Népsport, 1956. október (12. évfolyam, 196-212. szám)

1956-10-01 / 196. szám

NépSport A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDÖ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA HÉTFŐ, 1956. OKTÓBER 1 óra 1 forint XII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Végig izgalmas küzdelem után atlétáink 4 ponttal legyőzték a briteket J A brit női atléta-látogatott 70:43 arányban győzött Vasárnap Csermák és női 3x800 m-es váltónk javított csúcsot Vasárnap délután is nagyszerű őszi idő­járás kedvezett a magyar—brit atlétikai viadalnak. A britek akadályfutója, Disley szombaton este megérkezett Budapestre. A magyar csapat összeállításában egy változás történt: 200 m-en Jakabfy mel­lett — saját kérésére — Goldoványi lett a válogatott. A második nap küzdelmei iránt is élénk volt az érdeklődés, több mint 30 000 néző foglalt helyet a Népstadion lelátóin, ami­kor a 400 m-es gátfutás résztvevői a rajt­helyhez vonultak. A Népstadion zászlói meg sem rezdültek az árbocokon, a szél­mérőre nem is volt szükség. A levegő azonban párás volt. Magyar szempontból rosszul kezdődött a verseny, de aztán kellemes meglepetések is következtek. 400 m gát: 1. Shaw (b) 51.7. 2. Kane (b) 52.1. 3. Lippay (m) 52.4. 4. Botár (m) 53.3.­­ A harmadik gátig csaknem teljesen együtt volt a négy futó. Innen kezdve Botár (3-as p.) fokozatosan előnyt szerzett, Lippay (5. p.) tartotta Kane-t (4. p.), Shaw a belső pályán kissé lemaradt és csak a kanyarban kezdett felnyomulni. A nyolcadik gátig elég jól jöttek ki Botárnak a gátközók, ez előtt azonban csúnyán aprózott és egyszerre az utolsó helyre esett vissza. A célegyenesbe már Shaw fordult első­nek Lippay előtt. Botár újabb aprózás­sal végleg kiesett a küzdelemből. Shaw­­ban nagyon sok volt még a végén, a második helyért pedig csak a tizedik gá­tig folyt küzdelem. Shaw eredményét nagy elismeréssel fogadta a közönség. Lippay a külső pályán is elérte eddigi legjobbját. A britek átvették a veze­tést a férfi pontversenyben: Nagy-Bri­tannia 54. Magyarország 52. 200 m, női: 1. Páni (b) 23.7, 2. Scri­­vens (b) 23.6, 3. Nesz­sélyi (m) 24.4, 4. Gerhardt (m) 25.4. — Paul (3. p.) ínár 40-ig behozta Gerhardt pályaelőnyét és a brit futónők több méterrel vezettek az egyenes elején. Paul győzelme biz­tos volt, bár Solivens jól jött fel a vé­gén. Női pontverseny: NB 46, M 27. 200 m: 1. Jakabfy (m) 21.4, 2. Goldo­­ványi (m) 21.5, 3. Shenton (b) 21.5, 4. Segal (b) 21.8. — Jakabfy a belső pá­lyán nagyszerűen rajtolt, kitűnően vette Goldoványival együtt a kanyart, és a célegyenesbe háromnegyed méterrel fordult Goldoványi előtt. Segal már nem volt veszélyes, Shenton azonban 120-tól kezdve veszedelmesen kezdett felnyomulni. A magyarok elkeseredet­ten küzdöttek, Jakabfy győzelme nem volt vitás, Goldoványi azonban csak kis különbséggel tudta biztosítani az izgal­mas hajrában a második helyet. Ja­kabfy három tizeddel javította meg ed­digi legjobb eredményét! Futóink vá­ratlan kitűnő futása jogos örömet oko­zott a nézőtéren. Férfi pontverseny: M 60, NB 57. 100 méter meghívásos: 1. Balogh (Bp. Építők) 11, 2. Tóth B. (Szolnoki Törekvés) 11, 3. Országh (Tatabányai Bányász) 11, 4. Lenkei (Bp. Honvéd) 11,2. Diszkosz, női: 1. Auday (b) 46.50, 2. Serédi (m) 44.07, 3. Needham (b) 41.65, 4. Bucsányi (m) 40.47. — Au­daynak csak az első dobása sikerült igazán jól (a többi 43 m alatt maradt), de ez elég volt a győzelemhez. Serédi szokott tel­jesítményét nyújtotta, az erőtlen Bucsá­­nyi azonban nem tudta Needhamet túl­­d­obni. Női pontverseny: NB 53, M 31. Hármas: 1. Wilmshurst (b) 15.21, 2. Bolyki (m) 14.77, 3. Field (b) 14.67, 4. Németh (m) 14.37.­­ A négy ugrónak összesen 10 (!) érvényes kísérlete volt Wilmshurst egyetlen érvényes ugrásá­val nyerte meg a versenyt. Bolyki ugyanilyen módon első ugrásával lett második. Sorra belépegettek, vagy szabálytalanok voltak a kísérletek. Férfi pontverseny: M 64, NB 64. 800 m: 1. Szentgáli (m) 1:51.9, 2. Rózsavölgyi (m) 1:52, 3. Rawson (b) 1:52, 4. D. Johnson (b) 1:52.1. — Már a rajt után látszott, hogy senki sem akar vezetni. Kocogós 200 m után Szentgáli állt az élre, egy kissé fel­élénkült a mezőny, de a 400 m csak 59 mp-re sikerült. Rózsavölgyi Itt még utolsó volt. A túlsó egyenes közepén Rawson erősített, Johnson igyekezett lezárni a magyarokat és a kanyarba együtt fordultak. A mieink felzárkóztak s a célgyenes felé kifelé húzódva fel­készültek a hajrára. 720-nál hatalmas küzdelem kezdődött. Szentgáli­ nyomá­ban Rózsavölgyivel lépésről lépésre nyomult fel, a cél előtt 30 m-rel be­fogta Rawsont és mell-mell melletti küzdelem után, amelybe Johnson is beleszólt, Szentgáli szakította el első­nek a célszalagot. Rózsavölgyi pedig kis különbséggel előzte meg Johnsont, a célbírók azonban Rawsont látták har­madiknak. A fontos kettős győzelem­mel növeltük az előnyt. Férfi pontver­seny: M 72, NB 67. Rúd: 1. Ward (b) 400, 2. Kovács (m) 400, 3. Homonnay (m) 360, 4. Broad (b) 360.­­ Broad már nem bírt a 380- nel, Ward is javított egyet a 360-on és a 390-en, de azután elsőre ugrotta a 400-at, Kovács pedig csak másodikra. Ez el is döntötte a verseny sorsát, Homonnay 360 után 4 m-ig minden ma­gasságot­­kihagyott, ezen első kísérleté­nél mellészúrta a rudat, a következő két alkalommal pedig erősen verte a lé­cet. Kovács a 410-et utolsó két kísérle­ténél hajszállal verte és a biztos­nak vélt számban brit győzelem szüle­tett. Férfi pontverseny: M 77, NB 73. 3000 m meghívásos: 1. Berta (Bp. Haladás) 8:21.6, 2. Szabó Gy. (Bp. Épí­tők) 8:24.8, 3. Aranyi (Bp. Dózsa) 8:26, 4. Kolozs (Pécsi Dózsa) 8:29.4, 5. Sza­­lay (Bp. Honvéd) 8:37.4. Berta végig vezetett és bár a végén hoztak rajta. Jó idővel győzött. Magas, női: 1. Hopkins (b) 170, 2. Tyler (ib) 162, 3. Kertes (m) 159, 4. Németh (m) 156.­­ A hasmánt bukó technikával ugró Hopkins csak a 170-en javított egyet, utána a 176 cm-es világcsúcs-magassággal is meg­p­róbálkozott. Kertes elsőre ugrotta a 59-et és ezzel beállította az idei leg­jobb magyar eredményt. Női pontver­seny: NB 61. M 34. 80 m gát, női: 1. Gyarmati (m) 11.2, 2. Wainwright (b) 11.4, 3. Németh (m) 11.7, 4. Pond (b) 12. — Gyarmati el­sőre kiugrott, másodikra jól indult, de a negyedik gátiig mégis Wainwright ve­zetett. Ezt már együtt vették és innen Gyarmati a közönség ütemei . Olga, Olga­ biztatása közben fokozatosan el­húzott ellenfelétől és biztos győzelmet aratott. Pond több gátdöntés miatt ki­esett lendületéből és Németh váratlan harmadik helyet szerzett. Hat pontver­seny: NB 65. M 41. 3000 m akadály: 1. Disley (b) 8:47.6, 2. Jeszenszky (m) 8:49.4, 3. Shirley (b) 8:56.2, 4. Szmida (m) 8:56.6. — Jeszenszky rajttól kezdve vezetett, erős Iramban igyekezett ellenfeleit le­szakítani. 68.5 volt a 400, majd 2:16.5 a 800 m ideje. 1000 m-nél (2:50) Je­szenszky, Disley, Shirley volt a sor­rend. Szmida 15 m-rel leszakadt. A második km-en esett az Iram, a britek tovább követték Jeszenszkyt, Szmida meglepően jól tartotta magát. Az 1500 m 4:19 volt, a 2009 m­ 5:50. A sorrend nem változott, Disley igen jól moz­gott. 2500 m után azonban Shirleynek igen erős lett az iram, leszakadt és Szmida csökkentette hátrányát. Csenge­téskor még Jeszenszky vezetett, a túlsó egyenes közepén azonban Disley el­ment mellette, lendületesen hajrázott és biztos győzelmet aratott. Szmida igen jól bírta a végét és kitűnő egyé­ni csúcsot futott, de Shirleyt nem tudta befogni. Férfi pontverseny: M 81, NB 80. Gerely: 1. Krasznai (m) 71.22, 2. Kul­csár (m) 68 43, 3. Cullen (b) 66.33 , 4. Loveland (b) 61.18.­­ Krasznainak minden kísérleténél 68 m-en felül szállt a gerelye, de igazán jól egyik sem si­került. A legjobbját utolsóra érte el. Kulcsárnak egy kísérlete volt valóban jó, ezzel azonban tilztoban tartotta a bizonytalan Cullent. Férfi pontverseny: M 89, NB 83. 800 m meghívásos: 1. Czeglédi (Bp. Haladás) 1:52.6, 2. Bárkányi (Szegedi Törekvés) 1:53.9, 3. Porsch (Bp. Vasas) 1:54, 4. Wirtine (Izzó) 1:54.1, 5. Burda (Bp­­. Lobogó) 1:54.5, 6. Bakos (Bp V. Lobogó) 1:55.3. Súly: 1. Savidge (b) 16.39, 2. Mihályfi (m) 16.32, 3. Palmer (b) 16.12, 4. Kö­vesd­ (m) 15.79.­­ Az első három soro­zat után úgy látszott, hogy a britek fö­lényes győzelmet aratnak: Savidge 16.20-szal vezetett Palmer (16.11) előtt Negyedikre azonban Mihályfi 16.32-vel mindkettőt túldobta, ötödikre a britek nem tudtak javítani. Nagy izgalom előzte meg az utolsó sorozatot. Palmer kilépett. Mihályfi 16.25-öt lökött, az utolsó dobó Savidge azonban mindent beleadott és megnyerte az elveszettnek látszó versenyt. Csökkent a magyar előny. Pontverseny: M 93, NB 90. 10 000 m: 1. K. Norrie (b) 29:56.4, 2. Kovács J. (m) 29:56.8, 3. Varga (m) 31:00.8, 4. Foord (b) 31:14.8. — Erde­i kés verseny volt. Kovács erős iramot diktált, ezt a britek 5 körön keresztül tartották. Varga 800-tól kezdve — oko­san — lemaradt. 2400 után Foordnak is erős lett az iram, visszaesett , bár még 50 méter előnye volt Vargával szemben, látszott, hogy a magyar futó friss. Meg is kezdte a felnyomulást. Elől nem változott a sorrend. 4000-től kezdve fokozatosan esett az iram. Kovács nem mozgott úgy, ahogy szokott. 5000-ig Varga ledolgozta hátrányát és beállt Foord mögé. Norris 6900-nál robbantani próbált, de sikertelenül. Utána lassított, fáradtnak látszott és másfél kör után ismét átengedte Ko­vácsnak a vezetést. Az Iram tovább esett. Norris szívósan követte Ková­csot, már közel 300 m előnyük volt a másik párral szemben. 9000 után Foord ie szökni próbált Vargától, de ered­ménytelenül. Az utolsó előtti kör végén, csengetés előtt Norris élre ment, csak­nem ugyanakkor Varga ie elhúzott Foordtól. Norris nem tudta lerázni Ko­vácsot, az izgalom növekedett a néző­téren. A célegyenesbe forduláskor Ko­vács belevágott, elérte Norriet és úgy látszott, hogy el is tud menni mellette, de a hosszú angol még egyszer újított és kivívta a győzelmet. Mindketten nagy tapsot kaptak, de kijutott a közön­ség elismeréséből Vargának is, aki első 10 km-es versenyén igen jól megállta a helyét. Részidőik 1000 m-ként: 2:53.8. 5:47. 8:46.2. 11:43.6. 14:42.6. 17:47.2. 20:54.6. 23:54.2. 27:08.4. Férfi pont­verseny: M 98, NB 96. Kalapács: 1. Csermák (m) 62.59, országos csúcs (régi: 62.35, Csermák, 1956), 2. Zsivóczky (m) 57.58, 3. Arday (b) 56.48, 4. Anthony (b) 55.51. — Cser­mák ismét’ kitűnő formában ‘szerepelt, elsőre már megközelítette kéthetes csúcseredményét, harmadikra pedig megdöntötte. Kilépett dobása is 60 m körül volt. Sonwia: 62.01. 59.85. 62.59. 60.17, kj, 60 84. Zsivóczky nem volt olyan meggyőző, mint legutóbb, de így is biztosította a kettős magyar győzel­met az egyidőben folyó 10 000 méteres verseny izgalmai közepette. Ezzel már megnyertük a férfi viadalt. Férfi pont­verseny: M 106, NB 99, 3x800 m, női: 1. Nagy-Britannia (Per­­kins, Wooler, Leather) 8:32. stadion­csúcs, 2. Magyarország (Mórócz 2:13.3, Sasvári 2:10.7, Kazl 2:08.2) 6:32.2. or­szágos csúcs (régi: 6:34.4. Válogatott 1954).­­ Mórócz 700-ig tartotta ma­gát, a célegyenesben azonban Perkins 6 métert vert rá. Sasvári az első 400-on ledolgozta a hátrányt és több mint 2 méterrel váltotta elsőnek Kazlt. Kazl ezt az előnyt fokozatosan 10 mé­terre növelte és a célegyenesbe fordu­láskor is még 7 m-rel volt Leather előtt. Az angol futónő azonban az utolsó 50 méteren ellenállhatatlanul hajrázott és a cél előtt néhány méter­rel elkapta Kazlt. Ideje 2:06.8 volt. A női viadal végeredménye: Nagy-Britannia 70, Magyarország 43 pont. 4x400 m: 1. Nagy-Britannia (Kane, Rawson, Salisbury, Higgins) 3:10.9. 2. Magyarország (Kovács 48, Pangert 48.3. Szentgáli­­48.1, Adamik 47) 3:11.4. A magyar csapat kapta a belső pályát. Kovács igen jól osztotta be erejét, a célegyenesben elszaladt és 4 és fél m előnyt hozott. Pangert ezt növelte, s bár Rawson a végén sokat hozott, azért 3 métert megtartott. Szentgáli igen las­san indult, Salisbury előzte, a célegye­nesben fej-fej mellett küzdöttek és egy­szerre váltottak. Higgins indult el job­ban, végig vezetett. A célegyenes be­járatáig Adamik igen jól tartotta ma­gát, akkor azonban Higgins újításának nem tudott ellentállni. A férfi viadal végeredménye: Magyarország 108, Nagy-Britannia 104 pont. AZ ELSŐ KETTŐS MAGYAR GYŐZELEM A britek ellen az első kettős magyar győzelmet 100-asaink aratták. A felvétel a befutót örökíti meg: balról Goldoványi, Sandstrom és a győztes Kiss. Goldo­­­­ványi jól dönti előre a felső testét, Kiss testtartása azonban előnytelen, mert hátraszegzett fejjel inkább kihomorít. Nem látható a képen a másik brit futó, Young, aki bukása után természetesen csak jóval később futott be a célba. (Pobuda Foto felvétele) A labdarúgó VB­­-ért Bp. Vörös Lobogó—Bp. Honvéd 2:2 (2:1) Népstadion, 45 000 néző. Vezette: Her­nádi (Fekete II. Siklósi Gy.) Bp. Vörös Lobogó: Gellér — Fábián, Börzsei, Lantos — Kovács I, Sipos — Sándor, Palotás, Hidegkúti, Bödör, Szimcsák. Edző: Volentik Béla. Bp. Honvéd: Faragó — Rákóczi, Bányai, Dudás — Bozsik, Kotász — Budai, Kocsis, Machos, Pus­kás, Czibor. Edző: Kalmár Jenő. Gól­­lövő: Puskás (11-esből), Lantos (11-es­ből), Palotás, Puskás (11-esből). Szöglet­arány: 14:3 (8:1) a Bp. Vörös Lobogó javára. A mérkőzés előtt rendezték meg a néphadsereg labdarúgó-bajnokságának döntőjét, majd azt követően a honvédség és a határőrség tornászai arattak nagy sikert. Közel 800 tornász mutatta be az MHK szabadgyakorlatait. Melegen tűzött a nap, a nézőtéren sokan ingujj­ra vetkőztek. A két legjobb magyar csapat találko­zója nagy küzdelmet, s egy félidőn ke­resztül élvezetes játékot hozott. Az első perctől az utolsóig bizonytalan volt a mérkőzés kimenetele. Végül mint már annyiszor most sem bírt egymással a két együttes. Az eredmény kialakulását néhány durva hibájával döntően befo­lyásolta Hernádi játékvezető is. A pont­­osztozkodás azonban ennek ellenére is igazságosnak mondható, a 2:2-es ered­mény megfelelt a játék képének, az erőviszonyoknak. Nagyszerű Honvéd-támadás vezette be a mérkőzést, a befejezés azonban Czibor lesállása miatt elakadt. A má­sik kapunál Szimcsák szeleskedett el egy igen jó helyzetet, majd Kovács I nagyerejű lövését Faragó szögletre tolta. A 8. percben Puskás átadása után Czibor lövésszerűen, félmagasan középre adta a labdát. Gellér késleke­dett a közbelépéssel, s Börzsei esté­ben az ötösön belül kézzel ütött a labdába. 11-es! Puskás nagy nyugalom­mal laposan a bal sarokba helyezte a labdát. 1:0 a Bp. Honvéd javára. Lan­tos szabadrúgását Faragó kiöklözte. A nagy hőség ellenére is gyors, vál­tozatos, sokmozgásos volt a játék. A Lobogó valamivel többet támadott, töb­bet volt a labda birtokában, de a Hon­véd támadásépítései gyorsabbak, len­dületesebbek voltak. A 17. percben Palotás hatalmas gólhelyzetben gyat­rán mellélőtt, egy ellentámadás során Puskás középre ívelte a labdát, Gel­lér késve futott ki, s Budai nagy lö­vése a felső kapufáról pattant az alap­vonalon túlra. Ez is nagy helyzet volt! Hidegkúti nyomban „egyenlített”, kö­zelről melléfejelt egy beadást. A 23. percben a 16-oson belül felpattanó labdára Bozsik és Szimcsák futott rá. Szimcsák ellökte Bozsikot. A játékve­zető sípolt. Mindenki azt hitte, szabad­rúgást itét a Lobogó ellen, de Her­nádi nagy meglepetésre a 11-es pontra mutatott. (A mérkőzés után a játék­vezető azt mondta, hogy Bozsik kézzel ütött a labdába.) Lantos erőteljesen, félmagasan a bal sarokba helyezte a labdát. 1:1. Ideges, túlfűtött volt a hangulat a p­ályán és a nézőtéren egyaránt. B­ajnokcsapat tagjai feleseltek a játék­vezetővel, aki ezt eltűrte, később ezt tették a Lobogó játékosai is. Machos megrágta Sándort, a szélső dulakodni kezdett. Néhány percen keresztül a piros-fehérek irányították a játékot. A 33. percben Palotás Hidegkútihoz emel­te a labdát, a középcsatár a 16-oson belül fejelni készült, amikor Kotász ellökte őt. A 11-es azonban elmaradt! Sok volt az egyéniesikedés, a cselezés. A 37. percben egy szabadrúgás után Hidegkúti kapta a labdát, lövése a ka­pufáról Palotás elé pattant, s a jobb­összekötő a hálóba sétált a labdával, 2:1 a Bp. Vörös Lobogó javára. A fél­idő hátralevő részében kiegyensúlyo­zott volt a játék. Szünetben a II. Rákóczi Ferenc kato­nai középiskola növendékei zászlógya­­korlatokkal szórakoztatták a közönsé­get. A második félidő elején Hidegkúti beadását Rákóczi szépen kifejelte, majd Palotáé lövését védte Faragó. Egyik csapat sem tudta huzamosabb időn ke­resztül tartani a labdát, s ezért pilla­natok alatt változott a játék képe. Sok támadás akadt el pontatlan átadás miatt, Kocsis lesgólt fejelt. Az 58. perc­ben már a tizedik Lobogó szögletet ívelte be Sándor, ezt Faragó ügyesen lehúzta. Czibor Budai össz játék után Budai ismét a felső lécet találta el. A 61. percben Budainál volt a labda, amikor Lantos nagy lendülettel megtá­madta. A szélső az ötösfeles baloldali sarkának közelében elesett. Hernádi szabálytalanságot látott — szerinte Lantos hátulról fellökte Budait — ds büntetőt ítélt. Puskás futott neki a labdának, becsapta a jobbra mozduló Gellert, s ismé­t a balsarokba gurította a labdát. 2:2. Küzdelmes volt a mérkőzés, de az iram jelentősen csökkent. Néhány já­tékos, köztük nem egy Moszkvában szerepelt válogatott fáradtan mozgott. Ennek következtében lassúbb, unalma­sabb lett a játék, nőtt a pontatlan át­adások száma. Feltűnően sok volt a lesállás. Két Sándor elfutás jelentett veszélyt. Börzééi nagyszerűen szerelte Machost. A hajrában a Lobogó vala­mivel frissebb volt, többet is támadott. A 86. percben Hidegkúti, majd Bödör lövését védte Faragó. Egy alkalommal Czibor és Kovács I a labdáért vívott harc során összecsapott. Czibor meg­rágta a fedezetet. Kovács lábszárán felszakadt a bőr. Hordágyon vitték le a fedezetet. A Bp. Vörös Lobogóban Gellér az első félidőben gyakran bizony­talankodott, ideges volt, szünet után már jó értékű, határozott hárításokat láttunk tőle. A hátvédhármas tagjai kielégítően romboltak. Börzsei néhány gyors be­nyúló szerelésével tűnt ki. Kovács volt a jobbik fedezet. Fáradhatatlan volt a védekezésben, s használható labdákat adott előre is. Elől senki sem játszott kiemelkedően. Palotás és Hidegkúti na­gyon sokat dolgozott, változtatta a he­lyét, de mindkettőjüknek akadt jó né­hány pontatlan leadása, s kihagytak gól­helyzetet is. Sándor ritkán tört veszélye­sen kapura. Bödör szünet után feljavult. A Bp. Honvádban Faragó kifogástalanul védett. A hátvédek a labda megszerzésében jeleskedtek, (fő­leg Rákóczi), de a támadásindítás ezúttal nem tartozott erényeik közé. Bozsik fő­leg a védekezésre fektetett súlyt, elég nehézkesen mozgott. Kotász néhányszor ügyesen szerelt, de gyakran szabályta­lankodott. A csatársor legjobbja Puskás volt Az első félidőben nagyszerű labdá­kat adott, szünet után már kevésbé bírta erővel. Mackósnak és Kocsisnak már jó­val ritkábban voltak Puskáséhoz hasonló megmozdulásai. Czibor főleg a támadá­sok befejezésében hibázott sokat, lövései egyáltalán nem­ sikerültek. Budai egy­­szer-egyszer jól futott el, de kapura nem volt veszélyes. Tatabányai Bányász—Szegedi Haladás 2:0 (1:0) Szeged, 8000 néző. Vezette: Dorogi (Geréb, Bácsvár). Tatabányai Bányász: Grosics — Farsang, Kovács S., Lúgos­ — Guba, Macsali — Szovják, Lahos, Hári, Kovács IV., Király. Edző: Kléber Gábor. Szegedi Haladás: Cserhalmi — Faragó, Pozsgai, Bénák — Baráth, Zal­­lár — Budai, Cziráki, Rábai, Gilicz, Rózsavölgyi. Edző: Lakat Károly. Gól­­lövő: Lahos, Lahos. Szögletarány: 6:5 (4:2) a tatabányaiak javára. Kánikula­ hőségben vonult ki a két csapat, a legtöbb szurkoló Ingujjban foglalt helyet a nézőtéren. Már az első percekben látszott, hogy mindkét csa­pat elsősorban biztonsági játékra tö­rekszik. Először a hazaiak kaptak láb­ra. Támadásaik epinikai gördülékenyeb­bek voltak, mint a vendégeké. Az 5. percben nyílott az első gólszerzési al­kalom a szegediek előtt: Cziráki kecseg­tető helyzetben kiugrott, de a kifutó Grosics lábának lőtte a labdát. A 7. percben, egy ellentámadás végén, a vendégek szerezték meg a vezetést: Kovács IV a kapu elé ívelte a labdát, a szegedi védelem „elaludt”, Lahos ment fel a labdáért és 7 méterről, az elbámészkodó Cserhalmi mellett a kapu jobb oldalába fejelt. 1:0 a tatabányaiak javára. A gól után fokozódott az Iram. A hazai csapat a fedezetek támogatá­sával fokozatosan nagy fölénybe ke­rült. Először Cziráki, majd Gilicz lőtt kapu fölé. A szegediek a mezőnyben ügyesen és gyorsan szőtték támadásai­kat, s gyakran percekig a vendégek 16-osa körül mozgott a játék. A hiba az volt, hogy láthatóan be akarták vinni a tatabányaiak kapujába a labdát, mintha nagyon tisztelték volna Grosics tudását. A bányászcsapat alig jutott át a felezővonalon. Ha labdához is jutot­tak csatárai, nem tudták tartani. Vé­delmükre ezért igen nagy nyomás há­rult, nem csoda, hogy időnként zavar­ba jöttek a védők. A 35. percben szűnt meg a nagy nyomás, feljött a vendég­csapat, két szögletet is elért. Ezeket könnyen hárította a védelem. A félidő utolsó perceiben is a szegediek tá­madtak. Szünet után folytatódott a szegediek fölénye. A 46. percben Rábai szabad­rúgását Grosics biztos kézzel húzta le. Az 50. percben Gilicz lőtt a jobb felső sarok fölé. Utána, egy összecsapás so­rán, Gilicz megsérült és csak három perc múlva tudott tovább játszani. Nem maradt tartós a hazai csapat fölénye. Valamit javult a tatabányaik csatársorá­nak játéka. Változatosabbá vált a küz­delem. A 60. percben Gilcz ugrott ki, lövé­sét Grosics biztosan fogta. Utána Ko­vács IV lapos lövését csípte el Cser­halmi. A 65. percben újra Gilicz ugrott ki, a lövés pillanatában azonban Far­sang szögletre vágta előle a labdát. Láthatóan esett az iram, a bányászcsa­pat védekezésre rendezkedett be, időn­ként csak egy-két csatára tartózkodott elöl. A 70. percben Pozsgai csak az utolsó pillanatban tudta szerelni az elő­­retörő Szovjákot. A hazaiak még egy utolsó erőfeszítést tettek Jó ideig tá­madtak, de képtelenek voltak rést ütni a vendégek védelmén. Jellemző, hogy a négy fölény ellenére Grosicsnak nem volt igazán nehéz dolga. A 88. percben, egy ellentámadás végén szöglethez ju­tottak a tatabányaiak. Kovács IV ívelte be a labdát, amelyre Lahos jó ütemben ugrott fel és közelről a kapu jobb alsó sarkába fejelt. 2:0. A Tatabányai Bányászban Grosics kitűnően helyezkedett, ezúttal is jól időzített kifutásaival tűnt ki A hát­védhármasra igen nagy munka hárult, különösen az I. félidőben. Farsang­­és Kovács L. igen sok nehéz helyzetet tisz­tázott. A fedezetpár hullámzó teljesít­ményt nyújtott, Guba vette ki jobban a részét a védekezésből. A csatársorban főleg a két szélső volt időnként veszé­lyes, Lahos inkább hátul segített, de amikor előrehúzódott, mindig veszélyt jelentett a kapura. A többiek inkább csak védekező szerepet töltöttek be. A Szegedi Haladásban Cserhalmi az első gólnál hibázott, egyéb­ként igen kevés dolga akadt. A hátvéd­hármasban Pozsgai végig egyenletes, jó teljesítményt nyújtott, de Faragóra és Bénákra sem lehet panaszuk a szege­dieknek. A fedezetpár volt a csapat leg­jobb része, valósággal tömték a csatár­sort a jobbnál jobb labdákkal. Nem rajtuk múlott, hogy a szegediek nem tudtak gólt lőni. A támadósor játékát rengeteg pepecselés jellemezte. Cziráki és Gilicz próbálkozott ugyan lövéssel, de nem sok sikerrel. A labdarúgó NB I állása EZ VAN MÉG HÁTRA Október 21: Bp. Kinizsi —Csepel, Bp. VL—Bp. Dózsa, Dorog—Szeged, Tata­bánya— Pécs, Szombathely—Salgótar­ján, Bp Honvéd—Bp. Vases. November 3: Bp. Vasas—Salgótarján. November 4: Pécs—Bp. Honvéd, Dorog—Bp. VL. November 7: Szeged—Bp. Vasas. November 11: Szombathely—Bp. VL. November 14: Bp Vasas—Szeged. —­­­November 18: Bp. VL—Bp Vasas. November 21: Bp. Vasas—Bp. VL. 1. Bp. Honvéd 20 12 3 5 50:28 27 2. Bp. VL. 17 10 5 2 40:21 25 3. Salgótarján 20 9 6 5 30:24 24 4. Bp. Dózsa 21 10 4 7 27:25 24 5. Bp. Kinizsi 21 8 7 6 37:28 23 6. Csepel 21 7 8 6 29:26 22 7. Tatabánya 21 6 8 7 23:26 20 8. Bp. Vasas 16 5 6 5 27:26 16 9. Dorog 20 5 5 10 24:34 15 10. Szombathely 20 5 4 11 20:33 14 11. Pécs 20 5 4 11 19:34 14 12. Szeged 19 4 4 11 20:41 12

Next