Népsport, 1953. február (9. évfolyam, 23-42. szám)
1953-02-01 / 23. szám
Másodügon ünnepli dolgozó népünk a magyar sajtó napját. Ez a tény is ékesszólóan bizonyítja, hogy milyen megbecsülésben részesíti pártunk és államunk a szocialista sajtó munkásait. Ez a megbecsülés nagy felelősséget ró a lapok munkatársaira. Az a feladat, amelyet még Lenin tűzött a bolsevik sajtó elé, hogy ne csak kollektív propagandista és agitátor legyen, hanem kollektív szervező is, nagymértékben fokozza a sajtó dolgozóinak felelősségét mindenért, ami országunkban történik. A mi sajtóink nem igyekszik elnrortni a figyelmet a társadalmi haladás kérdéseiről a társadalom felszíni jelenségeinek vérszegény bemutatásával, nem az alantas ösztönökre akar hatni, mint a burzsoá sajtó a bűnügyek és válóperes ügyek részleteinek kiteregetésére. A mi sajtónk azt mutatja meg a mindennapok eseményein keresztül is, hogyan győzedelmeskedik az új, a haladó a régi, az elavult fölött, s azzal, hogy az eseményeket nem szenvtelenül rögzíti, hanem pártosan, az emberi haladás érdekeinek megfelelően magyarázza, mozgósítja is az embereket az újért való harcra. Nincs az életnek egyetlen területe sem, amelyen ne csapna össze az új és az ósdi. Nem kivétel ez alól a sport sem. A szocialista sajtó ereje abban rejlik, hogy a nép legszélesebb rétegeinek érdekeit szolgálja, millió szál köti össze a néppel, amely magáénak, fegyverének érzi és támogatja a sajtót. Az olvasók tömegei és az újságok szerkesztősége közötti állandó kapcsolat legelőbb formája a levelezés. A szovjet sajtó példája nyomán ma már a magyar sajtó is egyre biztonságosabban támaszkodik olvasóinak leveleire, egyre közvetlenebb kapcsolatba kerül az üzemek, gyárak, intézmények, tszcs-k, iskolák — és nem csekély mértékben a sportegyesületek, sportkörök életével is.• Számos esetben levelezőink hívták fel lapunk — és rajta keresztül a közvélemény — figyelmét jelentős hiányosságokra, de életrevaló kezdeményezésekre is. Az alulról jövő bírálatnak, a tömegek kezdeményezésének hangot adni •— lehet-e ennél szebb feladata a sajtónak? A lapok nyilvánossága ráirányítja a figyelmet a fontos kérdésekre és jelentős mértékben elősegítheti megoldásukat. Éppen ezért örülünk mi is minden levélnek, amely szerkesztőségünkbe érkezik, mert annak jelét látjuk benne, hogy dolgozó népünk megbízik bennünk, bízik a hiányosságok kiküszöbölésének lehetőségében, bízik a bírálat erejében. Dolgozóink százezreire kiterjedő sportmozgalmunk ez évben újabb hatalmas feladatok előtt áll. Ezeknek a feladatoknak megoldásához nagy segítséget nyújthat — és kell is, hogy nyújtson — a sportsajtó. Megfelelően tájékoztatnunk kell olvasóinkat minden jelentősebb sporteseményről, ismertetnünk, népszerűsítenünk kell a sportot, legkiválóbb sportolóinkat és azok felgyülemlett, az egész nép számára hasznos tapasztalatait, rá kell irányítanunk sportoló tömegeink és a sporttal csak a most ismerkedő, a sportot most kóstolgató újabb százezrek figyelmét a döntő területekre, szerveznünk kell a tömegeket a feladatok hiánytalan megvalósítására, fel kell tárnunk és könyörtelenül meg kell bírálnunk a sportmozgalmunkban még meglévő hibákat, gyengeségeket , és mindezek sikeres keresztülviteléhez tovább kell mélyítenünk kapcsolatainkat a dolgozók, a sportolók tömegeivel. Büszkeség tölti el a sajtó minden munkáját, hogy ünnepét, a magyar sajtó napját az egész dolgozó nép a maga ünnepének tekinti. Ez még fokozottabb felelősségre nevel, még odaadóbb munkára lelkesít, elmélyíti azt a felelősségérzetet, amely a kollektív agitátorra, propagandistára és szervezőre hárul. I . A kollektív agitátor, propagandista és szervező felelőssége Az új, egységes sportminősítési rendszer követelményei ökölvívásban, birkózásban, cselgáncsban, jégkorongban és gyeplabdában ObSITÍTNi és birkózás ÉRDEMES SPORTOLD az a verseny. VS, aki a magyar egyéni bajnokságon három év alatt két I., vagy három II. helyezést ér el, vagy aki öt alkalommal szerepel a Magyar Népköztársaság válogatott csapatában, vagy aki három alkalommal győz nemzetközi mérkőzésen. I. OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a ver■enyző, aki egy év alatt 4 különböző L osztályú versenyzőt győz le, vagy aki 8 különböző IL osztályú versenyzőt győz le. IL OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a versenyző, aki egy év alatt 4 különböző II. osztályú versenyzőt győz le, vagy aki 8 különböző III. osztályú versenyzőt győz le. III. OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a versenyző, aki egy év alatt 4 különböző III. osztályú versenyzőt győz le, vagy aki 8 különböző kezdő versenyzőt győz le. IFJÚSÁGI SPORTOLÓ az a versenyző, aki egy év alatt legalább 3 győzelmet ér el 5 hivatalos ifjúsági versenyen. I. OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a versenyző, aki a magyar egyéni bajnokságon I. helyezést ér el, vagy aki egy év alatt 4 különböző I. osztályú versenyzőt győz le, vagy aki egy év alatt 8 különböző II. osztályú versenyzőt győz le. II. OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a versenyző, aki egy év alatt 4 különböző II. osztályú versenyzőt győz le, vagy aki 8 különböző III. osztályú versenyzőt győz le. III. OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a versenyző, aki egy év alatt 4 különböző OSZTÁLYMEGTARTÁS: A minősítés megszerzésének évétől kezdve évenként az ugyanazon minősítési osztályba tartozó 3 különböző versenyző ellen elért 3 győzelem. Megjegyzés: Magasabb osztályú versenyző legyőzése úgy számít, mint az ugyanazon osztálybeli versenyző kétszeri legyőzése. A kötöttfogású és a szabadfogású birkózásban a magasabbosztályú követelményeket külön-külön kell teljesíteni, tehát a két fogásnemben elért eredményeket nem lehet összeadni. Például: I. osztályú sportoló kötöttfogású birkózásban az a versenyző lesz, aki négy különböző I. osztályú birkózót kötöttfogású versenyen győz le. A II—III. osztályú és ifjúsági sportoló a minősítés megszerzéséhez előírt követelményeket a két fogásnemben elért eredmények összeadásával is teljesíthetik. Azok a nemzetközi találkozók — olimpiai, világ- és Európabajnokságok, több nemzet versenye, amelyeken sorozatos mérkőzések vannak, egy válogatottságnak számítanak, illetve az ezeken elért győzelmek egy győzelemnek számítanak. Il. osztályú versenyzőt győz le, vagy aki 8 különböző kezdő versenyzőt győz le. IFJÚSÁGI SPORTOLÓ az a versenyző, aki egy év alatt ifjúsági versenyen 3 különböző versenyzőt győz le. OSZTÁLYMEGTARTÁS: A minősítés megszerzésének évétől kezdve évenként az ugyanazon minősítési osztályba tartozó 3 különböző versenyző ellen elért győzelem. Megjegyzés: Magasabb osztályú versenyző legyőzése úgy számít, mint az ugyanazon osztálybeli versenyző kétszeri legyőzése. Cselgáncs Jégkorong és gyeplabda ÉRDEMES SPORTOLÓ az a Játékos, aki három alkalommal országos bajnokságot nyert csapatnak — a három bajnokság megszerzése éveiben — tagja volt I. OSZTÁLYÚ SPORTOLÓ az a Játékos, aki olyan csapat tagja, amely az országos bajnokság I. osztályában hat résztvevő csapat esetén I—III. helyen, nyolc résztvevő csapat esetén I—IV helyen végez. II. OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a Játékos, ald olyan csapat tagja, amely az országos bajnokság I. osztályában résztvesz, vagy az országos bajnokság II. osztályában I—II. helyen végez. II. OSZTÁLYÚ SPORTOLD az a Játékos, aki olyan csapat tagja, amely az országos bajnokság II. osztályában részt vesz. IFJÚSÁGI SPORTOLD az a Játékos, aki olyan csapat tagja, amely az országos ifjúsági bajnokságban, legalább hat csapat részvétele esetén I—III. helyen végez. Megjegyzés: A követelményeket csak olyan játékosoknál lehet beszámítani, akik csapatukban az összes bajnoki mérkőzések legalább felén szerepeltek Bajnokságnak olyan versenyt lehet tekinteni, amelyet az OTSB jóváhagyott és amely hivatalosan kiküldött játékvezetőkkel, körmérkőzés formájában bonyolódik le. Az a mérkőzés, amelyen a játékost végleg kiállították, nem számítható be az illető játékos minősítésébe. Tizennégy csúcsot javítottak meg az elmúlt évben súlyemelőink Súlyemelőink 79.92-ben tizennégy alkalommal javították meg a fennálló magyar csúcsokat. A váltósúlyú Varga Iyula és a fél nehézsúlyú Burányi László öt-öt alkalommal, a pehelysúlyú B. Nagy Bálint háromszor, a nehézsúlyú Tóth György pedig egy alkalommal javított magyar csúcsot. A légsúlyú Porubszky Ernő a csehszlovák—magyar nemzetközi találkozón 277,5 kilót emelett, de eredményiét nem hitelesíthették, mert az utánmérlegelésnél kiderült, hogy Porubszky átesett a súlyhatáron. Varga három ízben javította meg szakításban a magyar csúcsot, mégpedig a következőképpen: június 1-én 105 kilóról 105.5-re javította, majd június 21-én már 107.5 kilót emelt. Július 6-án ezt az eredményét is túlszárnyalta és 109.5 kilóra javította a szakításban a magyar csúcsot. (A világcsúcsot a szovjet Duganov tartja 129.6 kilóval.) Lökésben A 137.5 kilós csúcsot június 1én 138 kilóra javította Varga. (A világcsúcs ebben a számban 157.5 kiiló.) összetett eredményben a magyar csúcsot a váltó-áagú válogatott súlyemelő július 6-án kilóról 343.5 kilóra javította. (A vi csúcs 405 ki 164 ) Burányi László július 6-án három magyar csúcsot javított meg. Nyomában 130 kilóról 112.5-re. (A világcsúcs 143.5.) Szakításban június 21-én elért 112.5-ös eredményét 114.5 kilóra javította. (A világcsúcs 140 kiló.) összetettben a 362.5 kilós eddigi legjobb eredményt 11 kilóval túlszárnyalta, vagyis 373.5 kilót emelt összesen. (A világcsúcs 445 kiló.) B. Nagy Bálint szakításban kétszer javított az elmúlt évben magyar csúcsot. Július u-án Tatán 97.5 kilóról 99 kilóra javította, majd Szegeden az országos csapabajnoki küzdelmek során 100 kilót ért el. (A világcsúcs 106 kiló.) A csehszlovák—magyar találkozón az eddigi fennálló összetett csúcsot, 307.5 kilót 310 kilóra javította pehelysúlyú bajnokunk. (A világcsúcs 337.5 kiló.) Nehézsúlyban Tóth György az osztrák —magyar nemzetközi találkozón 112.5 kilóról 115 kilóra javította nyomásban a magyar csúcsot. (A világcsúcs 156.5 kiló.) Az elmúlt évben legtöbbször szakításban javították meg a magyar csúcsot, hét alkalommal, összetettben háromszor, nyomásban és lökésben pedig két-két alkalommal volt csúcsjarvítás. 4 953 február 1. vasárnap3 * A magyar labdarúgás az olimpiai győzelem évében Csatárai gyenge játékának jelentős része van abban, hogy a Pécsi Lokomotív nem tudott bentmaradni az NB I-ben Az 1953. évi labdarúgó NB I egyik újonca, a Pécsi Lokomotív nem tudta kiharcolni bentmaradását. Nemcsak Pécs városa, de az egész ország labdarúgó társadalma érdeklődéssel várta a pécsi együttes szereplését a legmagasabb labdarúgó osztályban. Az ország egyik ipari városa hosszú éveken keresztül nélkülözte az élvonalbeli labdarúgást és sokan méltán remélték, hogy a vasutascsapat ott marad majd a legjobb magyar csapatok között. Az első mérkőzéseken jól küzdött a pécsi együttes. A bajnok Bp. Honvéd elleni pécsi 0:2-t, továbbá Budapesten a Bp. Vasastól elszenvedett 0:1-et és a Bp. Dózsa elleni 1:2-s vereséget az újonc pécsi csapat részéről nem lehetett nagy balsikernek tekinteni. A kellő tapasztalat hiánya okozta a szegediek elleni otthoni pontvesztés. Az első győzelem a Bp. Postás ellen született meg a hatodik fordulóban, majd a győri vereség után az egyik legszebb pécsi győzelem következett: végig izgalmas és nagyiramú küzdelem után legyőzték a Csepeli Vasast 2:1 arányban. A tavasszal lejátszott utolsó mérkőzések közül sikernek számított a Dorogon elért gólnélküli döntetlen és a pécsi 2:0-ás győzelem a diósgyőriek felett Viszont váratlan volt a Szombathelyen elszenvedett nagy vereség. A „csonka" tavaszi idény végén a 10. helyen állt a csapat a 11 mérkőzésen összegyűjtött S pontjával 9:17-es gálarányával. Jellemző volt a csapat védelmének teljesítményére, hogy ennél kevesebb gólt csak a Bp. Bástya és a Bp. Honvéd kapott a tavasszal lejátszott mérkőzéseken, viszont a csatársorok tehetetlenségére az, hogy kevesebb gólt egyetlen NB I-es támadósor sem rúgott 1950 tavaszán. (Az utolsó helyezett salgótarjániak szintén 9 gólt rúgtak.) A biztató tavaszi szereplés után jól indult az őszi forduló is. A Salgó Bányász, Bp. Postás, Győri Vasas ellen egyformán 2:2-s döntetlent értek el a pécsiek. Ezután négy vesztett mérkőzés következett (Bp. Bástya, Bp. Kinizsi, Bp. Dózsa, Szegedi Honvéd). Lendületes, jó játékkal harcolt ki döntetlent a Pécsi Lokomotív a Bp. Vasas ellen. Jól játszott a csapat veresége ellenére is —a Bp. Honvéd ellen. A szombathelyiek elleni döntetlen után legnagyobb vereségét szenvedte el az együttes Salgótarjánban (6:0), majd a Bp. Kinizsi ellen vesztett Pécsett ,váratlanul 0:2-re. Az utolsó három mérkőzésen már Hiába hajrázott jól a csapat. Hibák a csapat felépítése körül Az évi munikla értékelés© során bőségesen találunk magyarázatot a Pécsi Lokomotív vártnál gyengébb szereplésére. A bajok konforráisát elsősorban az előkészületekben kell keresni. A pécsiek az NB I-ért folyó osztályozó-mérkőzések sikerei után 1951 végén feltűnően jól szerepeltek a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmeiben, ahol a Bp. Kinizsi és a Bp. Honvéd legyőzése után az elődöntőig jutottak ők. Igazi kupacsapatnak bizonyult akkor a Pécsi Lokomotív. A kettős siker után az elbizakodottság jelet mutatiko®bak a játékosok és a vezetők között. Kijelentések hangzottak el, hogy nem szükséges erősíteni, anélkül is megállja majd a helyét a csapat. A vezetőség ezen a téren mulasztást követett el, de közrejátszott a kellő erősítés elmaradásaiban több más pécsi labdarúgó-vezető sportköri elfogultsága is. Nem támogatták kellően az NB I-be került sportkört. Nem ismerték fel, mit jelent az egész város sportéletére az, hogy egy pécsi csapat a labdarúgó NB I-ben szerepel. Az elfogultság, a sovinizmus következtében történt meg például, hogy a Pécsett játszó Opera és Dobó nem a vasutascsapatba, hanem magyaras csapatába került. Kétségtelen, ha ez a két játékos a Pécsi Lokoimotívban szerepelhetett volna, sokkal nagyobb reménye lehetett volna a csapatnak az NB I-ben való bentmaradásra. Hubát követett el azonban a vasutascsapat is ezen a tren: nem tett meg mindent a többi sportkörrel valló jó együttműködés kialakítása érdekében. Amikor a Pécsi Lokomotív az NB I-be jutott, ezt a sikert elsősorban kitűnő közösségi szellemének és ,jó erőnlétének köszönhette. Az elmúlt évben már nem egyszer baj volt a közösségi szellemmel, a csapatfegyelemmel. Amíg többé-kevésebbé sikeresen szerepelt a vasutascsapat, erre nem figyelt fel a vezetőség, csak akkor kezdték meg a baj orvoslását, amikor a nyár eején a csapatszellem megbomlásának látható jelei mutatkoztak. A sajátnevelésű játékosok mellőzése A Totmaszereplésben része volt a utánpótlás terén elkövetett hibáknak is. A pécsi vasutasok mindig nagylétszámú és tehetséges ifjúsági gárdával rendelkeztek és rendelkeznek ma is. Mégis megtörtént, hogy a felszabadulás után kétszer is bajnokságot nyert ifjúsági csapatból senki sem került be az első csapatba, a vezetők hosszú éveiken keresztül idegenbe futkostak játékosokért. Pedig csak a kezüket kellett volna kinyújtaniok, ott voltak kéznél tehetséges és lelkes fiataljaik. Ezeknek a mellőzött játékosoknak a zöme ma szerte Baranyéiban a különböző sportkörök labdarúgó-csapatainak erőssége. A pécsi csapatban az elmúlt, bajnoki év folyamán 25 játékos szerepelt, de megfelelő játékoskeretük mégsem volt A vezetők 10 játékost adtak tovább a tartalékgárdáiból más sportköröknek, noha nem egyszer alig tudtak összeszedni játékost a II. csapat bajnoki mérérkőzésére. Évközben teljesen kellő megfontolás nélkül igazoltak át játékosokat anélkül, hogy meggyőződtek volna az illetők képességeiről. Ezek a játékosok (Egres, Steiner, Jascalle) egy-két szereplés után a feledés homályába kerültek. Nagy hiba volt az edző részéről, hogy a tehetséges fiatalokat (Molnár, Csete, Egervári stb.) nem tervszerűen szerepeltette. A fiatal Molnárt pl. két igen nehéz mérkőzésre — a Bp. Vasas és a Bp. Bástya elleni mérkőzésre — állította be. Mérkőzés közbeni helytelen és indokolatlan cserék is hozzájárultak a gyengébb szerepléshez. A Csepeli Vasas ellen például tizenhárom perccel a mérkőzés befejezése előtt még 3:2-re vezettek a pécsiek, amikor Rédei megsérült. Ekkor nem a hátvédként is kitűnő Herbsztet vonták hátra, hanem Kocsist, a cserejátékost állították a helyétre. Kocsis nem tudta megfelelően sakkban tartani Czibort és a válogatott bal szélső tevékeny közreműködésével a csepeliek percek alatt egyenlítettek, majd a győzelmet jelentő gólt is megszerezték. A csatárok és a nézők szerepe A felsorolt hibáik nagymértékben hozzájárultak a Pécsi Lokomotív gyenge szerepléséhez. Nem szabad azonban elfeledkezni a tehetetlen, legtöbbször minden különösebb elgondolás nélkül játszó és a kapura veszélyt csak a legritkábban jelentő támadósorról sem. A pécsi együttes rúgta az év folyamán a legkevesebb gólt az NB I-ben. A 24 gólból ötöt védőjátékosok szereztek, egy pedig öngólból esett. Tizenkét mérkőzésen egyetlen gólt sem, haton pedig csak egy-egy gólt sikerült a csapatnak szereznie. Ez mindennél jobban mutatja, hogy a pécsiek támadósora messze elmaradt az NB I-es színvonaltól. Az a körülmény, hogy elől nem tudták tartani a labdát, gyakranokozott nehéz perceket a védőknek. Pécsett a 18 NB I-es bajnoki mérkőzést 115.000 néző tekintette meg. Ennél több néző egyetlen vidéki városban sem volt labdarúgó-mérkőzésen az elmúlt évben.. Ez a hatalmas nézősereg azonban nem mindig segítette buzdításával a csapatot. Alig fordult elő olyan mérkőzés, amelyen a nézők egységesen és kitartóan buzdították volna a vasutasokat. A nézőközönség egy része hűvös viselkedésének az az elfogultság volt az oka, amely a pécsi sportköröket egymás közti viszonyukban általában jellemezte. Hegyi volt a legjobb játékos Ha a pécsi játékosok teljesítményeit egyénileg bíráljuk, a legjobb átlagot nyújtó labdarúgókat avédők között találjuk. Kovács formája a tavaszi idényben állandóan felfelé ívelő volt. ősszel visszaesett és az év végén a csapatból is kimaradt A nem éppen könnyűsúlyú kapus sokszor nagyszerűen védett, időnkint azonban elemi hibákat vétett. A hátvédhármas és a csapat legjobb teljesítményt nyújtó játékosa Hegyi középhátvéd volt. A fiatal játékos az NB I-ben igen sokat fejlődött, nemcsak védőjátéka volt elsőrendű, de — főleg a szögletrúgások alkalmával — nagyszerű fejelőkészsége révén az ellenfél kapujára is veszélyes tudott lenni. A kemény játékos igen sokkar akasztotta meg az ellenfél veszélyes támadásait, előreadott labdái azonban nem mindig kerültek társaihoz. Rédei tapasztaltságával sokszor volt nagy hasznára a védelemnek, de nem mindig játszott tisztán. Mike is méltó tagja volt a hátvédhármasnak, minden alkalommal hatalmas lelkesedéssel feküdt a küzdelembe, a helyezkedés azonban nem ,,kenyere“. A keménységet, gyakran összetévesztette a durvasággal A technikás Meggyes hasznos tagja volt a csapatnak, bár jobb erőnléttel lényegesen jobb lehetett volna az évi teljesítménye. Herbszt az őszi idényben játszott a csapatban, részben mint fedezet, Mike sérülése után pedig mint hátvéd. A csapat egyik legküzdőképesebb, legjobb átlagteljesítményt mutató játékosának bizonyult. Jól kezeli a labdát, a hátvédsorban és a fedezet posztján egyaránt keményen, harcosan küzdött. Rúgásai még nem elég erőteljesek, átadásai is gyakran pontatlanok voltak. Szőke, a harmadik fedezetjátékos, jó kezdés után visszaesett. Sokáig nem a helyén szerepelt. Az év végére ismét jó formába lendült és megbízhatóan játszott. Elől csak Túra... A támadósorban kevés a jó teljesítmény. Jobbszélen nyolc játékos szerepelt. Itt a legtöbbször játszók közül sem Horváth 111, sem Udvaros neon nyújtott közepesnél jobbat. Horváth II balszélen volt a legeredményesebb. Udvarosnak csak a lelkesedése, lendülete dícsérlhető, igen gyakran céltalanul futkározott a pályán. Túra a tavaszi idényben a támadósorban szerepelt sok csatár között a legjobb volt, ő szerezte a legtöbb gólt — hatot. Főleg a tavaszi idényben végzett minden mérkőzésen hatalmas mezonymunkát, az őszi idényben erősen visszaesett. Szuh az év elején és az év végén szerepelt a csapatban. Tíz mérkőzésen játszott és egyetlen gólt sem tudott rúgni, pedig a pécsiek tőle vártak a legtöbbet. Milosevits technikás, de puha játékos és nem is küzdött mindig kellő lelkesedéssel. Az ellenfél kapujára úgyszólván alig jelentett veszélyt. Horváth II jól képzett játékos, a mezőnyben sokszor igen jól játszott, kapu előtt azonban ő is megfeledkezett arról, hogy a labdarúgó-játék célja a gól. A tartaléksorban lévő játékosok közül a két kapus, Irácz és különösen az utolsó mérkőzéseken szereplő fiatal Mike II nyújtott csak elfogadható teljesítményt. A jövőben követendő út Csapkay Károly edzőnek igen nagy része volt abban, hogy a csapat 1951-ben megnyerte NB II-s csoportja bajnokságát és az osztályozó küzdelmei során kiharcolta az NB I-be jutást. Ebben a legmagasabb osztályban azonban csak úgy érvényesülhetett volna igazán edzői tudása, ha több támogatást kapott volna a sportkör vezetőitől. Oktató-nevelő munkája során az edző nem mindig találta meg a megfelelő hangot, ez zavarólag hatott a csapatszellemre. Ezen a téren is sokat segíthettek volna a sportkör, a szakosztály vezetői. Az 1952. bajnoki év neve hozta meg a várt sikereket a Pécsi Lokomotív számára. Egy év alatt azonban igen sokat tanulhattak a pécsiek, vezetők, játékosok és szurkolók egyaránt. Megtanulhatták például, hogy nagyobb feladatok megoldásához széleskörű összefogásra van szükség. A fiatalok tervszerűbb bevonásával, erőteljesebb nevelőmunkával kell olyan közösségi szellemet kialakítani, olyan felkészültséget elérni, amivel a nagyobb akadályokat is sikerrel leküzdheti a csapat. A pécsieknek nem szabad elveszteniük a kedvüket, meg kel találniuk az együttműködéshez vezető helyes utat és akkor hamarosan ismét a legjobb magyar sportköri csapatokat láthatja bajnoki mérkőzésen az ötévesterv egyik gyönyörű sportajándékában, a pécsi stadionban a szurkolók sokezres tábora. T. Z. A Páca Lokomotív, labdarúgó csapata. Balról-jobbra: Túra, Udvaros, Rácz, Horváth II, Horváth III, Herbszt, Milosevits, Meggyes, Mike I, Hegyi, Réde. Új sportkönyvek Vlaszov: Kerékpáros természetjárás Nemesisuri: Sportvérülléseik és megelőzi évüik 2.—Torna 6.— Asztalitenisz. Verseny- és játékfiaiai báslyoik 4.— Tőrös: A kézilabdázás alapismeretei Téli edzés és próbáztatás az MÚIK-ban L— MHK az iskolába* t-Beszerezhetek valamennyi MLamir könyvest)ólábam. Szakkönyvekbók: Rákóczi út 64.