim­eapzsti jiliini nyert­ világb­ajn­okságot­ a r­iii­ni asztaliteniszcsapat. Farkas ű­zi előtte­ játszott a Roseau elleni mérkőzésen­­ K­oniá n­épjürzsai társasá­g—Magyar Népköztársaság S:21 A XVII.­­asztali­tenisz világbajnokság első döntője lenajllott­t. Az 1850. évi világ­­bajnoki esetek köz­ül az ell­sőt Boan­imia női cs­a­pat­a nyerte. A­­ román asztali­teniszspart fennállása óta első világ­­bajno­kságait szerezte meg. A m­agyar nők­ csapat — szinte már hagyományo­san —, ismét második Seifet. ■ A kedd estére tolibozött döntő kezdete előtt imák­ egy órával tömött sorokban haladt a közönség a Sportcsarnok felé A lelátóik hamar imegszetteik, igazi Világ­bajno­ki hamgsulat urialkod­ott a teremben. Amikor a döntő első mérkőzésére Roneanu és Farkas Gizi fölállít az­­asz­talho­z, hangosan felrúgott, a biztatás: „Hajrá­, magyarok“. A közönség soraiban ott láttuk: Farkas Mihály h­o­nvéd­elm­­i miniszterit, Kádár János belügyminisztert, Kassa Ist­ván pénzügyminisztert­, Ortmay Gyula köz­ok­tatásügyi­ minisztert ,Kovács István országgyűlési képviselőt, Apró Antalt, a SzOT főtitkárát, Hegyi Gyula álla­m­­titkárt és Pongrácz Kálmán polgár­­mestert. ROSEANU—FARKAS GIZI 21:18, 21:19 Faniscas Gizi­ kezdi az adogatást, a ro­m­án nő azonnal tanuladni kezd, de tenye­res­ és fonák ütései egyelőre nem eléggé biztosa­k. Farkas Gizi vezetésre tesz s­ze­rt,­­ majd 7:7-re al­akul az­­ eredmény. Roseanu síkhoz 9:7-r­e. .Farkas ártul egy támadásba. Rövid ki­bilá­val, becs­aja a hálóhoz el'kmifelét, s azután viláámgyors fo­aakitval vtéáhebeödnüi csap 10: 10,10-re alalkul a járták. Roseanuu­ többet üt, főleg keményebben. Farkas rövid lab­dákkal játszik, csak nagypárkén­­t egy egy tenyerest, vagy fonákot, ezeket azonban a rom­án nő biztosan védi. Három-négy labdával veszed Roseau­u, és­­meg is nyeri az első játszmát.. A máso­dik játszmában is Farkas Gizi nyeri­­az első­­labdákat, de 7:7 állásnál megint utózórá ellenfele, s e­l­húz l­ő­ie. Farkas nem üt, sokszor magasan ejt és Rosea­nu védhetetlenül csap le ilyenkor. Világ­­bajnoknőnk jobbra-balra helyez, de a szívós és kitűnően­­ küzdő román ver­senyzőnő minden­­labdát eléri, sőt na­gyon kemény és vasárgyorc is tenyerese­ket üt. Farkas 13:17-ről 10il0-re­­eljön, de gyenge labdát ad ellenfelének, s Rosentiu most sem hibás. Az,­­utolsó lab­dát Farkas Gizi a hálóiba üti. 21:19 Románia 1:0 arányban vezet. Farkas Gizi játéka nem tetszett. Nem támadott eleget, keveset ütött és lecsa­pásai többnyi­re erőtlen­ük vol­ta­k­. Roseanu lecsapásai­t többnyire nem tudta vissz­atarol­ná. Érthetetlenül ,­­sok­­ magas labdát adott Kosomma tenyeres o­­da-ára, amit a román bajnoknő rö­ind értékes­í­­tett. Roseanu ezen a m­árkőzésen _ minden teki­ntetben jobb volt ,elisa­ felénél. Sok­kát jobban, védett, többest és erősebben ütött, nyugodta-ítik és küzdőképesebb vó­lt. Fel­tétllen­ül ,m­egis xdentel­te a győze­l­met. SZ. KOLOZSVÁRI—KÁRPÁTI 21:17, 21:15 óvatos ját­ékkall telnek az első percek, Kolozsvári a kezdi en­ fitinyező, mer­ülni és lecsapásai szaratvere is. Kárpáti csak nyesi vissza a labdát, egy­ál­talán nemi üt Noha megkísérli fóhák­oddalk­íl tám­a­dásba manna­, de olyankor.. fe­lárti a l­a­b­­dá­t az , astalaron. Kolozsvári sokkal bizto­sabb és­ váratl­an, gyors 1-eekapásait rends­e serint megnyeri. A második játszmában is folytatódik Kárpáti védekező játéka. Nem üt, csak tartja a­ labdát. De ez sem megy hibátl­­an­ul. Kolozsvári Kárpáti fonák­osaitóit támadja állandóan, tenyeres ütésre nem ad sok­­lehetőséget. 13:13-ná­l kiegyenlít, a magyar versenyző, de utána megint a román játékos nyeri a labdá­kat és biztosan nyer. 2:-ra vezet Ro­mánia. .... ■Kárpáti. nem­ táraadott. Igyekezett tar­tani a­­labdát, hogy majd Kolozsvárt támad és esetleg túl üti magát. Ebihez azonban nem­ volt elég biztos, s nem tu­dta kihasználni a leh­­etősé­geket. Kolozs­várt lényegesen jobb , volt. Asztal feletti já­tékam­odora sehogyan sem ízlett a n­a­gyar nőknek. Nem találta meg ennek a játéknak az ellenszerét. Kolozsvári fel­tétlenül m­egérdeme­lte győzelm­ét FARKAS. KÁRPÁTI—ROSEANU. SLAVESCU 14:21, 21:18, 21:14 Az első játszmáiban­ erőtlen és ha­táro­­zatlan volt a magyar kettős. Rostari tenyeres ütései rendre bejöttek. A másik két játszm­­­ában már ha­raibban játszott Farkas és Kárpáti. Többet támadtak, ütöttek és ek­kor már sok­kal jobban ment szá­mukra a játtér. FARKAS GIZI É SZ, KOLOZSVÁRI 21:9, 21:4 Farkas Gizi az­onnal támadni kezdett. Rövid és hosszú­­labdákkal­ mozgatta­­ellen­felét, s jól helyezett lecsapásaival gyor­san szemezte a pont­okait. Kolozsvári ezen a mérkőzésen nem tudott komoly­­­eh­­áihtéc kifiajíteni, Farkas úgy ütött, amint azt E­oseanu ellen kellett volna. Ki­­egyenlítettünk: 2:2. Kolozsvári Sárii Még most is nehezen tudom elhinni... Azt hisszük, le sem kell írnunk, milyen boldogak voltak a döntő után a román női csapat tagjai. Az egyik edzőteremben fényképezték őket s Kose amié­k egy félórán keresztül mást i■ein csináltak, csak fogadták a jókívánságokat. — Még most is nehezen tudom el­hinni, hogy világbajnokok vagyunk — mondogatta Kolozsvári Sári. — Már akkor is nagyon boldog voltam, amikor legyőztem Bace-t s ezzel bekerültünk a döntőbe. Azt hiszem, hogy a jó tak­tikának köszönhetem Kárpáti elleni győzelen­­met. Nem játszottam a tenye­resére. Am­ikor azt­ kérdezik tőle, h­ogy miért szenvedett olyan nagyarányú vereséget Farkastól, mosolyogva mondja: Ti­tóban voltam azzal, hogy Gizivel szembe­n nincs keresnivalóm. Nagyon sokszor játszottunk egymás ellen. Gr! ismeri minden mozdulato­mat.­­ gyíit.vlán niam bán­ az a vere­ség. Vrntos, hogy legyőztem Dac­-t és Kárpátit. .. ....... .. . . . a . . . . a . - - .. ......aa AAA ROSEANÜ—KÁRPÁTI 21:14, 21:12 Az utolsó, a­ döntő mérkőzés nagy kfta­­dd-fiaot hozott. Kárpáti a felhagyott tar­tózkodó játékával és bátran ütött. Sok eset­ben vé­lhetetlenül szántaik tenyeres lecsapásai. Roseanu csak­­biztonsági játé­kot folytatt el­ és így is végig biztosan vezetett a mérkőzésen. Nagyobb tudásra ezett a találálkozón is kid­­m­bo­rodott. Ás ms­kor az u­tolsó labdáit­­ megnyerte, n®g-v­akrővel csatta-rat fel a taps. Románia 1:­2 arányban megnyerte a mérkőzést s ezzel megnyerte a női csapatvilágbajnokságot. A női csapatvetósli bajnok fosóe­ .elnyerés­e megint notu aitprofit a ill.agy.aT_ csk­pa­t szármáim. Ex-útta­l a román nők bizonyul­tak jobbnak­­a mkünkkel membern. A .győ­zelmeit a xma&a. ’csapat. teljes mértekben megérd amiért a. Rosea­nu határozot­tan jobb volt,­­m­in­t Farkas Gizi, Kolozsvári pedig jobb volt, m­int Kárpáti Rózsi. A­­ma­gyar csapat tagj­ai rossz taktikát foly­tattak, mert nem­­­tá­madtak eleig­ e-t. _M­eg­­látszott rajtuk a közel­ kéli napos pihenő hatása, csak a mérkőz­és véig© felé Len­dültek ,fákoldba. A vilá­gilwinkiság első döntője a jobbik csapat biztos győzelmé­­vel végződött. Pécsi asztaliteniszbajnoki eredmények: Tipográfia—Rendőrség 16:3. Női kér. 1- °­­Tipográfia—Mecsekszabolcs 5:2. Női kér. I. o. ME­FESz II—MÁV Üszögi SzIT 13:0. Férfi kér. II. o. Húsipari II—Budai SZIT II 13­.C- Férfi kér. II. o. A csongrád megyei bajnokság engedmé­­nyei- Szentesi csoport: Postás—M­agam­­alkallmazotttaik 13:4, MKO&­Maga­nal­k­a­lm­az­ott­a­k 13:5. Postás—MIKOSz _ 13: 5, IT. Vmr:­zővásár Ire­­y­i csoport: _ SzTS­E— E­g­észeé'en­gy lft-4. Postás—­KAOSz 10:6, MSz-MTE—'.Kr­rhm Ki:5, HSzMTE—Postás • 3:5, Magi­ nxrl.to­m­az/Otla.k OTT 13:4. Sze­gedi csoport: Egészs­égügy—Belváros 13:5, Belváros—­MÁV SzIT 13:0, Kab­E— MÁV Rz.IT 1­3:5, Sz. Kender—K­­elizni gim­n. 13:6, KaSE—Erdő­gazdaság 13:11, Erdőgazr.l­a­dáig --Ládagyár 13:16. Férfi mérkőzéseik. „1. A tervidőszak alatt lehetővé kell tenni, hogy a legszéles-­ebb tömegek, különösen az ifjúság tünk­srei sportol­janak és a testedzés legkü­lön­btözőbb ágait műveljék, megteremtve a tömeg­­sportban a széles alapot az élspor­tolók kiválasztására. '2. 1.'2-re be kell fejezni a Tv.ríz.) néző befogad­ására alkalmas buda­pesti népstadion építését. Ne sodorj el... A magyar sportnak — és nemcsak a sportnak — van egy jellegzetes­sége: szereti a kampányukat! Sz­e­reti a­ „mindent bele“ jelszava rö­vidtávú feladatokat s ami­kor a szalmaláng ellobban, akkor — mintha elvágták volna ... A szívós, sokéves munka­, a kérdések állandó napi­rendé?), való tartása még nem­ ment át eléggé a­ vérünkbe. Továbbá: amikor a kampány teljes erővel fo­lyik, akkor elnyom minden mást! Most, mintha az asztaliteniszütővel söpörnének el minden más kérdést s mintha a kaucsunklabda pattogása nyomná el más fontos kérdések­­ hangját. Az asztalitenisz VB nagy­­fontosságú nemzetközi sportesemény, világesemény, s magyar szempont­ból külön emeli a fontosságát az a tény, hogy a­ magyar­­szövetség ren­dezi a versenyt. De ez nem jelenti azt, hogy ma más esemény nem, tőrü­létük a magyar sport­ban. S most nemcsak a síbajnokságokra gondo­lunk, nemcsak a terem­sportok nyüzsgő életére, hanem, arra az óriási fontosságú eseményre, ame­lyet­ az MHK.sportmozgalom Köz­ponti, Irányító Bizottságának jelent­kezési felhívása, jelent. Az MHK- mozgalom nemcsak az 1950.es évnek lesz a legnagyobb szabású sport­­eseménye, hanem nyugodtan állíthat­juk: a­­magyar sport fennállása óta a legnagyobb, a legjelentősebb. Ne sodorja el tehát még az asztalitenisz VB se ennek fontosságát propagan­dánkban, a sajtóban és a rádióban. Két hét múlva már megkezdődnek a jelentkezések! Ezt az időt úgy kell­­kihasználni, hogy e két hét alatt mindenki — milliók! —­­tisztában le­gyenek, az MHK és az LM­HK lénye­gével. ismerjék meg, szeressék meg, tudják meg, hogyan kapcsolódhatnad­ bele, mik a jogaik egy MH­K-mozga­lomban résztvevőknek, s mik a köté­gességeik. Ennél dicsőbb feladatuk még nem volt a sport­ propagandistáinak! Az írók a sportban Legutóbb a­­labdarúgóbajnokság értékelése során sürgettük az újító­kat, a kezdeményezőket, új ötletek, taktikai megoldások feltalálóit. A teniszsport­ megelőzte a labdarúgást. Mint megírtuk, Orosz József teni­szező olyan készüléket talált fel, amely az alapmozdulatok, az alap­­ütések tanítását nagy mértékben megköti é épiti. Orosz József — sport­­újító! Újítása a magyar sport köz­­kincse. Egyben példát mutat arra, hogy szakembereink gonda­ h­azának, törjék a fejüket, hogyan lehetne újat alkotni, javítani, fejleszteni. Ne elégedjenek meg a régi módszerek­kel, ne elégedjenek meg azzal,­ hogy ami eddig jó volt, ezután is jó lesz. Ami eddig volt, az nem­ - jó! Nem elég! Annál jobbat kell alkotnunk minden­­tekintetben. Ú­j utakat kell keresnünk s a sportvezetőknek leg­szebb kötelességük: felkarolni, báto­rítani, elősegíteni, az újat! Orosz Jó­zsef megérdemli az elismerést is­­fontos, hogy minél több követője akadjon. . . Sport­társak, a mi sportunkat épít­jük! Aki előreviszi sportunkat, az Népköztársaságunkat erősíti,­ a szo­cializmus építését segíti­­elő, a béke megvédésére szolgáló fegyvereket élesíti. Amerikából jöttünk.­­. ..Amerikából jöttünk, mesterség­üink címere .. .“ Várjon, ha az amerikai asztaliteniszezők­­különféle tenyeres és fonák mozdulatokat tesznek, ki­találják-e a bécsiek, hogy ezek a sportemberek világbajnoki versenye­ken szeretnének részt venni? Az amerikai lines-p­olitikusok­ na­gyon szeretnek emberi szabadságról beszélni. Hát akkor miért akadályoz­zák meg sportembereiket abban, hogy r­és­­zt vegyenek egy sp­o­rt v­erse­n­y­en ! “ Nem szabad nekik? Elégedjenek meg azzal, hogy jogukban van bár­melyik híd alatt, hálni, négert verni és fegyverrel a kezükben megvédeni­­ a Wall Street természetjogait? ! A monopol-szenátorok szívesen be­szélnek az emberi egyenlőségről is. Mennyiben egyenlők az amerikai asztaliteniszezők jelenleg a többiek­, a kelt Amerikai kifejezéssel élve­z­­ ők az idei asztalitenisz VB ..né­gerj­­ei. Nem léphetnek be a VB színhelyére. Az amerikai trösztök belpolitiku­­sai, bérszená­torai, bérál­lam­ti­tkára­i mindennap legalább egyszer megbé­lyegzik a „vasfüggönyt“. Azt a vas­függönyt, amely megakadályozza kül­földiek belépését a­ népi demokráciák országaiba. Most kiderült, hogy a vasfüggöny­nek az amerikai politika, ügynöke által való emlegetése nem más, mint " önkritika ... F­­L­". A tervidőszak alatt 460 új sport­pályát is mintegy 100 más sport­létesítményt (uszoda, tornacsarnok, stb.) építünk. 4. A sportol­atók és tanárok szá­mának jelentős növelésére ki kell bővíteni a testnevelési iskolákat.“ A Testnevelési Főiskola továbbfej­lesztésére új tornacsarnokot kell épí­teni. (Törvény a Magyar Népköztár­saság első ötéves népgazdasági t ér­véről. III. fejezet, 48. §.) Várjon miként vélekednek a 48. paragrafusról az olvasóink? Több mint­­100 írásmű érkezett, de a Téli Pályázatunkra s majd mindegyikben hosszabban írnak erről a sportunk fejlődésére nagy jelentőségű terv részletről. Nézzük csak: „Ha csak a 48. paragrafust mérem, alkat is nagyarányú, emelkedést vá­rok a magyar sport életében az öt­éves terv végére. A tömegmozga­­lommá" váló sport, mind nagyobb eredményekre hivat­ott élsportolókat nevel, akik mind nagyobb elismerést szereznek népi demokráciánknak és végeredményben a szocializmus esz­méinek és építő erejének! Ha csak szurkoló vagyok, örülök­ annak, hogy a népstadionban nem kell majd, szó■ ronpanmn és „hármon­i ház nem“ az állóhelyen, ha aktív sportoló v**.­gyok, örvendezek a jobb és kedve­zőbb edzési és versenyzési lehető­ségnek, ha pedig sportoktal­ással foglalkozom, vagy erre a­ pályára készülök, büszkeség tölthet el, mert az én szakmám az én tantárgya?­ éppen olyan fontos lesz, mint az ú. n. szellemtudományok s az iskola,­ban a gtodemathv?, vagy a nyelv­tan. (v. ö. Kalinin véleményét Krajcso prof. magyarázatában.)“ Lőcsei Antal Kiskunfélegyháza, József Atilla­ utca 7. ..Minden sportág első követel­ménye az, hogy a sportszerek ol­ esóbb adjanak. Azt hiszem, minden sportembernek ez a­ legelső óhaja és ez az óhaj az ötéves tervben­ teljese­dik be. A sportszerek olcsóbbodása biztosítja­ mindenki számára a spor­tolás lehetőségét. Mindenki sportol, hat, aki, akar. A falu lakosságától a város lakosságáig mindenki űzheti kedvenc sportját. Ez az egyik ténye­zőj­e a tömegsport kialakulásának.“ Tremzo Ottó Vili, ált. tanuló S­opron, Sas-tér­a. „A magyar sportember nem csupán a 48. §-ban biztosított lehetőségeket nézi és nemcsak ebben az egy sza­kaszban látja az ötéves tervet! Nem­csak stadiont, sportpályákat, uszo­dákat, felszereléseket és más sport­­létesítményt vár az ötéves tervtől, hanem a megkezdett úton tovább haladva, iparunk további fejleszté­­sét, mezőgazdaságu­nk korszerűsíté­sét és elmaradottságunk felszámolá­sát, közlekedésünk további kiépíté­sét, termelésünk fokozását ipari és mezőgazdasági téren és mindazt, ami lehetővé teszi további fejlődésünket és életszínvonalunk­­ emelkedését, a szocialinamis felépítését.“ Tamásovics József s­im­onkás Somogy vá­r ..Mit jelent a 48. paragrafus? Jelenti a tömegsport megvalósí­tását és a népi demokráciánk ha­talmas erejét. Az első ötéves népgazdasági terv minden lehe­tőséget megad a sportolásra, de elvárja minden sportolótól, hogy eredményt is fel tudjon mu­tat­ni.“ Nemes Attila Szentendre, II. Bajcsy Zs.­u. 6. nemcsak labdarúgásban, vagy ökölvívásban leszünk félelmetesek a­­ többi országok■ szem­ében, hanem­­ azokban a sportágakban is, ahol még a hároméves terv segítsége indított a meg­­­fejlődést és az ötéves terv adta lehetőségek mellett naggyá nőnek. Például a kerékpár»p°rj­ 1950-ben megrendezik e sport népi bajnokságát s azon egészen bizt­os, hogy sok tehetség tűnik majd­ fel... A 48. § biztosítéka sportunk fejlődé­sének, de nemcsak a 48. §, hanem az Alkotmány is! A 400 sportpálya, az uszodák, a rengeteg sportfelsze­relés mind-mind biztosítja majd azt, hogy városban és falán egy­­aránt a munkás -p­arasz­t-értelmiségi dolgozó zavartalanul űzheti majd kedvenc sportját. A­ sportkáderekre hatalmas munka­ hárul s feladat­ai­kat nem tudnák megoldani, ha nem éreznék maguk mögött, az MDP ha­talmas támogatását, s nem képeznék magukat elméleti vonalon." Lesén János szabó Török Szentmik­­­ős, Kossuth L.­u. 75. „Az ötéves terv van hivatva s­xertt egye­sületeinket fokozottabb módon szakszervezeti vonalra át­állítani, úgy ahogyan az a nagy szocialista Szovjetunióban van... Ehhez a hatalmas munkához ne­­kü­nk sportembereknek szintén hozzá kell járulnunk. Mindenkinek a maga helyén teljes mértékben ki kell vennie részét a munkából. Mi sportemberek nemcsak a sportpá­lyán, a versenyeken, a mérkőzése­ken, hanem a munkaversenyeken is elsők között legyünk, hiszen ma­gunkért dolgozunk, magunknak építjük az országot, a szocialista, magyar hazát, a szocialista magyar sportot. Bodrogi Pál, az MTK atlétája P.p, Rákóczi-út 59. „A 48. § megadta, a lehetőséget arra, hogy — Hegyi­ Gyula sport­­államtitkár mondta — lerakjuk a szocialista sport, alapjait! A szocia­lista sport kifejezésben szinte min­den benne van, amit az ötéves terv­től sportvonalon várunk. .. Há­rom fő feladatunk van. Az első: az MHK-mozgalom, a tömegsport kiszé­lesítése révén valóban Munkára Harcra Kés­­szé kell tennünk né­pünket. A­ második: az első függvé­nye. Ha az előbbit jól végezzük el, élsportunk színvonala is tovább emel­kedik és eredményeink bizonyí­tói fogják társadalmunk erejét, és biz­tonságát. A harmadik: az ideológiai képzés fokozása. Ez legalább olyan, de talán még fontosabb, mint az előbbi kettő, mégis itt látszik a leg­nagyobb hiány. Pedig a szocialista sportban a sportvezetőkre és spor­tolókra fokozott feladat vár. Ezt elvégezni azonban csak akkor képe­sek, ha tudják, hogyan és kik ellen kell a békét megvédeni. A tömegekbe behatolt elmélet anyagi erővé válik — tanultuk Marxtól. Igyekezni kell, hogy az elmélet minél nagyobb tö­megekbe hatoljon be. Szabó Lőrinc Lajos a magyar röplabdaválogatott.tagja Bp. II. Volkm­ann-u. 8. ♦ Olvasóink nemcsak az ötéves terv távlatait látják jól, hanem azt is hogy mi volt a mi célunk a pá­yázat kiírásával. Íme például Czoborczy György (Bp. XI., Tétényi­ út 17.) kí­sérőlevele: „Ezek a pályázatok szerintem már túlnőttek azon a célon, hogy az első, vagy a második díjért izguljunk. Sokkal nemesebb feladatot teljesíte­nek. Tanítanak bennünket, akaratla­nul is felnyílik a sze­münk és mi ol­vasók is magunkba szívjuk a szocia­lista sport és sport­felfogás friss le­vegőjét. Tartsák meg továbbra is ezt a szoros kapcsolatot az olvasókkal, mert a népből jövő ötletek, tanácsok, panaszok közvetítése­ a magyar sport érdekében, az illetékesek felé szin­tén lapszerkesztői feladatok közé tartozik.“* A pályázatok ismertetését legközelebb oly­tatjuk. 95. FEBRUÁR 2. CSÜTÖRTÖK. ^di^dMWE 1 Sirt Kik lettek élmunkások és kiváló munkások a győri sportolók közül? A n­yöni ■■sporki 1 mitzy,szénné­t meg­állják a helyü­ket Jfi^neléifben. is. Szinte ’• i■-ti-i -ii \5 hitet flH.; üzemi kitünte­tett éhtmunkásai­ és kiváló munkásai kö­­zött taMlfcogonk egy.két sportolóval. A Magyar Vagyon­os Gépgyár­­ fel­­tü­ntetett étas&nok«sai között­ hat­ sportoló Van. Jakab Sándor vívó­, a kiváló sztahá­­novista «sztera’fagos v­ezeti a sort akinek teljesítménye a sztálini mű­­szak óta sens csökkeni­. Zsambera Ernő, a kerékpáros Szakos’ tály tagja, szintén­ mint esztergályos év o­damelte- i­ a MI-üntetést Stronga Károly és Szőke István a Y­ ETO NB II-ben ját­szó kézilabda csapat­ának erősségei, mint lakatoso­k is nagyszer­ű­­en helytálltak a hároméves" " terv teljesítésében Kovács LC&­M­TK Autó g­éruhahely üzemi csapa­tának kapuját védi, ő is álmunkás lett Az at­ilétdikást Kelemen István diszkosz­­­vető képviseli, ahol a herulhánáed osztály I azimrutesítratív tisztviselőjeként­ kapta I mee snamkájána­k elisnaerére képest a „b­i­­váló imhikás“ kitüntetést. Az Állami VUlaznpsewrgia M­ kh'k­aito lettjei között Falk Máróa kiváló mun­kás a­ labdarúgókat. Karikó Rátnt­­a munk­ás pedig a tóközöket teépvisel’i. A Győri Textilmüvek, sportokt'-i közt» Meronka Lajos és Horváth Jánns s.bd-i rúgó, vi’.k­indnt Piszkei Erzsé­bet vívó mint S7taf5án°vif­ tárt érdemelték­ ki a*­él munkás-k­i­tüntet­ést, « ugyancsak rae« ka-ol® az ötágú csilla­got Akaráto­i Edit, a k­ézilabdacsapat tagja is. A kiváló munk­ásjatfinrtotdst kalloMaik között is ta­lá­luk i­portera­i-^d: Tóth Láswló 1* kséző és Buják­ Mihály vívó szerepel a kitüntetett érrtelm­iségi dolgozók között Az Erdősfázdasági NY női repülede­­csapatának kapitánya Pontos Ida és * Postás SE la­bda ni göí® a k osz lá­n­y­á­nak ve­zetője. Fülöp János „kiváó munkás“. *c5 tüntetést kapott. *«••»»«««•«**«*« **♦*«»♦♦♦*«*♦­**»*. ­ Időzített labdamen­eteit A nagyteremben mind a négy aszta­lon érdekes mérkőzés féljük. Megoszlik a nézők figyelme. Természetesen sok­szor felcsattant­­a taps. Egyezercsak m­eg­­szólal a hangszóró: « — A játékosok érdekéb­en kérjük a « nézőfcet, hogy csak a labdamenetek­­ után tapsoljanak . . . * Megpróbáltuk a dolgot. A 2-es­en Sióé | játszott, leütött hamar egy kis tapsot J Ináci. Igen árú, de a 4-esen éppen a­k­kor­­ védte Otromba Bednar huszadik lecsa­­­­pását, az 1-esan n­edig­ Rostán nők itten * szép labda menetet, vívtak Batesék el­­, Jen. Szóval nem ment a dolog. Nem­­• tudtuk feltalálni azt, hogy hogyan le­­­­het kivárni a láb­dámenetek végét. An­­n­ak a nézőnek volt igaza, aki így vála­ ;; •It a figyelnezteté­sre: J Ml nézek, kérjük a játékosokat, S hogy egyszerre fejezzék be a labda­­t rametet... !

Next