Népsport, 1952. november (8. évfolyam, 223-243. szám)
1952-11-02 / 223. szám
Nagy küzdelmek, kiegyenlített erőviszonyok, viszonylag kevés gól jellemezte az idei szovjet labdarúgó-bajnokságot Befejeződött a sizeovjet imáó 1950. évi egyreindulós labdarúgó-telajnoksága. A bajnoki küzdelem során összesen öt1 mérkőzést játszottak a réészt vevők. Noha, az utolsó bajnoki mérkőzés csak,stáhány nappal ezelőtt folyt le, a bajnoki cím sorsa már szeptember végén eldőlt. Ekkor győzte le a Moszkvai Saparták 0:0 arányiban a Tbiliszi Iinamót és ezzel az előnye behozhatatlannávált. Sorrendben ez volt a moszkvai együttes kilencedik győzelme. Vereséget addig nem is szemvedett a csapat, döntetlenje is csak kettő volt. A hátralévő két mérkőzésén a játékosok már kissé könnyebben vették az ellenfeleket úgy történt, hogy a Szpartak egymásban két vereséget szenvedette a Moszkvai Lokomotívtól és a Moszkvai VVSz-től. Végeredményben tehát, a 13 mérkőzés mérlege: 1 győzelem, 2 döntetlen, 12 vereség. Támadóikhuszonhatszor kényszer ítélték az ellenfelet arra,hogy középen kezdje a játékot, V. Csernisev, a Szpartak kapusa viszont tizenkétszer volt kénytelen kiszedni a labdát saját kapujából (igaz, hogy kétszer büntetőrúgás után, majd egyszer ekkor, amikor Szedov hátvéd mellett saját kapujába sodorta a labdát). mjja:. Többnyire igen jól játszott a Szpartak Az újdonsült bajnokcsapat ebben a bajnoki küzdelemben meglehetősen sokszor igen jó játékot mutatott. Játéka különösen a Tbiliszi Dinamó, a Lenin- Ifrádi Dinamó, a Leningrádi Zenit,a Írofszkrvai Torpedó és az MiVO Kalinyin •Mén volt kitűnő. Jól összeszokott együttes benyomását tette a csapat, igen szép és gyors volt az össz játéka, támadásait erőteljesen, lendületesen hajtotta végre. A csatárok igen sokat mozogtak általában minden mérkőzésen, gyakran hajtottak végre helycseréket, igyekeztek gyors, atámadást előrevivő erőteljes kasszákkal megközelíteni az ellenfél kapuját. Nettó és Tyinakon, a két fedezet is gyakran részt vett a támadáokban, nem ritkán mindketten kapura is lőttek. Természetesen nem feledkeztek meg a védekezésről sem és rendszerint még gyors ellentámadás esetén is idejében visszaérkeztek saját kapujuk elé. A hátvédhármas volt aránylag a leggyengébb része a csapatnak. Jónéhány szór hibáztak, sokat kockáztattak a hitvédek és emiatt gyakran veszélyes helyzetbe került a jól védő Csernisev kapuja. A fiatalítás sikere Egyetlen mérkőzésen sem fordult, elő, hogy a játékosok a mérkőzés hajrájában visszaestek volna. Ez V. Szokolov vezetőedző és A. Dangulov másodedző érdeme. Jól előkészítették a csapatot a nehézküzdelmekre. A bajnokság kiharcolásnban szerepet játszott az is, hogy az elmúlt két évben megfiatalították a csapatot. 1940- ben még 27.4, tavaly már 26.5 volt a csapat tagjainak átlagos életkora, s az idén újabb három egészen fiatal játékos — Alijin, a válogatott együttes balszélsője, valamint Porsin és Jemisev — beállításával tovább javult a helyzet. Az ő átlaguk 22 év. A mesterek — Gyementyev, Szimonyan és Tydmakov — mellett, a fiatalabbak is nagyszerűen bántak a labdával, bár az labdakezelés gyorsaságának fokozásával több hibájuk felszínre került. Ezeket majd a jövő évi előkészítés során igyekeznek az edzők — és természetesen maguk a játékosok — kijavítani. A helyezettek A 17ponttal amásodik helyen végzett Kievi Dinamó szintén megfiatalított csapattal vett részt a bajnoki küzdelmekben. Ilyen sikeresen még sohasem szere-peltek a kievik a bajnokságban. Csak rwrz-vbb gólarányával került a harmadik helyre a Moszkvai Dinamó. A többszörös szovjet bajnokcsapat, az idén nagyon hullámzó teljesítményt nyújtott, igazán jól csak az utolsó mérkőzésén, a Leningrádi Dinamó ellen játszott. A másik két moszkvai csapat — a Lokomotív és a a VVSz — általában gyengén szerepelt, csak a hajrában szedték össze magukat és kerültek el a kiesők mezőnyéből. A bajnoki küzdelmek a számok tükrében A Sztálin és Sahtyov gyenge szereplése meglepetésnek számít. A bányászcsapat tavaly a 3. helyet érte el a bajnokságban, most utolsóelőtti lett. A kalinyini csapat jól megállta a helyét a bajnokságban is. A fiatal ,játékosokból álló együttes tavaly a kupa döntőben szerepelt. Most a hatodik helyen végzett, megelőzve a Leningrádi Zenitet, a Moszkvai VVSz-t és a nagy múltú Moszkvai Torpedót. A Moszkvai Szpartak 9 győzelmével szemben a Minszki Dinamó 9 veresége áll. Hat döntetlent ért el a Tbiliszi Dinamó, a Moszkvai Torpedó, a VVSz és Sztálinés Sahtyor. 26—26 gólt lőtt a Szpartak és a Kievi Dinamó, 26-ot kapott a Minszki Dinamó, 24-et a Sahtyor. feltűnően kevés teal esett a bajnokságban, a 91 mérkőzésen összesen 242. Ez azt jelenti, hogy a bajnokságban résztvevő 70 csatár mindegyikére átlagban 3.45 gól esik. Nem túlságosan sok ez, különösen, ha arra gondolunk, hogy a gólok egy részét nem csatárok érték el. Az aránylag kevés gól is kiegyenlített erőviszonyokra mutat. Ezt jelzi különben az is, hogy a lefolyt mérkőzések kétharmada döntetlen eredménnyel vagy valamelyik fél egy gólos győzelmével végződött. A góllövőlista élén Zogrojev, a Kievi Dinamó középcsatára végzett, 11 góllal. A Szparták legjobbja, Paranonov, 8 gólt ért el. A Moszkvai Szparták, a Szovjetunió idei labdarúgó-bajnoka (balról jobbra): Gyementyev (csapatkapitány), Csernisev, Berov, Szedov, Netta, Paramonov, Jemisev, Alijin, Szimonyan Tyimakov, Tyiscsenko. Mit nyújtottak a 4—10. helyezettek az országos vízilabda-bajnokságban Legutóbb az országos vízilabda-bajnokságban első helyezett Bp. Dózsa, valamint a második Bp. Vasas és a harmadik Bp. Bástya csapatával foglalkoztunk. Most a többi résztvevő együttes teljesítményét nézzük meg. A Bp. Honvéd felismerése kitűnő. Holop nem nyújtotta igazi képességeit, úgy is nehéz dolguk volt vele szemben a csatároknak. Bolvári az olimpia előtt jobb formában játszott, mostanában nem mindig találja el a legmegfelelőbb megoldást. Hevesi nagy erejű játékos, úszástudása is megfelelő, mégsem igazi csapatjátékos. Sürgősen le kell higgadnia. Svéd a ritkán használja ki nagy lövőtudását. Németh II nem tudja az edzéseken nyújtott jó játékát a mérkőzéseken megismételni. Elsősorban szemfülessége dicsérhető. Kikas és Horváth is szerepelt még a csatársor szélső posztjain. A Bp. Kinizsi gyengébb rajt után fokozatosan jött fel és a végén már komolyan beleszólt a helyezések kérdésébe. A bajnokság elején meglehetősen tervszerűtlen is l játszottak az élelmezésiek, de azután fokozatosan feljavultak. Legjobb játékát az együttes a Bp. Bástyával szemben nyújtotta. A csapat ekkor bebizonyította, hogy ismeri a korszerű vízilabda minden fortélyát. Hullmann védett legtöbbször, teljesítménye nem volt egyenletes. Fábián higgadt, nyugodt játékosnak bizonyult, sok nehéz helyzetet tisztázott határozott fellépésével. Czagkó a védelemben is, a csatársorban is szerepelt. Főleg lelkesedése dicsérhető. Szittya sérülése miatt több mérkőzésen nem szerepelhetett. A Bp. Bástya ellen a győzelem főrészese volt. Nagyszerűen ismeri fel a helyzeteket, ezért a középcsatár helyén is kitűnően érvényesült. Kárpáti egyik másik mérkőzésen halványabb teljesítményt nyújtott. Sok esetben azért átlagon felül játszott. Joó főleg nagy munkabírásával vált hasznára csapatának. Argényi, Demján és Demjén dr. is szerepelt még, s közülük Demján bizonyult a legjobbnak. A vidéki csapatok közül a Szolnoki Dózsa szerepelta legjobban. A harmadik helyezett Bp. Bástyától mindössze két pont választja el. Általában kiegyensúlyozott volt a csapat játéka, az egész idény alatt tartani tudta formáját. Tavaly óta javult az együttes gyorsasága és taktikája, de a góllövésből még mindig egyedüli Hasznos II veszi ki a részét. Nem kétséges, hogy Hasznos II a legjobb középcsatárok közé tartozik, félelmetes lövő, a csapat mégis eredményesebb lehetne, ha a szélsők is erőteljesebben törnének a kapura és bátrabban vállalkoznának lövésre. Boros formája nem volt egyentetes. A két hátvéd eredményesen működött, amit az ismutat, hogy a csapat mindössze 13 gólt kapott. Károlyi egyre jobban továbbítja a labdát. Hasznos 11-nek voltak kirobbanó teljesítményei, viszont akadtak gyengébb napjai is. Kanizsa és Hegmann esélye csak az előkészítésben érvényesült, gólt egyik sem lőtt. Az Egri Fáklya két erősségét vesztette el az elmúlt év folyamán: Hevesit és Pókot Ha ezt figyelembe vesszük, akkor az egriek teljesítménye jónak mondható. A fiatal játékosok az idény végére, már megszokták az GB légkörét és jelentős fejlődést árultak el. A legértékesebb eredményt az együttes a Bp. Honvéd ellen érte el, de igen lendületesen, korszerűen játszottak a Bp. Lokomotívval szemben is. , Ambrus a fiatal kapusgárda egyik komoly ígérete. Vassy a hátvéd helyén korántsem árult el olyan képességeket, mint a középcsatár helyén. Vollent átlagteljesítményt nyújtott. Szabó nem elég körültekintő. Kádas sokszor fáradtan küzdött- Brindza és Koncz közül Brindza a nagyobb tehetség. A Bp. Lokomotív gyengén rajtolt, s csak az utolsó mérkőzésen nyújtott kielégítő teljesítményt. Ennek egyik oka az volt, hogy a bajnokság m megindulása előtt a csapat játékosai nem tudtak zavartalanul edzeni. A Tatabányai Bányász, valamint a Szolnoki Dózsa ellen játszott csak képességeinek megfelelően a csapat. Jövőre mindenesetre sokkal alaposabban kell felkészülnie a Bp. Lokomotívnak. Kalpagos kapusmunkája hullámzó volt. Gulyás a végén már jól betöltötte a hátvéd szerepét. Adorján az idény elején gyengébben játszott, csak a hajrában jött fel. Tátos hibája, hogy keveset úszik, s nagy jövőkészségét sem használja ki jól. Séfesik és Szakács csak időnként mutatott kielégítő játékot. Lauternak gyorsaságát kellene fokoznia. A két kiesett csapat közül a Tatabányai Bányász alaposabb, tervszerűbb felkészüléssel talán jobban is szerepelhetett volna. Egyikmásik játékosa (Kapcsánál, Budavári, Janka) fejlődőképes vízilabdázó, ezt lehetett látni például a Bp. Vasas ellen, amikor kitűnő helyzetfelismeréssel öt gólt tudtak dobni a piros-kékeknek. Védelmük viszont nagyon bizonytalan volt, ezt mutatja az is, hogya legtöbb gólt kapták. A Bp. Vörös Meteor játéka tervszerűtlen volt. Nagy hátrányt jelentett a csapatnak az, hogy egyetlen gólerős játékosa, Bánfai II . a legtöbb mérkőzésen nem szerepelhetett, így a kapu előttteljesen gólképtelen volt a csatársor, mindössze tíz gólt tudott dobni (a legkevesebbet az országos bajnokságban). Bánfai, fi. Bánfai, valamint Buda időnként elfogadható, játékot nyújtott, nagyszerűen küzdő csapatnak bizonyult. Végig jó erőben voltak a honvéd játékosok, de ez nem párosult a megfelelő taktikai érettséggel. A kitűnő lövőkészséggel rendelkező csatárok a mérkőzéseken tudásuknak felét sem tudták nyújtani, s ez volt az egyik oka annak, hogy a csapat nem jutott az első három közé. Nehezen alakult ki a csapat legmegfelelőbb összeállítása is, mégis a bajnokság egyik kiváló képességű együttesének bizonyult, amely tudásban már egyenrangú az élen levőkkel is. Fejlődését bizonyítjaaz is, hogy a Bp. Honvéd az elmúlt évi bajnokságban a hatodik, most pedig a negyedik helyen végzett. A kapuban Győrffy és Bánhidi szerepelt. Györffy régi, tapasztalt kapus, tudása semmit sem kapott, Bánhidi még kiforratlan, tehetsége azonban nem egyszer felcsillant. Sárszegi a csapat „észijátékosa-4, különösen helyzet( ~ ) Munkás, Alkotmány (Újpest)november 2. vasárnap J1E TEDD TAKARÉKBETÉTBE... Előnyös kényelméé biztonságos ■ g.........HA/amhAr 0 vasárrnAA Megjelent új sportkönyvek Ukrán—Szevasz: Szertornagyakorlatok 9.— Lakatos György: Korszerű asztalitenisz 6.— A. N. Szilkin: Motorkerékpárok előkészítése 13.50 Beszerezhetők az ország valamennyi szönyvesbo fiában. — Szaküzlet: Budapest,I-VII., Rákóczi út 64 szám Sok fontos kérdést vetettek fel a hozzászólók az országos vívóértekezleten Az elmúlt vasárnapi országos vívóértekezlet beszámolóit korábban már ismertettük, most az ott elhangzott hozzászólásokról számolunk be. A hozzászólók közültöbben panaszolták, hogy különösen vidéken más szakosztályokkal szemben a vívószakosztályokat háttérbe szorítják. A társadalmi vívószövetségek munkájával kapcsolatban többen gyakoroltak önkritikát, de hiányoltákaz OTBB támogatását is. A bíráskodás kérdéséhez hozzászólók a bírák működésének ellenőrzését kérték. A terem kérdés is igen komoly formában szőnyegre kerti 11: 11 a csányi László (Bp.) elismerően nyilatkozott az olimpiai előkészületekről. A bíráskodás megjavítása érdekében javasolta, hogy a versenybírákat is rangsorolják, ellenőrizzék és szükség esetén büntessék. Bejelentené, hogy ,a válogatott vívók felajánlják, segítségüket az új sportköröknek. Az utánpótlás nemzetközi tapasztalatának növelése érdekében javasolta, hogy a baráti országokkal rendezzenek minél több mérkőzést, s azokon főleg a fiatalokat éterénél tessék. Szabó László (Bp.) aminősítés kérdésének fontosságára mutatott rá. Jekkelfalussy György (Bp.) megemlítette, hogy a sportfejlesztési tervnek a vívósportra vonatkozó része nincs összhangban aVívóversenyek számával ami számos esetben a terv teljesítésének a rovására megy. A fiatalság bekapcsolása az iskolák patronálása révén, főyamatban van. A szakosztályokban a létszám igen erősen felduzzadt, és véleménye szerint a fejlődés további útja az új szakosztályok alapítása. Kitért arra, hogy nemzetközi vonalon a vezetés terén bizonyos jogtalanság uralkodik. A magyar versenybírákat és vezetőket a nyugati sportvezetők nem becsülték meg úgy, ahogy eredményeik és szakmaitudásuk következtében megérdemelnék. Gyakran hozzá nem értők bíráskodnak nemzetközi versenyen. Különösen a kardvívás terén soka visszásság. El kell érnünk végre azt, hogy a kardvívást ne a párbajtőrvívás szellemiben bírálják el külföldön. lesel István (Bp.) a fegyelem megszilárdítása érdekében szigorúbb rendszabályok bevezetésének szükségességét hangsúlyozta. Vértesi László (Szombathely) kérte, hogy a jövőben a vívósport eseményeiről és az intézkedésekről a vidékiek rendszeresen kapjanak tájékoztatást az OTSzI-től. Megemlítette a terem kérdéssel kapcsolatban, hogy a Szombathelyi Lokomotív egy 5x8 méteres teremben dolgozik, mintegy 50—60 versenyzővel. "Párkányi Ferenc (Csongrádi hangsúlyozta, hogya fegyelem vidéken is sok kívánnivalót hagy maga után, de a vidéki vívók a fővárosi versenyeken sem tapasztalnak mást. Tilki János (Bp.) megemlítette, hogy a Budapesti Vasas, amelyik kiváló vívóteremmel rendelkezik, kénytelen volt az ősz folyamán, mintegy 16 jelentkezett elutasítani mester- és teremprobléma miatt. Kérte, hogy a versenybírák névsorát vizsgálják felül és csak a ténylegesen működő bírákat vegyék fel abba. KövesFerenc (Bp.) javasolta, hogy 1953-tól kezdve a csapatmérkőzéseket körmérkőzés formájában bonyolítsák le. Kritikát gyakorolt a válogatás eddigi rendszere felett. A versenyek megrendezése terén nagyobb tervszerűséget lát szükségesnek s kérte, hogy az OTSB- ben többen foglalkozzanak a vívósport ügyeivel. Tasnádi Alfréd (Győr) megemlítette,, hogy Győrött fűtetlen teremben vívnak. A mostoha körülmények miatt ez évben csak 16 vívóval tudnak foglalkozni, pedig tavaly még 60 vívó járt rendszeresen edzésekre. A hozzászlásokra Babrián József vívófőelőadó és Bay Béla állami edző válaszolt, majd Magyar Ferenc, az országos társadalmi vívószövetség elnöke köszönte meg a hozzászólásokat és zárta be az országos értekezletet. Jövőire több erős 10.909 m-es versenyen kell indulniok hosszútávfulóinknak A nyíregyházi verseny tanulságai Az ősz folyamán többször megállapítottuk, hogy az idei 10-106 m-es eredményeink — erős versenyek hiányában — nem felelnek meg hosszútávfutóink képességeinek. Október közepén, a JS-Chenierz -emlékverseny 10/166-es számában az időjárás lehetetlenné tette komoly eredmények elérését. Az elmúlt vasárnap Nyíregyházán azonban jó volt a pálya és a rajt idejére egészen ■kedvezővé vált az időjárás, a külső tettéletek tehát megfelelőek voltak. A nyolcfőnyi élmezőny — benne négy különböző táv csúcstartójával — azután olyan küzdelmet vívott, amilyenre még nem volt példa 10.000 méteren a magyar atlétika történetében. Az új vezetési módszer tapasztalatai Kelen János tanácsára futóink 30:«‘IQ tup-es idő elérését tűzték ki célul és elvltározták, hogy ennek kérdéscéből a'törön'-1'hu' fogják vallani egymást. Marai Vasútok pontosan megbeszélték, hogy milyen sorrendben fogják váltani a vezetést 8000 m-ig, onnan kezdve azután már mindenki úgy fut, ahogy tud. A megbeszélteket pontosan be is tartották. Apró kivételével — akit jelenlegi formájában nem vettek számításba a ''esezésnél — a többi hét futó igyekezett jól betölteni a svezetésben rá háruló szerepet és betartani a 73—74 mp-es körül tagot — ameddig csak bírta. A kimondott nyeözútávfutók 7000 xn-ig „elvéreztek, és ettől kezdve már csak Garay és Béres vátotta egymást az élen, majd csengetésig az utolsó három kört Garay vezette. A Kelen által megszervezett és valóban bajtársiasan végrehajtott újszerű váltási rendszer ha még voltak is hibái — kétségtelenül bevált. A nyolc éllovas közül hét eddigi, vagy legalábbis idei legjobb eredményét éne el, noha már nem voltak a legjobb formájukban. A vezetőváltás nem okozott izámcsökkenést, mert a kör végén a vezető kiT©Léhúzódvaátadta a helyét a sorrendben utána következőnek, ő maga pedig kissé lelassítva beállt a sor végére, így váltás közben nem kellett egymást kerülgetniük. Nagy előnyt jelentett az állandó váltás, mert így megoszlott az idegeket erősen igénybevevő vezetés terhe ésgyengeségi időszak esetén, amely minden futóval kivétel nélkül Nyíregyházán is előfordult. Össze tudták magukat szedni, amire ismét rájuk került a vezetés. (Garaynak például 3000 m után olyan erős szúrása volt, hogy már-már a feladás gondolatával foglalkozott). Viszont e rendszer szerint a különböző formájú futókra egyaránt esett vezet. tért és a táv közepén bizony a gyengébb formájú, már fáradtabb futók nem tudták tartani a tervezett iramot, így csúsztak be azután különösen 5000 m után 75 és 745 mp-es körök is és mindjobban egyenlőtlenné vált az addig elég egyenletes iram. Az ilyen váltási rendszer tehát eredményesebb, ha nem ilyen sok, hanem csak három vagy legfeljebb négy futó váltja rendszeresen egymást, esetleg úgy, hogy a táv első felében a gyengébb, a másodikban pedig csak a jobb formájú futók gyúrják az iramot. A nyíregyházi tapasztalatok alapján jövőre mindenesekre megszervezhetik hoszszú távfuleink a legalkalmasabb és legeredményesebb vezetési rendszert. Tanulságos volt Garay győzelme és hajrátechnikája is. Az utolsó 1 200 m-en sem ő, sem Béres nem tudott már lényegesen erősíteni. A tapasztaltabb Garay annak köszönhette győzelmét az állóképesebb Béressel szemben, hogy a megfelelő időpontban lépés ritmust változtatott. Lögidebb lépésekkel, ezáltal erőteljeebb elrogaiszkodással, a lap c* karmunkéval előredöntötte felsőtestét és sikerült a célegyenes elején alig félméteres előnyt szereznie, amit azután végig meg tudott tartani. Az utolsó métereken Béres már kissé lelassított. Mit mutatnak a részidők A részidők 1000 m-ként a következők voltak: 2:5€.1. 5:58. 8:59, 12:05.6, 15:66.6, 18:16, 51:19, 21:26, 27:26, 30:19.4. Az egyes 1000 m-ek idői: 2:56.6 3:91.4, 3:01, 3:06.6 3:61, 3:09.4, 3:03, 3:07, 3:00, 5:53.4. Tehát különösen 5 és 6, majd 7 és 8 km között esett erősen az iram. A 25 kör ideje pedig: 70, 71, 71, 73, 73, 71, 75, 74, 74, 73.5, 73.5, 72.3, 75.5, 75, 74, 74, 72, 74.5, 76, 73.5, 71, 73.5, 72.5, 74. 62.4. Garay 62.4, béres 62.6, Juhász 68, Pénzes 62, Kovács pedig 71.4 mp alatt tette meg az utolsó 400 m. Érdekes megemlíteni, hogy Szilágyi 1042. évi csúcseredménye (1ő:69.4) alkalmával a 400 m-ek ideje a következő véd: 70 73, 73.5, 71.3, 72, 72.4, 72.4, 73.2, 72.6, 71.8, 72, 72.6 72, 71.4, 73.2. 74, 72.4, 73. 72, 73, 73.4, 73.4, 72.4, 73.6, 68.6. Szilágyi leggyengébb köre tehát 74 mp volt. Az első (áíkOcM) és második (1ő.OT) 5000 m 0 között csak 4.6 mp volt a különbség, viszont a nyíregyházi versenyen (15:06.6 és 15.1*2.8) 6.2 mp! Sikerülhetett volna-e a csúcsjavítás ? Nyíregyházán a 34.*28-as 8000 m-es részidő után 30:30 körüli időre volt kilátás. Garay és Béres azonban az utolsó 2000 ■ m-an annyira. • erősített... hogy sikerült a 76:20-on belüli idő. Sokan sajnálkozva állapítottük meg ekkor: ha táv közben nem akad néhány gyenge kör, talán a csúcsjavítás is sikerültvolna. Kétségtelen, hogy egyikük sem futotta ki teljesen magát és még 3—4 kört tudtak volna 72—73 mp-es iramban futni. Viszont az a 10 mp, amellyel a csúcstól elmaradtak, elég nagy különbség. Garay és Béres végeredményben inkább középtávfutók, s ha az utolsó hetekben már csak hosszabb távra készülek is, a 10.000 m számukra még kissé hosszú és idegen. Nem rendelkeznek és nem is rendelkezhetnek olyan tapasztaltsággal mint a kipróbált Szilágyi, aki annak idején a POO m-től kezdve teljesen egyedül futotta szinte gépies egyenletességgel a köröket. A kimondott, hosszútávfutóink viszont részben nem a legjobb formájukban álltak ki, másrészt pedig Juhász kivételével nem futottak az idén elég komoly 10.000 m-es versenyt. Nem véletlen, hogy Juhász, noha lábsérülése erősen akadályozta, ismét a legjobbnak bizonyult közülük. Pénzes az előző héten biztatóan mozgott, de a hét végén, a verseny előtt túlérősen edzett. Kovácsot az őszi versenyek testileg és idegileg erősen kimerítették, Nyíregyházán teljesen fáradtan futott. Csordás számára erős lott a kezdés. Ha tehát a komoly 10.000 m-es összecsapásokat nem hagyják teljesen az idény végére, mindnyájan lényegesen jobb eredményeket érhettek volna el. A tanulság tehát az, hogy jövőre a kimondott hossz utánfutóinknak, az idény második felében, már legalább szeptember elejétől kezdve több erős versenyen kell indulniok ezen a távon. A nyíregyházi átlag kitűnő A, adott körülmények között a nyíregyházi eredményekkel teljesen elégedettek lehetünk: most már a 10.000 m-es ranglistánk is „rendes*1. Garay, Béres, Juhász, Pénzes és Apró egyéni csúcsot ért el és Jeszenszky is 32 percem belül futhatott volna, ha a számára kissé erős kezdés miatt nem adja fel 5000 m után, Garaynál és Béresnél csak Szilágyi futott eddig jobbat és arra még nem volt példa, hogy egy évben hat tízezresünk futott volna 31 percen belül — méghozzá ugyanazon a versenyen. Tavaly 30:20 körüli eredménnyel még be tehetett volna kerülni a világ 10 legjobbja közé. Az idén a 10.000 m-es eredmények hatalmas mértékben fejlődtek, s megnövekedett a 30 percen belüli futók száma. A nyíregyházi átlagunk azonban mindenképpen figyelemreméltó: csak Finnországnak és a Szovjetuniónak van több olyan versenyzője, aki az idén 31 percen belül futott. FALUSI ORVOS Magyarul beszélő színes szovjet film Hogyan találja meg egy fiatal orvosnő hivatását és boldogságát falun Főszereplők: Tamara Makarova és Bjelov Szikra. Corvin: Felszabadulás.