Népsport, 1951. szeptember (7. évfolyam, 177-196. szám)
1951-09-11 / 183. szám
Néflsiurti A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS TESTNEVELÉST ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJa frll. ÉVFOLYAM 183. SZÁM ARATO FILLÉR " KEDD, 1951 SZEPTEMBER 11 Sürgősen kezdjék el a sportkörök a minősítés munkáját Néhány kimutatás és számadat úgy mutatja, mintha a sportolókat és a sportköröket a sportminősítések ügye kevésbbé érdekelné az egyéb tennivalóknál. Ezt tükrözi a sportfejlesztési tervről az első félév eredményei alapján készült kimutatás és azok a jelentések, amelyek az azóta elvégzett munkákról számolnak be. A terv félévi teljesítéséről szóló megyei kimutatásban például a minősítések oszlopában csúfoskodott a legtöbb, — a teljes tétlenséget jelentő — „n“ betű, valamint néhány ilyen teljesítési százalék: 0.1, 1.8, 3.2, 4.3. Márpedig, amikor a minősítések bevezetése az idén tavasszal nyilvánosságra került, e sportolók mindenütt nagy lelkesedéssel fogadták. A minősítés nem kisebb dolgot jelent minden sportoló számára, mint azt, hogy az elért teljesítmény értékének megfelelően elnyeri az őt megillető címet. A sportminősítés hatalmas segítséget jelent a versenyző számára. Jelenlegi tudása és helyzete pontos feltárása mellett egyben világos célokat és feladatokat tűz ki a továbbfejlődésre a sportoló elé. A minősített versenyző tudja, hogy milyen teljesítményekre kell a továbbiakban törekednie ahhoz, hogy magasabb osztályba kerüljön, s így a nagyobb teljesítményre jobban törekszik is, meg is keresi ahhoz a megfelelő lehetőségeket. A minősítés megszünteti a fejlődésnek egy olyan gátját is, mint amit olykor az elleni álnélküliség 44 jelent. A minősítés bevezetése után az esetleg gyenge formában lévő ellenfeleken túl a minősítési szintek elérése és túlszárnyalása lebeg a magasabbra törő sportoló előtt. A minősítés — értékmérő. Állandó, tiszta tükör, amely őszinte segítője a sportolónak. De őszinte segítő és a helyzet világos tükrözője a sportminősítés a sportkörök számára is. A sportköri munka értékét a versenyeken elért eredmények mellett az mutatja, hogy hány osztályba sorolt sportolója van a sportkörnek, egyes szakosztályainak , hogy az elmúlt évben, vagy hónapban hány új osztályozott sportolót nevelt ki és hány sportolót készített elő magasabb osztály elérésére. Hiába ér el egy sportkör sikereket a versenyeken, ha osztályozott sportólóinak száma nem emelkedik, sőt esetleg csökken. A sportfejlesztési terv valamennyi sportkör számára meghatározza a minősített sportolók számát. A sportkörök a terv nyilvánosságra hozásának idejében felbontották az előirányzatot szakosztályaikra, s azok számára kötelezővé vált a terv végrehajtása. Most, szeptember közepe táján, azonban még mindig igen sok helyen nem láttak hozzá a minősítési munkákhoz Versenyek ugyan bőven voltak az idén, s ezeken a versenyeken a sportolók — eredményeik alapján — különböző minősítéseket érdemeltek ki. A minősítési kérelmeket azonban sokhelyütt nem küldték el a felettes sportszervhez, hogy azokat ott jóvá is hagyják, így maguk a sportkörök mondtak le a minősítés adta sok előnyről, s vállalták azt, hogy nem kapnak tiszta képet a sportfejlesztési terv minősítési részének teljesítéséről, arról, hogy miben vannak elmaradva és így mik a legfontosabb tennivalóik. Hogyan akarja teljesíteni minősítési feladatait az a sportkör, amelyik a feladatokat ismeri ugyan, de az eredményeket nem tartja nyilván. Az évnek csaknem négy hónapja rendelkezésre áll még az évi feladatok teljesítésére, a minősítéseknél azonban nem egészen ez a helyzet. Ha például valamelyik sportágban, mondjuk az atlétikában véget ér a versenyidény, akkor egyben végetért annak a lehetősége is, hogy további minősítéseket érdemeljenek ki a sportolók ebben a sportágban. A minősített atléták számát a síversenyeken már nem lehet növelni, mint ahogy a korcsolyázóknak sem a kajakozásban kell a minősítési színtjeiket teljesíteniük. Tehát nem három és fél hónap van még hátra a minősítések elvégzésére, mert minden egyes nap kihagyása esetleg behozhatatlan lemaradással járhat. Kezdjenek hozzá a legrövidebb időn belül a sportkörök és szakosztályok a minősítések elvégzéséhez, s ebben a munkában a sportegyesületek és a TSB-szervek adjanak meg számukra minden támogatást. Heino Lipp új Európa-csúcsot állított fel súlylökésben — Tdvbeszélőjelentésünk — (Moszkva, szeptember 10). A Minszkben rendezett atlétikai versenyen a legjobb szovjet atléták vettek részt. Heino Lipp új össz-szövetségi csúcseredményt ért el a súlylökésben. Az új csúcs egyben Európa csúcs is. Lipp új csúcsa 16.98 m, három ezrel jobb a réginél. Ugyanezen a versenyen a Bondarenko, Iljin, Pilagsz, Lifcujev összeállítású váltó 4x400 m es váltófutásban új össz-szövetségi csúcseredményt állított fel. Az új csúcs 3:14.2. (MTI) A DISz nagy aktívailése A Dolgozó Ifjúság Szövetsége kedden délután 18 órai kezdettel a margitszigeti szabadtéri színpadon nagyaktívaülést rendez. Az ülésen Dénes István, a DISz főtitkára tart beszámolót a III. Világifjúsági és Diák- Béketalálkozóról. Felszólal többek között: Kovács Nóra, az Állami Operaház szólótáncosnője, Palotás Gyula, a Ganz Villamossági gyár sztahanovista ifjúmunkása és Papp László, a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója, olimpiai bajnok. Rossz idő esetén az ülést a Sportcsarnokban tartják, ugyancsak 18 órai kezdettel. (MTI) Száznyolcvankilenc versenyző, köztük ötven magyar motoros végzett hibapont nélkül a Tátrai Autó- és Motorversenyen s Kiküldött munkatársunk távbeszélőjelentése — Ótátrafüred, szeptember 10. Esős időben érkeztek meg a TAMS részvevői. Délután 3 órakor tűntek fel az első autósok és motorosok. A mieink közül Niederkirchner érkezett be elsőnek, jóval az előírt szinten belül. (A rendezőség a kiírással ellentétben úgy határozott, hogy a 125 kcm-es géposztályban a szintidőt 45 km-ről 50 km-es átlagra emeli.) Utána Lévay és Nietsch következett a sorban. Vasárnap este került sor az ünnepélyes díjkiosztásra. A negyedik Tátra Autó- és Motorversenyen összesen 256 versenyző indult, ebből 181 csehszlovák, 14 lengyel és 01 magyar. A 256 induló közül 14-en estek ki a versenyből, köztük a magyar Falok, Papp László és Kitzberger. Hibapont nélkül összesen 189-en teljesítették az előírt követelményeket. A mieink közül 50-en szereztek aranyérmet. Jónás 13 hibapontot „gyűjtött** össze, így ezüstérmet kapott. Bronzérmet szerzett: Himán (52 hp) és Pente (60 hp). A magyar versenyzők közül Kitzberger, Pálok és Papp L. 240—240, Dér 213, Keisz István 104 Szabó F., 85, Papp Géza 65 és Münzner 62 hibaponttal fejezte be a versenyt. Kedden délután indulunk haza. Szombathy István % Edzők, élsportolók! Segítsétek a kezdőket, hogy megfelelő edzéssel elérhessék az MHK-színteket i és megszerezhessék az MHK-jelvényt ! Minden sportágban nagyszerű mezőnyök indulnak a csütörtökön kezdődő Hadsereg Bajnokságokon — Valamennyi vezető csapat megtartotta pontelőnyét a labdarúgó NB II-ben — Asbóth, Gulyás és Jávori Márta elutazott a lipcsei nemzetközi teniszversenyre — Karakas, Furmen, Pásztor és Tóbiás került a kerékpáros repülőbajnokság döntőjébe — Szerdán Egerben: Egri Fáklya-Bp. Vasas vízilabdabajnoki mérkőzés — Miért sikerült túlteljesítenie a sportfejlesztési terv MHK- részét a Debreceni Járműjavító sportkörének Egy fejes, amely a Bp. Bástya negyedik gólját eredményezte Gyors támadás eredménye volt a Bp. Bástya negyedik gólja a Szomb. Lokomotív ellen. A támadás bekléréseképpen a mérkőzésen nagyszerűen játszó Palotás fejese nyomán került a labda a kapuba. Képünk Palotás fejelését mutatja. Megfigyelendő a középcsatár testhelyzete, amely világosan mutatja, milyen nagy lendüle■ téterőt adott a fejelésbe Palotás. A csatároknak védője MEGJEGYZÉSEINK A FORDULÓRÓL Az NB I második fordulója csapataink lassan javuló formájának a jegyében folyt le. Határozottan javult a bajnokcsapat, a Bp. Honvéd játéka, időnként nagyszerűen játszott a Bp. Dózsa, valamint a Győri Vasas, felfelé ível a Csepeli Vasas és a Szegedi Honvéd formája is. Általános tapasztalat azonban az, hogy csapataink formáját rosszul időzítették. Kétségtelen, hogy a legjobb formát egy-egy kiemelkedőbb eseményre igyekeznek beállítani edzőink, de bizonyos átlagos jó formával már az első fordulóban rendelkeznie kell az együttesnek. Ez az NB 1-ben teljes mértékben csak a Bp. Bástya és a Győri Vasas csapatánál tapasztalható, a többiek formája még nagyon hullámzó. Jónéhány csapatunknak nem megfelelő az erőnléte, egyes játékosok nem elég gyorsak és állóképesek még, sokan egyáltalán nem fejlődtek, tavaszi idényhez viszonyítva. Pedig az edzés egyik fontos feladata éppen az, hogy az egyes játékosokat ne csak formába hozza, hanem tudását fokozza, gyorsaságban, erőben, ruganyosságban, ügyességben, állóképességben fejlessze. A korszerű összjáték, a korszerű csatárjáték terén is igen lassú a fejlődés. Többet és gondosabban kellene ezzel edzőinknek és játékosainknak foglalkoznak. Mindezek nem jelentenek könnyű feladatot és igazán csak akkor oldhatók meg, ha a sportolók megfelelően öntudatosak, ha tisztában vannak azzal, hogy csak úgy fejlődhetnek, csak úgy haladhatnak előre, ha tudják, mit miért végeznek, ha gondosan és szorgalmasan, tervszerűen, nagy akaraterővel végzik előkészületeiket, s életmódjuk is megfelelő. A nevelés fontossága domborodik ki ennél a kérdésnél is, az ideológiai képzettség döntő jelentősége. Amit a jó formával kapcsolatosan elmondtunk, vonatkozik az elmúlt fordulóban látott játékvezetőkre is. Legnagyobb részük még nem érte el a megfelelő jó formát. Egyedül Kallós vezette egészen jól a mérkőzését, a többiek kisebb-nagyobb hibákat vétettek. Nem egyszer elmondtuk már, de megismételjük: a játékvezetőknek éppoly gondosan kell az idényre készülniük, mint a labdarúgó-játékosoknak! Miért háborgott a szombathelyi közönség egy része a múlt heti fordulóban, erre félreérthetetlen módon választ adott egyik-másik szombathelyi játékos , most vasárnap megjegyzéseket tettek a játékvezető döntésére, vitatkoztak, elvitték a labdát a szabadrúgás helyéről. Egyikük a kiállítás sorsára is került. Labdarúgóink döntő többsége ezen a téren jó példát mutatott. Jó érzés volt látni például, amikor a Bp. Honvéd, a Bp. Dózsa és a Dorogi Bányász egyik-másik játékosa leállította a szabadrúgáshoz az ellenfélnek a labdát, vagy felvette és odaadta partdobáshoz az ellenfélnek. Kifogásoljuk azt, hogy általában a csapatok csapatkapitányai nem viselik a kapitányi karszalagot. Ez a karszalag jelkép. Jelképezi azt a fontos vezetői és nevelői tisztet, amelyet a csapatkapitánynak a mérkőzés alatt be kell töltenie. Ne hagyjuk el ezt a jelképet és különösen ne halványodjék el a csapatkapitányok fontos szerepköre. Az NB I második fordulójában történt eseményekre vonatkozólag még az alábbi megjegyzéseink vannak:getett. Két olyan támadást jegyeztünk például fel, amelynek során Zakariás labda vezetgetése és Kovács I .cselezgetése miatt 5, illetőleg 6.4 másodperc ment veszendőbe — nem is sikerült eredményesen a támadás. Ennyi idő alatt ugyanis az összekötők kényelmesen visszafutottak saját kapujuk elé. Volt azonban néhány igen gyors támadása is a Bástyának. Például a negyedik gól előtti támadás. Ez Börzsei pauszától Palotás kapura fejelés mig 12,4 másodpercig tartott. Az időnként igen korszerűen játszó Bp. Dózsának is volt néhány igen gyors támadása. Ilyen volt az is, amikor a támadás Egresi hatalmas kapuralövésével fejeződött be. Ez nem egészen 12 másodpercig tartott. A győriek egyik félpályától induló ellentámadása pedig nem egészen 4 másodpercig! A csatárok védőfeladatáról Általános megfigyelésünk az, hogy az előretolt csatárok jórés®e nem teljesíti megfelelően védőfeladatát. Ha elvesztik a labdát, vagy elveszik tőlük, nem zavarják, nem támadják az ellenfél játékosát. Pedig ez igen fontos lenne. Ha a játékost támadják, ha zavarják a rúgásban, vagy fejelésben, nem tudja olyan pontosan előrejuttatni a labdát, mint amikor zavartalanul rúghat és fejelhet. (Még az is zavarólag hat, ha a játékos mögött fut, dobog az ellenfél.) Segíti tehát a csatár a saját játékostársait, saját csapatát, ha üldözi, támadja az ellenfelet. Ha nem pontos az előreadott labda, ha nem sikerül nagyra a felszabadító rúgás, könnyebbé válik a hátrább játszók feladata és nem olyan veszélyes az ellentámadás (illetőleg a megszerzett labdával ismét mi indulhatunk támadásra). Ezt nem volna szabad elfelejteni soha egyetlen elől játszó csatárnak sem. Lóránt és a Bp. Honvéd védelme Lóránt bemutatkozását nagy érdeklődéssel figyelte a Bp. Honvéd szurkolótábora. A jőleg hátvéd mozgásán látni lehetett, hogy csak biztonsági játékra törekszik. Szinte mindig jól helyezkedett, jók voltak a közbelépései, is, denélkülöztük erőteljes romboló munkáját, határozott keresztezéseit. Feltűnt, hogy jóformán egyszer sem vágta előre cél nélkül a labdát. Ha megszerezte, igyekezett azt a szélső hátvédeknek, vagy a jobb helyzetben lévő fedezetnek leadni. Ez a játékfelfogás egyelőre még zavarokat okozott a közvetlen védelemben. Rákóczi, de még Bányai sem mindig számított ezekre az átadásokra. Ha Lóránt játékfelfogását magáévá teszi a Bp. Honvéd védelme, feltétlenül feljavul, biztosabb lesz a védelem játéka és sokkal jobb lesz a kapcsolata is a fedezetpártral és a csatársorral. Minden játékost a neki megfelelő helyre! A Bp. Vasas—Bp. Kinizsi mérkőzés érdekessége a Szilágyi I—Kispéter párharc volt. Szilágyi I balösszekötőt játszott. Jeny, a Vassas edzője ezzel a taktikai húzással azt akarta elérni, hogy Szilágyi I megszabaduljon Kispétertől és ezáltal szabadabban mozoghasson. A Bp. Kinizsi azonban a taktikára ellentaktikával válaszolt. A Bp. Kinizsi az eredeti összeállításban kezdett, de utána Kispéter azonnal kihúzódott Szilágyi I őrzésére, Lakat pedig elfoglalta Kispéter helyét. Lakat jól megbirkózott a feladatával. Kispéter azonban csak ritkán találta fel magát az új szerepkörben. Az első félidőben — ha megtámadta a labda birtokában levő Szilágyi Pét — majdnem minden alkalommal alulmaradt a párharcban a gyors Vasas-játékossal szemben, szünet után pedig az volt a legnagyobb hibája, hogy csak „félszema nel“ ügyelt Szilágyi I-re. A Szilágyi I által lőtt második gólnál például a csatártól igen messze volt. A csel tehát a Bp. Vasasnak sikerült jobban. Ez a példa azt mutatja, hogy a csapatok szerkezetében alkalmazott megfelelő taktikai húzások eredménnyel járnak. De arra is rámutat, hogy nem mindegy, melyik játékost hol játszatják. Szilágyi például jobban látta el a neki szokatlan összekötő, mint Kispéter a fedezetszerepet. A lónál ne keress jobb helyzetet A Csepeli Vasas a Szegedi Honvéd mérkőzésen a csepeli szurkolók igen gyakran bosszankodtak amiatt, hogy a csatárok nem lőttek minden helyzetből kapura. A Csepeli Vasas a második félidőben szinte állandóan támadott, a csatárok azonban még a tizenhatoson is a jónál még jobb helyzetet akartak teremteni. Ezért nagyon sok esetben lövés helyett passzoltak. A szívósan harcoló és jól helyezkedő szegediek így rendszerint közbe tudtak avatkozni. Hiba volt az is a csepeli csatárok részéről, hogy ha lövésre szánták magukat, először átlitgatták a labdát. Ennek rendszerint az lett a következménye, hogy a védők elrúgták előlük a labdát. Általában szembetűnő volt a mérkőzésen, hogy a szegedi játékosok gyorsabbak voltak, mint a csepeliek, a földről is előbb ugrottak fel, mintha hazai csapat játékosai. Egy ízben például Rózsavölgyi összecsapott egy csepeli védővel, mindketten a földre estek. Rózsavölgyi volt a gyorsabb, föltalálta magát, villámgyorsan felugrott, középre ívelte a labdát, s ebből a beadásból szerezte meg a Szegedi Honvéd az egy pontot jelentő gólt. Meddig tart egy gyors támadás? Legtöbb csapatunk összjátékában még mindig igen sok a felesleges sallang. Legtöbbször lényegesen több adogatással jutnak el a játékosok az ellenfél kapujához, mint amennyi az adott helyzetben szükséges volna, sok a felesleges labdacipelés és cselezgetés is. Még a gyors összjáték terén legnagyobb fejlődést elért Bástyában is előfordult, hogy Kovács I és Zakariás feleslegesen és túlságosan sokat cselez A forduló válogatottja A második fordulóban általában sokkal jobb egyéni teljesítményeket nyújtottak a játékosok, mint az első fordulóban. Különösen fedezeteink és szélsőink javultak sokat, de mutatkozott némi javulás a szélső hátvédeknél és az összekötőknél is. Ezeken a helyeken igen jól játszott Palotai, Kónya, Kiss I, Lőrincz, Kovács I, Kirádi, Ladányi, Egresi, Kotász és Vezér is mégsem tudtak egyik csapatba sem bekerülni. A forduló válogatottja: Károlyi (Dr. Vasas) — Balogh II (Bp. Dózsa), Kalmár (Győri Vasas), Lantos (Bp. Bástya) — Rábai (Szegedi Honvéd), Zakariás (Bp. Bástya) — Samu (VL Sortex), Kocsis (Bp. Honvéd), Palotás (Bp. Bástya), Szolnok (Bp.Bástya), Bártfai (Bp. Honvéd). A tartalékcsapat: Oláh (Salgótarjáni Bányász) — Palicskó (Dr. Vasas), Börzsei (Bp. Bástya), Takács (Csepeli Vasas) — Fürjes (Bp. Déizsa), Faludi (Csepeli Vasas) , Sándor (Bp. Bástya), Virágh (Bp. Dózsa), Szusza (Bp. Dózsa), Aspirány (Dorogi Bányász), Tóth (Bp. Dózsa). A NÉPI DEMOKRÁCIÁK & SPORTHÍREI • A csehszlovák labdarúgóbajnokság 18. fordulójában az első négy helyen állt csapat vereséget szenvedett. Eredmények: Teplice—Sparta Sokolovo 4:3, Kósket Dinamó—Bratislavai M 9 ' Gottwaldov—Ostrava 0:0, PlzemTK 4:3, Vitkovice—Zsiléna 2 Dinamó—Karimi Dukla ; 2.Onicsiari—Presovi Dukla állása: 1. Spartca 2. Vittkovice 3. Kosice 4. Bratislava 5. ATK