Népsport, 1951. július (7. évfolyam, 129-151. szám)
1951-07-01 / 129. szám
A Rózsa Ferenc-emlékverseny előtt Rózsa Ferenc, akinek emlékére a Szabad Nép sport őre vándordíjas kerékpáros járőrversenyt rendez vasárnap, örökre beírta nevét a magyar szabadság aranyk könyvébe. Azok a fiatal sportolók, akik a gödöllői országúton összemérik erejüket a vándordíj elnyeréséért, hálával és kegyelettel emlékeznek a bátor szabadsághősre, aki a szabad Magyarországért harcolt, és áldozta életét. Egyik alapítója és első szerkesztője volt a Szabad Népnek, a Magyar Kommunista Párt akkor illegális lapjának. Kommunista szerkesztőnek lenni az elnyomatás sötét éveiben életveszélyt, az első vonalakban való kemény harcot, a legsúlyosabb felelősséget jelentette. Gránitnál keményebb kommunista volt Rózsa Ferenc, s a titolttartás jelentőségét legrövidebben ő fogalmazta meg. ,,A konspirációban nincs 99 százalék! A rendőrség rcovói iránti elővigyázatosságnak 100 százalékosnak kell lennieTíz éven keresztül hiába próbálták elfogni a HorthyvérebekA fiatal építészmérnök valóban százszázalékos volt a konspirációban, s" a szilárd kommunista titoktartás véd fala mögött irányította a „Kommunista“ című újság szerkesztőbizottságát. Éjszaka húzták le a saját maguk által készített sokszorosítógépen azt, amit nappal írtak. Éppen a konspiratív szabályok szigorú betartása következtében nem maradt fenn politikai írásaiból egy sor sem, de akik ismerték az írásait, jól emlékeznek rá, hogy milyen nagy marxista-leninista tudás jellemezte ezeket, milyen magas színvonalúak, s mégis mindenki számára érthetők voltak. A harmincas évek közepén ő vezette az ifjúsági munkát, ő állt a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség élén. 1912 május végén fogtál el, s a legkegyetlenebb kínzások árán sem tudtak kivenni belőle egy szót sem. Rózsa Ferenc tökéletesen megtartóvá azt, amit másoknak mondott: „Ila elfognak, inkább válaszd a halált, mint hogy árulóvá légy." Ila gyötörnek, miy akármilyen kínzásokat alkalmaznak, arra gondolj, hogy a Pártnak élnie kell!“ Rózsa Ferenc a bajait választotta, mert nem volt más válaszlás. A legördögibb kínzásokat alkalmazták vele szemben, de keményen összeszorított száját egy szó sem hagyta el. A konspirációban nincs 99 százalék... Amikor elvesztette az eszméletét, s önkívületben kiáltozott, akkor elvtársait biztatta további harcra. Július 12-én halt meg a rabkórházban. Drága emlékét híven megőrzi a felszabadult magyar nép, amelyért Rózsa Ferenc a legtöbbet áldozta, amit ember áldozhat. Az ellenség, amely Rózsa Ferencet meggyilkolta, ma sem nyugodott bele abba, hogy a magyar dolgozó nép úr lett a saját hazájában. A gyilkosok most arii támadnak, s mint a Grőszper is bizonyítja, nem tették le a fegyvert. Akkor áldozunk méltó módon Rózsa Ferenc emlékének, ha megalkuvás nélkül, éberen, minden erőnket összeszedve küzdünk a szocializmus, a béke győzelméért. Ez lebegjen minden sportember előtt is, aki szabad hazánkban építheti a szocialista sportot. Milyen tanulságokat hozott a Csepeli Vasas prágai és vitkovicei mérkőzése A Csepeli Vasas csehszlovákiiai portyája sok tanulsággal szolgált. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a Csepeli Vasast váratlanul érte a csehszlovákiai meghívás. A csepeli gárda június első felében, a bajnoki küzdelmek lezajlása után jól megérdemelt pihenőjét töltötte, nem volt tehát felkészülve arra, hogy június 24-én és 27-én Csehszlovákia legjobb két labdarúgó csapatával összemérje az erejét. Ez azonban az éremnek csak az egyik fele. Amilyen mértékben készületlen volt a Csepeli Vasas, olyan nagyszerű formában voltak a csehszlovák csapatok. A Sparta — noha a bajnokság tavaszi fordulójában a harmadik helyen végzett — a bajnokság hajrájára olyan nagyszerű formába lendült, hogy legutóbbi két bajnoki mérkőzésért 11 gólt lőtt, ő a Csepeli Vasas elleni mérkőzése is a legjobban volt időzítve: közvetlenül az utolsó bajnoki mrkőzés utáni vasárnapon került sorra A Sparta tehát mintegy a bajnokság folytatásaként játszott a magyar NB I ötödik helyezettjével. A Sparta 6:2-s győzelme így már érthetőbb. Hasonló volt a helyzet Ostravában is, ahol a Csepeli Vasas a Vltkovicéval találkozott. A Vltkovice az első helyen végzett a csehszlovák bajnokságban, ami azt bizonyítja, hogy a Spartánál is jobő együttes. Ostravában a Csepeli Vasas már sokkal jobban játszott, mint Prágában, a nagyobb tudás előtt azonban meg kellett hajolnia. Mindezekből ömként adódik a következtetés: nemzetközi mérkőzésre nemcsak a válogatottnak, de klubcsapatnak sem mabad készíletlenül külföldre utaznia. A Csepeli Vasasnak e sem a két mérkőzésén nemcsak arról volt szó, hogy egy magyar klubcsapat győz, vagy veszi, hanem annál sokkal többről. A Sparta— Chepeld Vasas mérkőzés a Szokol IX. kongresszusának tiszteletére rendezett nagyszabású sportünnepség keretében került sorra, tehát egy nagyszabású Sportmegmozdulás keretében. Ez az alkalom különösen megkövetelte volna, hogy ha a magyar labdarúgás képviselteti magát, akkor ez a képviselet minden tekintetben méltó legyen a Csehszlovákiában nagy tekintélynek örvendő magyar labdarúgáshoz. Meg kell állapítani, hogy a Saokor Sportünnepség közönsége csalódottan nézte végig a mérkőzést. A Csepeli Vasas prágai játéka egyáltalán nem adott ízelítőt abból a labdarúgásból, amire a közönség számított. Az utóbbi időben már másodszor küldtünk Csehszlovákiába olyan csapatot, amely nem készült fel megfelelően a megoldandó feladatra. Ebből arra is lehet következtetni, hogy hajlandóság van bennünk a csehszlovák labdarúgás lebecsülésére. A Csepeli Vasas gyengébb szereplése, amint az az előzmények ismertetéséből is kitűnik, nem írható az együttes rovására. A csepeli gárda mindent megtett, hogy méltóképpen képviselje Csehszlovákiában a magyar labdarúgást. A játékosok tisztában voltak az előttük álló feladatok nagyságával, minden igyekezetükkel azon voltak, hogy jól szerepeljenek, de a készületlenség következtében az igyekezet csak igyekezet maradt. Különösen szembeötlő volt ez I Prágában, ahol a nagyszerűen játszó I Sparta ellen szinte csak csetlettek-bot- I Hátak a csepeli játékosok, rosszul helyezkedtek, azmikor a labdára ráfutottak, futás közben meggondolták magukat,megtorpantak, a legjobb alkalmakat elszalasztották. Bizonytalanság felfedezte a Csepeli Vasas játékát, s így természetesen tervszerűen felépített támadásokról beszélni sem lehetett Köztudomású, hogy a Csepeli Vasas az az együttes, amelynek különösen sok és kemény edzésre van szüksége, hogy jó eredményt tudjon elérni. Megmutatta ezt az NB I tavaszi fordítójában való szereplése is. Az első hetekben a táblázat alján tanyázott a Csepeli Vasas, csak a „második félidőben" jött fel, s akkor aztán sikeresen gyűjtötte a pontokat. Ostravában már megmutatkozott a Csepeli Vasas játékán a prágai mérkőzés jó hatása. A mezőnyben már egyenrangú ellenfele volt a Cs. Vasas a legjobb csehszlovák klubcsapatnak, de annál jobban kiütközött a csepeli csapat főhibája, a csatársor meddősége. Hiányzott a Csepeli Vasas ötörsfogatából egy összefogó, irányító csatár, aki elgondolást tudott volna belevinni a csupa fiatal és többnyire tapasztalatlan játékosból álló ötösfogat játékába. Nagy kár volt, hogy a Csepeli Vasas nem vitte magával Marosvárit, aki rendelkezik a hiányolt erényekkel, s amellett kitűnő lövéseivel az ellenfél kapujára is mindig veszélyt jelent. Volt azonban ennek a két mérkőzésnek még egy igen fontos tanulsága. Ez pedig: a csehszlovák labdarúgás nagyarányú fejlődése. Itt nálunk az a hiedelem kapott lábra, hogy a csehszlovák labdarúgás mélyponton van. Ezt a saját szemünk előtt alaposan megcáfolta a Sparta és a Vitkovice. A két kitűnő együttes között nehéz volna különbséget tenni. A stílusa körülbelül egyforma mind a két csapatnak. A játékosok remekül kezelik a labdát, laposan játszanak, lehetőleg állítgatás nélkül és jól értenek a helycserékhez. Borovicska, a Sparta balszélsője például két gólt is lőtt a csepelieknek középről, ahová helycserék folytán került. A Sparta és a Vitkovice játéka hasonlít a Bp. Bástya és a Bp. Honvéd játékához. Olyan pontosan és biztosan adogatnak, mint a Bp. Bástya játékosai, de valamivel gyorsabban és kevesebb húzásból szövik a támadásokat. Áll ez elsősorban a Vitkovicéra Amellett kemények is a játékosok. Konbek és Buchta személyében két nagyszerű középhátvédet is láttunk, akik éppen úgy mint Börzééi, nemcsak a rombolásra fektetnek súlyt, hanem a paszszolásra is. Az volt a benyomásunk, hogy ez a két csapat a jó formában lévő legjobb magyar csapatokkal szemben is egyenrangú ellenfél lenne. Ezek a csapatok már nem úgy játszottak, mint a legutóbb itt járt csehszlovák válogatott. A Sparta és a Vitkovice technika, taktika, tervszerűség és a korszerű játék terén kimagasló teljesítményt nyújtott, s mindkettő azt bizonyította, hogy a csehszlovák labdarúgás erősen fejlődik. P. B. Sportbemutató Csepelen A XXI. ker. TSE csütörtökön este a csepeli stadionban csepeli sportolók részvételével sportbemutatót rendezett az úttörők nyári táborozásának javára. A műsor Káli László, a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója és Varga Ferenc birkózó bemutatójával kezdődött. A két birkózó igen érdekes küzdelmet vívott. Varga fürgébb volt, de a sokkal nehezebb Kálival szemben nem sokat tudott kezdeményezni. Ezután Hajdú és Jánosik asztaliteniszmérkőzése következett. Hatalmas ,taps fogadta a pástra lépő Gerevich Aladárt és Berczelly Tibort. Megható volt az a szeretet, amelylyel a közönség ünnepelte a Magyar Népköztársaságnak nemrég olyan nagy dicsőséget szerzett vívókat. A két vívó előbb iskolázott, majd mérkőzést vívott egymással. Berczelly 3:1-es vezetése után szép küzdelemben Gerevich nyert 6:4 arányban. Nagy sikerük volt a Cs. Vasas tornászainak is. Először az MHK I. és II szabadgyakorlatait mutatták be, majd a férfi tornászok korlátgyakorlatokat és műszbadgyakorlatokat végeztek. A torraabemutató után Szirzay Rezső, a XXI. ker. Tanács végrehajtó bizottságának elnöke a jó sportmunkát végzett csepeli iskolák között kiosztotta a díjakat. Az első díjat a Táncsics utcai általános iskola, a másodikat a Rákóczi-utcai általános iskola, a harmadikat az I. István-utcai általános iskola kapta. A sportbemutató második részét a Bp. Vasas—Cs. Vasas röplabda találkozó alkotta. A közönség nagy érdeklődéssel kísérte a két legjobb magyar férfi csapat mérkőzését és kijutott az biztatásból mindkét csapatnak. A Bp. Vasas jó játékkal 42:28 arányban győzött és ezzel sikerült visszavágnia a bajnokságban elszenvedett vereségéért. Pedig a Bp. Vasas két tartalékkal játszott. Kár, hogy a sportbelileg igen jól sikerült bemutatón alig volt 100-nál több néző. A sportbemutatóknak az a fő céljuk, hogy a sportot népszerűsíteék, s ez a bemutató ezt a célt nem érte el, hiszen alig volt nézője. A XXI. ker.TSB- nek sokkal jobb propagandamunkát kellett volna végeznie a bemutató sikere érdekében. IJ Vidám, zenés, táncos szovjet film egy élmunkás kolhozparasztlányról • 1903 _______SZOMBATTÓL: DUNA - MUNKÁS_______________ ntérem.mssz Disszidensek alkonya Amikor csütörtökön este Asbóth Józseffel beszéttünk, a Wimbledonig hú'■'adó telefondrót másik feléről fáradt, de boldog hang hallatszott. Ötjátszmás nehéz küzdelemben törte át magát bajnokunk a harmadik fordulón. Az öt játszma lehetett volna négy is, ha egy bírói tévedés nem veszi el Asbóthtól a negyedik játszmát. A már kiérdemelt győzelem után nekifogni egy ötödik játszmának — ez valóban igénybe- teszi egy versenyző minden testi és telki erejét. Asbóth — ahogyan el- I mondlta — más ellenféllel szemben taián nem tudott volna újítani, Shorteckit azonban mindenképpen meg | akarta verni, éppen úgy, ahogyan előzőleg Csemnihet verte meg. — _ Már „dissz.dsns-ö'ö“-nek nevez. I nek itt — mondta a telefonba Asbóth, js éreztük a hangjából, hogy mosolyog. | Skonecki, a volt lengyel teniszező I néhány hete hagyta ott hazáját és családját. Csemnik régebbi hazaáruló, B Drobnyval együtt már régebben cserélte I fel egykori hazáját — Egyiptommal. A hozzájuk hasonló „hontalanok" gondo| san mérlegelik a hazaválasztást. Úgy | hís zik, az egyiptomiak mutatkoztak a 9 kggavakroszobáknak a nemzetközi piacon. Tévedés volna természetesen azt hinni, hogy Csemik és Drobny 9 azok közé az egyiptomiak közé tartozik, akik síkraszállnak a brit imperializ-m rans ellen, s például a Szuezi-csatorna államosítását követelik. Nem. Csemik és Drobny mást követel, s azt bizonyára meg is kapja. Skenecki friss ember a renegátok nemzetközi piacán. Ez a sötét, lelkiismeretlen egyén, aki — amint azt a lengyel sajtó megírta — alávaló szerepet játszott Olszoivski párisi bántalmazásában, még nem határozta el magát, hogy melyik nemzet színeiért dobogjon a szíve. A jobb ajánlat érdekében előbb megfelelő eredményt kellett volna elérnie Wimbledonban. Ezért tragikus számára a vereség. Neki a győzelem, a jó wimbledoni szereplés súlyos kenyérkérdés, így, kiesve, elvesz az ismeretlenség homályában, ahogyan az már annyi disszidálóval megtörtént. A kapitalista hírverés hajlandó őket felhasználni az első napokban, örömmel veszi, ha hazájuk ellen nyilatkoznak, aztán eldobja őket, mint egy kifacsartcitromot, különösen akkor, ha az illető sportbeliség kevésbbé érdekes, mint politikailag. Ha Skonecki el tudott volna jutni legalább a legjobb 16 közé, ez számára szerződést, pénzt, állampolgárságot jelentett volna. De valahogyan az idén rossz idők jártak a gyökértelen teniszcsavargókra. Kiesett Drobny is, Csernik is, Skonecki is. Örülünk neki, hogy kettőt közülük Asbóth győzött le. Egy cseppet sem csodálkozunk azon, hogy Csernik idegesen, sportszerűtlenül viselkedett az Asbóth elleni mérkőzése során. Az árulók lelkiállapota nem tartozik a kiegyensúlyozottak közé. Különösen akkor, amikor árulásukat, becstelenségüket még balsiker is kíséri. Ez bizony — idegesítő... Iszakova előadást tartott Kopenhágában a szovjet sport fejlődéséről A Nemzetközi Korcsolya Szövetség kopenhágai kongreszszusán részvevő szovjet sportküldöttség tiszteletére a Dán- Szovjet Társaság gyűlést rendezett A gyűlésen, amelyen a dán sportegyesületek és a dán sajtó több képviselője is részt vett. Marija Iszakova háromszoros gyorskorcsolyázó világbajnoknő előadást tartott a szovjet sport fejlődéséről. Iszakova a következő szavakkal fejezte be előadását: — A Szovjetunió női sportolói, mint minden szovjet nő, kiveszik részüket a békeharcból. Többmillió szovjet nő harcol a béke megszilárdításáért és megőrzéséért. _ Biztosak vagyunk abban, hogy a világ népei nem akarnak háborút és a béke erői diadalmaskodni fognak. Marija Iszakova előadása után Iván Anyikov, a sport érdemes mestere szólalt fel. Beszédében ismertette, hogy a szovjet kormány milyen nagy gondot fordít a sport fejlesztésére, majd ezeket mondta: — A szovjet sportolók tovább erősítik minden ország sportolóival, így Dánia sportolóival is kapcsolataikat. A szovjet sportolók is, mint az egész szovjet nép, a békére törekszenek. A szovjet nép meggyőződött arról hogy a békét csak úgy lehet megőrizni, ha elszántan harcolunk érte. Játékvezetői szabálysértés miatt újra kell játszani a Bp. Lokomotív— Szolnoki Dózsa országos bajnoki vízilabda mérkőzést Az OTSB vízisportok osztálya az Országos Társaskalmi Úszószövetség módszertani bizottságának javaslatára jutáik vezetői szabálysértés miatt megsemmisítette a 4:3 arányban végződött Bp. Lokomotív Szolnoki Dózsa országos bajnoki vízilabdam értkőzést és elrendelte annak 14 napon belüli újrajátszását. Két országos vízilabda bajnoki mérkőzés vidéken, egy Budapesten (Bp. Bástya—Bp. Honvéd) Az országos vízilabdabajnokságért folyó mérkőzéseik során vasárnap három mérkőzést játszanak. Budapesten a Bp. Lokomotív versenye után a Bp. Bástya és a Bp. Honvéd találkozik. A bajnoki küzdetém során eddig a Bp. Bástya szerepelt jobban: többek között legyőzte az Egri Fáklyát és döntetlent ért el a Bp. Kinizsivel szemben. A Bp. Honvéd öt mérkőzés közül három, esetben vereséget szenvedett. Mind a Bástya, mind a Honvéd harcos együttes. A Honvéd megfelelően tudja pótolni az eltiltott Németh II-t a góllképes Horváthtal. Nyiit küzdelemre van kilátás. Egerben az Egri Fáklya a Bp. Előrét látja vendégül. Az Előre sokat javult. Ezt figyelembe véve is biztos egri győzelem várható. Szolnokon érdekes küzdelem lesz a Szolnoki Dózsa és a Bp. Vasas között. Mindkét csapat jó formában van. A Bp. Vasas minden tekintetben felülmúlja a szolnoki csapatot, s ezért Szolnokon is esélyesként indul a Vasas. A sport mozgástana a pavlovi tanítás fényében Nemessuri Mihály dr., a Testnevelési Főiskola tanára csütörtökön este „Sportmozgások elemzése a szovjet testnevelési tudományban“ címmel előadást tartott az Országos Sportorvosi Intézet tanácstermében. Az elnöklő Hedry Endre professzor megnyitója után elhangzott, előadás néhány részletét az alábbiakban közöljük. Bevezetőben Nemessiri dr. arról beszélt, hogy a mozgástannal már elég régen foglalkoznak, hiszen már a XVII. század végén jelent meg mozgástani munka nyomtatásban, az alapvető kérdéseket azonban a mechanikus materializmus szemszögéből nézték így meglételő eredményre nem tudtak jutni. Ez a szemlélet hatotta át a régi sportkönyveket is, az idegrendszer döntő szerepét a mozgások keletkezsében és végrehajtásában nem ismerték fel. Leszgaft, az orosz haladó testnevelés első képviselője munkáiban már rámutatott arra, hogy a külső környezet döntő hatással van az élő szervezet fejlődésére is és a mozgások fejlődésére is. Leszgaft munkásságát tanítványa, Gorinevszkij folytatta. Az orosz fiziológusok már a XIX században jelentős munkát végeztek a sportfiziológia és a mozgástan területén. A mozgástan területén döntő fordulathoz vezettek Szecsenov, majd Botkin és Pavlov vizsgálatai. A nervizmus elmélete világossá tette, hogy minden mozgásban döntő szerepet játszik a reflex, az idegtevékenység alapvető eleme. Szecsjenov arra is rámutatott, hogy az izommozgásnak jelentős része van az agyműködés fejlődésében. A nervizmus elmélete A nervizmus elvét teljes jelentőségében Pavtevnak köszönhetjük. A nagy tudós teljes mértékben értékelte a munka- és sportmozgások jelentőségét. A sportolás híve volt, azai a következő szavaiból is kitűnik: „Az edzések előnye olyan különleges örömben és elevenségben nyilvánul meg, amely csak a rendszeresen sportoló embernek adatik meg“. Pavlov vizsgálataival bebizonyította, hogy minden mozgás alapvető láncszeme a reflex, akár öröklött (feltétlen), akár szerzett (feltételes) formájában. Az akaratlagos mozgások a nagy agyvelő kérgének irányító befolyása alatt állnak. Vannak azonban alacsonyabbrendű mozgatóközpontok is, ezek szerepe, különösen az automatizálható testtartási és mozgásformákban jut kifejezésre. A sportmozgások fejlődésének és tökéletesedésének szemléltetésére. A. N. Kresztnyikov a következő példát használja fel: A kezdő síelő eleinte számtalan felesleges mozdulatot végez, karjának és lábának mozgása, a lélekzése semmiféle koordináció (összehangolt működés) jelét nem mutatja. Ilyenkor, a kezdet kezdetén a mozgásokat kiváltó inger nemcsak a szükséges izomcsoportokat éri, hanem szétterjed az agykéregben és befolyásolja a szomszédos mezőket is. A fokozatos gyakorlás eredményeképpen a síelő egyre célszerűbben mozog. Otthonosabb tesz a havon, de technikájában még sok a hiba. Ebben , a második szakaszban az inger már csak azokat a kérgi területeket éri, amelyek a mozgás végrehajtásához szükséges izmokat idegzik be. Elmaradnak a felesleges mozdulatok. A még mutatkozó technikai hiányosságok oka az, hogy az idegfolyamatokban hol az ingerlés, hol a gátlás kerül túlsúlyba. A harmadik szakaszban ezek is határolódnak a „kérgi mozaikban*" (ahogy Pavlov találóan nevezte) és a síelő könnyedén, felesleges erőpazarlás nélkül, gyorsan siklik a havon. így alakul ki a munkában és a sportban egyaránt a gazdaságos mozgás, amely azt jelenti, hogy az ember minimális erő felhasználásával maximális hatásfokot ér el. Az egész idegrendszer részt vesz a mozgató tevékenységben A különféle mozgásokban azonban nemcsak egyes izomcsoportok vesznek részt. Az idegfolyamatok elemzése azt mutatta, hogy a mozgató tevékenységben az egész idegrendszer részt vesz. A folyamat során az idegrendszer egyes részei között bonyolult kapcsolatok fejlődnek ki, együttműködésüket az agykéreg szabályozó szerepe teszi lehetővé. A mozgáskészség fejlődésében közrejátszanak az érző és vegetatív idegrendszerek is. Az érzékszervek (a tapintás, a látás, a hallás, a mélyérzés stb.) túlnyomó része fontos szerepet játszik ebben. Az érzékszervek tökéletesedése, fejlődése jó hatással van természetesen a mozgások fejlődésére is. (Hepper kísérletei a kinesztetikus érzés gyakorlására.) A mozgások fejlődésének pavlovi elemzése fényt vet a mozgásformák, stílusok alakulására is. Bebizonyítja, hogy ezekben az öröklött elemeken kívül döntő szerepet játszik a környezet, a nevelés is. A pavlovi tanokat szovjet kutatóit már sokrétűen alkalmazzák a gyakorlatban is. Kosescsova és Markova például a moszkvai 46. számú óvodában különféle játékok alkalmazásával segítette elő a mozgások fejlődését. A gyermekek tartása feltűnően megjavult, mozgásbelileg hatalmas mértékben fejlődtek, a megbetegedések száma a lehető legkisebbre csökkent, a gyermekek közösségi szelleme és hangulata is sokat fejlődött. Melyik sportág milyen mozgáscsoportba tartozik A mozgások két nagy csoportját különböztetjük me£, a ciklikus (egymást követő azonos mozgásokból álló) ás aciklikus mozgások csoportját. Ciklikus mozgásból áll a siyaloglás, a futás, az úszás, gyorskorcsolyázás, sífutás, kerékpározás, evezés, kúszás, mászás, függeszkedés stb. Az aeiklikus mozgások egyik csoportjában a mozgások alapformái adva vannak és előre meghatározott, elgondolt terv szerint igyekszünk egymásután végezni őket. Ilyen mozgás pl. egy szertorna, műkorcsolya gyakorlat, magasugrás, távolugrás, rúdugrás, sülylökés, diszkoszvetés, gerely hajítás, gránáthajítás stb. Gyakorlás folytán ezek a mozgássorozatok is automatizálódnak, dinamikus sztereotippé válnak. Ezek a dinamikus sztereotipek a feltételes reflexek láncolatából állnak. Az automatizálódás a reflexkapcsolatok megszilárdulása által válik lehetővé. Az agykéreg azonban az automatizált mozgást is ellenőrzése alatt tartja, meg tudjuk figyelni és javítani tudjuk automatizált mozgásainkat is. Az aciklikus mozgások másik nagy csoportjában a mozgások alapformáikban megvannak, de egymásutánjukat nem tudjuk előre. Ilyenek például a labdarúgás, a kosárlabda, és más sportjátékok, valamiint a küzdősportok mozgásainak legnagyobb része, mert ezekben mástényező (az ellenfél, a labda stb.) is szerepet játszik. Mozgás közben egy analizátor rendszerint vezetőszerepet játszik, de a többi szintén belekapcsolódik a munkába. Az edzettség szakában a tornász például behúnyt szemmel is el tud végezni egyegy gyakorlatsorozatot. A vezető kamatizátor szerepét itt a látástól a® izomérzék veszi át. . ..... Miért nehéz kijavítani a rosszul beidegzett mozdulatot A felnőtt ember minden alapvető mozgásforma birtokában van. Az új mozgássorozatok ezekre épülnek fel. Az új kapcsolatok kezdetben elég függetlenül lépnek fel az agykéregben, koordinációjuk hiányos és így a mozgás eleinte nem célszerű, technikája hiányos. Az új mozgás fejlődését — Alekszejev szerint — a régi sztereotipok kapcsolatainak szilárdsága megnehezíti. A tanulás során azután a régi beidegzés egyre erőtelesebb gátlás alá kerül, kilökődnek belőle azok a mozgáselemek, amelyek az új mozgássorozat számára szükségtelenek. Az elemek új kapcsolatot létesítenek és felépül belőlük az új, célszerű dinamikus sztereotip. Ez a jelenség magyarázza meg azt a gyakorlati tapasztalatot, hogy valamely rosszul megtanult, beidegzett sportmozgást sokkal nehezebb kijavítani, mint mindjárt helyesen megtanulni. A továbbiak során Nemessuri dr. ismertette, hogy a szovjet testneveléstudomány megkülönböztet legnagyobb, nagy és mérsékelt erősségű sportmunkát. Hangsúlyozta azt a szovjet tapasztalatot, hogy a testnevelés az ember alkatát kedvező irányban változtatja meg. A befejező részben az izom-ideg-edzettség megállapítására, valamint a snamelegítés és a sajt állapot vizsgálataira kiterjedő szovjet kísérletekről, végül a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tavaly júniusban tartott ülésén a testnevelésre vonatkozólag elhangzott élettani előadásokról és határozatokról beszélt. A hozzászólók * közül Hepp Ferenc dr. * TestnereM*s Föiiiskola igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a mozgástan kutatástól a gyakorlati szakemberek azt várják, hogy elsősorban a gyakorlati munkához nyújtsanak segítséget. Nagy Dénes dr., az anatómiai intszet ■adju.aktu.éia a reflex-elmélettel kapcsolatos újabb kutatásokat kimentette ée közben kitért Szentágotai anatómus-professzor vizsgálataira is. Baráth György dr., a Sportorvosi Kutató Intézet munkatársa hangsúlyozta a feltételes reflexek jelentőségét a testnevelésben. Hedry Endre dr professzor rámutatott arra, hogyPavlov tanításai egész gondolkodásunkat átalakították, majd kiemelte: milyen nagy jelentősége van a szovjet módszer szerinti komplexkezelésnek, ebben is a gyógytornának, a sérüléseik kezelésében. Holdvilágnál, nótaszó mellett épített atlétikai pályát az alsómocsoládi fiatalság Sokáig emlékezetes marad a vasárnapi nap az alsómocsoládi ifjúság számára. A nagyszerűen előkészített új pályán akkor rendezték meg a komlói járás ifjúsági és úttörő atlétikai versenyét, amelyen Komlóról, Szalatnakról, Mágórcsról, a járás más községeiből 110 sportoló vett részt. A járási TSB kitüntetésképpen tűzte ki ide a versenyt. — Az alsómocsoládiak eddig is élenjártak az MHK-versenyeken — mondta Czapp János, a járási TSB elnöke. — Sok kilométert gyalogoltak vagy utaltak kocsikon, hogy egy-egy versenyen részt vehessenek. Nemrég a szalatnaki MIIK-versenyre a falu lakosságának egy része is elkísérte őket feldíszített szekereken. Végül is elhatározták az alsómocsoládiak, hogy a jövőben nem ők fognak mindig utazni, hanem majd náluk is rendeznek versenyeket. Ehhez az volt szükséges, hogy pályát építsenek. Nosza, a fáin fiatalsága társadalmi munkában mindjárt hozzáfogott az atlétikai pálya megépítéséhez A rendelkezésre álló területen kimérték a szabályos 400 m-es futópálya helyét, azután az Alsómocsoládi DISz sportolói, Toronyi József, volt atléta vezetésével nekiláttak a futó- és ugrópályák, továbbá a dobóhelyek elkészítéséhez. Eleinte 20000-an dolgoztak a pályán, azután a DISz tagjaihoz csatlakoztak az úttörők, sőt az idősebb falusiak is szép számmal. A falun ilyenkor igen sok a mezőgazdasági munka és most, a tartós esőzések következtében, a gyom is nagyon elszaporodott, napközben minden épkézláb emberre szükség volt kinn a mezőkön, így a pályaépítés lassan haladt. Építsük a pályát este, munka után ! — adta ki a jelszót Küszter János tanító, úttörővezető, aki már Mekényesen is épített úttörőivel atlétikai pályát. A mo Csoládiak kaptak a javaslaton, s két héten keresztül esténként, holdvilágnál, nótaszó mellett, telkesen építette a fiatalság az új pályát. Ahogy közeledett a verseny ideje, úgy haladt előre a pálya építése is. A község földművesszövetkezeti boltjának kirakatában kíváncsian nézegették a fiatalok a verseny érmeit. Áss alsó mocsoládiak eleget tettek az ígéretüknek, s június 14-re el is készült a pálya. Ünnepélyes keretek között rendezték meg a versenyt, nagy nézőközönség előtt. A falu apraja-nagyja kiment a pályára, még más községből is érkeztek érdeklődők, s a nézők számára alkalmi lelátóról is gondoskodtak. A DJSa-iinduló hangjai mellett vonultak fel zászlókkal a sportolók , a megnyitó után megkezdődött a verseny. A már tapasztalt komlói atléták szerepeltek a legjobban, de sokat tanultak tőlük az alsómocsoládiak is, akik néhány értékes helyezést szereztek. A helyezettek részére még győzelmi dobogót is készítettek és egy-egy szám után azon állva vették át az érmeket. A verseny nagy sikerrel járt és a lelkes alsómocsoládi fiataloknak az elért helyezések mellett komoly erkölcsi sikert is hozott. A jövőben most már rendszeresen rendeznek különböző versenyeket az eddig eldugott kis baranyai faluban. T. Z. J.9S1, JÚLIUS J. VASARNAK 3