Népsport, 1962. május (18. évfolyam, 85-105. szám)

1962-05-03 / 85. szám

A hét érdekes szakkérdései Félnek a cserejátékosoktól? Talán a kezdeti bizonytalan­ság, az óvatosság késztette a vízilabda-edzőket arra, hogy szi­gorúan csak hét játékost szere­peltessenek. Vagy­­ valami más? Pedig gyakran hangoztat­ják, hogy jelenleg egy vízilabda­­csapat 11 játékosból áll. Igen , a jegyzőkönyvben. A gyakorlatban azonban legföljebb nyolcból. A legutóbbi forduló során például csak az Eger cse­rélt két játékost, egy-egy alka­lommal nyúlt cserejátékoshoz az FTC, a Szentes, az U. Dózsa, a Szolnok és a Bp. Spartacus. Ezek közül kényszerű csere volt pél­dául az újpestieké, mert ha Dö­mötörrel kezdenek, aligha vál­tozott volna az összeállítás. A kezdő hét játékossal fejezte be a mérkőzést a Vasas, a BVSC, az Izzó és a Bp. Honvéd Tavaly azt mondták, hogy egy év után még nem lehet mérleget készíteni. A helyzet azonban az, hogy most még kevésbé élnek a cserelehetőségekkel, mint az elmúlt évadban . Mire mutat ez? O A csapatok­ nem rendel­keznek 11 olyan közel egyforma képességű játékossal, akit kockázat nélkül a vízbe mernének küldeni. O Valami baj lehet a ne­velőmunka körül, hogy a fiatalokat nem tartják elég érettnek arra, hogy bekerülje­nek a nagycsapatba — még 1—2 negyedre sem. Lehet-e javulást várni a baj­nokság során, ha már az első fordulóban sem mernek kockáz­tatni az edzők? Ez az „óvatos­sági szemlélet” egyébként nem­csak az I. osztályban, hanem az ifjúsági bajnokságban is meg­található. Az egyik ifjúsági csapat eb- I VÍZILABDA RÖPLABDA I­ ­ KÉZLABDA e­d­ zője például kijelentette: „Leg­feljebb egy játékost cserélek, bár volna módom a cserére. De­­ nekem eredményt kell pro­dukálnom: az első három között kell végeznünk.” Nos, ha már az ifjúságiaknál ilyen szemlélet mutatkozik, ak­kor nem csodálható, ha „felső szinten” még nagyobb az óva­tosság. Pedig a négy negyedes já­tékban a cserejátékosok szere­peltetésétől nagyon sokat vár­tak — többek között a játék felgyorsulását. Ily módon azonban aligha lesz javulás. Mérkőzés­­ szabadtéren A röplabda NB I legutóbbi for­dulójában csak a férfi mezőnyben bonyolítottak le 1­3 mérkőzést. Ezek közül kettő nagy érdeklődést váltott ki­­ a kiesés szempontjá­ból. A Pénzügyőrök—Debrecen talál­kozó volt az izgalmasabb. A fő­városi csapatnak sorsdöntő volt a 2 pont megszerzése, mivel eddig csupán egyszer tudott győzni. Ez­zel a mérkőzéssel kissé bővebben foglalkozunk , azért is, mert erre szabadtéren került sor. A játékot végig erős, olykor vi­haros erejű szél zavarta. Érdekes volt megfigyelni, hogy a terem­mérkőzések után a két együttes játékosai hogyan próbáltak „el­lenállni** a nagy szélnek. A Pénz­ügyőrök a mérkőzés legnagyobb részében meglepően jól alkalmaz­kodtak a szélhez. A játékosok — akár széllel szemben, akár széllel hátban játszottak — legtöbbször jól számították ki a feladásoknál a labda útját, s így a feladások többnyire pontosak voltak. A le­ütéseknél azonban elég sokat hi­báztak, mert a felugró játékos elől a szél sokszor az utolsó pillanat­ban elcsavarta a labdát. A debreceni játékosok viszont egyáltalán nem tudtak alkalmaz­kodni a szélhez, s főleg ezért vesztették el a mérkőzést. Egysze­rűen képtelenek voltak jól feladni egymásnak a labdát, amely vagy átkerült az ellenfél térfelére vagy annyira hátra ment, hogy nem lehetett jól megütni. Később meg­próbálták azt, hogy Bácsi és Szabó, az együttes technikailag legképzettebb két játékosa adott fel. De ez sem használhatott, hi­szen ők egyúttal a legjobb ütő­­játékosok is, így azután a mérkő­zés — egy-két rövidebb időszaktól eltekintve — igen alacsony szín­vonalon mozgott. Ez érthető is, hiszen a két csapatnak még nem volt alkalma felkészülni a szabad­téri mérkőzésekre. Ezt az elma­radt mérkőzést a két csapat nyu­godtan lejátszhatta volna későbbi időpontban is- A szabálytalan védekezésről Négy forduló zajlott már le a kézilabdázók mezőnyében a baj­nokság megindulása óta. Volt sok olyan eredmény, amelyre nem nagyon számítottak a szakembe­rek, de volt olyan tény is, amely szinte állandó jelleggel vonult végig eddig sok mérkő­ zésen, s ez — a szabálytalan vé­dekezés. Tegyük még hozzá — a sza­bálytalan védekezés meg nem torlása! A területvédelem alapelve a gyors oldalirányú és a mélységi mozgás. Elvben — és ez a gya­korlatban is így van, — a tá­madó játékos előnyt élvez a védőjátékossal szemben, mivel a kezdeményezés lehetőségével rendelkezik, de ezt az előnyét je­lenleg nem tudja érvényesíteni. A védőjátékosok ugyanis a moz­gékony védekezés helyett a ké­nyelmesebb megoldást, a karo­lást, a lerántást, a visszahúzást alkalmazzák. A területvédelem­ben alkalmazott mozgás ugyanis nem könnyű, figyelemösszponto­­sítást, sok gyors irányváltozta­tást követel, s ehelyett valóban könnyebb az előbb említett sza­bálytalanságok elkövetése, hi­szen így a támadókat meg is le­het félemlíteni. Valóban a támadók félnek a fizikai bántalmaktól. Nemegyszer megtörténik ugyanis, hogy nagyszerű csellel végig remek taktikai kombinációval gólhely­zetet alakítanak ki, de amikor ezt értékesíteni akarják, közbe­szólnak a védők. Közbeszólásuk azonban szabálytalan és­­ a tá­madók bánják. Mi következik ebből? A támadókból a következő ak­ciók során védők lesznek. „Velünk így bántak, amikor támadtunk, majd most vissza­adjuk” — mondják, s ekkor ők lesznek azok, akik karolnak, visszahúznak és lerántanak. És ezt a sportág fejlődése bán­ja, mert támadás és védekezés csak kölcsönhatásban fejlődhet, ami azt jelenti, hogy a támadás fejlettsége rákényszeríti a véde­kezésben lévő játékosokra az igényesebb, jobb technikai és erőnléti­­ felkészültséget követelő támadáshárítást. Fejlettebb támadási form­a azonban nem alakulhat ki­­ a szabálytalan védekezés miatt. yott nyomo­tt utak csapatainkA szövetségi KAPITÁNY A Vörös Csillag Szálló környékén csend honol. Szerda lévén­­kirándulók csak el­vétve bukkannak fel a Szabadság-hegyen. Válogatott játékosaink ebédhez készülőd­nek. Sárosi összecsukja a sakktáblát, Só­vári félreteszi a könyvet, Ilku elzárja a rádiót és elindul az étterem felé. Néhányan a szobájukban pihennek, például Sándor,­ Sípos és Nagy. Ebédelni persze ők is le­mennek. Kiürül a társalgó és az előcsarnok. Nagyszerű lehetőség kínálkozik arra, hogy elbeszélgessünk a szövetségi kapitánnyal. Baróti Lajos készségesen rendelkezésre áll, várja a kérdéseket A magyar válogatott két mérkőzést játszott: Uru­guay és Törökország ellen. Mi a véleménye a csapat játékáról? Hogyan értékeli az 1:1-et és a 2:1-et? — Előre kell bocsátanom, hogy én más szemmel néztem ezt a két mérkőzést, mint a szurko­lók. Mégpedig azért, mert ez a két találkozó csak a világbajno­ki felkészülést szolgálta. Nem árt tehát hangsúlyozni, hogy ezekre az előkészületi mérkőzé­sekre nem úgy készül­tünk, mint ahogyan egy vá­logatott mérkőzésre szokásos. Azaz nem akartuk, hogy játéko­saink már az uruguayiak és a törökök ellen csúcsformában le­gyenek. Éppen ezért mi nem is vártunk a fiúktól kiemelkedően jó teljesítményt.­­ Meg kell azonban monda­nom azt is, hogy ennek ellenére bizonyos mértékben mi is csa­lódtunk. A fiúk ugyanis sokkal fáradtabban mozogtak, mint aho­gyan arra számítottunk. Ez a megállapítás elsősorban az MTK és az Ú. Dózsa játékosaira vo­natkozik, akik a megerőltető baj­noki mérkőzéseken kívül külön­féle kupa mérkőzéseket is ját­szottak. A nagy igénybevételen kívül sérülések, betegségek is hátráltatták a játékosokat ab­ban, hogy friss edzettségi álla­potban lépjenek pályára. Nagy­fokú fáradtságuk természetesen kedvezőtlenül befolyásolta az egész csapatmunkát. Az együt­tes játéka kis területre szorít­kozott, ötlettelen, gépies volt, s nélkülözte a bátor kezdeménye­zést, az ellenfél számára megle­petés erejével ható húzásokat, a pontos összjátékot. Emellett egyé­ni taktikai hibákat is elkövet­tek, amelyek zavarólag hatottak a csapat-taktikára is. ■f Megemlítettük a szövet­­s­­égi kapitánynak, hogy az­­ Uruguay elleni mérkőzés " után dicsérte a játékosok '/. küzdőszellemét. Vajon a­­ törökök elleni találkozó­­ után mivel elégedett? —­ Úgyszólván csak azzal, hogy győzött a csapat. Az 1:1-es mérkőzésen legalább néhányan kitettek magukért, de most alig volt két-három játékos, akivel elégedett voltam. Érdekes, hogy­ a fáradtság olyan játékosoknál is fokozódott, akik Uruguay ellen még frissen mozogtak. Elsősorban Mészölyre, Mátraira és Fenyvesire gondolok. Indoko­­­latlannak találom viszont azt­, hogy Tichy ennyire viszaesett., ő ugyanis nem vett részt kupa- , mérkőzéseken, s testi felépítései is erős. Nem tudom mitől ilyen­­ nagymérvű az idegfáradtsága, é­s miért ennyire alacsony a formaszintje. Azt hiszem, nem csalódom, ha mindezt súlyfeles­leggel hozom összefüggésbe. De már nincs sok felesleg rajta, s meggyőződésem, hogy vasárnap már frissebben mozog. Albert teljesítményével nagyjából elé­gedett vagyok, hiszen tőle a sú­lyos gyomorrontás után nem lehetett többet várni. Nem akar­tam túlerőltetni, s ezért cserél­tem le. Sándort saját kérésre hívtam le a pályáról, ugyanis fáradt volt és fájlalta a lábát. V­ol­t véleménye az ed­­­­­digi felkészülésről, s mi az,­­ amiben a VB-ig hátralévő ír időben még javítani lehet? — December óta nagy igyeke­zettel munkálkodunk azon, hogy a felkészítési tervet megvalósít­suk. Úgy gondolom, hogy ez ed­dig sikerült is. Az állóképességi munkát már befejeztük, s most a legdöntőbbedő­szak követke­zik. Ezt az egy hónapot arra akarjuk felhasználni, hogy fo­kozzuk a játékosok gyorsasági állóképességét, ruganyosságát, tovább gyakoroljunk néhány taktikai elemet, felkészítsük a fiúkat lelkileg is Chilére, s el­tüntessük a jelenlegi fáradtsá­got, s a VB rajtjára csúcsfor­mába hozzuk őket! • Hogyan akarják ezt el­­­­érni? S hogyan fest a­­ program a VB kezdetéig? •­­ Az edzésanyagot úgy állí­tottuk össze, hogy azok olyan gyakorlatot tar­talamazzanak, ame­lyek alkalmasak célkitűzéseink megvalósítására. Május 9-ig Bu­dapesten vagyunk. Addig minden reggel gimn­asztikázunk, s na­ponta legalább egy órán át kom­binált edzést végzünk. Itthon már csak május 6-án, vasárnap ját­szunk két kapura, mégpedig az SC Noviszad együttes ellen, Új­pesten. Szerdán indulunk útnak. Bariba utazunk, ahol márjUs 11-én az olasz B-válogatott ellen­, 15-én pedig Torinóban a Juven­­tus ellen játszunk. 17-én Milá­nóban repülőre széltünk, s az ALITALIA négymotoros gépével, valószínűleg az Olasz válogatottal együtt utazunk Chilébe. Azok a játékosok utaznak, akiket már előzetesen kijelöltem. Változás csak akkor lesz, ha Grosics nem tarthat velünk. Ebben az esetben Danka is velünk jön. Befejezésül megemlítette a szö­vetségi kapitány: meggyőződése, hogy a formaidőzítés sikerül, s Rancaguaban egy küzdőképes, fi­ziikailag és lelkileg jól felkészí­tett együttes képviseli a magyar s­zín­eket. És még hozzátette: változatlanul bízom a csapatban! Reméljük, hogy ez a bizalom, nem lesz alaptalan v­agy- m­á­ja# * # £ é Zsúfolásig megtelt az OKISZ kultúrterme 29-én a Budai Spar­tacus rendes évi közgyűlésén. A beszámoló alaposan értékelte a múlt évi munkát, s abban jelentős helyet kapott az egyesület evezős- és kajak-szakosztálya. Regőczi Kálmán a Spartacus Sport Központ nevében a „10 éves a Spartacus SE’* emlékéremmel tün­tette ki a vizen túrázók szervezésében kiváló munkát végző kajak-szakosztály vezetőjét, Bach Lajost. A beszámolóból örömmel vették tudomásul a megjelent kajak­­szakosztályi tagok, hogy az egyesület a „vizeseket** a költség­­vetés elkészítésekor is a harmadik helyen rangsorolta. A bizalom azonban — előlegezett, de a szövetkezetiek minden bizonnyal rá is szolgálnak majd arra — idei jó munkájukkal.­­ Május 5-én és 6-án tartja ha­­­gyományos tavaszi túráját a­z MKKSZ és a Budapesti Evezős­­ Szövetség. Most is a Horány Gyöngye a cél, ahol azok számá­ra is biztosítanak elhelyezési le­hetőséget, akik nem rendelkez­­­­nek saját sátorral. A szombat , esti tábortűz mellett, valamint­­ vasárnap délelőtt is az idei tann-­i program érdekességeiről tár­­­­gyalnak majd a résztvevők.­­ A Budapesti Természetbarát­i Szövetség is május 5-én és 6-án­­ rendezi évadnyitó vízitúráját. Tá­­­­borozásuk a Határ-csárdánál, a 113-as folyamkilométerkő felett­­ lesz. A résztvevők maguk gondos­­­­kodnak elszállásolásukról és élele­l­mezésükről. A BTSZ vízitúrave­­­­zetői tanfolyamának résztvevői­­ részére a túra­­ kötelező!­­ A Magyar Beruházási Bank­­ vitorlázói csak 5 éves múltra te­­­­kinthetnek vissza. A kislétszámú­­ versenyzőgárda azonban­ minden­­ balatoni versenyen ott van. A szakosztály munkájában ma már egyre többen vesznek részt. Ti­hanyi víziházuk a kétnapos munkaszünet alatt is zajos volt: a hajók rendbehozatalával fog­lalkoztak, s előkészítették 3 új hajó átvételét a szomszédos fü­redi hajógyárban. HÉTVÉGI TÚRÁK. A természet­­barát szövetség táborozásán, és túravezetői tanfolyamának köte­lező túráján a KATE-túrázók Strille István és Gecső Hugó ve­zetésével vesznek részt. — A Ganz-MÁVAG természetjárói szombaton ugyanerre a túrára szombaton 15 órakor találkoznak népligeti telepükön. V: Sztládi István.­­— A VERTESE természet­járóinak találkozása szombaton 16 órakor a Nánási úti telepen. V: Agócs József. Az MNB evező­sei a Horánygyöngyénél tartandó táborozáson vesznek részt. , Ta­lálkozás: szombaton 15 órakor a Nánási úti MNB telepen, V: Hor­váth János. Az Elektromos kaja­kosok programján is a horányi táborozás szerepel a hét végén, ők azonban csak vasárnap reg­gel 8 órakor indulnak a Latorca utcai telepükről Az eké vadvízi verseny kisszámú, de annál lelkesebb társaság a vízitúrázók között már régóta foglalkozik azzal, hogy hazánkban valamilyen módon meghonosítsák a vadvízi túrázást és versenyzést. Saj­nos, erre a mi vizeink nagyobb hányada nem alkalmas. Ezek a lelkes sportemberek a BKKSZ támogatásával április utolsó hetében vadvízi túrát rendeztek a Bodva teljes magyar­­országi szakaszán. Bebizonyosodott, hogy a Bodva vadvízi verse­nyek rendezésére is alkalmas. Nyomban rendeztek is — ugyancsak kísérleti jelleggel — egy versenyt 800 méteres távon. A kb. hármas nehézségi fokú vizen az első hazai versenyen 4 egyesület versenyzői vettek részt S ha már ők voltak az­ úttörők, megérdemlik, hogy az első ver­seny első győzteseinek nevét a lap hasábjain is megörökítsük, íme: F—1 hajóosztály: Hontvári Imre (Bp. Spartacus). F—2 ve­gyespáros: Katolik J., Sopron­ Sz. F.2 férfi páros: Kiss L„ Gille­­mot E. (MAFC-MHL). Ha a többi egyesületből is bekapcsolódnak a vadvízi ver­senyzés iránt érdeklődők, akkor az ,,úttörők” tevékeny munkája nem volt hiábavaló, s rövid időn belül a kajakszövetség is teljes jogú gyermekének ismeri majd el a vadvízi versenyzőket és túrá­zókat. Két ponttal vezetnek Leningrád sakkozói nyertek, kettő döntetlenül vég­ződött, három pedig függőben maradt. A 2. forduló után az összesítésben a verseny állása 9.5,6.5 volt Leningrád javára —■ nyolc függőjátszmával. Részletes eredmények: Toltis —Barcza 1:0, Vlagyimirov—Fló­rián 1:0, Arcukevics—Gasztonyi 1:0, Volpert—Honfiné 1:0, Bisard — Bilekné 1:0, Sassn—Tompa 1:0, Fajbiszovics—Nagy 1:0, Furman — Lengyel döntetlen, Cserepkov —Pogáts döntetlen. Függőben maradt a Bonda­­revszkij—Bilek, a Geller—Flesch és az Osznosz—Forintos Játszma. Leningrádban kedden a függő­­játszmákra került sor, s lebo­nyolították a 3. fordulót is. Leningrád versenyzői 15:13 arányban vezetnek. Nyolc játsz­ma függőben van. Az 1. forduló függőjátszmái: Honfiné—Volpert 1:0, Arcuko­­vics—Gasztonyi 0:1, Flórián — Vlagyimirov döntetlen, Fajbisze­­vics—Nagy 1:0, Bondarevszkij — Bilek továbbra is függő! A 2. forduló függőjátszmái: Geller— Flesch 0:1, Bondarevszkij—Bilek továbbra is függő, Osznosz— Forintos továbbra is függő. A 3. forduló: Osznosz—Forintos 1:0, Cserepkov—Pogáts 1:0, Geller—­­Flesch döntetlen, Fajbiszevics— Nagy döntetlen, Honfiné—Volt pert döntetlen, Bisard—Bilekné döntetlen, Flórián—Vlagyimirov 1:0, öt játszma függőben maradt. (MTI) A leningrádi Csigorin Klub színpadán folytatódott a Lenin­grád—Budapest sakkcsapat­­verseny. A 2. fordulóban a szov­jet játékosok hét játszmát meg­ Megérkeztek a luxembourgi teniszezők Füntek, szombat, vasárnap: lafstjarorszkg/­Luxrmho­urts OK találkozó Szerdán délben a Margitszigeti Nagyszálló társalgójában beszél­gető magyar teniszezőik még a pozsonyi és a bukaresti élmé­nyeknél tartottak. Többen is gra­tuláltak a hosszú Szikszainak, aki a Slovan Bratislava Center Court­­ján igen jó játékkal győzött a csehszlovákok másodikja, Korda ellen. " Különösen az adogatás ment nagyszerűen, hiszen mindössze kétszer veszítettem el adogatáso­mat, de a hálónál is sok értékes pontot nyertem. A barátságos ta­lálkozó előtt a hazaiak derűlátó hangulatban győzelemre számí­tottak. Végül mégis mi nyertünk 1:1-re, hiszen Korda ellen aratott győzelmem után Gulyás fölényes biztonsággal verte bajnokkollé­gáját, a csehszlovák Javorskyt — mondta Szikszai Katona, a bukaresti csapat tag­­ja, azonban Ion Tiriac játékát di­csérte. Ez a 22 éves télen, jég­­korontgozó-teniszező kiváló kairói teljesítményét megismételve bi­zony fölényesen, verte a magya­rokat. — Fáradt voltam — panaszko­dott Katona, Davis-Kupa csapa­tunk korelnöke —, de a hét végén majd jobban igyekszem ... Erre szükség is lesz, hiszen Milacsin kapitány Szikszai forma­javulása ellenére is úgy döntött, hogy a nagyobb tapasztalattal rendelkező Katonát szerepelteti a luxembourgiak elleni mérkőzé­sen. Ezzel egyébként már előre, a következő fordulósra gondol. A magyar kapitány a dán — újzé­­landi mérkőzésen ugyanis­­dán győzelmet vár, s tavaly Katona igen jól játszott Aarhusban. No, de ehhez a bizonyos máso­dik fordulóhoz először az elsőn kell túljutni... "" Nincsenek győzelmi remé­nyeink, első találkozásunk alkal­mával is szeretnénk megerősíteni kapcsolatainkat a magyar tenisz­sporttal — mondotta szerényen a hétfőn Budapestre érkezett luxem­bourgi teniszezők vezetője, P. M. Lefevre. Luxembourg Davis Kupa-csapa­tának játékosai a 28 éves vasúti mérnök Offenheim és az újonc 23 éves jogász Neumann, vala­mint a párosban szereplő 41 éves Wampach, megérkezésük óta csaknem állandóan a pályán vannak. Igyekeznek a kedvezőt­len idő miatti edzéskiesést úgy, ahogy pótolni. Nemcsak arcuk színéről, hanem játékukról, ütéseik biztonságáról is látszott, hogy ebben az idényben még csak keveset tudtak szabad té­ren teniszezni. De a jelek szerint rossz időt hoztak magukkal vendégeink. Panaszkodnak is eleget a hideg, szeles időjárás miatt. Játékos-ka­pitányuk, G. Wertheim nagy­ de­rültség közepette jegyezte meg, amikor a frissítőről esett szó: — Azt hiszem fiúk, hideg víz helyett jobb volna forró teát kér­nünk a cseréknél... E megjegyzés már a sorsolás után hangzott el. A baráti eszme­csere során, ugyanis Vermes Jó­zsef, a DK-találkozó magyar döntnökja­­ a sorsolást is elkészítette. Ezek szerint az első napon, pén­teken Neumann kezd Katona el­len, majd az Offenheim —Gulyás találkozóra kerül sor. A szomba­ti párosmérkőzésre a Gulyás, Szikszai­ kettős ellenfelét a ven­dégek csak később jelölik ki, míg vasárnap előbb a Neumann —Gulyás, majd az Offenheim — Katona mérkőzésre kerül sor. Az egyesek alkalmával 14.30, a pá­ros napján 15.30 a kezdési idő. A két csapat játékosai a szerda délutáni újabb edzés után csütörtökön délelőttre és délutánra ismét edzést tervez­nek, készülnek a pénteken kez­dődő találkozóra. Most már csak az időjárásnak kellene egy ki­csit kedveznie, nehogy forró teát kérjenek a teniszezők frissí­tőit. V. D. •k A barátságos nemzetek kö­zötti tenisztalálkozók eredmé­nyei: Magyarország—Csehszlovákia 4:1, Bratislava. A III. nap ered­ményei: Szikszai—Korda 7:5, 6:4, 12:10, Gulyás—Javorsky 6:4, 6:2, 6:3. Edzőmérkőzések: Stróbl — Korpás 6:1, 6:3, Tajcnai—Ba­lázs II 6:2, 6:3. Románia — Magyarország 3:1 (eső miatt félbeszakadt). A III. nap eredményei: Nastase—Zen­tai 6:0, 6:4, 6:3, Tiriac—Katona 6:1, 2:0 állásnál eső miatt félbe­szakadt. Edzőmérkőzés ered­ménye: Popovics—Balázs I 6:1, 6:4, Offenheim, Haág két győzelemmel rajtolt Havannában A havannai nemzetközi sakk­versenyen már két fordulót bo­nyolítottak le. A magyar Haág Ervin jól kezdett, mindkét játsz­máját megnyerte. A versenyben Haág, Szpasszkij (szovjet) és Pietsch (NDK) vezet 2—2 ponttal. A Totó 17. heti nyereményei A 17. hét hivatalos nyere­ményjegyzékéből. Beérkezett 574 410 db szelvény, felosztásra került 1 033 939 forint. 12 talá­lat (16 db) = 16 155 forint. 11 találat (350 db) = 738 forint. 10 találat (3619 db) - 95 forint. Tárgynyeremények. Az április hónap 15. számú szelvényei kö­zül Panni robogót nyert: U 780 031, U 023 104. Berva-MO­­PED gépet: U 557 940, BD 849 780, BC 947 858. ■ 3 Csütörtök, 1962. május 3.

Next