Népsport, 1958. március (14. évfolyam, 43-64. szám)
1958-03-02 / 43. szám
Megalakult az üzemi, iskolai, falusi ifjúság új szerve: az Országos Ifjúsági Sportbizottság Szombaton délelőtt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség székházának kultúrtermében megalakult az Országos Ifjúsági Sportbizottság, a magyar sportélet legfiatalabb szervezete. Az elnökségben többek között helyet foglalt Hegyi Gyula, az MTST elnöke, Muray István, az MTST elnökhelyettese és Várkonyi László, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség elnökhelyettese. Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az értekezlet elnöke üdvözölte a megjelenteket, s néhány szóban vázolta a megalakítandó OISB céljait. Az elnöki megnyitót követően Eperjesi László, a KISZ KB titkára, az OISB elnöke tartotta meg beszámolóját. A beszámoló Eperjesi László beszámolójának elején ismertette az OISB feladatait, ő rövid visszapillantást tett a felszabadulás előtti és az azt követő időszak sportéletére, majd leszögezte: " Mi egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy megvédjük nagyszerű eredményeinket és továbbfejlesszük ezeket. Megvédjük eredményeinket azokkal szemben is, akik az ellenforradalom alatt és az azt követő időkben is bebizonyították, hogy csak rombolni tudnak sportmozgalmunkban ... Teljes mértékben egyetértünk az MTST programjával. Ezt követően bírálta az elburjánzott sportszemléletet, miszerint indokolatlan jutalmak, engedmények, elvtelen udvarlás jellemezte sportvezetőink, szakembereink egy részének munkáját. — Mi egy-egy sportolónak elért eredményei után őszinte megbecsülést biztosítunk — mondotta a továbbiakban. — Sportolóink sohase felejtsék el, hogy minden siker forrása szocializmust építő társadalmunkban rejlik, így a sportsiker biztosítéka is. Az iskolai testnevelés és sport Az iskolai testnevelés és sport kérdése igen tekintélyes helyet foglalt el a beszámolóban. Az OISB az Iskolai testnevelést és sportot sportmozgalmunk és a tömegek testnevelésének és sportjának alapjaként tekinti, ezt a munkát minden erejével segíti. Az iskolai sport tervszerű fokozatos fejlesztése a testnevelési munka elősegítése a középiskolákban áll majd az OISB munkájának előterében. Évek óta komoly problémát jelentett a középiskolás tanulóifjúság sportolásának kérdése, az iskolai sporttevékenység szervezeti kereteinek, a sportmunka tartalmának helyes megválasztása. Az iskolai sportmunka jelenleg nem elégíti ki az ifjúság igényeit, jóval elmaradt sportmozgalmunk általános fejlődésétől. Az OISB-n belül megalakult a Diák Sportközpont, amelynek létrehozását több éve igénylik már a pedagógusok, a testnevelő tanárok. Az OISB olyan középiskolás sportszervezetet akar kiépíteni, amely képes lesz az iskolák sportmunkáját tartalmában gazdagabbá tenni és egységesen irányítani, amelyre a jövőben építeni lehet és vezetésében a legteljesebb mértékben érvényre juthatnak a testnevelő tanárok, pedagógusok elképzelései, javaslatai. Az OISB egyik legfontosabb célkitűzése lesz, hogy az iskolai sport tömegesítését megoldja. Ugyanakkor nagy gondot fordít majd az országos versenyekre is. Nagy szerep vár e tekintetben az iskolai KISZ-szervezetekre. Az OISB évről évre sportszereket juttat az iskoláknak, bevezeti a sporthozzájárulást, s március 1 -től kezdve a testnevelő tanárokat az iskolai sportmunka vezetéséért megfelelő tiszteletdíjazásban részesíti. Széleskörű társadalmi mozgalmat hirdet sportpályák, játékterek építésére, a sportszerek, a tornatermek gondozására. Iparitanulók, egyetemisták, falusi fiatalok Az Iparitanuló Intézetekben a jelenlegi tanévet a sportmunka kísérleti évének tekintik, tanulmányozzák, hogy hogyan valósíthatják meg a KISZ irányító, vezető és szervező tevékenységét az ipari tanulók sportoktatásában. A sportnak nagy szerepe van az egyetemi hallgatók szocialista szellemű nevelésében. Az OISB úgy látja szükségesnek, hogy az egységes egyetem, és főiskolai sportegyesület feloszlatása szükséges volt, s továbbra is helyes, ha az egyetem nevét viselő önálló egyetemi sportklubok működnek. Az egyetemi sport további fellendítése érdekében nemsokára megalakul az OISB-n belül az egyetemi és főiskolai sportközpont. Rendszeresebbé kívánják tenni a karok, évfolyamok és egyetemek közötti versenyeket és bővíteni az országos sportbajnokságokat. A falusi ifjúság sportja is szépen fejlődött az utóbbi években. Igen népszerűek voltak a falusi spartakiádok és a falusi ifjúság körében gyökeret vert az atlétika, a torna, a röplabda, a kézilabda és még egynéhány sportág, így sem kielégítő azonban a falusi fiatalok sporttevékenységének jelenlegi helyzete. Csak csekély mértékben tudták megoldani a lányok bevonását a falusi sportba. Tartalmas akcióprogram biztosításával, a sport további népszerűsítésével kell elérni, hogy a falun élő fiúk és lányok minél nagyobb tömegei kapcsolódjanak be a sportba. Szó esett a beszámolóban az üzemi ifjúság sportjáról is. E tekintetben is sok a pótolni való. Több példát soroltak fel arra vonatkozóan, hogy egyes üzemekben a KISZ-szervezetek kezdeményezése nyomán teremtődött meg az üzemi ifjúság sportlehetőségeinek biztosítása. A tervekről Az OISB széles körben kívánja fejleszteni a természetjárást és a táborozást. Több mint négyezer fiatal külföldi túrán, külföldi táborozásokon vesz majd részt. Fokozottabb mértékben kíván foglalkozni az OISB az ifjúságnak a technikai sportokba való bevonásával. Ezt a munkát az MHS- sel közösen végzi majd el. A munka elvégzéséhez természetesen sok ifjú sportvezetőre lesz szüksége majd az OISB-nek. Elősegítik, hogy a fiatal sportolók különféle országokban nemzetközi találkozókon vegyenek részt — még ebben az esztendőben. A vita A beszámoló után megkezdődtek a hozzászólások, amelyek során számos hasznos, megszívlelendő javaslat hangzott el. Jámbor Gyula (Bp. Főv. Tanács) elmondta például, hogy a diákok pályahasználata tulajdonképpen ma sincs megoldva. Javasolta, hogy végre készítsék már el a Haller téri diáksportkombinátot. Orosz Ottó (Baranya megye) szintén a diáksporttal foglalkozott hozzászólásában. Elmondta, hogy a megyében is örömmel üdvözölték a diákok központi sportszervét és igen sokat várnak tőle. Javasolta, hogy az eddiginél sokkal több gondot fordítsanak az iskolai bajnokságokra és tegyék érdekeltté a testnevelőket is — anyagilag — az iskolai sport fellendítésében, s az eddiginél még több országos jellegű versenyt rendezzenek a középiskolások számára. Rostás György (testnevelő tanár, Bp.) a nevelés fontosságáról beszélt és mint mondta, ez nemcsak KISZ-feladat, hanem állami és társadalmi ügy is. Elmondta, hogy a DISZ sportmunkájának alapvető hibája az volt, hogy az ifjúsági sportvezetők képzetlenek voltak sportismeretekből. A KISZ-sportvezetők tekintsék elsőrendű feladatuknak, hogy a sportban is példát mutassanak a többiek előtt. Gere István (Heves megye) állandó jellegű versenyek kiírását kérte a falusi ifjúság részére. Kiss Józsefné (XIV. ker.) után Szekeres Júlia (Szajol) szólalt fel. A felszólalásokra Eperjesi László válaszolt. A részvevők ezután szavazással választották meg az OISB vezetőségét, s egyhangúlag elfogadták az OISB ügyrendi tervezetét. Az Országos Ifjúsági Sportbizottság tagjai. Elnök: Eperjesi László. Elnökhelyettes: Balog László. Az elnökség tagjai: Benedek László, Béni Miklós, Elbert György, Gyenes András, Kakó Gyula, Kádas István, Kutassi László, Sándor László, Szigeti Ferenc, Szívós Gábor, Várkonyi László. Rózsavölgyi harmadik rajtja New Yorkban Rózsavölgyi harmadik és egyben utolsó rajtjára New Yorkban vasárnap hajnalban az amerikai főiskolai fedettpálya atlétikai bajnokság keretében kerül sor. Ezt a bajnokságot 1922 óta a legrégibb amerikai főiskolai szövetség, az IntercoMegdiate AAAA — röviden csak IC4A-nak írják — rendezi, amely a kelet és középnyugati főiskolákat tömöríti magában. (Az összes főiskoláikat és egyetemeket átfogó szervezet ugyanis a National Coltegiate AA, ez azonban csak szabadban rendez bajnokságot.) A bajnokság műsorába — amelynek számai egyébként a főiskolák között pozitversenyt alkotnak — beiktattak egy meghívásos mérföldes versenyt elsősorban a külföldiek kedvéért. A. S. Bushtel, a verseny főrendezője szerint a meghívásos versenynek négy vagy öt indulója lesz, a meghívottak teljes névsora nem ismeretes. Az azonban bizonyos, hogy az ír Delany a főiskolai bajnokságon indul, amelyen tavaly megnyerte az 1000 yardot, majd utána a 2 mérföldet is, s ezzel a pontversenyben győzelemhez segítette a Villanova főiskola csapatát. Delany valószínűleg az idén ismét ezen a két távérn indul főiskolája érdekében, így tehát a meghívásos versenyben Rózsavölgyinek előreláthatólag a legutóbbi versenyeken kitűnően szerepelt lengyel Orywai és a jugoszláv Magosa lesz a legerősebb ellenfele. Esélyeink az asztalitenisz EB-n Írta: Juhos József, a magyar válogatott férfi csapat edzője Nem könnyű dolog latolgatni az EB esélyeit, különösen, ha a bukaresti nemzetközi versenyt tekintjük az EB főpróbájának. Az erőpróba számunkra várakozáson felüli sikerrel zárult. Megmutatta ez a verseny: hogyan állunk előkészületeinkben és hogyan állnak ellenfeleink. Ezen a versenyen a felkészülésben jóval előbbre tartottunk ellenfeleinknél, de nem tudhatjuk, hogy a közben elmúlt egy hónap alatt mennyit hoztak be ők és mennyit fejlődtünk mi magunk. Versenyzőink mindenesetre a legnagyobb odaadással és teljes erőbedobással edzettek, hogy a bukaresti versenyen mutatott jó játékunkat a hazai közönség előtt is igazolják. Esélyeink mérlegelésénél azt is számításba kell venni, hogyan bírják versenyzőink egy ilyen nagy összecsapás fizikai és idegfáradalmait. A bukaresti verseny ennek ellenőrzésére nem adott módot, mivel igen csekély létszámmal és egyetlen nap kivételével minden alkalommal csak este kerültek lebonyolításra a küzdelmek. A versenyzők a következő napi pihenéssel teljes egészében kiheverték az előző nap fáradalmait és újból teljes erőben léphettek asztalhoz. Az EB-n — a nagyszámú nevezés következtében — ezt nem biztosíthatjuk a versenyzőknek. A férfi csapatbajnokság sorsolását nézve megállapítható, hogy csoportunk, a B-csoport sokkal erősebb a másiknál. Itt a listavezető Magyarországnak már az első este össze kell mérnie erejét a Szovjetunió csapatával, amely sokak szerint ezen a versenyen sok meglepetést fog okozni. Ugyancsak nehéz ellenfél Anglia és Franciaország együttese, nem is beszélve Európa egyik legerősebb együtteséről, a titkos esélyes román csapatról. Remélem, hogy ebből a csoportból a magyar csapat kerül ki győztesen, hogy aztán szerdán este megmérkőzzék az A-csoport győztesével , valószínűleg a jugoszláv vagy a csehszlovák csapattal. A döntő bizonyára színvonalas küzdelmet hoz és remélhetőleg nem lesz olyan izgalmas, mint a legutóbbi zágrábi magyar—jugoszláv találkozó volt, amely csak 4:1-es jugoszláv vezetés után dőlt el 5:4 arányban a javunkra. Még Sidó kiesésével számolva is ,s jogos esélyesnek kell tartanunk a magyar csapatot az első helyre. " Sokkal nehezebb latolgatni a női csapatbajnokság esélyeit. " Itt két külön klasszis csapat van: az A, csoportban Románia, a B-csoportban pedig Anglia. Magyarország az utóbbi csoportban játszik, ő a csoportelsőségért versenyben van Angliával, ha Kóczián Éva meg tudja ismételni bukaresti bravúrját. Valós körülmények között azonban a csapatbajnokságot a románok nyerik. Férfi egyesben Bérezik a legnagyobb esélyes. Az ő ágán a Bábonyi—Földy—Siipek negyeddöntőből kikerülő győztes lehet rá veszélyes. Nem könnyű megjósolni, hogy ki kerül a döntőbe a másik részről. Gantner? Sidó? Markovics II? Itt könnyen szerezhet meglepetést a jó formában lévő Gyetval. Szerintem az a legvalószínűbb, hogy Berezik tizenhárom nemzetközi verseny után most EB-t is nyer. Női egyesben elsőszámú esélyesnek Ann Haydent tartom. Rajta kívül Rozeanu, Zeller, Kóczián Éva, sőt a tatai edzéseredményei alapján Lantosné is számításba jöhet. Ha Sidó bírja a játékot, a férfi páros esélyese a Sidó, Berczikpár. Azt azonban már nem tudnám megmondani, hogy kivel találkoznak a döntőben, olyan sok jó pár került öszsze a sorsolás szeszélyéből a másik ágon. Itt a legnagyobb esélye a döntőbejutásra a román Harasztossy, Gantner-párnak van, de könnyen lehetséges, hogy a magyar bajnok Földy, Bubonyi-pár vagy a csehszlovák Stipek, Vychnanovsky-pár meglepetést okoz. Igen jó híreket hallottam a szovjet Samoris, Paskiavicius-párról is. Női párosban 4, nagyjából egyforma képességű pár indul. A román Rozeanu, Zeller-párnak, az angol Hayden, Collins-párnak vagy a két magyar párosnak, a Kóczián, Mosóczy-kettősnek, esetleg a Lantosné, Kerekesné-párnak adjam-e a több esélyt? Bukarestben a mieink kerültek a döntőbe mindkét ágról. Hátha itt is sikerül... Vegyespárosban szerintem a Bérezik, Lantosné-pár a legesélyesebb, de ne feledkezzünk meg a Gantner, Zeller, a Sidó, Kóczián, a Harasítossy, Rozeanu-párról sem. Mindenesetre ezen az EB-n 2—3 versenyszámban esélyesek vagyunk. Asztaliteniszben azonban sok minden lehetséges , mint ezt a legutóbbi magyar bajnokság is bizonyította. Versenyzőink nyugodtan várják a nagy összecsapást, mert minden tőlük telhetőt megtettek a sikerért. FŐPRÓBA? Olvasom a Magyar Nemzetben, hogy „a bajnokság minden egyes mérkőzése a világbajnokság főpróbája”. Számoljunk csak. Hetenként hét mérkőzés, hat fordulóban összesen negyvenkettő. Ezek szerint — mivel a labdarúgó-világbajnokságot négyévenként rendezik s mivel a bemutatók előtt általában csak egy főpróbát szoktak tartani — ebben az esztendőben (ha csak valami közbe nem jön) az idei szükségleten túlmenően még 164 évre, egészen a 202- ben sorra kerülő világbajnokságig előre letudhatjuk főpróbakötelezettségeinket. Ez pedig már csak azért nem megvetendő vívmány, mert ha az idén esetleg túlságosan fel is borzolódnak idegeink az örökös főpróbaizgalmak miatt, a következő világbajnokságtól kezdve mintegy 150—200 éves korunkig mindenfajta főpróbaláztól mentesen készülhetünk a világ legjobbjaink összecsapására. „Kár gúnyolódni — hallom a választ. — Hiába próbálják egyes oktalan újságírók korlátok közé szorítani a VB iránti érdeklődést, a közönség hétről hétre úgyis azt fogja vizsgálgatni, hogy milyenek az esélyeink, miképpen szerepelnek válogatottjelöltjeink?" Valóban, oktalanság lenne tagadni, hogy így lesz. Magam is, magunk is vizsgálgatni fogjuk. S oktalanság lenne az a kísérlet is, amely a közönség VB iránti érdeklődésének kívánna gátat szabni. Ám éppoly, oktalanság lenne a józan közvéleménynek azt magyarázgatni, hogy minden egyes mérkőzés — főpróba lesz. Hagyjuk meg ezt a címet a glasgow-iakót—magyar találkozóra! Addig pedig próbázzunk sportszerűségből a pályán és a nézőtéren, s józan mértéktartásból a különböző fórumokon. — ér — RAJT Végre ... sóhajt fel a szurkoló, aki egyre türelmetlenebbül nézte a naptárt, számolgatta a napokat. Végre... mondja a sportoló, aki már túl van az idén különösen jól előkészített alapozó, edzésen, így érez az edző, a pályagondnok, a szertáros, a büfés, a jegyszedő és mi tagadás, a sport krónikása is. Örül annak, hogy túl vagyunk a „holt idényen” és újra írhat a megpezsdült sportélet ezernyi eseményéről. Új idény kezdődik nemcsak a labdarúgásban, hanem a sport legtöbb ágában. Az új idény új gondolatokat is ébreszt. Világbajnokságra készülnek legjobb labdarúgóink, Európabajnokság keretében csapnak össze a legjobb atléták, úszók, asztaliteniszezők és számos más nemzetközi verseny jelzi az idei gazdag programot. Érthető, hogy közönségünket foglalkoztatja úszóink várható szereplése, hiszen nem olyan régen volt „Reutlingen”, egyik legsúlyosabb vereségünk ebben a nagy hagyományú sportágban. Atlétáink is megfogyatkoztak és idei szereplésük próbatétele lesz a jelenlegi munkának. Mennyit emlegetjük ma az 1950— 55-ös évek úgynevezett nagy labdarúgó-csapatát. Ehhez szabjuk az irányt, erre tesszük fel a mércét. Egyben azonban mindenki tökéletesen egyetért: örültünk a régi csapat sikereinek és ma is magunkénak valljuk e sikereket, de semmi esetre sem kívánjuk vissza azt a rossz csapatszellemet, önzést, anyagiasságot, lelki durvaságot, ami, sajnos, jellemezte a csapat egyes játékosait és amire soha többé nincsen szükségünk. Ezek a problémák minden sportkedvelő embert foglalkoztatnak. Ám önbe csapás lenne azt hinni, hogy csak ezek foglalkoztatják közvéleményünket. Mélyebbek a problémák gyökerei, nemcsak a sporthoz nyúlnak vissza. Magyarországon 1956 őszén súlyos ellenforradalmi fegyveres kísérlet zajlott le, amely nem kímélte az anyagi és szellemi javakat, köztük a sportot sem és amelynek romboló hatását az életnek majdnem minden területén érezzük. Ma valóban elsőrendű közüggyé vált az ellenforradalom idején különösen felszínre került szellemi gátak — mint például a nacionalizmus, sovinizmus, túlzó anyagiasság, stb. — elleni küzdelem. Feltétlenül helyes erre való tekintettel is megvonni a nevelési munka valódi, őszinte mérlegét. Edzőink, szakvezetőink bizonyára a legnagyobb alapossággal igyekeztek felkészíteni a versenyzőket, játékosokat valamennyi sportágban az új feladatokra, tanulmányozták a legfejlettebb edzési módszereket, tapasztalatokat, igyekeztek jobban, alaposabban megismerni játékosaik tudását, képességét.- De ismerik-e tanítványaik lelkivilágát, a sporton kívül álló dolgokról alkotott nézeteiket? Hogy mennyire szükségesek az ilyen ismeretek, azt talán 1956 októberének szomorú példája mutatta a legjobban. Amikor viharfelhők tornyosultak hazánk ege felett s a legnagyobb szükség lett volna a hazaszeretet, a helytállás megmutatására, sportolóink egy része (természetesen csak kis része) megzavarodott és hűtlenné lett édes anyaföldjéhez. Ennek bizony életre szóló tanulságnak kell lennie mindannyiunk számára. Elgondolkoztató, emlékeztető és figyelmeztető, amely világosan megszabja a nevelés új útját. Immár másfél esztendővel hagytuk magunk mögött az októberi nehéz időket, a sebek külsőleg begyógyultak, de tapasztalatból tudjuk, hogy a belső sérülés gyógyul nehezebben, az a veszélyesebb. Szerkesztőségünkhöz naponta érkeznek levelek, amelyekben olvasóink kifejezik örömüket, hogy szerte az országban megindult a várva-várt sportélet, de aggodalmaikat is megírják az ifjúság körében meglévő egyes nyugtalanító jelenségek miatt. Ughy Tibor, a csepeliek jeles NB I-es labdarúgója a Népsport hasábjain emelte fel a szavát a 14—16 éves gyerekek körében mutatkozó hihetetlenül durva hangnemmel szemben. Más levelek arról számolnak be, hogy egyes fiatalokat semmi más nem érdekel, csak a sport. Sport és más semmi? Tisztelet azoknak a szakembereknek, akiknek a hivatásuk és ebből következően a foglalkozásuk is kizárólag a sport nemes mestersége, de talán ők tudják a legjobban, hogy mi teremti meg a szocialista sport létalapját: az emberi munkával teremtett jólét, a gazdasági helyzet. Hazánkban a sport fejlődése, a sport céljaira juttatott anyagi támogatás a szocializmus építésének együttjárója. Ma ugyan, sajnos, kevesebb forint jut a sportra, mert az ellenforradalom nagy károkat okozott, de holnap és holnapután ismét többet nyújthatunk majd. De ezt a pénzt kemény munkával teremtjük elő, s nem herdálhatjuk el könnyelműen. Adva van a kérdés: mennyit ismer mindezekből sportoló fiatalságunk, mit tud meg tőlünk, vezetőktől, edzőktől, újságíróktól? S adva van a felelet: nem eleget, pedig nem kell mást tennünk, csak elmondanunk az igazságot az élet minden oldaláról, szocializmust építő hazánk sikereiről, nehézségeiről, hogy a sportoló fiatalok az életnek ne csak az egyik felét ismerjék. Ezeket viszont valóban el kell mondanunk. • Kinyitottak a stadionok kapui, kikerültek a szekrényekből a szeges és a bőrszeges cipők, megnyíltak a játékoskijárók, most már visszavonhatatlanul felhangzik az ezertorkú ,,hajrá", megkezdődött az újabb évad, elkövetkeznek a fiatalság örök vetélkedésének oly kedves, örömteljes napjai. Szolgálja ez a tavasz sportoló ifjúságunknak ne csak testi, hanem szellemi felfrissülését, erősödését is. Bácskai László ooooooooooooooooooooooooo A BVSC vendégeként pénteken este megérkezett Budapestre a lengyel Warta Poznan labdarúgó-csapata. A vendégeket Csepelen szállásolták el. — Tizennyolc játékossal érkeztünk Budapestre — mondta Fenyvesi László, a csapat edzője. — A játékosok zöme fiatal. A csapat legidősebb játékosa is mindössze 28 éves. A csatársorból Murául és Oncsak tagja az UEFA-tornára készülő lengyel ifjúsági válogatottnak. Ezután arról beszélt az edző, hogy az 1957. évi bajnokságban — Lengyelországban ugyanis tavaszi-őszi rendszer van — a II. osztályban a harmadik helyen végeztek. Mindjárt meg is jegyezte, hogy csapata sokkal korszerűbben, gólratörőbben játszik, mint a múlt év nyarán, amikor a Diósgyőri Vasas meghívására utoljára hazánkban járt. A Warta egyébként négy mérkőzést játszik Magyarországon. ------------- Budapestre érkezett a Warta Poznan labdarúgó-csapata A Szolnoki Dózsa vízilabda-csapatának két győzelme Moszkvában •** Tdvbeszélő-jelentésünk.. . (Moszkva, március 1.) Csütörtökön folytatódtak a nemzetközi vízilabdatorna küzdelmei. Csütörtökön a Dinamo Lvov, pénteken pedig a Dynamo Magdeburg csapatát győztük le. A nehéz mérkőzések azonban ezután következnek. Szolnoki Dózsa —Dinamo Lvov 1:0 (1:0). Vezette: Lack (NDK). Szolnoki Dózsa: Boros — Brinza, Hegmann — Pintér — Kelemet*, Hasznos II. Kanizsa. Az első osztályba most felkerült Lvov nagyon kemény ellenfélnek bizonyult. Csak erős küzdelem után tudtunk győzni Pintér góljával. Csapatunkból Boros, Kanizsa és Brinza tűnt ki. A többi eredmény: Dinamó Moszkva — Dinamo Tbiliszi 5:2 (1:1). Dinamo Bukarest—Dynamo Magdeburg 8:6 (3:1). Pénteki eredmények: Szolnoki Dózsa — Dynamo Magdeburg 5:3 (3:1). Vezette: Usakov (szovjet), Szolnoki Dózsa- Boros — Hasznos I, Brinza — Pintér — Koncz, Hasznos II, Kanizsa. Kezdés után nagy lendülettel támadtunk és hamarosan háromgólos vezetéshez jutottunk. Ezután kemény játék alakult ki, sok birkózással, dulakodással, amit a játékvezető engedett. A második félidőben 3:2-re feljött a magdeburgi csapat, de aztán a mieink erősítettek és biztosan nyertek. G: Hasznos II (3), Brinza. Kanizsa, ül. Ballenstadt, Becker, Ebert (mindhárom négyméteresből). Csapatunkból Hasznos II és Kanizsa játéka emelkedett ki. A másik két mérkőzés eredménye: Dinamó Moszkva—Dinamo Bukarest 5:4 (2:0). Dinamo Tbiliszi—Dinamo Lvov 4:1 (3:0). Goór István